Ujság, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-15 / 10. szám

_____ ; r' -‘KA­ÁZ*%­) _______________' “ w . ______________ Egyetlen spanyol beteg sincs nálunk a sok náthás és influenzás között Ment az ország is a spanyolnátha rémétől — Nagyszabású prevencióval igyekeznek az egészségügyi hatóságok a spanyoljárvány fellépésének meg­­­­gátlására — Intelem a közönségnek a járvány ellen való védekezésről Európaszerte tart míg mindig a spanyolmátha pusztítása, csal: Ausztria, Magyarország és Romá­­nia ment idáig a járványtól. Nálunk is, egész biz­tosan, az abnormális időjárás következtében, sok­ a náthás és influenzás beteg, de ezek között egy sincs, akit a súlyos lefolyású spátigolhetettség ve­tett volna ágyba. Ennek ellenére a főváros és az ország valamennyi közegészségügyi szerve és ha­tósága a leglázasabb tevékenységet fejti ki, hogy a baj előrenyomulását, elterjedését megelőzze. Valóságos hadsereget mozgósítottak, az összes ha­tósági-, katona- és iskolaorvosok készenlétben ál­lanak, hogy figyeljék a tüneteket és a spanyol­­nátha fellépése esetén a szükséges rendelkezéseket megtegyék. Kórházakat ürítenek ki és rendeznek be, hogy szükség esetén odahelyezhessék a megbetegedette­ket. Az óvóintézkedések során az összes fórumok arra intik a közönséget: ügyeljenek a tisztaságra, kerüljék a zsúfolt helyiségeket, szorgalmasan szel­lőztessék lakásukat és hivatalukat. Ebben az ér­telemben adott ki intelmet a Közegészségügyi Ta­nács, amely tegnap éppen a spanyolnátha ellen való küzdelem megbeszélése céljából ült össze. Az intelem így hangzik: Az Országos Közegészségi Tanács csütörtökön tartott ülésén foglalkozott az influenza kérdésével és megállapította, hogy a súlyos jellegű influenzát, melyet a köznyelv spanyolnáthának szokott ne­vezni, mindeddig nem észlelték hazánkban. A ta­nács megelőzés és védekezés céljából mindenütt és minden tekintetben a legnagyobb tisztaságot és a józan életmódot ajánlja, ügyelni kell, hogy senki rá ne köhögjön vagy tüsszentsen embertársaira, hogy a zsúfolt helyiségeket és a tömegeket kerül­jék, hogy láz vagy csak a legkisebb hőemelkedés esetén mindenki azonnal feküdjék ágyba és hív­jon orvost, amivel az influenzának súlyosabb kö­vetkezményeit rendszerint sikerül elkerülnie. A ta­nács egyúttal határozottan állást foglalt az iskolák bezárása, mint teljesen célját tévesztő felesleges in­tézkedés ellen. Minden intézkedést megtett a népjóléti miniszter a spanyol­­náthajárvány ellen A prevenciót szolgáló intézkedéseket, mint leg­­több fórum, a népjóléti minisztérium teszi meg. Dréhl Imre dr., a népjóléti minisztérium poli­tikai államtitkára, aki a napokban tért vissza Scarlsbach kúrájáról, a népjóléti miniszter meg­bízásából Scholtz Kornél dr. államtitkárral együtt már teljesen kidolgozta a spanyolnátha-járvány elleni védekezés minden részletét. Illetékes helyen erről az alábbi információt kaptuk: — A két ál­lamtitkár abból indult ki, hogy életbe kell lép­tetni a legszigorúbb védelmi intézkedéseket, m­ert olyan betegséggel állunk szervben, mely a külföl­dön százszámra szedi áldozatait. Ennek meg­felelően utasítást kaptak egyrészt az összes köz­ségi és körorvosok, másrészt a közigazgatási hatóságok, hogy azonnal jelentsék a népjóléti mi­nisztériumnak az esetleg fellépő járványos meg­betegedéseket, a betegeket pedig nyomban szál­lítsák kórházba és fertőtlenítsék azokat a helyi­ségeket, ahol a betegek előzőleg megfordultak. A hatóság semmit sem akar eltitkolni a kö­zönség előtt, mert az a célja, hogy a társa­dalom komolyan vegye a spanyolnálha­­jatványt