Ujság, 1926. május (2. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-30 / 120. szám

VASÁRNAP, 1926 MÁJUS 30 Mikor az orosz nő szeret. Nem kever irodalmat a szerelembe. A felodaadást nem ismeri Gyorsan reászánják magukat a szerelemre, de éppen olyan gyor­san szakítanak is. Minden szerelmet a lélek érzéseivé fokoznak fel. Hogyan látta a francia diplomata a cári Oroszország asszonyait? Részlet Maurice Paléologue I. Egy nő vallomása. 1916 január 22. Luch után D ... hercegnőnél fejezem be az estémet. Egyedül találom budoárjá­ban, ahol a lámpák tompa fényében elszórtan tizen­nyolcadik századbeli képek, szobrocskák, por­­cellánok, selymek, japán dobozok, asztalkák látszanak. Egy bájos és leleményekben gazdag stílus számtalan változata, mely I. Sándor uralkodása alatt terjedt el, mint a francia mű­vészet egy kései kivirágzása. A hercegnő háta mögött a falon, előkelő arckép lóg: Mária Feodorovna, az őrült I. Pál cár regényes hajlamú felesége. Beszélgetünk. A hercegnő, félig-meddig elvált férjétől, valamivel túl van a negyvenen. Érzelmi téren nincs híjával a tapasztalatok­nak, sőt az ész, a természetes komoly és élénk szellem sem hiányzik belőle. Közvetlen formában, minden összefüggés nélkül, ahogy az emlékei felbukkanak, fel­sorolja előttem azokat a kalandokat, amelye­ket ő maga, vagy a környezetében élt más asszonyok átéltek. Mikor éjfél tájban távozom tőle, körülbelül a következőkre emlékszem vissza azokból, amiket elmondott. Tekintetbe kell itt venni, hogy a leírá­s határozottsága, bizonyos abszo­lút és kategorikus jelleget ad azoknak a sza­vaknak, melyek teljes egyszerűséggel,"sok arc­játékkal, árnyalattal és titkos értelemmel hang­zottak el. Az orosz nőnek a szíve sokkal követelőbb. Sokkal telhetetlenebb, mint az érzékei. A kéjjel néha le tudnak kötni bennünket, a sze­relemmel ritkán . .. Szenvedélyesek vagyunk, gyöngédek, érzékiek; nem vagyunk regénye­sek; úgy érzem, hogy megelégszünk azzal az érzéssel, amit érzünk, nem keverünk bele egy csepp irodalmat sem. Nincs semmi kedvünk a pszichológiai szófecsérléshez és az érzelmes elméletekhez, amikkel teli vannak az önök francia regényei. Szerelmes leveleink csupa egyszerűség. Különben is túlságosan restek vagyunk az írásra. És nem is igen tudunk be­szélni a szerelemről. Emlékszik arra a csoda­emlékiratának 2-ik kötetéből. (Újság egyedül jogosított közlése.) latos jelenetre, amikor Karenin Anna bevallja szerelmét Wronszkinak: «Nem beszélt, csak rászegezte túláradóan szerelmes tekintetét és hallgatott...» Nagy hajlamunk van ahhoz, hogy lépre­­m­enjünk. Könnyű szerrel rászednek bennün­ket. Egy semmiség elkábít és lenyűgöz ... A válások gyakorisága mellettünk szól. Ha bele­bolondulunk egy férfiba, mindig azt hisszük, hogy ez örökre szól... Hogy kiváncsiak va­gyunk? ... Oh! igen, kiváncsiak vagyunk! Sze­retnénk mindent látni, mindent megismerni, mindent megpróbálni. Mindenütt új arcokat, új izgalmakat, új vágyakat keresünk ... Soha­sem vagyunk teljesen ébren, sohasem tudjuk pontosan, mit teszünk, hogy hányat ütött az óra... Bolyongunk az életben, mint árnyék a holdfényben... Tyucsev költő mondása na­gyon is igaz: a mi lelkünk éjjeli lélek ... Az unalom megmérgezi az életünket. Ha­marosan