Uj Világ, 1956. június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 4. szám

Kőbánya felszabadulásának tizenegyedik évfordulóján szovjet emlékművet avattak a Pataki István téren. A bronzszobor Kisfaludi-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas művész alkotása (Navarta Ferenc felvétele) Magyar gépek Délamerikában Két külföldi utazása és temérdek hazai munkája között sikerült beszélgetnem dr. Rázsó Imre profes- sorral, a magyar mezőgazdasági gépgyártás nemzetközileg ismert képviselőjével. Rázsó professzor az ENSZ mellett működő Európa Gazdasági Bizottság tagja és Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetünk igazgatója is. Nemrég tért vissza kéthónapos délamerikai útjáról, s mire ezek a sorok megjelennek, kiváló tudósunk már egy nemzetközi tárgyaláson Moszkvában fog értekezni Bobtinszkij, Vaszilenko és Kurganov akadémikusokkal. Nyáron viszont már újra Rio de Janeiróban kell lennie. A brazil Központi Kutató Intézet három hónapra tanácsadónak hívta meg a magyar tudóst: segítse előbbre vinni a brazil mezőgazdaság gépesítésének ügyét. E pillanatban éppen az első hazai gyártmányú nádaratógép működését figyeli és vizsgálja meg a Fertő tónál. Vajon nem zökkentem-e ki munkájából, hogy most brazíliai útjáról kérdezem? — latolgatom magamban. De őt ez nem zavarja. Már elmondta a nádvágógép működésére vonatkozó észrevételeit a mezőgazdasági gépgyártás szakembereinek. Érdeklődésemre készséggel, barátságosan válaszok Jobb a magyar kombájn ... — A brazil piac meghódításáért — folytatja a professzor, visszatérve a mezőgazdasági gépekre — a világ összes államai versenyeznek. A brazil kereskedelmi cégek csak traktorokból kétszáz féle változat közt válogathatnak. A mi mezőgazdasági gépeink azért felelnek meg a legjobban az ottani viszonyoknak, mert egyszerűek, kevés pótalkatrész kell hozzájuk, és kezelésük könnyebb, mint a többi állam mezőgazdasági gépeié. Brazíliában az 1954-es saopaulói kiállításon látták először a magyar mezőgazdasági gépet és rögtön felfigyeltek rá. Ez a mi AC—400-as kombájnunk volt, amit szovjet minta alapján, két éves kísérletezés és megfeszített munka után 1952-ben kezdtünk gyártani. Az AC—400-as gép a gabona kombájnolására kiválóan, a rizs kombájnolására pedig 80 százalékban a brazil viszonyok között is megfelel. Azután az egyszerű szerkezetű G—35-ös traktorunknak és az előhántó- és altalajlazítókkal felszerelt ekéinknek (a brazil viszonyok között helyes talajművelési rendszerben is) komoly előnyei volnának. — Míg a háború előtt — folytatja a professzor — a magyar mezőgazdasági gépgyártás egész évi exportja néhány száz gép volt, most csak Brazíliában körülbelül évi 2—300 traktor és ugyanannyi kombájn megrendelésére számíthatunk — kellő megszervezés esetén. A baráti segítségnek köszönhetjük — Hogyan jutott mezőgazdasági gépgyártásunk a fejlődésnek erre a fokára, hogy még a Csendes-óceán partján élő népeknek is segíthetünk? — Új gépeink többségének kialakításánál szovjet gépekre támaszkodtunk. Azután itt van az ugyancsak felbecsülhetetlen segítséget nyújtó szovjet szakirodalom. Gépkísérleti intézetünk minden munkatársa állandó olvasója a szovjet cikkeknek és könyveknek. Csaknem valamennyi munkatársunk ért már oroszul. Nemcsak én, de más munkatársaim is jártak már a Szovjetunióban a mezőgazdasági gépgyártás tanulmányozására. Sitkei mérnök — tanítványom és aspiránsom — most Boltinszkij akadémikus mellett dolgozik