és minden erővel védekezzék ellene. Az elmúlt napokban a legkiválóbb szakemberek bevonásával tövirét-jsegyére megvitatták a hely­zetet s a többi között azt is elhatározták, hogy a határállomásokon szigorú megfigyelésnek vesik alá mindazokat az utasokat, akik fer­tőzött országokból jönnek. Ezért rendelte el a kormány a Franciaországból hazatérő magyar munkások megfigyelését is. Illetékes helyen nyert információnk szerint en­nek a győri karakternek nincs semmiféle poli­tikai háttere, kimondottan csak a közegészség­­ügyi érdek tette szükségessé a munkások meg­figyelését. Franciaországban, Németországban és még néhány európai államban a kormányok a sajtó útján inkább arra törekszenek, hogy pánikszerű félelemmel töltsék el a közönséget s igy késztessék a leghatásosabb védekezésre. Magyarországon ezzel szemben nincs szükség ilyen ijesztésre, mert az illetékes hatóságok bizo­nyosra veszik, hogy mindenki a saját érdekében azonnal jelent­kezik az orvosnál. Teljesen kizárt annak a lehetősége, hogy bárki is eltitkolja betegsé­gét, mert különösen a vidéken a járási és a körorvosok, valamint a közigazgatási ható­ságok éber figyelemmel kisérik minden város és falu egészségügyi viszonyait s dobszó út­ján és plakátokon figyelmeztetnek minden­kit a szükséges tennivalókra. A preventív védelmi rendszer abból az alap­elvből indul ki, hogy a spanyolnátha ellen bajo­sabb védekezni, mint például a pestis ellen, i­iért az utóbbinak ismerjük jelentkezési formáit és egyéb tüneteit, a spanyolnátha ellenben nehezeb­ben ismerhető fel és azonnal fertőz. Éppen ezért nem volna semmi értelme a felületes védekezés­nek, itt a legapróbb részletekig ki kellett építeni az elkülönítésnek, a fertőtlenítésnek és a kezelés­nek egész védelmi rendszerét, .­ betegség lázzal, fejfájással és nagy testi gyengüléssel kezdődik. Akik ilyen tünetek között betegednek meg, azo­kat azonnal kórházba szállítják, ahol az ilyen be­tegeket szigorúan elkülönítik és csak akkor bo­csátják el, ha az orvosi szakvélemény szerint nem spanyol betegek vagy teljesen túlestek ezen a be­tegségen. Minden kórházban megfelelő siány­s ágyat tartottak fenn az ilyen betegek számára. Illetékes helyen kijelentették munkatársunk­nak, hogy Magyarországon eddig egyetlen egy spanyolnátha-megbetegedés nem fordult elő. Kívánatos, hogy a közönség teljes erővel védekez­zék, de viszont ne veszítse el fejét és higgjen azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket az ille­tékes hatóságok ezzel kapcsolatosan a nyilvános­ság elé bocsátanak. Egyik-másik lap h­írt adott arról, hogy a szegedi honvédség körében töm­e­­­gesen lépett fel az enyhe lefolyású, spanyolnátha­­járvány. Az illetékes hatóságok azonnal megvizs­gálták az esetet. Tény, hogy Szegeden száz baka beteget jelen­tett a legutóbbi viziten, akiket azonnal elkü­lönítettek, ma azonban közülök hetvennégyet már szabadon is bocsátottak, mert kiderült, hogy semmi komolyabb bajuk sínes. A töb­binek sínes spanyolbetegsége, hanem a köz­ismert nátha és influenza támadta meg őket, őket. Nem igaz tehát, hogy Szegeden fellépett volna a spanyolnátha-járvány. Komáromban is megbete­gedett mintegy harminc honvéd, de kiderült, hogy ők sem spa­­yolbetegek,­dés, mi Budapest levegőjét nagyon jól ismerjük és állíthatjuk, hogy nem igaz, hogy Budapest le­vegője oly rossz, hogy melegágya lenne a járvány­nak. Ellenkezőleg, Budapest földrajzi fekvésénél fogva éppenséggel nem rossz levegőjű Város. Igenis, rossz levegő van a pinclmű­helyekben, a nyomortanyákon, ezt a levegőt azonban meg sem kell vizsgálni, erről ugyanis