ránk jön a fáradtság, a jóllakottság, a csömör, az émelygés ... Csak ötletszerűen vagyunk vallásosak, ha valami nagy szerencsét várunk, vagy valami nagy szerencsétlenség fenyeget. Ilyenkor a leg­hitetlenebb nők is a templomba rohannak . . . Aztán pedig a jósnőhöz . . . Mindig magasabbrendű­nek érezzük magun­kat a férfinál, akit szeretünk. És leginkább azt kifogásoljuk benne, hogy nem uralkodik rajtunk, így aztán jobb hijján attól sem irtó­zunk, hogy durván bánjék velünk. Mindig több bennünk a bátorság és az aka­rat, mint a kedveseinkben. Általában igen bátran fogadjuk bukásun­kat, nem próbáljuk mentegetni, nem vádas­kodunk ... Meglehetősen hamar és tökéletesen felej­tünk. A legtöbbünk számára az, ami elmúlt, meghalt, vagyis inkább sohasem létezett.. . Igen melegek és igen állhatatosak vagyunk a barátságban ... A zene gyakran hozzájárul vesztünkhöz; csak az orosz és a cigány zenéről beszélek. Lelkünk legmélyén simogat bennünket; hip­notizál; valami gyönyörűséges álomba és bá­ SAKK. 59. számú sakk­feladvány. Elbogen Árpád, Budapest. — Eredeti. — Matt 2 lépésben. Világos: Ib­2, Vf6, Bb5 és dl, Hab és g6, FaS, gy bő, d. (9.) Sötét: Edő, Bc8 és el, F­ 4, gy c5, el, eff, &5. (8.) Az Újság harmadik nemzetközi sakkfeladvány­­megfejtési versenye. Az 57. számú sakkfeladvány (Coldsch­idt E., Szombathely) helyes megfejtése: A. Hgőreö. Megfejtési versenyünk résztvevői: Schwarz Miklós (Budapest), Kis József (Moson), Almay József (Budapest), Braun László (Balatonboglár), Szimándi József (Budapest), Óhidy Árpád (Kalocsa), Szász Lajos (Budapest), Berger Rezső (Cigánd), Kovács Lajos (Buda­pest), Diamant József (Kerepes), Szántó László (Budapest), Rónai Béla (Budapest), Sidwers Lipót (Budapest), Dicker Albert (Cigánd), Molnár Béla (Budapest), Kraus Andor (Budapest), Neuwohner József (Budapest), Heimlich Béla (Cigánd), Zilahi Zoltán (Budapest), Jobbágy Dezső (Tisza­­örs), Szabadkay Mór (Rákospalota), Bartos Erzsike (Bu­dapest, Weiszfeld Ferenc (Nagykanizsa), Wernárszky Béla (Budapest), Hochberger Alfréd (Budapest), Szász Lajos (Budapest), Versetz Ferenc (Budapest), Lefkovits Ernő (Budapest), Klein László (Budapest), Jobbágy Dezső (Tiszaörs), Kiszela Géza (Budapest), Tóth Károly (Buda­pest), Heimlich Géza (Budapest), Korányi József (Buda­pest), Gottlieb Mór (Budapest), Vidor Rezső dr. (Buda­pest), Völgyi János (Budapest), Molnár Ferenc (Budapest), Lantosy József (Budapest), Tusák Zoltán (Örkény), Ber­ger Imre (Budapest), Brezina Vilma (Budapest), Gold­­stein Jakab (Budapest), Ligeti Jenő (Keszthely), Kovács Endre (Nyíregyháza), Schwarcz Miksa (Debrecen), Bárt Zoltán (Budapest), Schreiber K. (Budapest), Berger Rezső (Cigánd), Rosenthal József dr. (Békéscsaba), Braun Ár­min (Rákospalota), Weinstock Ferenc (Füzesabony), Stei­­ner Mór (Budapest), Weisz Henrik (Vác), ifj. Weisz Jó­zsef (Tokaj), Takács Gábor (Újiráz), Győző Imre (Kun­hegyes), Sándor István (Budapest), Szécsy Béla (Budapest), Róth Károly (Budapest), Tolmár Ferenc (Budapest), Sza­badkay Ottó (Rákospalota), Schultheiss Pál (Budapest), Forrai Oszkár (Budapest), Neuländer Lázár (Tolcsva), Weinberger Sándor (Nagykálló), Schwarcz Péter (Debre­cen), Katz József (Debrecen), Gottlieb Sándor (Tolcsva). Reklamált pontok: Diamant József (Kerepes), Heimlich Béla (Cigánd), Ing. Grandjean, Ing. Ernest Bálint (Grenoble), Berger Rezső (Cigánd), Szász Lajos (Budapest), Hochberger Alfréd (Bu­dapest) (54—55). 