Ujság, 1927. november (3. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

udapest, 1927 kedd, november Ára 24 fillér, III. évfolyam, 248. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAE gyedévre ---------- ------- „ IO.SO pango y hóra — 4.— pengő strlábon egy hóra „ _ S Schilling yea azám Ara Budapesten, vidéken pályaudvarokon hétköznap.. 10 fillér térnap........................................ 32 fillér Szíriában hétköznap.. . 30 Groschen tárnap .. .. ---------- .. .. 40 Groschen igjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V. Vilmos császár-út 34 TELEFON: Teréz 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Roye-épület) Telefonszám : József 316 - 28 Bécsi szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, I., Körntnerstrasse 4. Tel. 780-03 I. fv / ff r ^ , Mai számunkban Skülön Sport- JLffság Magyarország Egykeország irta Széles Sándor budapesti református lelkész Mindama betegségek között, amelyek ránk és szegény magyar népünk életét szedelmes pusztulással fenyegetik, a legmesebbnek, legelterjedettebbnek és legnehebben gyógyíthatónak tartom az egykenyalyát, amely úgy beleette magát nemzetünk itt-lelki életébe, hogy annak megszűntésére hitem szerint több mint emberi, valós és isteni csodaerő szükséges. Magyarország tükeország, melynek határai túlterjednek a anoni határokon s olyan egykemorál és ükeközvélemény uralkodik benne, amelyk a jerikói kőfalat nem lehet lerombolni a upáncsak emberi erőfeszítések és nagyotarások, törvényhozások és társadalmi megozdulások harsonájával, vagy akár ökölcsatáival, hanem ezek mellett az kell, hogy antóbb jelzett magasabbrendű erőtényező állmas módon bevitessék a népélet világába. Az egyke elterjedtségének közelebbi méréit tekintve, legerősebb és legrégibb egy készület a Dunántúlon főképpen Baranya, Duna és Somogy vármegye. Jól ismerés Fejér, Ila és Vas, valamint Győr, Sopron és Komár vármegyékben. Egykés terület: Barszont és Nógrád, Gömör, valamint Torontál, Emes és Krassó-Szörény vármegye. Kezdeti idiumban van Bihar és Szatmár néhány jósában, régi és mélyen gyökerező Hódmező isárselyon és Erdélyben. Ha az egyketérképet nemcsak földrajzilag hintjük, látjuk, hogy fajilag a magyarság raiban pusztít borzalmasan, de Nagy-Ma arország népségében a németek és szászok, tótok és oláhok se mentesek egészen. Valinag a protestánsokat rongálja legjobban, de ekezetközisége tagadhatatlan, amennyiben torontáli, vagy baranyai római katolikusok különösen a műveltebb zsidók erősen etözöttek tőle. Társadalmilag és gazdaságilag önálló falusi földmives gazda, az írni vasnitudó intelligensebb néposztály körében asszál, de a falusi zsellér és városi proletár intén ismeri és sok helyen áldozata. Az egykének és elterjedésének sokféle oka van, annak gyógyítására sokféle gyógyszer me alkalmas. Amennyiben emberileg lehetes, miindent el kell követni ellene. Akár az abb szociál- vagy gazdaságpolitikai intézkedsek, akár a törvényhozási rendelkezések, a készülő új örökösödési törvények, akár a köz-, izgatási szigorú eljárások, akár az emberiesebb egyházi és állami adószolgáltatások., mind kívánatos jó eszközök lesznek, de fent meggyőződésem, hogy amint az egyke oka a valláserkölcsi érzés meggyengülése és istenes eszméknek kipusztulása volt, agvódlásra lghathatósabb orvosszer: a valláskötési ráhatás, a beteg népszellem meggyó-,itása, az istenes vallásos eszméknek alkalmas módon és rendkívüli eszközökkel intensebb elültetése a néplélekben és a nép gonjlatvilágában. Egy egészen új és egészséges épközvélemény teremtésére van szükség, mely a módosak körében — és egészségesnyagi életlehetőségek teremtésére, mely a legények körében szünteti meg a huzódozást gyermektől. A magyar anyák gyermeklánya és a magyar apák fajösztön-hiánya em gazdasági okokból származik elsősorban, anem abból, hogy kihalt a régi vallásos, szta hit a szivekből, amely a gyermeket Isin áldásának tekintette s az anyaságot glóriaínnyel övezte. Nincs sürgősebb és fontosabb terülönk a nemzetmentés terén, mint a vallsos és hazafias szellemnek olyan magas hígra szitása, hogy Istenért és hazáért való mentséges áldozatnak tekintse az édesanya ayermekszülést, s az apa a gyermeknevelést. Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek e a földet, hozzáteszem: a magyar földet. Ezt az isteni parancsot kell beadogatni, bepréskálni, beimádkozni, bekapacitálni, beidegeni a szószékről, az iskolákban, a mozgófilmeken, az egyesek és családok felkeresésével, felvilágosító nyomtatványok özönével. A magar szívbe, drmerre és lelkiismeretbe be kell érkezni, úgyhogy ez isteni parancs a szent ■Ilii kényszerűség hatalmával uralkodjék féllé. Hadd hallja unos-untalan a magyar, úgy a földön, házon, pénzen és jószágon teli, van egy sokkal többet jelentő áldása is- KOVA 5. Emlékezzünk meg halottainkról. Azokról is akik magánéletünk veszteségei, azokról is, akik a nemzeté. S a nagyok között a legtragikusabb veszteség Tisza István, akit akkor öltek meg, mikor legnagyobb szükség volt reá. Emlékezzünk meg róla, akiben egy volt a szó a tettes, az erkölcs, melyet mástól követelt meg, azzal, mellyel maga szolgált. A lángoló nemzetidealistáról és a rideg valóságemberről. Az erős kézről, mely mindig vezetett és sohasem fojtogatott. Aki a megfontoltan haladás mintaképe volt s az Igazságnak a szemébe nézve, sohasem tért ki az emberiesség követelései elöl. Halottak napja és halála napja voltaképpen egy. Véresen bukott el napja, mikor véresen bukkant fel a romlás napja. A gyász koszorúja az ő emlékén, megkoszorúzása a sirbahanyatlott magyar nagyságnak. * Tisztességes, kulturemberhez méltó megélhetést kiván Klebelsberg Kuno gróf a tanároknak. Milyen kevés és mennyire elérhetetlen. Milyen alázatos, a szegénységgel megalkuvó ez a mi társadalmunk, mikor a kulturemberek mesének érzik, hogy nekik kulturéletük lehessen. Hol kezdődik? A könyvnél és a színháznál? Ó dehogy. Az egész kabátnál és a tiszta szobánál. Még ott sem. A tiszta fejnél, mely munkájára zavartalanul gondolhat, a holnap gondjától és a ma nyűgétől nem gyötörve. Kulturemberhez méltó életmód? A mi lnteinereink beérnek már az emberhez méltó életmóddal is. * Egy pár százmillió kell a földbirtokreformhoz s ezt a külföldtől kell kölcsön kérni. Ez ma már valóban így van, de visszafelé megvilágítja ténynek, amit eddig véleményképpen hangoztattak, hogy a szegény ország pénzügyileg nem engedhette meg magának egyes rétegeknek jobb sorba helyezését, mikor a legtöbb réteg szegényedik. Ahogy nem volt pénz hadikölcsönök visszafizetésére, nem volt pénz földbirtokreformra. A szegény földmívesnépre nagyon ráfér a boldogítás, de a többire nemkülönben. Ez a reform politikai munka volt, sem nem szociális, sem nem gazdasági. A maiak nem tehetnek róla, ezek jól teszik, ha befejezik a visszacsinálhatatlant. De a politikai divat árát megadta az ország. Majdnem mindenki szegényebb lett s most az állam lesz gazdagabb egy nagy adóssággal. Párisban a magyar delegátusok elutasították a háború előtti adósságuk valorizálását Az angol delegátus az angol piac bezárásának lehetőségét emlegette Paris, október .‘51. A háború előtti magyar és osztrák államadósság kérdésében a tárgyalások tovább folynak. Magyar részről a tárgyalásokon Korányi Frigyes báró párisi magyar követ és Zsigmondi Kálmán pénzügyi tanácsos, a pénzügyminisztérium kiküldöttje vesz részt. Az aranyértékekre szóló külföldi járadékadósságoknak törlesztéses adóssággá leendő átváltoztatása ügyében az érdekelt két adós állam képviselői egyhangúlag azt az álláspontot foglalták el, hogy az örökös arányjáradékoknak hosszabb határidőn belül való törleszthetősége kívánatos. Céljuk, hogy az adós államok előbb utóbb megszabadulhassanak a