Ujság, 1927. június (3. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
2 „Sohasem volt olyan nagy szervilizmus a magyar közéletben, mint most" A szociáldemokrata képviselők ismét támadták a magyar - olasz barátsági szerződést . Három interpellációt jegyeztek be szerdára A képviselőház mai ülésén megjelentek az új kecskeméti képviselők, Horváth Mihály és Szabó Iván. Az elnök bemutatta megbízólevelüket, azután a Ház áttért az appropriációs javaslat folytatólagos tárgyalására. Györki Imre mint első szónok a tanácskozóképesség megállapítását kérte és a Házbírónő tanácskozóképtelen volt. Csak félóra szünet után lehetett újra megnyitni. Györki Imre az általános titkos választójognak és a választások tisztaságának sürgetésével kezdte meg beszédét. — A szocialista képviselőket — mondotta — valóságos detektívhad kiséri a vidéki városokban és távozásuk után vizsgálat indul meg, hogy kikkel érintkeztek, kikkel beszéltek. Majd a Devecserben tartott jegyzőgyűlés határozatát ismertette, amelyben kimondották — mondotta a szónok —, hogy a falvakba csak olyan lapokat engednek be, amelyek a kormány politikáját szolgálják. Felkiáltások az egységes párton: Nagyon helyes! Farkas Géza: Tanultunk a múltból! Györki Imre: A szervilizmus a magyar közéletben soha nem volt olyan nagy, mint most. A szervilizmus már párhuzamos a korrupcióval. Az Esküdt-ügynél a kormány azt hangoztatta, hogy megtisztítja a közéletet. Ám azóta az egységes párt tagjai közül olyanok vállaltak szerepet a gazdasági életben, akiket nem gazdasági tudásuk miatt választottak a vállalatok igazgatóságába, hanem mert lehetőséget nyújtottak a kormánnyal való összeköttetés megteremtésére. A nagy szénapanamában, a debreceni és pécsi klinikai botrányokban a vizsgálóbíró keze mindannyiszor meg van kötve, valahányszor erélyes lépést akar tenni. Debrecenben az egyetemi tanárok és tisztviselők kihallgatásuk alkalmával mindig arra hivatkoznak, hogy hivatali titoktartás köti őket, amely alól felmentést még nem kaptak. Ilyen ürügyek voltak az ellenforradalmi években, amikor a gyilkosokat hazafias felbuzdulással mentették, pedig loptak és raboltak. Ha megvizsgáljuk, kik a panamisták, nem mondhatjuk azt, hogy a köztisztviselők nyomorúságos helyzete vitte őket a panamázásra. Lóversenyre, kártyára, szeretőtartásra kellett a pénz. Tessék csak arra hivatkozni, hogy a megtorlatlanul maradt panamák idézték fel a mai helyzetet. A szónok ezután a lakások felszabadításáról beszélt. Határozati javaslatban kérte, hogy az igazságügyminiszter az esküdtbíróság visszaállítására terjesszen be törvényjavaslatot. Másik határozati javaslatában azt kívánta, utasítsa a képviselőház az igazságügyminisztert, hogy az 1918 október 31-ike óta lezajlott eseményekből folyó bűncselekmények miatt elítéltek közkegyelemben részesüljenek. Majd a numerus clausus megszüntetését követelte. — Ha az olasz-magyar szerződésben Fiuméról lett volna szó — folytatta —, lehetne rokonszenvről beszélni, de nincs arról szó. Itt a parlamentben a bennünket környező államokat rablóállamoknak titulálják, Olaszországról pedig, amely épp úgy zsákmányolt területeket, himnuszt zengenek. Ha arról lenne szó, hogy Fiumét visszaadják, én is örömmel üdvözölném az olasz-magyar szerződést. Mi a hősi halottak emlékét ünnepeljük. Kötelesség a kegyelet tüzét meggyújtani azok emlékére, akik elvéreztek érettünk. De az élő hősökkel szemben is van kötelességünk. A miniszterelnök nem tehet olyan nyilatkozatot, amilyet Várnai Dániel esetében tett, amikor kijelentette, hogy Várnai Dániel ereiben egy csepp magyar vér sincs. Ezzel annak a gyűlölségnek adott hangot, amellyel a dolgozó nép képviselőivel szemben viseltetik. