Új Világ, 1992. március-december (21. évfolyam, 13-49. szám)

1992-12-18 / 48. szám

ÚJ VILÁG. Varga Tibor: AZ ORLANDO-I ÉRTEKEZLET Sokan írtak már arról, hogy a magyarság (és ezen belül az emigrációs magyarság) egyik fő problémája a megosztottság. Hogy számához viszonyítva több szervezettel "büszkélkedhet" mint a többi nemzetek nagy része. Hogy ennek mi az oka, azt a szociológusokra bízom kideríteni, én inkább e szervezetek jellegéről szeretnék írni. Bármely szervezet megalakulásának indítéka, hogy bizonyos elvi kérdésekben azonos vagy igen hasonló nézeteket valló egyéneket összehozva, ezen elvek védelmében és terjesztésében szervezett, ennél fogva hatéko­nyabb tevékenységet fejtsen ki. Ezek a szervezetek aztán megmaradhatnak helyi jellegűeknek vagy úgynevezett "csúcs­szervezetekké" fejlődnek, amelyek kiterjedhetnek az egész magyarságra. A szervezetek többsége nyíltan politikai célokat követ, mások kulturális, jótékonysági, esetleg vallásos jellegü­ket hangsúlyozva­­ politika-mentességük mellett törnek pálcát. Szerintem ilyen nincs, hiszen még egy irodalmi önképzőkör műsorának összeállításában is politikai nézetek érvényesülnek; egy jótékonysági akció is abban a pillanatban politikai jelleget ölt, mihelyt eldöntik, hogy kiket és hogyan akarnak segíteni. Maga az apolitikusság is egy bizonyos fajta politikai állásfogla­lás, hiszen a "nem részvétel" feltétlenül valamelyik politikai irányzat vagy csoport érdekeit sújtja vagy segíti. Tehát a politikai jelleg adott és elkerülhetetlen. És mivel mi magyarok, igencsak politizáló fajta vagyunk, szervezeteink tekintélyes számának talán ez az egyik fő oka. Egyesek különbséget tesznek pártpolitika és nemzetpolitika között, ezzel viszont az a helyzet, hogy a kettő között határvonalat húzni szinte lehetetlen, hiszen elméletben még az is előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a kettő egybeesik, teljesen fedik egymást. Node, közelítsük meg ezt a kérdést egy másik szemszögből: ha a különböző­­ egymással enyhébb vagy élesebb ellentétben álló­­ szervezetek politikai programjából lefaragjuk a kiálló, egymást határozottan kizáró elveket, még mindig megmarad a gyakorlati lehetősége annak, hogy egy vagy több politikai célkitűzés követésében az egyébként szembenálló szervezetek egy közös, leszűkített ideológiai platformra hozhatók. Ez volt az Orlando-i Értekezlet kiindulópontja, mint ahogy - szerintem - ez kell legyen a kiindulópontja minden olyan törekvésnek, mely a szétdarabolt emigrációból ütőképes erőt akar kovácsolni. És most nézzük a tényeket: Az értekezletet az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) rendezte november 21-22-én, Orlandoban. (Florida), a következő csúcs­szerveze­tek képviseletével: - AMOSZ - Kanadai Magyarok Szövetsége - Magyar Harcosok Bajtársi Közössége - Szabadságharcos Szövetség - 56-os Világszövetség - Volt Politikai Foglyok Világszövetsége - Politiai Elítéltek Közössége - Lengyel-Magyar Világszövetség - Erdélyi Világszövetség - Délvidéki Felszabadító Bizottság - Kárpátaljai Magyar Szövetség A felsorolt csúcs­szervezetek küldöttei 208 (!) magyar intézményt/szervezetet képviseltek. Megjelentek továbbá: - Jakabffy Ernő - a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójá­nak alelnöke Stockholmból - Tollas Tibor - a "Nemzetőr" főszerkesztője - Münchenből - Forrai Kristóf - a washingtoni Magyar Követség Főtitkára - Endrei Antal - az Ausztráliai Magyarok Szövetségének volt vezetője . A kétnapos értekezlet részleteire kitérni nem áll módomban, de feltétlenül idetartozik az Értekezlet Zárónyilatkozata, melyben a következő határozatok, követelések szerepelnek: 1. A nemzeti emigrációs vezetők és szervezetek együttműködé­sét folytatni és fokozni kell, mert a magyarság érdeke ezt kívánja meg. II. Nemzeti kisebbségi vonalon: 1. A nemzeti kisebbségek javára gyűjtést indítani, ami megha­tározott célokra történjen és ellenőrizni kell, hogy a segítség eljusson a megjelölt célra. 2. Az új amerikai kormányzattal kiépítendő kapcsolatokat az utód­­­államok (elszakított területek) magyar kisebbségének érdekében felhasználni. 3. Kapcsolatokat kiépíteni a határon túli magyar kisebbségi szervezetekkel. 