Ujság, 1925. október (1. évfolyam, 67-93. szám)

1925-10-01 / 67. szám

2 ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1925 OKTÓBER 1 „Nem mehet el a titkár úr a vacsorára, mert sürgősen el kellett utaznia A debreceni polgármesteri titkár váratlanul otthagyta hivatalát s Budapestre utazott. Különös karrier: a fajvédelem hangoztatásától a szabadkőműves elvekig Kiderítették róla, hogy nem dzsentri , mire sürgősen elutazott. Általános feltűnést és meglepetést keltett Deb­recenben egy először hihetetlenül hangzó hír, amely a délelőtt folyamán mind erősebben terjedt, míg végre egész Debrecen megtudta, hogy Felméry Ernő polgármesteri titkár különös körülmények közt elutazott Debrecenből, egyelőre ismeretlen helyre. A hirtelen elutazással kapcsolatosan a leg­különbözőbb és legmesszebbmenő találgatások in­dultak meg, annál is inkább, mert pár nappal ez­előtt bizalmasan suttogni kezdték, hogy a debre­ceni társaséletben sokat szereplő Felméry Ernő egyénisége rejtélyesebb, mint ahogy sejteni le­hetett. Felméry Ernő karrierje típusa a forradalmak után felszínre került exisztenciák pályájának; azok közzé tartozott, akik sikeresen lavíroz­tak az ellenforradalmi időkben felvert hullá­mokon, de egyúttal biztosították magukat j­elítve minden esetleges kurzusváltozásra való tekintetben is. Felméry Ernő körülbelül három esztendővel ez­előtt került a városi közigazgatáshoz, mint köz­­igazgatási gyakornok. A főügyészi hivatalban szol­gált Magosi György dr. polgármester, akkor fő­ügyész mellett, akinek bizalmát mindenképen igyekezett megnyerni, mert látta, hogy a törvény­hatósági bizottság jelenlegi összetétele mellett ez az útja a karriercsinálásnak. Emellett dzsentri al­lűrökkel lépett fel, szívesen vette, ha a tekintélyes erdélyi Felméry-familia tagjának tartották. Állan­dóan emlegette tüzérfőhadnagyi rangját és magas összeköttetéseket engedett sejteni. Bizonyosat, ha­tározottat lehetőleg nem beszélt múltjáról és körül­ményeiről, de olyan ügyesen célozgatott, hogy fajvédő körökben meg voltak győződve arról, hogy T.-tiszt volt és érdemes ellenforra­dalmi múlt áll a háta mögött, liberális körök­ben pedig hivő szabadelvűnek tartották, aki szívesen hivatkozott szabadkőműves kapcso­lataira is. Ennek­ a magatartásának­ tulajdonítható, hogy — bár semmi különösebb képessége nem volt — elég gyorsan haladt pályáján s amikor volt hivatali fő­nökét, Magosi György drt polgármesterré válasz­tották, előre tudták, hogy a polgármester maga mellé veszi titkárnak. Felméry Ernő tényleg polgármesteri titkár lett, tüntetett a polgármester és Vásáry István dr. polgármesterhelyettes bizalmával, az első sorban volt jelen kir. hercegek, miniszterek és egyéb mél­tóságok fogadtatásánál, diszebédeken és hasonló reprezentációs alkalmaknál és nem tiltakozott az ellen, ha jelentősebb szerepet tulajdonítottak neki .................... .Si­nc­erl 3DSlj­el­l­el kap-­A, hogy ii helyi­ Hivatal tajuval iui, n, _______ eszi ter­metben járó tisztviselői fáját is, hogy aztán eladhassa. interpelláció nyomán akkor nem történt in­.kedés, csak most utaltak­ ki Felmiérynek lakást z új városi bérházban. A lakásügy már-már feledésbe ment, amikor néhány napja újabb, különös hír kezdett szűk kör­ben terjedni Felméry Ernőről. A meglepő hír arról szólott, hogy közvetlenül I. Ferenc József képe alatt. Előállít­­tatott egy városi fogatot, arra felrakatta a cso­magját és kihajttatott a pályaudvarra, a Budapest felé induló délutáni gyorshoz. A pályaudvaron még találkozott