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem áll! Györki Imre: Várnai Dániel a háború minden borzalmát átszenvedte, ott volt Przemysl várában, orosz fogságba került, hazaszökött, újból jelentkezett fegyverforgatásra. Róla nem szabad így nyilatkozni a miniszterelnöknek. A javaslatot nem fogadom el. Mussolini mellett és Mussolini ellen . Bogya János volt a következő szónok. Azt fejtegette, hogy a posványból és a szerencsétlenségből ez a kormány vezette ki az országot. Dicsérő szavakkal emlékezett meg az ország mostani állapotáról, mint a kormány érdeméről. A kormány az ország hitelét adta vissza, amikor tekintélyét elismertette. A francia diplomáciát és a kisentente politikáját bírálta, mely orosz szövetségre törekszik Anglia és Olaszország ellen. Ez az oka — mondotta —, hogy a szélsőbaloldal ellenzi az olasz-angol orientációt. A magyar-olasz szerződéssel Magyarország Anglia támogatását is megnyerte, mely antibolsevista blokot szervez. Mussolini érdemeit dicsérte és azt mondta, hogy Mussolini úgy lökte félre a szociáldemokráciát, mint a kifacsart citromot. Bogya János beszéde után egyórás ebédszünet következett. Szünet után Malasics Géza szólalt fel. Azt fejtegette, hogy a szociáldemokraták miért nem hívei az olasz orientációnak. —■ Érzelmi kapcsolatunk nekünk — mondotta — a kis ententetal sincs, hiszen Csehszlovákia kivételével mindegyik államban üldözik a szociáldemokráciát. De Magyarország és az utódállamok gazdaságilag egymásra vannak utalva. Magyarországot nem lehet visszafejleszteni egy kis agrárállammá, mert ebben az esetben minden kulturális elgondolás csak egyszerű szappanbuborék. Gondolkoznunk kell, látva a jugoszláv piac nagy felvevőképességét s fejlesztenünk kell az ipart és a kereskedelmet. A szociáldemokraták nem bíznak Olaszországban, amely harminckét esztendei szövetség után, Mussolini és D’Annuunzio agitációjára, háborúba ment a monarchia ellen. Beszédének további folyamán azt bizonyította, hogy az osztályharc nem a szocialisták találmánya, majd az általános titkos választójogot sürgette. — Ha ez meg lett volna már békében — mondotta —, akkor a politikailag iskolázott szocialista tömegek maguk alá tudták volna gyűrni a kommunizmust, amint ez Németországban történt. Mi viseljük a kommunizmusnak ódiumát ~~ mondotta élesen a jobboldal felé — de az urak is viseljék a felelős 2772. REGÉNYÍRTA DRASCHE-LÁZÁR ALFRÉD (931 .Türelmetlenségében Iván minduntalan utánanézett a motor körül folyó munkálatoknak, majd visszatérve a szalonba, éppen arra akarta megkérniWalkert, vezetné el mégis annak a kolostornak a romjaihoz, amelyek alatt rábukkant, amikor a tudós a teletyp legfrissebb híradását átfutotta és azután szó nélkül odanyújtotta Gladysnek, Nikolájevics az aszszony mögé állt és vele együtt olvasta: „London, 2223. június 5., 12 h 10’, Slessingforsból jelentik. A régi orosz birodalom keletészaki részében néhány hét óta észlelhető mozgalomban ma délelőtt szenzációs fordulat állott elő. Feodorovics Dimitrij nagyherceg, aki legutóbb Sycomoreban, Amerikában gyepmesteri állást töltött be s aki tudvalevőleg azért tért vissza orosz földre, hogy előkészítse rokona, a háromszázéves álomból feltámasztott Nikolájevics Iván nagyherceg ünnepélyes fogadtatását Ruszkaja- Szelóban, ma délelőtt 11 órakor, harmincezer „orosz" jelenlétében a régi cári nyaraló egyik düledező erkélyéről