tudjuk, hogy rossz. A tiszti főorvos azzal végzi beszédét, hogy újra ki­jelenti, hogy Budapesten nin­cs egyetlenegy spa­­nyol megbetegedés, itt nem titkolnak, nem leplez­nek semmit, a hatóságnak itt nincs semmi titkolni, sem leplezni valója. ÚJSÁG SZOMBAT, 1927 JANUÁR 15 Hivatalos kijelentés szerint egyetlen spanyolnátha­­megbetegedés sincs Pesten Foglakozott a fenyegető spanyoljá­rvánnyal ma a Székesfőváros törvénysál­lóságának közegész­ségügyi bizottsága. AZ ügyet Klór Zoltán dr. hozta Szóba, aki utalt azokra a híresztelésekre, amelyek a spanyoljárvány elterjedéséről forgalomba kerül­tek. A közönség körében rémhírek vannak elter­jedve és felelőtlen nyilatkozatok m­ég fokozzák az aggodalmat. Egy kórházi főorvos a színházak és mozik látogatásától is eltiltja a közönséget, egy másik nyilatkozat pedig azt mondja, hogy a fővá­ros, levegője valóságos melegágya a spanyoljár­ványnak. Ezzel szemben meg kell nyugtatni a kö­zönséget, meg kell mondani, hogy a színházak és mozik egészségügyi és szellőztetési berendezései elsőrangúak, hogy tehát a közönség nyugodtam, látogathatja a színházakat, mozikat, meg kell to­­­vábbá nyugtatni a közönséget afelől is, hogy min­den intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a jár­ványt, ha fel fog lépni, lokalizálni tudjuk. Intéz­kedést kér, hogy a betegek otthon lakásukban in­gyen gyógykezelésben és ingyen gyógyszerben ré­szesülhessenek, számolni kell a lehetőségekkel, hogy nem lehet az állóhelyeket teljesen megszüntetni, de a kocsi bel­sejében több mint öt állóhely nem lesz meg­engedve, úgyhogy két ember között egy lépés tá­volság lesz. Az elülső ajtó zárva lesz minden ko­csin, gondoskodás fog történni arról, hogy a mo­zik jól legyenek szellőztetve, nem elég itt a fec­s­­kendezés, ez csak ámítása a közönségnek. A mozik ellenőrzésébe bele kell vonni a tiszti orvosokat is, arról is intézkedik majd, hogyha valaki szegény és nem hívhat orvost és nem tartozik a munkás­­segélyző pénztárba, akkor gyógykezelhető legyen a lakásában is, ha nem akar kórházba menni. Közérdek ugyanis, hogy csak a súlyos betegeket szállítsuk járvány esetén kórházba és a kórházi férőhelyeket ne foglalják el ak­ftinok, akiket már másnap el lehet bocsátani. Ami már most azokat az újságközleményeket illeti, hogy Budapest leve­gője melegágya a járványnak, erre nézve kije­lenti, hogy két hónappal ezelőtt megszüntette Budapesten a levegő megvizsgálását. A tudomá­nyos levegővizsgálat a közigazgatás feladata, ehhez rengeteg személyzet és drága műszerek kellenek. A levegő vizsgálata egyébként régen elintézett kóz-­ Influenza-megbetegedések Miskolcon Miskolcról jelenti az Újság tudósítója. Nagy megdöbbenést keltett péntek reggel Miskolcon az a hír, hogy a lakosság körében tömegessé vált az influenzamegbetegedés. A lakosságot főleg az nyugtalanította, hogy a miskolci helyőrség egyik tagja influenzában Pesten meghalt. A miskolci tisztiorvosi hivatal már pénteken délelőtt igyeke­zett megállapítani, hogy egyszerű influenzameg­betegedésről van-e szó vagy pedig spanyol járvány ütötte fel a fejét. A beérkezett adatok szerint a megbetegedések valóban nagyarányúak, így a mis­kolci középiskolákban pénteken igen nagy szám­mal maradtak el a növendékek. A többi között a miskolci katolikus főgimnáziummal kapcsolatos minorita konmviktu­sban 16 tanuló fekszik in­­fluenzamegebetegedésben. A katonai kórházban pedig ötven embert ápolnak. A munkásbiztosító pénztár hét megbetegedésről tesz jelentést. A miskolci tisztiorvosi hivatal pénteken dél­után megállapította, hogy nem spanyol, hanem