Új Világ, 1980. július-december (9. évfolyam, 25-50. szám)
1980-11-28 / 46. szám
1980. november 28. SZOMBATI SÁNDOR brüsszeli levele: Dániel úr és a felelősség apám szigorú ember volt, spártai módon nevelt, de azért sohasem kaptam pofont, mert gyalog jártam. A világ némely részén ez furcsán hangzik bizonyára, de ma is egyik kedvenc szórakozásom a gyaloglás. Napi munkám befejeztével kihajtok a közeli erdőbe, ahol két órát járok. Egyszer hetenként pedig legyalogolok a belvárosba, ahol az egész következő hétre való élelmet bevásárolnám. (Valódi mészárosnál a jelenlétemben levágott, friss húst, sajt-vaj üzletben válogatok a kétszázfajta sajt között, beszélgetek az eladókkal, ami persze más dolog mint az áruház.) Autóbusz szállít aztán vissza. Engem, meg a megrakott plasztikzacskóimat. Valamelyik nap beleütköztem az utcán Dániel úrba, éhtes, délceg, keletporosz szomszédomba és megkérdeztem tőle, vajon szüksége volna-e valamire, amit az alsóvárosban, — így hívják a belvárost errefelé —, megvásárolhatnék részére? Örömmel kapott az ajánlaton. Ha nem nagyon terhelne vele, a Namuri Kapun, a német üzletben vehetnék számára barna köménymagos kenyeret. Mivelhogy a köménymagos kenyeret, — ez tény! — semerre Nyugateurópában nem ismerik. Elvállaltam, holott ez azt jelentette, hogy a félúton levő Namuri Kaput elhagyva már a kenyeret tartalmazó zacskóval kellett tovább masíroznom. Ami persze tagadhatatlanul csökkentette a járás élvezetét, a szabad mozgás örömét. De mit nem tesz meg az ember felebarátjáért! * Iániel urat igen boldoggá tette a köménymagos kenyér. Fiatalságára emlékeztette, s az ember az emlékeket eszi. Ezután minden héten vettem neki belőle. Amit igen megköszönt. Egy napon aztán, amikor ismét találkoztunk az utcán, eléggé barátságtalannak mutatkozott. Csak egy percre állt meg velem, kissé sértődötten elballagott, oldalán hűséges Blacky nevű belga juhászkutyájával. A véletlen úgy hozta, hogy másnap megint egymásba ütköztünk. Megint úgy tűnt, hogy mosolytalan. Valami bizonyára nyomja a lelkét, csak nem szól. Megkérdeztem, hogy mi baja? — Nézze Herr Szombati, — mondta — én nem haragszom magára... Meghökkentem. Tudomásom szerint semmivel sem szolgáltam rá, hogy nehezteljen. Sőt! Amikor tehettem, szolgálatára voltam. Nem csak kenyeret cipeltem neki, hanem, ha kellett, én vittem kocsin a garázsba. A kórházba is, amikor az orvos megtiltotta, hogy a kezelés után kormánykereket vegyen kezébe. — Miért is haragudnék, Dániel úr? — kérdeztem. — Semmi okot nem szolgáltattam rá, ha jól emlékszem! Vállat vont. — Dehát mondom, hogy nem haragszom! — felelte a világ legtermészetesebb hangján. — Kár izgatnia magát! — Az Isten is megáldja, kedves Dániel úr, hogyne izgulnék! Az a lehetőség, hogy haragudhatna rám, teljesen valószínűtlennek tűnik! Miért is haragszik az ember? Ha elkövettek ellene valamit. Én, ezzel szemben, semmi olyat nem tettem, ami ilyen hatást válthatna ki önben! Mondja meg kereken, ha tévedek... — Na jó, ha mindenképpen tudni akarja, megmondom. De magára vessen. — Vetek uram, vetek. — Hát, vegye tudomásul, hogy a köménymagos kenyér minősége már nem olyan, mint a múltban volt... — De Dániel úr... — hápogtam a meglepetéstől. — A