40. számú játszma. Játszották a Budapesti Sakk Kör versenyen. Világos: Müller Hugó. Sötét: Singer S. 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 d7—d6 3. d2—d4 e5Xd4 4. Hf3Xd4 Vd8—e7 5. Hbl—c3 g7—g6 6. Ffl—c4 Fc8—e6 7. Fc4Xe6 f7Xe6 8. Vd1—g4 Ke8—f7 9. 0—0 FfS—g7 10. Fel—e3 Hg8—f6 11. Vg4—h3 Világos fentartja a gyen­ge ,,e6“ pont ellen irányuló támadást. 11. . . . c7—c5 12. Hd4—f3 h7—h6 13. c4—e5! Hf6—e8 Nem jöhetett dXe5 14 HXe5 miatt.­­ 14. Hc3—e4 Le7—b6 Az c5 gyalog még mindig nem volt üthető. A szöveg­­lépés később azonban vilá­gos részére csinos kombiná­cióra ad alkalmat. 15. Fe3—f4 d6—d5 16. He4—d6f He8Xd6 17. e5Xd6 Ve7—e8 18. c2—c4 d5—d4 19. Hf3—e5f Kf7—g8 20. Vh3—f3 20. . . . Fg7Xe5 A point­ 21. Ff4Xe5 Hb8—d7 22. Fe6Xh8 és világos néhány lépés múlva nyert. bajnokság győztesei plaket-díjazásban ré­szesülnek. Az előmér­­kőzések június hó 6-án, vasárnap d. u., a döntő mérkőzés pe­dig június 13-án bo­nyolító­dnék le. Nevezé­seket június 1-ig elfo­gad Szávay Zoltán dr. (Budai Sakkozó Tár­saság, Philadelphia­­kávéház). — A Buda­pesti Munkás Sakkbaj­noki verseny végered­ménye szerint 1. Ra­­gendorf 10 ponttal, 2— 3—4. Boros, Pikler és Logyin 7 ponttal, 5. Kronosz 6 Va, 6—7. Vá­gó és Pókay 6 ponttal.­­ A Gentben június 20-án meginduló har mesterverseny részt­vevői: Spielmann (Ber­lin), Tarrasch dr. (München), Colle (Ant­werpen), Crepeaux (Pa­ris), Sir Thomas (Lon­don) és Yates (Leeds). Spielmann lemondása esetén Rubinstein (Var­só) indul, míg Tarrasch dr. helyébe esetleg Seitz dr. (Augsburg) lép.­­ A Nemzetközi Sakkszövetség bu­dapesti kongresszusá­nak előkészítése érde­kében serényen folyik a munka A világ­kongresszussal kapcso­latos versenyekre a külföldről is újabb je­lentkezések érkeztek. A British Chess Fede­­ration a Magyar Sakk­­szövetséghez intézett átiratában jelezte, hogy a budapesti kon­gresszuson L. A. Wahl­­tuch és Mr. és Mrs. Holloway delegátusok­kal képviselteti magát. A nemzetközi hölgy­versenyen viszontlát­juk tehát Miss Hollo­­wayt, aki az elmúlt év­ben, mint ismeretes, a párisi sakkolimpiászon képviselte az angol színeket. A derék miss a csapatversenyen John Bull módjára dolgo­zott s retiküljéből szinte gépbiztossággal rázta ki a lépéseket. Nem csoda, ha kihozta sodrából magyar ,hn i­­degvérre b­­bizó Sterk mesterünket, aki ugyancsak izgalmas perceket szerzett a je­lenlevő honfitársainak. Végül udvariatlanul bár, de magyarán visz­­szaverte az angol baj­noknő elhatalmasodó támadását, s elkesere­dett küzdelem után kivívta a győzelmet. Miss Holloway példá­ján felbuzdulva bi­zonyára nemcsak a külföldi, hanem a ma­gyar hölgygárda is legjobbjait állítja so­rompóba, seket rovatvezetőnk is el­fogad. — Breyer Sz Bp. A Réti és Vécsey dr. által évekkel ezelőtt tervezett Breyer-könyv ügye holt­pontra jutott. Újabban Kmoch bécsi mester foglal­kozik a könyv kiadásával. Ha komoly a dolog, a kí­vánt játszmákat készséggel rendelkezésre bocsátjuk. — Világkongresszus: 1. Steiner Hermann a Newyorki Ma­gyar Munkás Sakk-Kör ka­pitánya. 