Állami Könyves Kálmán gimnázium, Újpest, 1933
„Iste Colomannus ab Hungaricis Cunues Caiman appellatur eo, quod libros habebat, in quibus horas canonicas ut Episcopus persoluebat“. KÖNYVES KÁLMÁN (1095—1116.) Intézetünk a nemzet történelmének válságos félszázada után a hatalom, boldogság és jólét századára vezető tudós királynak, a püspököknek is díszére váló tudományszomjas Könyves Kálmánnak emlékét ápolja. Ifjúságunknak állandóan éreznie kell a nagy király szelleméből feléje áramló gazdag örökséget: „alkotó géniuszának aranyát s megtartó képességének ezüstjét.“ A két legnemesebb fémnek, az aranynak és ezüstnek eszmei értékét kapja útravalóul Könyves Kálmán nevével. Ő is ezt kapta iskolájában, a pannonhalmi monostori iskolában, ahol Szt. Mór pécsi püspök és a jeles szónok hírében álló Dezső kalocsai érsek is nyerték kiképeztetésüket. A tudásvágy nála kielégíthetetlen volt: egybehangzó ítélete ez az egykorú összes forrásoknak, s ezzel szerezte azt a sokoldalú ismeretet, éles ítélőképességet, amellyel Istvánnak nyomdokaiba léphetett Ezekkel a lelki tulajdonokkal s oly kiváló munkatársakkal, mint az „isteni erények tüzében lángoló, elméjét a Szentlélek malasztja által mennyei bölcsesség kincsével gazdagító és társalkodó művészetét sok jeles szónokkal és érdemes tanítómesterrel ékesítő“ Szerafin érsek s a „filozófia bőséges vizétől elárasztott“ Lőrinc érsek az István halálát követő fél évszázados belvillongások után az István vetésének már-már pusztulásba menő termését Lászlóval együtt aranykalásszá érlelte. A legszebb aratás eredménye gyanánt áll előttünk a belső fejlődésre alkalmas s a külpolitika szempontjából is értékes állami épület. „Galambtisztaságának,“ amely minden más erénnyel egyesült, enyhítő balzsamát árasztják László törvényeinek szükségszerű szigorúságával szemben a magas erkölcsi szempontokat: az emberies gondolkodásmódot, a szociális érzéket magukban foglaló egyházi és világi törvényalkotásai. Küldetésszerűsége ezen alkotásokban tükröződik a legszebben vissza, ezekben látjuk az egykorúak róla alkotott magas méretű elismerését teljesen igazolva. Csúcsívszerűen emelkedett törvényhozói munkásságában az a pompás kultúrtörténelmi folyamat, amely a XXII. századokban rendet és összhangot igyekezett teremteni a Nyugat társadalmának minden megnyilvánulásában. Ennek a szellemtörténeti áramlatnak megindítója a magyarságra európai történelmének jóformán első századaitól kezdve hatást gyakorló Cluny volt. Államépítő munkásságában tűzálló falnak tekinthetjük az 110 körüli tarcali zsinatnak 84 szakaszos törvénykönyvét. Alkotmányos érzületénél fogva együtt alkotja ezeket országtanácsával, mert a nélkülük történt „kötéseket erőtleneknek“ tartja. Igazi reformátor, aki az elmúlt század elavult intézkedéseit átalakítja vagy egészen újakkal pótolja. Törvénykönyvének bevezető szavai szerint „hulló eső harmatával“ s „az igazság erejével" tereli helyes irányba a hívők társaséletét, elítéli a földi nagyravágyást s helyébe az üdvösség sisakját nyújtja. Törvényeinek hátvédje gyanánt ott áll az intézkedéseivel megszilárdult királyi tekintély. Gazdasági és pénzügyi rendelkezései, az adólajstromok vezetésének elrendelése, a katonaállításra és birtokörökösödési kérdésekre vonatkozó törvénycikkei mesteri kézzel alapozzák meg a királyi tekintélyt. A magyar társadalom erejét akarja növelni telepeseinek , az izmaelita bolgároknak, böszörményeknek a nemzettestbe való beolvasztási kísérleteivel. A zsidósággal szemben általában a kor szellemének megfelelő magatartást tanúsítja ; szigorúan körülírja kereskedői és kölcsönügyleti lehetőségeiket. Kézai értesítése szerint a királyi birtokokon élő szolgák és szabadosok jogviszonyainak szabályozásában az urbárium ősi formáját sejthetjük. Büntetőjogi intézkedéseiben hasonlóan a clunyi mozgalom Treuga Dei-jéhez fékezi a magánharcokat, a híressé vált „striga“ üldözést a longobárd és frank törvényhozásban már a VII—VIIi. században érvényesülő egyházi befolyás hatása alatt tiltja meg. Igazságszolgáltatási újításaiban a vármegyei és a királyi ítélőszék hatáskörét szabályozza s közéjük ékeli az egyházmegyei törvénylátó zsinatot. A két esztergomi zsinat clunyi szellemmel telített rendelkezései az egyház befolyásának és tekintélyének erősödését jelentik. A papság erkölcsi és szellemi tekintélyének emelésére törekszik a két zsinat minden törvénycikke, főleg a második áll erősen a clunyi reformkövetelések hatása alatt a papi nőtlenség követelésével. A belső béke és a közbiztonság alapjain nyugvó királyi tekintéllyel intézte külpolitikáját. Súllyal, az európai uralkodókat is bámulatba ejtő energiával lépett fel a féktelenkedő keresztes hadak ellen s segítette céljukhoz a reguláris csapatokat. Bölcsen intézi az Erdélybe telepített székelyek sorsát, a horvát kérdést, megalapozza a Szentszékhez való viszonyunkat, az investitura küzdelmekben a reálpolitikus éles szemével látja a nyugati császárság hanyatlását, a keletinek és a Szentszéknek egyre növekvő erejét. A normann Roger lányával, Buzillával kötött házasságával nyugateurópai kapcsolatokat teremtett, ez segíti a Szentszék barátságához s ezzel szerzi meg Velence doge-jától az olasz-dalmát tengerparti városokat. Szent László szerzeményét, Horvátországot azzal a tapintatos eljárással biztosítja, hogy a 12 vezető nemzetség kiváltságait érintetlenül hagyja. Álmos fondorlatai sodorták bele a sok véráldozatot követelő eredménytelen cseh és orosz küzdelmekbe. Belső intézkedéseiben, külpolitikájának irányításában magyar szellemének ereje lüktet, amely erőt a művelődés terén az eddig majdnem kizárólagos német kultúrán kívül a még Szent László korában alapított somogyvári monostor zsilipjein átütő francia s a dalmát városokon átszivárgó olasz kultúra jótékony hatásai táplálták. Méltán megérdemli a nagy király, hogy nemzeti szerencsétlenségünk szinte kibogozhatatlan útvesztőjében a vidék és főváros keresztútjában sok kísértésnek kitett ifjúságunk mindenkor vezércsillaga gyanánt tisztelje hitének erejét, államalkotó koncepciójának nagyszerűségét, külpolitikájának kiegyensúlyozott józanságát. Ebben a gondolatkörben kell munkálkodnia a nevével ékesített reálgimnáziumnak a „jobb jövő hajnalán“.