4. Az előző három pontban felsorolt tevékenységek összehango­lását és ellenőrzését végző munkacsoport felállítását. • III. Magyar nemzetpolitikai vonalon: Mivel ebben a témakörben merült fel a legtöbb kérdés, javaslat és mivel ezeket a kérdéseket csak a különböző törvé­nyek, paragrafusok, rendelkezések alapos ismeretében lehet érdemben tárgyalni, az itt hozott határozatokat csak kivonatosn ismertetem. A problémák átfogó, részletes elemzését Dr. Balogh Sándor professzor végezte el, egy külön tanulmányban. (A komoly tárgyi tudással, megcáfolhatatlan logikával felépített ! Új magyar rádióműsor minden szombaton délután 4 órakor! "Magyar művészek a művészetért!" címmel szórakoztató kulturális programot hallhatnak a KTVM rádióállomás 1460-as AM hullámhosszán. *** Műsorvezetők: Csapó Tamás és Czövek István I USA-dollár Vétel Eladás 80,60 85,26 80,2675 85,2325 81,19 84,31 80,42 85,29 A program-munkát szívesen bocsájtom bárki rendelkezésére.) 1. Követeli egy állandó "Helsinki-i Megfigyelő Bizottság" (Watch Committee) létrehozását. 2. Követeli, hogy az Országgyűlés módosítsa a "népszavazásról és népi kezdeményezésről" szóló törvényt, hogy a külföldön élő magyarok gyakorolhassák alkotmányos jogaikat. (Szavazati jog, képviseleti jog stb.). 3. Az Alkotmány Bíróság azonnali feloszlatását. 4. Az elévült és önmagának gyakran ellentmondó Alkotmány demokrácia - és nemzet­ellenes paragrafusainak módosítását. IV. A médiák ügyében: 1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Koppenhágai Dokumentumainak 9/1-es pontja szellemében követeli, hogy a Magyar Rádió és Televízió élére nevezzenek ki olyan nemzeti szellemű vezetőket, akik széles magyar tömegek bizalmát élvezik és mind a határainkon belül, mint a határainkon túl jogos nemzeti érdekeinket képviselik. 2. Követeli, hogy olyanokat, mint Chrudinák Alajos, Győri Béla, Pálffi G. István és Vödrös Attila helyezzék vissza korábbi munkakörükbe. 3. Javasolja, hogy a magyar emigrációs szervezetek testületileg is támogassák a nemzeti szellemű magyar sajótermékeket, úgy Magyarországon és az elszakított területeken, mint az emigrá­cióban. 4. Javasolja, hogy az Értekezlet határozataival egyetértő szervezetek együttműködésével - egy angol nyelvű időszaki folyóiratot hozzanak létre a magyar kérdések széleskörű ismertetésére, a magyar nemzetvédelem és alapvető nemzeti érdekek képviseletére. (Hasonlót a valamikor Wass Albert által szerkesztett "Hungarian Quarterly"-hez.) V. A Magyarok Világszövetségére vonatkozólag: 1. Az Értekezlet elvárja, hogy az MVSZ a jövőben ragaszkod­jon az Alapszabályzat betartásához és hogy annak 11/8 pontja értelmében segítse elő az országokkénti és régiókkénti szerve­­ződést."­ 2. Az Értekezleten képviselt 208 intézmény fenntartja a jogát, hogy az MVSZ-ben közvetlenül (együttesen) képviseljék magukat. Az Értekezlet továbbá elfogadta a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége javaslatát, hogy a politikai bűnösöket vonják felelősségre és hogy a volt politikai foglyok kártérítését mielőbb hajtsák végre, valamint az 56-os Világszövetség azon javaslatát, hogy a Mátyás­földön létesített 56-os komplexumot mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatásban részesítse. Végül az Értekezlet résztvevői elhatározták hasonló jellegű értekezletek félévenkénti összehívását. Ezek megszervezésére és a kapcsolatok koordinálására az Orlando-i Értekezlet megszervezőit kérték fel. Eddig a tények. Mit lehet mindehhez hozzáfűzni? Végighall­gatva a harmincegy felszólalót és a határozatokat megelőző vitákat, egy örömteli bizonyosság jóleső érzése öntött el: hazugság a "Turáni átok", igenis lehetséges magyar összefo­gás, íme itt a bizonyíték! Csak hinni kell benne és főleg Tenni kell érte! Hiszen végső fokon mindannyian ugyanahhoz a "szervezethez" tartozunk: Magyarok vagyunk! ENGLISH SPANISH LAW OFFICES OF E. ANDREW MATYAS PERSONAL INJURY KOREAN MAGYAR AUTO ACCIDENTS MOTORCYCLE ACCIDENTS ACCIDENTAL DEATH SLIP & FALL ACCIDENTS BOAT ACCIDENTS BUS ACCIDENTS 24 ORAS SZOLGÁLAT >2131 854-1 1 13 NO RECOVERY NO FEE E. ANDREW MATYAS Ügyved — Attorney at Law 250 S. La Cienega Blvd. Beverly Hills. CA 90211 1992. december 18.

Next