köménymagos kenyeret nem én csinálom! Én csak vásárolom és cipelem! — Ezért mondom lássa, hogy nem haragszom! —felelte. * Dániel úr, bár kitűnően ír és olvas franciául, legszívesebben azért mégis anyanyelvén olvas. Ami érthető. Nekem, foglalkozásomból kifolyólag, számos német nyelvű képeslapot is kell vásárolnom, amelyeket, olvasás után el szoktam ajándékozni. A minap megkérdeztem tőle, hogy a "Stern", "Quick", "Neue Revue", "Spiegel" nem éppen legfrissebb, de érdekes olvasnivalókat tartalmazó példányaira igényt tart-e? Ajánlatomat hálás mosolylyal nyugtázta. Egy óra sem múlt el és máris a kapuján levő postaládába csúsztattam az említett hetilapok példányait. Aztán megint találkoztunk. Oh, irgalom atyja ne hagyj el! Ezúttal valóságos dührohamot kapott. Ellenem. — Kérem! Miféle pornográf nyomtatványokat csúsztatott a postaládámba?! Tele vannak meztelen nők képeivel! Herr Dániel! — tiltakoztam. — Azok a legismertebb, legelterjedtebb nyugatnémet hetilapok, nem holmi pornográf nyomtatványok! És különben is: a "Stern"-t a "Spiegel”-t és a többit nem én szerkesztem! Miért haragszik énrám?! — A viszontlátásra! — vágta oda válaszként. Hátat fordított és elpályázott. * Azóta sokat töprengek, miért én tesz engem Dániel úr felelőssé olyan dolgokért, amelyekről, teljesen nyilvánvalóan semmit nem tehetek? Mert ahhoz, hogy a köménymagos kenyér minőségváltozásáról tudomást szerezzek, az lett volna szükséges, hogy a kenyér "serclijét", — jobb szó ez, mint a magyarosabb: "végét" — letörjem és megegyem. Amit persze az ember nem tesz. Másrészt a német hetilapok, akár francia, angol és másnyelvű ma már nem olyan szemérmesek, mint voltak kollegáik évtizedekkel ezelőtt. Mindenki lépik egyet. Dániel úr azonban olyan korban van, amelyben már képtelen lépni egyet. Egy helyben topog, amihez természetesen joga van. Az aggastyán dollármilliárdos Rockefeller számára családja külön napilapot szerkesztett és nyomtatott. A lapnak az volt a különlegessége, hogy csakis kellemes híreket közölt. Sehol nem tört ki háború, sehol nem siklott ki vonat, sehol nem esett le repülőgép. Nem volt többé tűzvész, sem árvíz, sem földrengés vagy egyéb katasztrófa. A világ szép és jó volt, az élet folytatólagos karnevál. Az a "New York Times", amelyet egyetlen példányban nyomtak a matuzsálemi kort elért olajmágnás számára boldog napokat szerzett olvasójának, de semmi köze nem volt a valósághoz, amely távolról sem volt olyan vidám. Talán nekem is olyan képes hetilapokat kellett volna Dániel úr postaládájába csúsztatnom, mint volt idestova ötven éve a "Münchner Illustrierte” vagy valamelyik az Ullstein konszern által kiadott képeslap. Dániel úr engem tesz felelőssé azért, mert a mai illusztráltak a mai kor szabadabb szellemének tükrei. A tanulság mindebből talán az, hogy az eszköz, a közvetítő ugyancsak felelős a tettért, amelyet elkövettetnek vele. A hóhér gyilkos bár a zsarnokság törvényének parancsára oltja ki a kezére adott ember életét. A katona, aki diktátori parancsra bár, de védtelen, fegyvertelen asszonyokat, gyerekeket mészárol le, hiába hivatkozik a fegyelemre. Nem véletlen az, hogy kiből lesz az önkényuralom börtönőre, kiből koncentrációs táborban felügyelő. A helyzet