Uj Világ, 1956. október (9. évfolyam, 27-42. szám)
1956-10-11 / 41. szám
IX. évfolyam, 41. sz. Ara 60 fillér 1956 október 11 üi VILÁG ! SZÍNÉSZTALÁLKOZÓ A MOSZKVAI MŰVÉSZ SZÍNHÁZ PREMIERJE UTÁN. 1. Balról-Jobbra: Mihail Kedrov főrendező, Ferrari Violetta és Marija Anasztaszjeva. 2. A Három nővér: Jelanszkaja, Taraszova és Sztyepanova. (Cikkünket lásd a 6. oldalon) 3. Ladoroevszky Margit az előadás szünetében Alla Taraszovával, Mása alakítójával. 4. Ismerősként üdvözli Mihail Kedrov a budapesti Operettszínház vezetőit., Gáspár Margitot és Szirtes Györgyöt (Novotta Ferenc és Melega Pál felvételei) Ortátyok, (füvek máriabijában Látogatás a Kertészeti Kutató Intézetben No meg ... hörpints újabb poharat az ősz szépségéből, mielőtt véglegesen meghajtaná fejét a dérnek! A rózsalugasból száll a biztatás, s szinte valamennyi érzékszervein megfeszül. Micsoda válogatás: itt bármin kedveskedik a szemnek, amott középkori miseruha-árnyalatok, ezerkétszáz rózsafajta, cirka-, más rendben, lendázva. Ki gondolná, hogy a magyar tudomány műhelyében a virágnemesítés is helyet kapott? Hogy — miközben a szocializmus életmechanizmusát kísérletezzük, a gazdasági rend tömör pilléreit ássuk be, az élet parányi szépségeire , a virágokra is ügyelünk? A Kertészeti Kutató Intézet budatétényi központjában jártunk, s ott ismerkedtünk meg néhány kertész-kutatóval. E látogatás arról győzött meg bennünket, hogy Kolumbusz konok vágya: az új felfedezése a fák, virágok szerelmeseit is sarkallja. Hogy egyebet ne mondjak: a budatétényi kertészkutatók 86 fajta kísérleti témával foglalkoznak, s jónéhány kísérlet már túljutva az ellenőrzés stádiumán, a gyakorlati életet szolgálja. A sokfajta kísérletből ösztönösen válogattam ki néhányat: hol a népgazdasági szempont, hol csupán az érdekesség irányított a válogatásban. Európa magyar paprikát eszik Még nem ma, de holnap, holnapután biztosan! Angeli Lambert egyetemi adjunktus a cecei csípős paprikáiból négy évi munkával nem csípős paprikát nemesített. Paprika - exportunk szempontjából igen jelentős ez eredmény, mert — bár fűszerpaprikát eddig is bőségesen szállítottunk külföldre — étkezési paprikánkat, éppen a csípőssége miatt, nem bírták a kényesebb nyugati gyomrok. A kinemesített új paprikafajta fehérbőrű és vastaghúsú, ezért jól bírja a szállítást. Az első, nagyobb tételt Nyugat-Németország vásárolta meg, s minden remény megvan arra, hogy a fűszerpaprikával versenyre kelve, a cecei étkezési paprika is meghódítja Európa piacait. Konzervgyáraink is örömmel fogadták a nem csípős ceceit, megbízható alapanyagotkaptak benne a különféle paprikás konzervek készítéséhez. A budatétényi nemesi tők a fajta fenntartására most elit-vetőmagot küldenek az ország minden részébe. Az elfelejtett cserszömörce Tékozló ország vagyunk, hallottuk sokszor az ítéletet nemzeti nagyjaink szájéból. Rosszul gazdálkodtunk javainkkal, henyén és félszívvel. Itt van például ez az őshonos magyar növény, a cserszömörce. Levele kiváló cserzőanyagot, növényi tannint tartalmaz. Valamikor a híres kordovánbőröket és szattyánt ezzel cserezték. Aztán elfeledkeztünk róla. Olyannyira elfeledkeztünk, hogy a harmincas években Franciaországból akartunk behozni 250 ezer darab csenszömörcét, amikor