2. Az elmúlt év­ben a Ligamérkőzéseken a második helyre kerültek. 3. Az amerikai magyar sakkozók körében Maróczy páratlan sikerű szimultán körútja nagy élénkséget kelt. — B. B., Sopron. Min­den a budapesti sakk-világ­kongresszussal kapcsolatos ügyben, Bartos Árpád igazgató (Angol-Magyar Bank) szövetségi kapitány bővebb felvilágosítással szolgál. — Elbogen A., Bp. Dukros­tól—e5-re. — Hán­csok K., Bp. Buzdításul adjuk első szárnypróbálga­tását. — Gottlieb Sándor, Tolcsva, Katz József, Deb­recen, Ligeti Jenő, Keszt­hely. Szívélyesen köszönt­jük megfejtőink táborában. — Lefkovits E., Bp. Az 58 s­zámu feladványban egyesek Fd7—c8-ra nem láttak mat­tot 2. e7—e8 H). Három huszár is előfordult a matt­képben. — Szécsy B., Bp. A szóbanforgó szerző tehát nagy fejlődésről tett tanú­ságot. — Wernárszky B., Vidor R. dr., Bp., Goldstein ..., Pesterzsébet. Ugyebár, mégis helyes? — Scfervarcz M., Debrecen. Azon leszünk, hogy továbbra is kiérdemel­jük megelégedését. — Neu­­k­inder L., Tolcsva. Nem tudjuk, miről van szó. Tes­sék megreklamálni. — Töb­beknek. A tervezett sakk­­tanfolyamon úgy kezdők, mint haladók is részt vehet­­nek. Jelentkezések akár Sterk mesterhez (Budapesti Sakk-Kör), vagy akár az Újság sakkrovatvezetőjé­hez intézendők. — Wernár­szky B., Bn. 1. Kezdők ré­szére a könyvből való tanu­lás valóban nem ajánlatos. 2. A tanfolyamon — mely­ben köztisztviselők és ta­nulók kedvezményben része­sülnek — mindazt játszva elsajátíthatja. 3. A jobb sakk-könyvek drágasága is indokoltá teszi. — Schul­theiss P., Bd. 1. Természe­tesen sakkfeladványokkal is foglalkoznak a tanfolyamon. Megfejtési versenyünk többi résztvevői is bizonyára je­lentkeznek. — Jobbágy D., Tiszaörs. A rádión közölt feladványokat és játszmákat — külföldön is — ön szerint túl gyors tempóban adják le. Bizonyos, hogy a gya­­korlott játszók könnyebben megértik. Idővel a hallgatók is leküzdik a jelentkező „lámpaláz“-at. SAKKHÍREK: CArp. «Sakk-tank.» Prn­­«V*­ner László mű­egyetemi hallgató új sakkjátékkal tesz kísér­letet, melyben az ed-­­digi 32 báb 2—2 tiszttel és 2—2 gyaloggal bő­vül, a kockák száma pedig 64-ről lOXlO = 100-ra emelkedik. Az uj tiszt: tank, alakjára nézve 8 oldalú piramis, mely felül futármagas­ságban laposabb pira­misban végződik. A fu­tók és huszárok közt foglalnak helyet, me­netmódjuk­ minden irányban léphetnek a legközelebbi hasonló szinű mezőre. (A köz­beeső fekete kockán álló figurán átugrik.) Egyébként a játék me­nete nem változik, sőt a régi sakktáblán is használható, ha 36 koc­kát elfödü­nk. Az az állítás, mintha a figu­rák száma s a játéktér nagyobbodása folytán a sakkjáték is bonyo­lultabb s több a kom­binációlehetőség, azon­ban aligha állja meg helyét. Ezt számos más hasonló példával iga­zolhatjuk. Afc Budapest villám­—s csapatbajnokság­ és egyéni villámjáték­­bajnokságát kiírták a budapesti és környék­beli sakkörök egyesü­lése megbízásából. A csapatbajnokság 10 csapattal bonyolítódik le, mindegyik csapat mindegyik csapattal a szokásos erő­sorrend szerint összeállítva egy­­egy 5 perces villám­játszmát játszik. Ha­sonló 5 perces játsz­mákkal bonyolódik le megfelelő előmérkőzé­­sek után az egyéni vil­­lámjáték-bajnokság is. Úgy a győztes csapa­tok, mint az egyéni