csupán influenzamegbetegedésről volt szó, ennek dacára minden intézkedést megtettek, hogy a be­tegség ellen védekezzenek. Igen nyugtalanítja a miskolci közönséget az, hogy még mindig nem épült fel a járványkórház. A jelenlegi járványkór­házban ugyan több száz ágy van, azonban a jár­vány továbbterjedése teljesen felkészületleitülölné a miskolciakat. A miskolci orvosok azt­ hálják, hogy az influenzajárvány könnyű lefolyású lesz. ­ A tisztifőorvos nyilatkozata Csordás Elemér dr. tiszti főorvos nyomban vá­laszolt a felszólalásra. Elmondotta, hogy a főváros tiszti főorvosi hivatala most pontos információ­kat kap naponként a b­iegebetegedésekre.A Szép­­szüvetség egészségügyi osztálya minden államból sürgöny­ jelentéseket kap és ezeket tovább sür­göny útján leadja minden államnak. Afa a helyzet az, hogy a spanyolnál hálóztás Budapesten szó sem lehet. Még Ausztriában és Bécsben sem volt spa­­nyol fiátha megbetegedés. Svájc nyugati részében volt és a legutóbbi jelentések szerint a járvány Svájcból Köln, Koktesz és Dánia felé veszi útját. Közvetlen szomszédságban tehát még megbetege­dés sincs. Csehszlovákiában enyhe influenzaesetek vannak, spanyolról azonban ott sem­ teh­et szó. Egyébként minden intézkedés megtörtént az eset­leges járvány leküzdésére, bár, ismétli, hogy Buda­pesten spanyol megbetegedés ns­ncs. Több ezer náthalázas van Budapesten, azonban a legutóbbi napokban jelentékenyen emelkedett az fefighe in­­­fluenzaníegebetegedések száma, de az, amit 1918-ban spanyolnak, ma pedig­­spanyolnáthának neveznek, az Budapesten egyetlenegy stílus. Alarmhírek vannak elterjedve a fővárosban és ezek a legfurcsább híreszteléseket viszik a közön­ségbe. A legutóbbi héten Budapesten 196 egyént szállítottak kórházba azzal, hogy influenza- vagy spanyolgyanúsak. A betegek túlnyomó része náthás volt, de spanyol megbetegedés egy se volt köztük. Tizenhatnak volt tüdőgyulladása, ezek közül kettő meg is halt. Budapesten tehát, újra ismétli, nincs spanyol meg­betegedés egy sem, a tiszti orvosok egyébként gondosan figyelnek a megbetegedésekre, halálozás esetén pedig ő maga, a tiszti főorvos vizsgálja meg a halottas bizonyítványokat, nem leh­et-e spanyolra következtetni. Meg kell egyéb­ként állapítania, hogy Budapesten a halálozás száma semmivel sem emelkedett a múlt eszten­dőkhöz képest. Budapesten megtörtént a Nádor­­laktanyában és Károly-laktanyában, hogy több megbetegedés történt 38—39 fokos temperamen­tumával, két—három nap múlva azonban vala­­menniyen egészségesek lettek. A Kloriid-szeretet­­h­ázban 30 influenzaeset volt. Ami már most az intézkedéseket illeti, a legfontosabb az, hogy megfelelő számú kórházi ágyakat biztosítsunk. Ez megtörtént. A Szent László-kórházban 1130 ágy máris van és ez a szám felemelhető 800-ért. Egy más intézkedés a fertőtlenítő intézet szállító­képességének biztosítása. Holnap már öt új autót vásárolnak. Intézkedés történt továbbá arra nézve is, hogy holnaptól kezdve a polgármester­ek­ meg­engedésére az összes gyógyszertárak este 8 óráig lesznek nyitva, mert megtörtént, hogy tegnap a be­tegek nagy része 7 óra után már nem kapott gyógyszert. Történik intézkedés a villamosok fur­­zsalgírságáól, megszüntetése tárgyában is. Itt sanYouum IkFLUEHZfi ellen hatásosan védekezhet ha fogait naponta 2—3-szor ÁRION FOGKRÉMMEL mossa. A szájüreget fertőtleníti és üdíti, a fogakat fehéríti és konzerválja. Február 1-től dupla illetményt kapnak az ötvenszázalékos hadirokkantak A kormány tagjai ma este minisztertaná­csot tartottak, amelyen Scitovszky Béla és Pestisg Pál kivételével­­ a többi