azt a veszprémi fennsíkon is megtalálhattuk. Úgybizony! Az őshonos növényért külföldre mentünk ... Márk Gergely fiatal kutató ismertet meg ezzel az anekdotába illő történettel , és a cserszömörce gazdasági jelentőségével. Ezerkilencszázötvenegy óta foglalkozik a cserszömörcével. Elmondja, hogy évente másfélmillió dollárt fizetünk ró a nyugati országoknak cserzőanyagokért, amikor ennek az összegnek 40—50 százalékát megtakaríthatnánk, ha a csenszömörcét irányítottan termesztenénk. A benne rejlő tannin ugyanis csak a puha bőrök cserzésére alkalmas, a kemény talpbőrök cserzőanyagát, a quebracho-t, a továbbiakban is külföldiről kell beszereznünk. , Ám ez a 600—700000 dollár nyereség se lenne megvetendő! A múlt hagyományaiból szűrjük ki bátran a hasznosakat s éljünk vele. Annál is inkább, mivel a cserszömörce nagyon igénytelen bokor. Száraz, kopár fennsíkokkal is beérd, erdősítéseknél a legjobb pionír-növény. Harcban a C-vitaminért Vadrózsa-nemesítési kísérletek is folynak az intézetben, s ezek a kísérletek a csipkebogyó magasabb C-vitamin tartalmának elérését célozzák. Ma már nemcsak paprikában exportálunk C-vitamint külföldre, hanem a csipkebogyóban is. S így nyomult előtérbe a csipkebogyó C-vitamin tartalmának nemesítéssel történő fokozása, ami megkülönböztető rangot adna a magyar csipkebogyónak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagyobb tengerszint feletti magasságban, ahol nagyobb az ibolyántúli sugárzás (például a Bükkben) a csipkebogyó C-vitamin tartalma 5-60 százalékkal magasabb, mint egyebütt. Akutató intézetben szelekciós nemesítés folyik, a kiválogatott fajtákat tovább szaporítják, míg a végső célt, a „vitaminban dúskáló” csipkebogyót elő nem teremtik. Öntözés nélküli parkok A parkkultúra nálunk is egyre nagyobb teret hódít. Ámde a parkok fenntartása tetemes pénzösszegbe kerül, a parkfelületeket ma még locsolni, trágyázni kell, hogy nyári zöldjükön indulhasson a szem. Ma még — mondottam —, mert 3—4 év múlva a budatétényi kutatók nemesítő munkája nyomán új füvek kerülnek parkjainkba. Olyan szárazságtűrő füvek, amelyek öntözés nélkül és egész nyáron át zöldelnek. Ahol víz hiányaiban eddig nem lehetett parkot létesíteni, a közeljövőben ott is park virulhat. Kováts Zoltán tudományos munkatárs tervében már távolabbi cél is lebeg: a száraz klímású országokba ebből a kinemesített, szárazságtűrő gyepfüvekből exportálni is tudunk. A fiatal magyar kertészeti nemesítés életrevalóságához befejezésként hadd említsek meg egy példát. A mályva, mint ismeretes, kétnyári növény. Az első nyáron csak levélrózsát hoz, a másodikon virágzik. Ebből a kétnyári mályvából Budatétényben egynyári mályvát nemesítettek ki a kutatók. A vetési évben virágzó mályvának külföldi egyedárusítási jogát egy dán világcég vásárolta meg tőlünk s a cég árjegyzékében előkelő helyet foglal el a magyar nemesítésű mályva. Hírnév és valuta — az egyszerű „parasztvirág” egyszerre hozta mindkettőt. A nyolcvanihat kísérleti témából, ki tudja, hány ilyen „mályvatörténet” születik? Kovács Béla Az elfelejtett növény, a cserszömörce — és aki újra fel akarja támasztani. Márk Gergely, tudományos kutató Évelő törpe őszirózsák az Intézet rózsakertjében (Novotta Ferenc felvételei)