ismerősökkel, akiknek azt mondta, hogy pár napra Budapestre utazik. Fel­szállóit a vonatra, a városi hajdú búcsúzóul ke­ményen tisztelgett s Felméry Ernő elindult Buda­pest felé. Magosi György dr. polgármester csak titkár­jának elutazása után ment be hivatalába s nagy meglepetésére akkor jelentette neki a hajdu­­őrmester, hogy a polgármesteri titkár elutazott. A polgármester kiment a Hortobágyiba vadászni s igy már nem lehetett tanúja annak a különös izgalomnak, amit Felméry Ernő hirtelen eluta­zása keltett kedden a városházán, ahol a kipat­tant szenzációt suttogva tárgyalták az ügyosztá­lyokban. A forgalmas polgármesteri hivatalban üresen állott a titkár asztala, postájában is csak egy lap érkezett: a Pak­s felé utazó Vásári­ István dr. Ib. főjegyző üdvözlete. A lap így kezdődött: «Kedves Emőkém!» A tanács tagjai rögtönzött értekezletet tar­tottak és hevenyészve átvizsgálták az ügy­iratokat, de hiányt nem fedeztek fel. Egyet­len ami hiányzik, a Wertheim-szekrény kul­csa, de ezt is bizonyosan csak a csomagolás lázában felejthette magánál Felméry Ernő. Hiszen csaknem kétséget kizáróan megállapítot­ták, hogy a polgármesteri titkár hirtelen távo­zásának egyetlen oka van, az, hogy kiderítették rá, hogy nem dzsentri, ahogy ő viselkedésével igyekezett magát beállítani és hogy ez a kipat­tant titok bizonyos társadalmi deplaszirozást je­lent az ő számára. Mint deplasszénak pedig semmi reménye nem lehetett a továbbjutásra s igy visszatért a szülői házhoz. Az egyik debreceni lap telefonon érdeklődött a polgármesteri titkár sorsa iránt Felsenfeld Ig­­nácnál, aki a következőket mondta el: — Fiam itthon van Budapesten, de nem küld­­hetem a telefonhoz, mert kiment a városba. Ernő minden baj nélkül megérkezett ma reg­gel és én ismét fiammá fogadtam. " Érkezéséről tudtam, mert előzőleg már leveleket írt nekem Debrecenből. Ernő a kulcsokat vissza­küldi majd Debrecenbe és minden dolgát ren­dezi ... Ma délelőtt a debreceni városházáról a rend­őrséget felkeresték, hogy megtudják, bejelentő­­lapjait milyen adatokkal töltötte ki Felméry Ernő. A rendőrség két bejelentőlapot mutatott fel, amelyeket Felméry Ernő 1921-ben és 1925-ben állított ki. Az 1921 június 15-kén kelt bejelentő­lap szerint anyja Nemes Ilona, ő maga nyugalma­zott főhadnagy és jogszigorló. Születési helye Szatmárnémeti, vallása római katolikus. Érdekes, hogy ezen Felméry Ernő Felméry Jenőnek írta magát. A második bejelentőlap 1924 április 20-ikáról kelt. Ezen Felméry apja «néhai Felméry János­, anyja Nemes Ilona. Születési helyéül eredetileg Budapest volt beírva, ezt azonban Felméry át­húzta és elébe írta: Szatmár. Itt már vallása re­formátus. A városházán megállapították, hogy Felméry Budapesten született, a Szerecsen-utcá­­ban és hogy anyja neve Neumayer Hana. Egy sürgöny is érkezett ma a debreceni pol­gármesteri hivatalba Felmérytől. A sürgöny szö­vege a következő: Polgármester Debrecen. Utazom Berlinbe, kérem rendes szabadság­időm igénybevételét jóváhagyólag tudomásul venni. Felmérv. Dr. Magosi György polgármester ma még kint tartózkodik a Hortobágyon s igy a különös ké­relem ügyében nem tudott intézkedni. Felmérynek — a jelen idők szemszögéből nézve — bizonyos szépséghibája van. Azt rebesgették, hogy az állítólagos T. tiszt, aki igen jó viszonyban volt a debreceni fajvé­dőkkel, nem őskersztény és nem dzsentri, hanem egy becsületes pesti zsidó kereskedő fia. Mindig azt mondta, hogy apja,­­aki már meghalt*, az államvasutak nyugalmazott főfelügyelője volt Ezzel