könnyezve és fuldokló hangon bejelentette, hogy hiteles okmányok alapján, minden kétséget kizáró módon meggyőződött arról, hogy a feltámasztott ember sohasem volt a rokona és csak uzurpálja a nagyhercegi címet. Ilyen körülmények között, úgymond, kéri az orosz népnek egybegyűlt képviselőit, tegyenek le egyelőre a régi haza visszaállításának gondolatáról és oszoljanak széjjel, méltóságteljes csendben és azzal a biztos reménnyel a szívükben, hogy ami halad, el nem marad. A néptömeg elkeseredetten adott kifejezést Nikolájevics elleni felháborodásának és egyúttal lelkes ünneplésben részesítette Feodorovics nagyhercegeket, aki az ovációt szerényen elhárította magától." •_ — Gazság! Aljas csalás! — kiáltotta magánkívül Nikolájevics. — Le fogom csukatni, fel fogom akasztani ezt a gazembert! Gladys felugrott és kérlelve rátette a kezét Iván szájára. — Az Isten szerelméért — mondta ijedten —, még csak ne is gondolj ily borzalmas dolgokra!— De igen, gondolok rá és meg is teszem! — kiáltotta a herceg villogó szemekkel. — Ilyen gazság, ilyen aljasság! Ne várj csak, te bitang, utolsó csirkefogó, gazember! Azt meri állítani, hogy én szurpálom a nagyhercegi címet! Hallatlan vakmerőség, aljasság, hazugság! Szólj, Walker! Hisz te vagy a koronatanúm! Te tudod, te láttad a jegyzőkönyveket! Meg is vannak —* felelte Walker a legnagyobb nyugalommal. — Hol? * .—• A fülkémben. Ezzel felkelt és az ajtóhoz ment. De Nikolájevics elállta az útját. — Megállj, édes Walker! — kiáltotta izgatottan. — Nincsen egy percnyi vesztegetni való időnk. Mindenre, ami szent előtted, kérlek, kisérj el Carszkoje, akarom mondani Ruszkoje-Szelóba! Azonnal szólok Fieldnek, helyezze készenlétbe a ,,Wren"-t! *— Helyes —- felelte Walker habozás nélkül, de Gladys Iván nyakába fonta karjait. •—• Ha szeretsz, ha kicsit szeretsz, bevárod az estet és mindnyájan elkísérünk! — kérlelte könyörgő hangon. — Most már világos, hogy ez a csaló egészen meghatározott szándékkal borította fel a helyzetet. Kelepcébe akar csalni, az egészen bizonyos. Okvetlenül kell, hogy valamennyien elkísérjünk, mind a két repülőn. Látszik, hogy ezen a vidéken minden forrongásban van, — ne menjetek’ egyedül! Ne menjetek, várjatok! Legfeljebb néhány óráról van szó ... — Úgy van. És ez éppen elég, hogy végleg elveszítsük a játszmát! — ellenkezett Nikolájévics és megfogta Gladys karjait, hogy kiszabadítsa magát. Ebben a pillanatban berontott Morse.—* Gladyst az Alpha-készülékhez kérik — szólt sietve. .— Graf Castle kíván látbeszélni... Gladys sietve távozott, Nikolájévics és Morse követték. Walker komoran, de minden külsőleg észlelhető izgalom nélkül szintén utánuk ment. Még egy pillantást vetett a teletyp irányába, amely folytatólag szolgáltatta a hírszelvényeket. A tanár megállt és szemügyre akarta venni a legújabb híreket, de azután meggondolta a dolgot és ő is az Alpha-készülékhez lépett. A helyiségben sötétség volt, de az Alpha-készülék fénykeretében már ott állt Meneval alakja. Hófehér hajával, gyönyörű vonású, szabályos arcával, csillogó fekete szemével olyan volt, mint valami túlvilági jelenség. Kissé halkan, de tisztán és érthetően beszélt. -- Örülök, hogy már tudjátok Feodorovics szerencsétlen kalandját — mondta éppen — és így talán felesleges is, hogy külön óva intsetek benneteket attól, hogy e pillanatban a feszélyezett területre repüljetek. Azok az emberek elveszíthetik a fejüket és bár pillanatnyilag nincsen okom a beavatkozásra, már egy-két órán belül annyira elmérgesedhetik a helyzet, hogy kénytelen