a moszkvai Molotov Mezőgazdasági Gépesítési Főiskolán. A tapasztalatcserének jó módszere az is, hogy állandó levelezésben vagyunk Boltinszkij és Vaszilenko akadémikusokkal. ...Az őszülő hajú professzor már fiatalosan ugrik is be az autóba, siet Budapestre. A Műszaki Egyetem diákjai várják előadását. Cs. M. Rázsó Imre professzor Moszkva építkezési és városfejlesztési programjának eredményeiről közöl figyelemreméltó cikket a Pravda. Eszerint a szovjet fővárosban tavaly több mint egymillió négyzetméter lakótér épült. Felépítettek továbbá 40 iskolát, 11 poliklinikát, 90 óvodát és bölcsődét, 13 szállodát. Gyors ütemben épül a luzsnyiki sportstadion és a földalatti vasút új vonalai. Előregyártott vasbeton épületelemekből 1955- ben öt és félszer többet gyártottak, mint 1951-ben. Tavaly 115 új üzlet nyílt meg Moszkvában. • PANORAMIKUS (SZÉLESVÁSZNÚ) FILMSZÍNHÁZ nyílt meg Harkovban. Az új berendezést a moszkvai kinematográfiai kutatóintézet segítségével szerelték fel a harkovi Kínodoul alkatrészgyár munkatársai. EGY ÁLOM MEGVALÓSUL, 1956-ban elindul az első mesterséges bolygó Világszerte nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok a hírek és cikkek, amelyek a szovjet sajtóban láttak napvilágot a világűrrepülésről A Trud hasábjain például Pokrovszkij professzor, a Szovjet Asztronautikai Társaság tagja elmondta, hogy a szovjet tudósok még ebben az évben mesterséges bolygót küldenek a világűrbe, mert ehhez a vállalkozáshoz minden lehetőség rendelkezésükre áll. A Föld mesterséges bolygója, mely meghatározott magasságban, automatikus mérőműszerekkel felszerelve kering majd a Föld körül, segíteni fogja a tudósokat abban, hogy a világűrt és a jövendőbeli űrhajókra váró repülési körülményeket behatóan tanulmányozzák. Három lépcsőfok a világűrbe Ez idő szerint a mesterséges bolygó megteremtésének két reális útja van. Az első az úgynevezett háromlépcsős rakéta, vagyis olyan rakéta, amely három, egymástól elkülönített tagból áll. Az első két rész működése azt a célt szolgálja, hogy a lövedék többszáz kilométer magasságba jusson. A rakéta harmadik része — a szovjet tervek szerint — másodpercenként nyolc kilométer sebességet fog elérni, s mint a Föld mesterséges bolygója, a földfelülettel párhuzamosan kering majd. Egy óra és negyvenhárom perc alatt repülheti körül a Földet, vagyis 24 óra leforgása alatt tízszer kerüli meg a földtekét. N. A. Varvarovnak, a Cskalov Repülőklub asztronautikai osztálya elnökének a Komszomolszkaja Pravdában közölt nyilatkozata szerint a mesterséges bolygó mintegy 300 kilométer magasságban fog keringeni. ötszáz kilométeres „ugrás" A másik lehetőség, hogy mesterséges bolygót juttassunk a világűrbe — jelentette ki Pokrovszkij professzor — abból áll, hogy a rakétát, különleges fajtájú robbanóanyag-rakománnyal együtt — a megfelelő magasságba lövik. A robbanóanyag a kívánt magasság elérésekor egy fémtestet lök ki magából, akkora erővel és sebességgel, hogy az mesterséges égitestté alakul át. Elegendő, ha ezt a testet csak teniszlabda-nagyságban állítják elő, az óriás teleszkópokkal akkor is megfigyelhető lesz. De ha a mesterséges bolygó futballabda nagyságú, akkor már az átlagos csillagászati műszerekkel is megfigyelhetik. Majmok és kutyák 100 kilométernyire a Föld felett A továbbiakban elmondta a szovjet tudós, hogy a Szovjetunióban már gyakorlati kísérleteket is végeztek állatokkal Mielőtt ugyanis az ember más bolygókra is