Ujság, 1927. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

1/ L Mai s­zám­unkbelteljes fi­fti rádttomások­Vössünk­ Ára 16 fillér III. évfolyam, 146. szám Budapest, 1927 péntek, julius 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár­ út 34. szám TELEFONSZÁMOK: Teréz 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 A nyomda telefonja (csak este 6 órától kezdve) 207—55 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS kölcsönkönyvtár Budapest, Erzsébet­ körút 43 (novai­ épület) Telefonszám: József 316—28 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre _______ 10.80 pengő Egy hóra ...........______ 4.— pengő Ausztriában egy hóra _ _ _ _ 5 Schilling Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap _ _ 10 fillér vasárnap ................______ 32 fillér Ausztriában hétköznap _ _ _ 30 Groschen vasárnap _______ 40 Groschen : Jelenik ünnep utáni napok ■Elvételével minden nap Byrd éjf­él u­tán 1 órakor Páris fölé érkezett Három utassal 38 óra 35 perc alatt repült Newyorkból a Parisba 2 Byrd őrnagy — mtközben rádiójelentéseket küldött a repülés minden mozzanatáról ötvenezer ember várta Myrá-et a lebourgeti repülőtéren Mikor e sorokat írni kezdjük, Byrd már az európai szárazföld felett repül. Lehet, hogy mire befejezzük, már le is szállott céljánál. Valami hallatlanul nyugodt, biztos érzést kelt bennünk ez a siker. Mert Byrd óceánrepülése nem az emberi ösztön és vakmerőség nekivá­­gása volt, hanem a megfontoltság és a józan ész, a mindenre gondolás és a mindent kiszá­mítás kísérlete; nyugodt, szilárd, biztos ma­tematikailag meghatározott alapokon; az ösz­­szes eshetőségek figyelembevételével; a legna­gyobb felkészültséggel, amit a gazdag Ameri­kában az egyre csodálatosabban fejlődő tech­nika produkált)! EjfminAfin­ **?'.' TV1" szerrel, egy olyan hatalmas acélgépen, melyet — négy utasával — jogosan nevezhetünk már légi vonalnak ra. Lindberg és Chamberlin még a teljes bizonytalanságnak repültek neki. Byrd ezt az iskolát már elvégezte, mikor Amundsen előtt elszállt az északi sark fölé. Most biztosra akart menni, hónapokig tartó gondos előkészület után, a számtan és a fi­zika pontos adatai alapján. Amikor elszállt az északi sark fölé, úgy járt el, mint Lindberg. Váratlanul megelőzte a las­san készülődő és fontoskodó Amundsent és el­ragadta előle az elsőség pálmáját. A nemezis utolérte. Vele, az óceánrepülés hivatalos jelölt­jével, ugyanezt művelte a vakmerő Lindberg. Most azonban, amikor Byrd mint harmadik átszállt az óceán felett, mégis érezzük, hogy repülése az­ említett okoknál fogva jelentősebb, mint a két elsőé volt. Ott a bizonytalannak a bizonyossal legalább is egyenlő szerepe volt. Ötven—ötven százalék. Byrd nehéz Fokker­­gépének útjában a bizonytalan legalább is tíz százalékra redukálódott. A többi bizonyosság. Az erők és fizikai lehetőségek figyelembevételé­vel a kétszer kettő négy munkája. Érezzük, hogy a tudás próbája ez és inkább osztozunk az útban magában is, mint az eddigi óceánre­püléseknél, mert a gép rádiójelentései a repít­­és minden mozzanatáról azonnal értesítették a világot. A világ tehát úgyszólván ott ült Byrd gépén. Mi is utasai voltunk. Az óvatos, de a természettől egyszer kicsikart törvénye­ken feltétlenül biztosan mozgó emberi tudás diadala ez, mely ime, az óceánrepülést kétség­­beesett légi salto mortak­ból természetes bizo­nyossággá változtatja. Egyszerűen a technika, a gondos számítás és nem utolsó sorban a felszerelési, vagyis az erre alkalmat nyújtó pénz kérdéséré. Byrd repülése Amerika szárazföldje felett Newyork, június 30. (Az U­jság tudósító­jának kábeljelentése.) Byrd tegnap este 5 óra 25 perckor startolt az európai útra. A start, amelyhez egy-kétezer ember ment ki, pompásan sikerült. A gép az első kísérletre a levegőbe emelkedett. Byrd és egyik utasának felesége ott állt a nézők között. Az asszonyok elnyomták fájdalmukat, nem sírtak, ha­nem kendőt lobogtattak az el­tű­nő gép után. Kijelentették, hogy feltét­lenül bíznak a repülés sikerében. A gépet Wanamaker szerelte fel, aki nagy összeget költött rá. A Miss America el is van látva a modern technika minden vívmányával. Töb­bek között egy nagy rádió-leadóállomása is van, úgyhogy Byrd útja minden mozzanatáról értesít­heti a newyorki repülőtér marconistáját. A gép postát is vitt magával, különböző aján­dékokat a francia köztársaság elnöke szá­­l.Jái e.. két són. ›..s‚. v’.-.-* '•?