leszek a reám bízott hatalommal élni. Ez esetben pedig nem tehetek kivételt.. . — De hisz éppen azt akarom megakadályozni, hogy elmérgesedjék a helyzet —— felelte az előtérbe ugorva Nikolájevics. — Személyes megjelenésemmel megsemmisíthetem az ellenem szótt hazugságokat és abban a percben le is csillapul a hangulat! Én ismerem a népemet! Hallgassatok rám! Te pedig, kedves jó Meneval, akiben szeretett apósomat tisztelhetem, engedd meg, hogy végrehajtsam küldetésemet, az emberiség, a kultúra szent nevében! Az öreg szúrósan és szeretetteljesen nézett rá. — Sem meg nem engedhetem, hogy oda menj, sem el nem tilthatlak ettől — mondta fájdalmas mosollyal. — Tégy belátásod szerint. Én csak figyelmeztettelek a veszélyre... — Atyám! — Kiáltotta most Gladys és kérdezni akart valamit, de ekkor Meneval alakja már elhomályosodott és a fénykeret elsötétült. Az asszony kétségbeesetten Nikolájevicshez fordult: — Hallgass az atyámra! — rimánkodott. — Bizonyára nem jelentkezett volna, ha nincsen komoly veszély! De az orosz indulatosan, gyöngédtelenül elhárította magától. — Ah mit! — mondta összeharapva a fogait. — Én nem félek és megyek! Még rám talál tapadni ez a nevetséges óvatosság, hogy ne használjak más kifejezést. Meg kell akadályoznom, hogy ez a gazfickó folytassa aljas üzelmeit! Nincs is szükségem senkire sem! Se Walkerre, se rád, de még Fieldre sem. Sokkal jobb, ha egyedül megyek. Én orosz vagyok, ti idegenek vagytok. És ami a fő: én vagyok a törvényes trónkövetelő! Ezzel ki akart rohanni, de Walker megállította az ajtóban. — Mit akarsz még? — rivalt rá Nikolájevics. — Csak arra akarlak figyelmeztetni, hogy akármilyen elítélendő is a rokonod fondorlata, ő éppen annyi joggal állíthatja magáról, hogy törvényes trónkövetelő, mint te* — felette szokott nyugalommal Walker. ÚJSÁG SZERDA, 1927 JÚNIUS 1. séget azért, hogy politikai iskolázatlanságban tartották a munkástömegeket és ezzel lehetővé tették a kommunisták felülkerekedését.. Kruger Aladár volt a következő felszólaló, majd Huszár Károly elnök napirendi indítványára elhatározta a Ház, hogy a vitát holnap délelőtt tíz órakor folytatja. Még egy szó a klinikai ügyekről Személyes kérdésben ketten szólaltak fel. Előbb Madai Gyula reflektált Györki Imre felszólalására, majd Fábián Béla a klinikai panamák ügyére tért vissza. — Tegnapi felszólalásomban — mondotta Fábián Béla — megemlítettem, hogy az egyes orvosprofesszorok a klinikákon a különszobás betegektől külön díjat követelnek. Ezt az állításomat visszatetszéssel és teljes tagadással fogadták a túloldalon és fogadta a kultuszminiszter úr is. Beszédemben megneveztem Kéthly báró és Verebély professzor urakat. A két professzor úr hírlapi nyilatkozatban reflektált felszólalásomra. Ezek a nyilatkozatok elismerik állításaim valódiságát. Kéthly báró azt is mondja, hogy a panama ügyében nem volt igazam, amikor a tanárokat is felelőssé tettem a büdös húsért, hiszen ők állandóan kifogásolták az étkezési bajokat a kultuszminisztériumban. Ma már a kultuszminiszter úr is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a professzor urak- Nincs többé székrekedés! A «NOVOLAX» önműködő bélszabályozó feleslegessé teszi a hashajtók használatát, nem okoz görcsöt, hasmenést, csikarást, nem válik megszokottá, adagját nem kell fokozni. A «NOVOLAX» nem szívódik fel, a bélfalat, bétizomzatot nem ingerli, ellenben sikamlóssá teszi a beleket és a béltartalom ezáltal könnyen kiürül. A «NIOVOLAX» használata nincs időhöz kötve. Kérdezze meg orvosát. Kapható minden