elrepülhetne, ki kell kutatnia a Föld légkörének felső rétegeit. Pontosan kell tudni azt is, hogyan viselkedik az élő szervezet az atmoszférán túl. E célból a raéták hermetikusan lezárt fülkéiben majmokat, kutyákat és más kísérleti állatokat küldtek 50—100 kilométer magasságba. Az állatok épségben érkeztek vissza a Földre. A rakétába szerelt automatikus műszerek és az állatokon a visszaérkezés után végzett megfigyelések azt bizonyítják, hogy a világűrbe való utazás, a közben fellépő nagy gyorsulás jól bírható. Pokrovszkij professzor rámutatott arra is, hogy ezeknek a méréseknek és megfigyeléseknek van egy megtámadható pontjuk. A mérések ugyanis csak nagyon rövid időtartamra vonatkoznak, nem egészen egy percre, ameddig az ilyen magaslégköri rakéták repülése tart. Maga a rakéta pedig csak egy pillanatig tartózkodik a kivánt magasságban. Szükséges tehát, hogy hosszabb ideig tartó megfigyeléseket is végezhessenek a tudósok, ezért kell az első kísérleti mesterséges bolygót a világűrbe küldeni. A tervektől a megvalósulásig ősidőktől fogva sok embert foglalkoztatott a világűr birtokbavételének gondolata. A táltos paripáról szóló orosz mesék, a Nagy Medve keletkezéséről beszélő mongol népmese, az ősi karéliai eposz, a Kalevala és a népi alkotóképesség sok más emléke tanúskodik erről. Azután a fantázia helyébe a tudomány lépett. K. E. Ciolkovszkijnak, a lángeszű orosz tudósnak tanításain alapszik a lökitartásos mozgás korszerű elmélete és gyakorlata. „A repülésre, a rakétarepülésre és a bolygók közötti közlekedésre vonatkozó minden munkámat átadom a Bolsevik Pártnak és a Szovjethatalomnak, az emberi kultúra fejlődését biztosító igazi vezetőknek. Meggyőződésem, hogy ők ezt a munkát sikerrel fogják befejezni“ — írta röviddel halála előtt Ciolkovszkij. S a szovjet tudósok méltán lettek az ő tanításának örökösei — fejezte be nyilatkozatát Pokrovszkij profeszszor. A Holdba vagy a Marsba való repülés tehát nem tartozik többé a fantázia világába. Sőt, már az elkövetkező 30 évmenetrendjét“ is felvázolta a tavaly augusztusban megtartott VI. nemzetközi asztronautikai kongresszus, amelyen szovjet tudósok is részt vettek. Eszerint 1966—1970 között olyan mesterséges bolygót hoznak létre, amely a bolygók közti repülés támaszpontjául szolgálhat, 1971 és 1977 között előkészítik és elindítják az expedíciót a Holdba, 1978 és 1995 között pedig a Marsba — mondotta N. A. Varvarov, a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában. W. P. A starthelyen üzemanyaggal töltik a magaslégkön rakétát Start! Hosszú csávát húzva maga után, száguld a magasba a rakéta Ez a kis majom volt a rakétaűrhajó első élő utasa. Teljes pilótafelszerelésben, mintegy SS kilométeres magasságba küldték fel, hogy tanulmányozzák a kozmikus repülés hatását az élő szervezetre. A majom teljes épségben érkezett vissza Teleszkópon figyelik a rakéta útia» Üdvözlet Novorosszijszkból Fjodor Nyikolajev, a novorosszijszki „Október“ cementgyár Sztálin-díjas gépésze az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek: Kedves Elvtársak! A szakszervezeti küldöttség tagjaként tavaly szeptemberben jártam az Önök hazájában. Az Új Világ útján is szeretném kifejezni szívből jövő köszönetemet az Önök népének, a magyar cementgyári munkások és alkalmazottak kollektívájának azért a meleg, baráti fogadtatásért, amelyben engem találkozásaink során részesítettek. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy gyárunk dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatták magyarországi utamról tartott beszámolóimat és beszélgetéseink során sok kérdést tettek fel. Mindannyiuknak örömet szerzett az a kedves vendégszeretet, amelyet önök a mi szakszervezeti küldöttségünk iránt tanúsítottak. Engedjék meg, hogy mind a magam, mind munkatársaim nevében ezúton tolmácsoljam szívélyes újéviköszöntésünket a magyar cementipar dolgozóinak. Kívánunk mindnyájuknak jó egészséget, sok sikert a szocializmus felépítéséért folyó munkájukhoz, a világbékéért vívott harcukhoz. Forró kézszorítással: Fjodor Nyikoljev — kérleli édesanyja a gyermeket és aggodalmas szemmel nézi, hogy nem akar enni. Miért? Talán beteg? Valóban, az étvágytalanság a betegség egyik előjele. Sokszor azonban a teljesen egészséges gyermeknek sincs étvágya. Ilyenkor a szülők a legkülönbözőbb módon próbálják belediktálni az ennivalót: mesét mondanak ebéd közben, erőszakkal tömik, vagy szórakoztatni próbálják. Egy édesanya azt is megtette, hogy körbe járt a szobában az étellel a gyerek után, amis a megfelelő pillanatban a szájába nem tudott tenni egy-egy falatot. Sajnos, mindettől a gyermeknek még nem jön meg 12 étvágya, sőt végkép húzódozni fog az étkezéstől, megunja a vele járó tortúrát, szeszélyessé, ingerlékennyé válik. Nézzük meg inkább, miért szokott étvágytalan lenni az egészséges gyermek? Ismeretes, hogy ha rendszeresen étkezik a gyermek, étkezés előtt az emésztő mirigyek reflex-szerűen gyomornedvet választanak ki, ettől érezzük, hogy éhesek vagyunk És ha csak kis mennyiségű étel jut az üres gyomorba, a nedvkiválasztás, az étvágy fokozódik. Az édességtől azonban lecsökken az éhség érzése. Ezt a felnőttek annyira jól tudják, hogy ők maguk nem esznek ebéd előtt édességet, süteményt, mert attól „elmegy az étvágyuk." A gyermeknek ellenben gyakran adnak, ebéd előtt is édességet, s aztán csodálkoznak rajta, hogy nem akar ebédelni. A gyermekek étkezésének idejét az orvostudomány a gyermekek korához képest előírja, csak egyes szülők nem tartják be az orvos tanácsait és gyakrabban etetik a gyermeket, mint kellene Eredmény: a gyomor mindig telt lesz, a kicsi soha nem érez éhséget, s ezért csak immel-ámmal eszik. Még egy fontos tudnivaló: minél táplálóbb az étel, annál kevesebb elég belőle ahhoz, hogy jóllakjunk. Némelyik anya ragaszkodik hozzá, hogy gyermeke mindenből egyforma sokat egyék. A gyermek persze megundorodik a ráerőszakolt ételtől, sőt, nem egyszer hányni kezd tőle. Megtörténik, hogy a gyermek azért eszik roszszul, mert így kinálgatják az asztalnál: — Eszel húslevest? Hát főzeléket? Vagy talán husikát? Az nagyon finom. A gyermek kényeskedve húzza el a száját s tagadólag int a fejével. A szülő meg kétségbeesve kérdi: Miért van az, hogy az óvodában mindent megeszel, itthon meg finnyáskodsz? Pedig egyszerű a magyarázat: az óvodában tudományosan kidolgozott étrend szerint főznek, s mindig ugyanabban az időben tálalják az ízletes, tápláló ételeket. Ott nem kérdezgetik: „Eszed-e? Szereted-e?“ — így a gyermeknek sincs módjában válogatni, tehát jó étvággyal eszi, amit kap. Hozzájárul a jó étvágyhoz az is, ha többen esznek együtt. A családban is így tegyünk, s ha a gyermek egészséges, sokat van friss levegőn, s az étkezés is mindig meghatározott időben történik — jóízűen eszi meg a család többi tagjával együtt az elébe tett ételt. A Szovjetszkaja Zdenscsina cikkéből — Helyettem kis virág... iGurov rajz«)