ellentétben úgy szólott hír, hogy Felméry nevű főfelügyelő sohasem volt az államvasutak­nál s Felméry apja nem halt meg, sőt Felsen­feld Ignác név alatt jómenetelű vésnöküzletet folytat Budapesten. Felsenfeld Ignác Ernő nevű fia a Szerecsen-utcában látott napvilágot és 1905-ben vette fel a Felméri nevet, amelynek utolsó betűje a fiú kezén közben y-ra változott. Később római katolikus vallásra tért át Felméri Ernő s a kurzus alatt jutott be Debrecen közigaz­gatásához, ahol a gyorsan haladó konszolidáció folyamán egyre liberálisabb színekre vedlett — persze megóva fajvédő összeköttetéseit is — és pár év előtt a református vallásra tért át. A különös híreket eleinte kételkedve fogad­ták, de miután minden állítást írásbeli bizonyí­tékok is támogattak, a városháza tisztviselői ka­rában egyre többen kezdtek titkon és nyíltan mulatni a még mindig dzsentrit játszó Felméryn. Kedden aztán általánossá vált a derültség, mert Felméry Ernő hétfőn délután előzetes be­jelentés nélkül elutazott Debrecenből. F­elméry hétfő délig hivatalában dolgozott és azt is hal­lották, hogy intézkedett ruháinak kivasalása ügyében, mert estére arra a vacsorára volt hi­vatalos, amelyet a polgármester adott a Debre­cenbe érkezett Albrecht kir. herceg tiszteletére. Később azonban már értesülhetett arról, hogy ál­­dzsentriségéről lerántották a leplet. Megkérte ugyanis az egyik tisztviselőnőt, telefonáljon a polgármesternek, hogy a titkár úr nem mehet el a vacsorára, mert sürgősen el kell utaznia, családi ügyben. Még megtartotta a dzsentritempót, szabályszerűen lemondta a vacsorát és azután összecsomagolt. Négy bőröndben és ládában helyezte el a holmi­ját. Köztük a fényképét is, a tüzérfőhadnagyi uniformisost, amit a hivatali helyiségében tartott. Olcsósági akció­k Németországban Egy százalékra csökkentik a forgalmi adót. Ellenőrzés alatt tartják a hús­árakat. Tíz százalékkal csökkentik az élelmiszerek szállítási díjtételeit. Leszállítják a közeljövőben a kamatlábat. Berlin, szeptember 30. (Wolff.) A biro­dalmi kormány részletes közleményt tesz közzé az árak csökkentésére irányuló akció­ról, amelyet október 1-én a forgalmi adónak másfél százalékról egy százalékra való mérsék­lése vezet be. A közlemény szerint az ipari, szövetségekkel folytatott tárgyalások számos esetben a terv­bevett áremelések elejtésére és az árak leszál­lítására vezetett. További árcsökkentések álla­nak küszöbön. Ama szövetségek ellen, amelyek a kormány nézete szerint az utóbbi időben jogosulatlan árdrágításokat határoztak el, érvényesíteni fogják a kartelrendelet egész szigorát. Több panasz érkezett a kartelbírósághoz és a közel­jövőben újabb panaszok bejelentését várják. A húsárakat állandó ellenőrzés alatt tartják. A berlini mészárosokkal megállapodást létesítet­tek az árak további leszállítása érdekében. Mi­után az egyes országok elnökei és miniszter­­elnökei megígérték teljes támogatásukat, ezek a rendszabályok, amelyeket főleg Berlinben hajtanak végre, hamarosan az egész biroda­lomban hatályba lépnek. A német birodalmi vasúttársaság a fonto­sabb élelmiszerek szállítási díjtételeit október 1-étől kezdve 10%-kal mérsékli. A pénz kamatlábát is le fogják szállítani. A birodalmi bank mindenben támogatja a bi­rodalmi kormányt és elsősorban azoknak a köröknek hitel­kéréseit vonja tüzetes vizs­gálat alá, amelyek a legutóbbi időben áreme­léseket hajtottak végre. kelteni az a kijelentése, hogy Románia hír szerint területi engedményeket hajlandó adni Magyarországnak. Hlinka András