miniszterek mind megjelentek. A belügyminisztert Sztra­­nyavszky Sándor, az ig­azságügym­inisztert pedig Siászy Béla államtitkár helyettesítette. A minisztertanács Vass József népjóléti mi­niszter javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy az­­30 százalékost hadirokkantak illetményeit február 1-től kezdődően a duplájára emeljék fel. Ezenkívül a költségvetést tárgyalta foly­tatólagosan a minisztertanács, majd a volt monarchia közös vagyonának felosztását célzó tárgyalási anyag került sorra. Értesülésünk szerint a felsőházi kinevezések ügye nem sze­repelt a minisztertanácson. Chaplin nem tűnt el, hanem Ne­wyorkba érkezett, hogy ügyvédjével tárgyaljon Newyork, január 1­­. (Az Újság tudósítójá­nak távirata.) Chaplin legutóbbi eltűnésére ma fény derült, amennyiben Chaplin megérkezett Newyorkba. Újságírók előtt kijelentette, hogy nem azért hagyta el Hollywoodot, mert rálépője elől akart menekülni, hanem newyorki ügyvédjével akarja megbeszélni a folytatását és a csatát utolsó lehelletéig végig fogja küzdeni". Jelezte az újság­írók előtt annak a lehetőségét is, hogy ügyvédje ellen vádat fog benyújtani azon az alapon, hogy nem bízta a gyermekét erkölcsileg felelős sze­mélyek felügyeletére. (United Press.) Sikkasztás miatt feljelentette a vőlegényét Kandel Andor előbb elkártyázta kétmilliárd értékű patikáját, azután menyasszonya drogériáját . Reggel nyolc órakor indult el kártyázni A rendőrségen ma letartóztatták Kandel András gyógyszerészt, akit a menyasszonya jelentett fel csalás és sikkasztás miatt. Kan­del Andrásnak régebben vidéken nagyszerűen menő gyógyszer­tára volt, a nyugtalanvérű ember azonban Buda­pestre vágyott, eladta a gyógyszertárát és feljött a fővárosba. Eleinte kisebb-nagyobb üzletekkel próbálkozott, majd ismeretségeket szerezve be­jutott egy kártyaklubba. Belevetette magát a játékba és addig abba sem hagyta, ameddig a vidéki gyógyszertárért kapott két milliárdot el nem vesztette. Két évig kártyaklubok között lézengett, csatangolt és nagynehezen szerezte össze a mindennapi kenyérre valót. Az utcán egyszer véletlenül találkozott egy hölgy ismerő­sével, akit m­ég vidéki patiku­s korából ismert. A hölgy nem tudott arról, hogy Kandel vagyonát elveszítette, a gyógyszerész sem mondotta meg, hogy kártyás lett, hanem arról beszélt, hogy a gyógyszertárt bérbeadta és eladni készül, mert Budapesten fog gyógyszertárat nyitni. Kandel tudva azt, hogy a hölgynek vagyona van, udvarolni kezdett neki, majd rávette, hogy addig is, amíg a gyógyszertárát értékesíteni tudja, nyissanak itt Pesten drogériát. A hölgy pénzén meg is vásárolták az Andrássy­ út 77. szám alatti illatszertárt. Szerződést kötöttek, hogy a házas­ság megkötéséig az üzlet tulajdonjoga a nőé ma­rad és Kandel csak üzletvezetőképen szerepel. Amint azonban a házasságot megkötötték, akkor az üzlet közös tulajdonba megy át. Kandel, mint teljhatalmú üzletvezető ismét pénzhez jutott. Reg­gel nyolc órakor kinyitotta az üzletet, az alkal­mazottakat otthagyta, ő maga pedig sietett egy Andrássy-ult kártyaklubba, ahol a késő délelőtti órákig szokott folyni a játék. A szerencse azon­ban most sem kedvezett. Amikor már minden készpénzt elvitt, akkor az árukat kezdte elkótya­vetyélni, hogy a zöldasztalmn­ azt is elveszítse. Amikor a menyasszony az üzelmeiére rájött, Káli­déit kidobta az üzletből és megtette ellene a fel­jelentést csalás és sikkasztás miatt. Az elzüllött gyógyszerészt a detektívek előállították és ismért bűnét beismerte, letartóztatták. Kiderült, hogy már több régebbi feljelentés is van ellene.

Next