‚-«« r. egyik Byrdnél volt, amikor az északi sark fely repült és a világ legkisebb bibliájának máso­latát. Az utasok sűrített tápszereket vittek az útra és desztillált vizet. Van a gépen egy ösz­­szerakható gummicsónak is, arra az esetre, ha defektus érné a motorokat é­s a tengerre kellene leszállani. A gépet, amely hetven órá­nál tovább tud a levegőben maradni, három nagy motor hajtja. Körülbelül hatvan hekto­liter, tehát több benzint vitt magával, mint Lindberg vagy Chamberlin. A gép eleinte nagyon kedvező körülmé­nyek között repült. Szikratávirat szerint szerda délután 1 óra 30 perckor Cap Breton és Új-Fundland között, Newyorktól mintegy 880 mérföldnyi távolságban volt. A Mauretania gőzös kapitánya dél­után 4 óra 10 perckor Cap Racétól 360 mér­­földnyire délre azt szikratáviratozta, hogy felfogta az Amerika repülőgép jelzéseit. Byrd délután 5 óra 12 perckor a követ­kező közlést táviratozta Wanaraakernek: A személyzet jól van. Az ellen­­szelek kényelmetlenek. Cap Race az utolsó hely, amelyet ezen a parton látunk. Üdvöz­­let mindenkinek. Majd a Burgenland gőzös jelentette, h­ogy éjféltájban Byrd óceánrepülő szikra­­táviratait Newyorktól nyugatra, körülbelül kétszáz mérföldnyire fölvette. A kedvezőtlen szelek tetemesen csökken­tették Byrd sebességét, amikor Ujfundlandot elérte. Délután 5 óra 35 perckor Byrd Cape Racétól északnyugatra mintegy 120 mérföld­­nyire átrepült a sziget felett. Odáig körülbe­lül 900 mérföld légiutat tett meg. :V.i • •' 71 .•,»•! á:-,« r.. il 'mú­lás után az időjárás ismét megromlott. Sürü köd uralkodik. Cape Racéból szintén sürü ködöt jelentenek. Az Amerika délután 6 óra 42 perckor (newyorki időszámítás szerint) Whitburne fölött St. Johnstól délnyugatra­­ elrepült. Majd este 7 óra 30 perckor elrepült a Nerissa gőzös felett. Jelezte, hogy minden rendben megy. Azután a Cape Race-i drótnélküli állo­más jelentette, hogy az „Amerika” newyorki időszámítás szerint este 8 óra 10 perckor S­t. Johnstól keletre kétszáz mér­­földnyire volt s a helyes irányban halad tovább. De miután Byrd átrepült Ujfundland felett, az időjárás mindig kedve­zőtlenebbre fordult. A tengeren köd volt és északkeleti irányú szél fújt. Ezt megerősítette az a C h a t h a m (Massa­­chusetts)-ből jött jelentés, mely szerint az ot­tani állomás ma reggel 2 óra 32 perckor Byrd következő drótnélküli jelentését fogta fel. Tegnap délután négy óra óta nem látunk sem szárazföldet, sem vizet, mert az idő ködös és sűrű felhők fekszenek a­l­a­csonyan nagy kiterjedésben. A Newyorki időszámítás szerint éjfél után 30 perccel Byrd repülőgépe — becslés szerint — Chat­ham­tól mintegy ezernégy­száz mérföldnyire volt. Byrd 0 óra 39 perckor — newyorki idő­számítás szerint — szikratávírón jelentette, hogy az Amerika ködbe került. A követség ehhez a jelentéshez hozzáfűzte, hogy az Ame­rika i­g­e­n kedvezőtlen szelekkel t­a­l­á­l­k­o­z­o­tt. Az óceán felett­­ i "* Paris, június 30. t .v .­///• Générale Transatlantique Paris , amely holnap este érkezik Bresli­kező táviratot kapta: a greenwichi tás szerint 8 óra 15 perckor az északi jég 49 foka 26 perce és a nyugati hosszt 19 foka 48 perce alatt a hajókészü­lékek Byt repülőgépét északkeleti irányban jelzik. Páris, június 30. (Wolff.) A Compagnie Générale Transatlantique hajós­társaság «P­a r­­­s» nevű hajója ma grecnvici időszámítás szerint délután 1 óra 20 perckor Byrd kapitánynak a következő szikra­táviratát fogta fel: Tízezer láb magasságban, nagyon sűrű és hideg ködben vagyunk. Tizenegy órakor az északi szelesség 49 foka és 33 perce és a nyu­gati hosszúság 18 foka és 10 perce alatt voltunk. London, június 30. (Wolff.) Délután 3 órakor (greenwichi idő) Byrd és társai az északi szélesség 50.6 és a nyugati hosszúság 5.57 fokán haladtak át. A repülőgép tehát C o r n w a 11 délnyugati partja közvetlen közelében van. Páris, június­­ 30. (Wolff.) Az auassanti szikratávíróállomás 7 óra 5 perckor Byrd kapitány következő táviratát vette fel: Legkésőbb egy órán belül látjuk a száraz­földet. A repülőgépen minden rendben van. Cherbourg, június 30. (Az Újság tudósí­tójának távirata.) A tengerészeti repülőállo­más középeundr­ai időszámítás szerint fel­fogta Byrd egy rádióüzenetét, amelyben hely­zetét 50.53 perc északi szélesség, 5.45 nyugati hosszúság alatt határozta meg. 8 óra 13 perc­kor a bresti tengerészeti állomás másik drót­­talan üzenetet fogott fel, amelyben Byrd kérte hogy közvetítsék üzenetet a francia parttal. (United Press.) London, június 30. (Az Újság tudósítá­sának távirata.) A tengerészeti minisztérium utasította az összes hajókat, amelyek az «Amerika» repülésének irányában haladnak, hogy lépjenek Byrd kapitánnyal érintkezésbe és figyelmeztessék, hogy vegye irányát dé­lebbre. (United Press.) Byrd őrnagy mielőtt útrakelt volna repülőgépével Európába, kipróbálta az UIW -1 rakható gummicsónakot. Képünk Floyd Benoit és George D. Neville társaságában mutatja be, akik közül az első társa volt a sarki repülés alatt, a második pedig két más utassal együtt most szállt vele át az óceánon.

Next