felszólította a cseh külügyminisztert, világítsa meg ezt az ügyet. , Érthető, hogy Hindek képviselő nekibuzdulása egyáltalán nem lesz alkalmas a külföld közvéle­ményének félrevezetésére. Értesülésünk szerint legközelebb a magyar parlamentben is megkapja a választ. SZENZÁCIÓS HIR A VOSSISCHE ZEITUNGBAN. Berlin, szeptember 30. Az Újság tudósítójának távirata. A Vossische Zeitung «Romániának az új kapcsolt részeiben nem nagy öröme telik a címmel érdekes cikket közöl. Bukarestben attól félnek — mondja a többi között —, hogy a biztonsági egyezménnyel Európa államainak jelenlegi határai elpusztulnak. Franciaországnak ugyanis, ha már a rajnai kér­­désben biztonságot nyert, semmi érdeke sem lesz, hogy a kis-entente-ot támogassa. Ezt saját sorsá­nak fogja átengedni. A kis-entente pedig nem tudja Romániának teljes mértékben jelenlegi határait biztosítani. Romániának ezt a felfogását megerősíti az a gyorsaság, amellyel Csehország Németországnak döntőbírósági egyezményt ajánlott , amit Buka­restben első lépésnek tartanak a kis-entente lik­vidálásához. A biztonsági tárgyalás előhaladásáról szóló első hírekre a román kormány érintkezésbe lépett Villányi bukaresti magyar követtel, majd titokban tárgyalást folytattak a Bethlen-kormánnyal. És amióta kiderült, hogy a csehek Berlinben a német kormánnyal tárgyaltak, a román oldalról az ilyen ügyekben különben szokásos diszkréció­ról lemondtak és Magyarországnak nyílt tárgyalást ajánlottak fel. Románia mögött állítólag az angol kormány áll, ahonnan — a Vossische Zeitung szerint — azt ajánlották a bukaresti kormánynak, hogy Magyarországnak a biztonsági egyezmény elle­nében széles határcsíkot engedjen át, Szat­már, Nagykároly, Nagyvárad és Arad váro­sokkal együtt. A románok a határcsikot az említett városok­ nélkül már fel is ajánlották, amit azonban Ma­gyarország még csak a tárgyalás bázisául sem fogadott el. A Vossische Zeitung így fejezi be cik­két: Magyarország mindenesetre azt érte el, hogy míg csak néhány hét előtt is a külpolitikában nul­lával volt egyenlő, ma már fontos tényező lett. Nem emelik fel általánosságban a köztisztviselők munkaidejét. Az osztályfőnökök felhatalmazást kaptak a munkaidő szü­k­­ség szerinti meghosszabbítására. A szanálási törvén­y felhatalmazza a kor­mányt, hogy a köztisztviselők munkaidejét új­ból szabályozza. Ennek alapján a " 100/924. M. E. sz. rendelettel úgy intézkedett a kor­mány, hogy a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos munkaidejét 1924 október 1-től felemeli. Az új munkaidőt a főiskolai végzettséghez kötött állásokra nézve napi 7, a többi állásokra nézve pedig napi 8 órában állapították meg az eddig 5, illetve 6 óra helyett. E rendeletet azonban nem hajtot­ták végre, mert ezzel szemben megígérték a tisztviselőknek az illetményeik javítását, ami a múlt évben szintén elmaradt. Az idén a genfi segéllyel kapcsolatban is­mét szóba került a munkaidő felemelésének kérdése és úgy volt, hogy a kormány a nyár folyamán eltekint a magasabb munkaidőtől, de október 1-től kezdve életbe lépteti a fentebb említett rendeletét. A munkaidő általános fel­emelését azonban most sem tartották szüksé­gesnek, hanem ehelyett felhatalmazást adtak az osztályfőnököknek, hogy ha a szolgálat érdeke úgy kívánja, a munkaidőt az osztályok­ban a szükséghez mérten hosszabbítsák meg. Ilyen felhatalmazást az alantasabb hatóságok vezetői már régebben kaptak és egyes helye­ken éltek is vele. A magasabb munkaidővel külön dotáció, úgynevezett túlóradíj nem jár, mert ezt