gyadtságba merít, amely majdnem olyan, mint a szédület... Akár hiszi, akár nem, de elmon­dom önnek, hogy volt egy barátnőm, aki cigá­nyokat hozatott az egyik szobába, mikor a szomszéd szobába kedvesét fogadta ... Megfigyelte-e, hogy valahányszor szvo­­csikot fogad, a kocsis mindig vágtában indul el, mielőtt még tudná, hogy ön hová akar menni? Épp így mi is, ha belevetjük magun­kat valami kalandba, mindig szédületes iram­ban indulunk és fel sem vetjük magunkban a kérdést, hogy hová­­megyünk. Különben ez nem is fontos, mert a kaland­jaink nem torkollanak soha semmibe, nem vezetnek minket soha sehova ... Minden regényünk bukással végződik. Mi mindig azzal végezzük, hogy kicsúfoljuk az álmainkat... Egyetlen férfi sem tudná megadni nekünk azt, amit várunk, mert mi magunk sem tud­juk, hogy mit várunk, hisz, amit mi várunk, az talán nem is létezik ... II. Egy férfi vallomása. Hétfő, 1916 június 26. Néhány hónap előtt ebben a naplóban fel­vázoltam az orosz nő belső arcképét egy hölgy vallomása alapján. Itt adom e vázlatnak az ellenpróbáját egy férfi vallomása alapján. II.-vel kettesben a szigeteken ebédelek. Most ötvenkét éves, nőtlen, a gárda lovas­ezredben szolgált. .. — Én csak az orosz nőket ismertem. Az ember csak a szülőhazája nőit ismerheti jól. Csak a saját fajtájabeliekkel olvad össze igazán. Az orosz nő maga a megtestesült egyszerű­ség, olyan értelemben, hogy soha sem játszik szerepet; kedélyhullámzásaiban sohasem kever irodalmat. Az életüket a lehető legteljesebben kiélik, de nem képzelik magukat regényhős­nőnek és semmiféle példakép nem lebeg a szemeik előtt. Az álmaikat nem mástól köl­csönzik, a maguk lelkéből sarjadoznak . .. Minden kalandjuk kezdetén teli vannak tűzzel és lendülettel, de hamarosan kifullad­nak ... Nagy bajuk az ingatagság. Úgyszólván soha sem tudják, mi hajtja őket, mintha min­dig vak erőknek engedelmeskednének. Gyak­ran legsúlyosabb elhatározásaik is csupán egy­­egy idegfeszültség feloldása. Egy semmiség, egy szó, amelyet futtában elkapnak, egy röp­tében érintett gondolat, egy vacsora, egy tánc­keringő, sőt még ennél is kevesebb ... az égen átsuhanó felhő, egy átfutó zápor és ők máris megváltoztak. Nemrégiben bevallotta nekem egyikük: «egészen más nőnek érzem magamat, ha új ruhát veszek fel...» Ugyanezért mélységesen alá vannak vetve a természet befolyásának. A tavasz vissza­térése, az újra felragyogó nap öröme, az első ibolyák illata elegendő arra, hogy megmámo­­rosodjanak. A csillagos ég látványa odakint a steppen megszédíti őket. Viharos estéken mintha Villamossággal volnának telítve ... A legboldogabbaknál is mindig van valami nyugtalanság, csillapíthatatlanság, kielégítet­­lenség, valami, ami készülőben van és amiről sejtelmük sincs ... Még a szerelem a legszilárdabb talajuk, ha a szívük sincs elfoglalva, úgy hányódnak­­vetődnek, mint a folyam tükrén lebegő szi­getek ... Nincs mulatságosabb, mint hallgatni a be­szélgetésüket. Beszéd közben eszmélnek ma­gukra, szinte a másiknak a szemeiben keresik a szavakat... Nagyon gyorsan szánják rá magukat a sze­relemre ... de épp olyan gyorsan szakítanak is. Az ékesszólás velük szemben mindig fölös­leges úgy a meghódításukban, mint a meg­őrzésükben ... Sok bennük