az, hogy engem egyáltalán nem zavarnak a képeslapok meztelen lányai. Sőt. De tudnom kellene, hogy a régimódin szemérmes, porosz puritánsággal, szigorral nevelt öregurat ennyi "erkölcstelenség” bántja. Tehát tartózkodnom kellett volna attól, hogy az illustráltakat odaadjam neki. Felelős vagyok, ha másban nem, a tapintatlanság nehezen megbocsátható vétségében. uTVILÁG 15M51S®SISIS1S1SIS15B1S1SMS®S S1S151k. OTTO’S MAGYAR IMPORT és CSEMEGE ÜZLET 2320 West Clork Ave., Burbank, CA., 9150Ó Telefon: (213) 845-0433 MEGKEZŐDÖTT A KARÁCSONYI VÁSÁR OTTÓÉK MAGYAR IMPORT ÜZLETÉBEN megvásárolhatja a legfinomabb magyaros felvágottakat, gyulai, csabai kolbászt, téli szalámit csabai és hortobágyi paprikás szalámit Hurka, kolbász, disznótoros, ropogós virsli, füstölt, perzselt abált szalonna és disznósajt MEGÉRKEZETT a friss SZALONCUKOR Csokoládé díszdobozok, karácsonyfa függelékek, díszek, "Mikulás"-ok csokoládébál Prima GESZTENYE PÜRÉ, MÁLNASZÖRP, RUMOS DRAZSÉ, vaníliás cukor és sütőpor Ajándék problémáját könnyen megoldhatja, Ha az Otto's Magyar Import Üzletben vásárolja. KRUMPLICUKOR — ODOI SZÁJVÍZ Piros-arany paprika-paszta (csemege és erős) megérkezett! ÉDES NEMES SZEGEDI ÉS KALOCSAI PAPRIKA Világhírű, zamatos, magyar földben termelt MAGYAR BOROK: Balatoni, tokaji, egri, stb. 3-4-5 puttonya* TOKAJI ASZÚ * DÍSZDOBOZBAN DIÓS-MÁKOS BEIGLI Keményfa gyúrótáblák! GYÖNYÖRŰ AJÁNDÉKCSOMAGOLÁS TELJESEN INGYEN Kézzel gyúrt magyar tészták. HÁZI KENYÉR — pék sütötte. MÁK, DIÓ frissen darálva, egész éven át. — réteslapok, lekvárok, savanyúságok. — Juhtúró körözöttnek. S SOROS ÉS KAZETTÁS HANGSZALAGOK A LEGSZEBB MAGYAR HANGLEMEZEKBEN, MAGYAR KÖNYVEKBEN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK EGÉSZ CAYFORNIÁBAN! Szótárak, szakácskönyvek, kézimunkakönyvek, CLAIRE KENNETH legszebb könyvei. ÜZLETÜNKBEN MINDIG VAN VALAMI ÚJI lakása értékesebb és szebb lesz, ha magyar, világhírű HERENDI PORCELÁNNAL DÍSZÍTI. Gyönyörű, kézzel vágott ólomkristályok, világhírű herendi porcelánok: LUDAS MATYI, BÚCSÚZKODÁS, JÁNOS VITÉZ, BAKONYI BETYÁROK, TÜKRÖS NŐ, JUHÁSZ PULIVAL, DÉRYNÉ, HADIK HUSZÁR Áné és még sok más. Minden figurának gyönyörű története van. December 14-én és 21-én, vasárnap is nyitva Nyitva reggel 9.30-tól hétfőtől szombatig, 6 napon át Sok szeretettel várjuk kedves vevőinket: Ottó, Irmuska, Anita, Tomika és Erika NAGY ÜZLETI ELFOGLALTSÁGUNK MIATT NEM TUDUNK POSTÁN SZÁLLÍTANI CSEKKET ÉS KREDIT KÁRTYÁT A VEZETŐSÉG UTASÍTÁSÁRA NEM FOGADUNK EL Kuipers Lici magyar manager szeretettel várja a minden kényelemmel fészerelt, központi fekvésű TOLUCA LAKE Retirement Home-ba 225 North Evergreen Street, Burbank, CA 91505 Telefon: (213) 843-8268 a kedves magyar "Senior Citizers"-eket Kitűnő ellátás — Kiszolgálás — Szórakoztató programok Kellemes, hangulatos atmoszféra Magyar tulajdonos Lipsitz Larry 1 :■Is ■ ■ ■ ■ O P T I M A R T MAGYAR LÁTSZERÉSZ SZAKÜZLET MAKER LESLIE Optikus — Dipl. Látszerész mester Licensed by the Calif. Medical Board Nagy választék mindenfajta CONTACT LENCSÉBEN SZEMÜVEGEK KÉSZÍTÉSE, JAVÍTÁSA OLCSÓN és GYORSAN Hatalmas választék — A legmodernebb napszemüvegek 361 1/2 So. Fairfax, Los Angeles Tel: 852-7183 Nyitva hétfőtől szombatig 9-től 5:30-ig