gyógytárban. Főraktár: Szerecsen gyógyszertár, Budapest,. V., Dorottya u. 13. Kérjen ingyen ismertetőt. Vidéki rendelések aznap elintéztetnek. nak joguk volt a betegektől külön díjat elfogadni. Megállapítom, hogy a kultuszminiszter úrnak ezt már tegnap is tudnia kellett volna. Valóban van ilyen rendelet, ez a rendelet azonban helytelen, ilyennek nem szabad lennie, aminthogy nem szabad megengedni azt sem, hogy egyes egyetemi tanárok évenként 100—150 milliót áldozzanak saját zsebükből — mint ahogyan azt Kéthly báró nyilatkozatából kitűnik — a klinikák felszerelésére. Végül felolvasták az interpellációs könyvet. A legközelebbi interpellációs napra Beck Lajos, Frühwirth Mátyás és Györki Imre jegyeztek be interpellációt. Az ülés este egynegyed 7 órakor ért véget. EGYIPTOM TELJESÍTI ANGLIA KÖVETELÉSEIT CSAK ELŐVIGYÁZATOSSÁGBÓL INDÍTOTTAK HÁROM HAJÓT AZ EGYIPTOMI VIZEKRE — ANGLIA AZ EGYIPTOMI HADSEREG MIATT KÜLDTE A JEGYZÉKET Kairó, május 31. (Az Újság tudósítójának távirata.) A kormány ma egész nap arról tanácskozott, hogy milyen választ adjon az angol jegyzékre. A jegyzék nem tűzött ki határozott időpontot és azt hiszik, hogy a válasz a hét vége előtt nem is készül el. Hír szerint a kormány elhatározta, hogy elfogadja az angol követeléseket. A hadügyi költségvetésről mára kitűzött vitát bizonytalan időre elhalasztották. (United Press,) Kairó, május 31. (Reuters) Ilir szerint az egyiptomi hadsereg újjászervezésének javaslatáról szóló brit jegyzék, amelyet átnyújtottak az egyiptomi miniszterelnöknek, igen határozottan állapítja meg ugyan a brit kormány felfogását, de ennek ellenére rendkívül szívélyes hangú. A jegyzék nem állapít meg határidőt a válaszra. London, május 31. (Wolff.) A lapok nem annyira tüntetésnek, mint inkább elővigyázati rendszabálynak mondják azt, hogy három hadihajót küldtek ki az egyiptomi vizekre. A Times a következőket írja: Spintabasának, a szirdár helyettesének új állását az egyiptomi kormány sohasem ismerte el formaszerűsen. Hatáskörét és tekintélyét a különböző egyiptomi hadügyminiszterek adminisztratív cselekmények egész sorával aknázták alá. E cselekmények hatása az volt, hogy tetemesen meggyengült a brit ellenőrzés az egyiptomi hadsereg fölött. Az egyiptomi hadseregben hovatovább bizonytalan politikai befolyások kezdtek érvényeülni és mind határozottabban mutatkozik az a hajlam, hogy a hadsereget politikai eszközként használják fel. A túlzó Zaglul-pártiak és a wafd-pártiak nyomást gyakorolnak a kormányra; az egyik fontos parlamenti bizottság leplezetlenül megtagadta a szirdák számára kért hiteleket. Ezek a körülmények arra késztették a brit kormányt, hogy határozott világossággal, körvonalazza álláspontját a hadsereg kérdésében. Nagybritanniának különös érdekei fűződnek Egyiptom biztonságához. Nagybritannia felelős úgy a Szuez-csatorna biztonságáért, mint az egyiptomi területen fekvő külföldi közületek biztonságáért. Az a jegyzék, amelyet most Sarwat Kasa miniszterelnöknek átadtak, hangsúlyozza az egyiptomi hadsereg kérdéséhez fűződő különös brit érdekeket és felkéri az egyiptomi kormányt, tegyen javaslatokat, amelyek legcélszerűbben biztosíthatnák a szükséges brit közreműködést Egyiptom katonai ügyeiben, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a túlzó elemek viszályt akarnak felidézni a hadsereg kérdésében és azon mesterkednek, hogy ezt a viszályt helyi zavargások révén kiélezzék. E jelenségekkel szemben a brit kormány tanácsosnak látta, hogy hadihajókat küldjön Máltából az egyiptomi kikötőbe.