a szemérem. Ezért tűnik fel úgy, hogy könnyen adják oda magukat; nem engedik meg maguknak a fél-odaadást. Ha a lelkük egyszer beleegyezett, siettetik a meg­oldást; úgy érzik, hogy az alkudozással leala­csonyítanák magukat... Emlékezetük olyan, mint egy fiók, amelyet tetszésük szerint kinyitnak és bezárnak. Amint az érdekük, vagy a szeszélyük kívánja, min­denre emlékeznek, vagy mindent elfelednek .. Van egy szörnyű ellenségük, egy gyógyít­hatatlan betegségük: az unalom. Mennyi bo­londságra csábítja ez őket... A képtelenség és a lehetetlenség kisérti őket leginkább ... Mindig azt hangoztatják, hogy kevéssel megelégszenek, de semmi sem elég elég nekik. A meglepetés az egyetlen dolog, amibe sohasem fáradnak bele ... A szerelemben több bennük a bátorság, a kezdeményezés és a nemesség, mint a férfiak­ban. Felsőbbrendűségük még gyakrabban nyi­latkozik meg a mindennapi életben. Nehéz órákban több öntudatosságot, több erélyt, több rogékonyságot, a kötelesség emelkedettebb át­érzését, szabadabb és megértőbb gondolkodást tanúsítanak. A nő a család lelke ... Gyengédségre és önmegtagadásra képessé­gük a heroizmusig fokozódik, ha a szeretett férfit szerencsétlenség éri. Rabszolgájául sze­gődnek, feláldozzák magukat neki, követik Szibériába, a száműzetésb­e, akárhová ... Egyik nagy hibájuk, hogy nem tudnak ha­zudni. Nem eléggé urai önmaguknak, hogy megvédjenek egy hazugságot. Ezért tűnnek fel oly gyakran kegyetleneknek ... Minthogy képzeletük igen élénk, kegyet­lenül szenvednek a féltékenység miatt... Soha sem vallják be érzékeik csábításait, mindig igyekeznek lelkivé finomítani vágyai­kat, tévútra vezetni mámorukat. A legparáz­nábbaknak is értékes segítséget nyújt a misz­tikus szótár, őrjöngések igazolására ... Tolsztojnak igaza volt, mikor Karenin Anna szép kerek karjait magasztalta. A töké­letes női kar az orosz faj egyik jellemvonása. Minden társadalmi osztályban, még a népnél SAKKÜZENETEK: Óhidy Árpád, Kalocsa, Jobbágy Dezső, Tiszaörs, Szabadkai Mór, Rákospalo­ta. Mint megfejtési verse­nyünk új résztvevőit, bemu­tatjuk olvasóinknak. — Szimar­di J., Bp. Érdeklő­déssel várjuk a Kőbányán alakítandó sakkör hírét. — Schwarz L., Bp. 1. Jelzett idő előtt okvetlenül befeje­zést nyer. 2. A Budapesti Sakkör (IV., Károly király­in 3, II. 10). 3. Valamelyik napon este. — Pruner L., Rn. A sakkhirekben megta­lálja a választ. Miért nem küldött játszmát? — K. K., Moson. 1. A nemzetközi hölgyversenyen a magyar női sakkozók minél nagyobb számban való indulása kí­vánatos. 2. Faragó Klári, a Budapesti Sakk-Kör tagja. 3. Úgy a nemzetközi pro­blémaversenyen, mint a fel­adványmegfejtési versenyen természetesen hölgyek is pályázhatnak. Ismertebb hölgysakkozók még: Braun Bella, Szeged, dr. Fried­­mann Józsefné, Heves, Vel­­key Nelly, Bp., teplai Hertz­­ka Alice, Bp., Brezina Vil­ma, Bp., stb. 4. Miss Ment­­schik Lujza az 1925. évi londoni női bajnokságot nyerte. — Weisz K., Bp. Úgy elméleti, mint a gya­korlati oktatást a sakkjá­tékban ismert nevű sakk­­mester elvállal. Jelentkező-1 60. számsi­sakkfeladvány. Hancsók Kálmán, Budapest. — Eredeti. — Matt 2 lépésben. Világos: Ka3, Ve8, Ba7 és c7, Fb4, gy a1, c3, c5. (8.) Sötét: Ka6, Bd7, Fc8 és a­7, gy­b7, c­ 1. (6.) 31

Next