eltörölte a szanálási törvény. Hlinka szerint Románia területi engedményeket hajlandó adni Magyarországnak. A Vossische Zeitung magyar–román területátengedési tárgyalásról ir. Prága, szeptember 50. (Az Újság tudó­sítójának távirata.) Ma kezdődött meg az 1926. évi költségvetés tárgyalása a képviselőház plénumában. Érdekes, hogy az előadó a német szociáldemokraták állandó zajongása közben csak nehezen tudta elmondani beszédét. A német szociáldemokraták harcias magatartását kedvező jelnek tekintik az ellenzéki körökben, mert azt látják belőle, hogy a német szociáldemokraták közeledő kísérletei a kormány felé egytől-egyig kudarccal végződtek és így az ellenzék ha nem is egységesen, de gyengítetlenül mehet a választási küzdelembe. Sm­idek cseh agrárpárti képviselő a költségvetési vitában a külpolitikai helyzettel is foglalkozott és arra használta fel ezt az alkalmat, hogy — valószínűleg felsőbb utasításra — nekironthasson a magyar kisebbségi mozgalomnak. Élesen tá­madta Apponyi Albert grófot, majd igy folytatta: — Határozottan ki kell már egyszer jelenteni és ennek a kijelentésnek érvényt is kell szerezni, hogy Csehszlovákia a magyaroknak nemzetközi fórumok előtti örökös siránkozásával már tor­kig van. Hlinka András is felszólalt és beszámolót kö­vetelt Benes külügyminisztertől. Feltűnést fog Carlvaux ajánlatát évi százmtilllió dollárra em­elte fel. Az amerikaiak követelésüket évi százz­ötvenmillió dollárra csökkentették. London, szeptember 30. Washingtonból érkező fieufer-jelentés szerint az adósságügyi értekezlet legközelebbi ülését holnapra ha­­­lasztotta, minthogy a francia szakértők számí­tásaikkal még nem készültek el. A probléma egyike a legnehezebbeknek, amelyekkel az­ amerikai kormánynak valaha is foglalkoznia kellett. A sikertől vagy a sikertelenségtől nemcsak ,az értekezleten résztvevő tisztviselők politikai jövője függ, hanem talán még a kor­mányok sorsa is. Lehetséges, hogy Coolidge elnök olyan döntést fog hozni, amely a társ­ayalások sikeres befejezését eredményezi. Mellon államtitkár és általában az ameri­kaiak nagyon óhajtják, hogy a franciákkal a lehető legkedvezőbb feltételekkel jussanak megállapodásra. A jelenlegi helyzet az, hogy Caillaux ajánlatát évi 100 millió dollárra emelte fel, az amerikaiak pedig követelésüket 150 millióra csökkentették és azt hiszik, hogy Franciaország ezt az összeget meg tudja fizetni. Coolidge elnök fog bizonyos mértékben mint békebíró működni amaz ellentétek ügyében, amelyek az adósságok kérdésében folytatott tárgyalásokon az amerikai és francia felfogás között még fennállanak. A legutóbbi amerikai emlékirat különbséget tesz a főadósság és a kamatok között. Az em­lékirat kötelezettség megállapítását kéri az előbbi, és javaslatok megtételét az utóbbi te­kintetében. A francia delegáció, amely a fő­adósságot és a­ kamatokat egy tömbbe tömörí­tette, megvitatta azt a kérdést, vájjon ezt a módszert meg lehet-e változtatni. Tisztelettel tudatjuk nb. vevőinkkel, hogy az 1025 modellt eredeti „Treforn" hó- és sár­cipőink megérkeztek. Áraink — a nyersgumi-árak circa 400°la-os emelkedése ellenére — a múlt­­évi áraknál alacsonyabbak. Hó- és sárcipőjavításokat saját mű­helyünkben új rendszer szerint készítünk és ajánljuk azok mielőbbi munkába adá­sát, nehogy az esős idő beálltával tor­lódás álljon elő. Hitelképes egyéneknek módunkban áll részletfizetési kedvezményeket nyújtani. Eladás viszonteladóknak nagybani árakon. Salvator Kötszergyár Rt . Budapest, VI. Nagymező­ utca 4. 1

Next