rendkívül bonyolult nemzetközi kezelés terhétől, de csak abban az esetben, ha a hitelezők igényeik erős mérséklésével lehetővé teszik, hogy az államok kamat- és törlesztési terhei költségvetésükbe beilleszthetők legyenek az államok polgárainak érezhető megterhelése nélkül. Az adós államok képviselői kijelentették, hogy a hitelezőknek különben is elfogadhatatlan javaslatát nem hajlandók tárgyalási alapul sem elfogadni. Az értekezlet folytatását november 28-ára tűzték ki. A koronajáradékok valorizálásának ügyében a most megtartott plenáris értekezleten igen szenvedélyesen támadták az adós államokat, főként a német kötvénybirtokosok és Hollandia képviselői, míg az angol delegátus az angol piac bezárásának lehetőségét említette. • A támadásokra Korábbi Frigyes báró követ válaszolt, kifejtve, hogy a békeszerződés eldöntötte, hogy a papírkoronatartozások papírkoronákban fizetendők, a jóvátételi bizottság pedig 1022-ben határozatban kimondotta, hogy nem kívánja az engedményes és az utódállamok által megállapított fizetési módozatokat megváltoztatni. A kérdés tehát le van zárva. .. valorizálásra törvényes alap nincs. Korányi Frigyes báró követ adatok felsorolásával kifejtette, hogy Magyarországra a békeszerződés olyan súlyos gazdasági és pénzügyi terheket rótt, amelyek igazságtalansága nyilvánvaló. Nem volt ugyan módja ellenük védekezni, de ezeken túlmenőleg képtelen és nem hajlandó újabb terheket vállalni. Nem hajlandó arra sem, hogy a békeszerződés három-négy reánézve kedvező szakaszát sorra hagyja érvényteleníteni különböző nyomások alatt. Az értekezlet erre eredménytelenül feloszlott. Az államok képviselői és a közös pénztár között a technikai kérdésekre nézve simán folynak tovább a tárgyalások. Az értekezlet tárgyának kiszivárgása következtében az értekezletet megelőzően jelentékenyebb spekulatív vásárlások történtek koronajáradék-kötvényekben. A 4. értekezlet eredménye lesújtóan hatott a spekulánsokra. lennek: a gyermek és sok magyar gyermek születése az új honfoglalásnak a kezdete. Hadd tudja a magyar, hogy a legszentebb és legsikeresebb irredenta: a sok gyermek, a haza nagyságának és nép erejének biztosítéka. Kossuth Lajos mondotta: "Százezer magyar anyát adjatok és megmentem Erdélyt. Nem kapta meg s Erdély elveszett. Az oláh anyák rászaporitottai é s e föld magyar jellege odalett. Baranya déli végét az egyke vette el s a trianoni sirt az egyke ásta meg. A statisztika szerint a magyar népesség Dél-Baranyában 50 év alatt fogyatkozott: Csúzán 111 százalékkal, Lepsén 20 százalékkal, Vörösmarton 32 százalékkal, Karáncson10 százalékkal stb. Ha egyes területeken a magyar népelem a természetes szaporodásnak ilyen visszaeső százalékát tünteti fel, s a kedvező arányt átengedi a szerbeknek, hogyne veszítené el magyar jellegét s hogyne formálna igényt rs az idegen náció?! Ha Nagyharsányban 1907-ben Kossuth-szobrot lepleznek le, ugyan, de az első elemi osztályt nem lehet megnyitni, mert e nagyközségben egyetlenegy hatéves gyomot sem vette, ha az Ormánságban 15—20 iskolát kellett bezárni a múlt években, mert elapadt a tankötelesek száma; ha Galíd községben 20 év alatt magvaszakadás folytán kiveszett az ősmagyar lakosok egyharmada és a magzatelhajtásból származó betegségben pusztulnak, rongyolódtak a fiatal asszonyok, nem lehet csodálkozni a nemzeti erő hanyatlása és az idegen nációk térhódítása felett. .. sok gyermek nemzeti erősséget jelent. Élettani és isteni törvény ez, Jákobnak ezt mondja az Isten Mezopotámiába menetelekor: «A te magad olyan leszen, mint a föld pora és terjeszkedel nyugatra és keletre és északra és délre.S így van ez ma is. Olaszország hatalmas lendülettel emelkedik a vezető államok sorába. Nagyságát és erőssé- gét nem államférfi képességek adják csupán, nem is azok a törvények és intézkedések, amelyek az olasz népnek anyagi-szellemi életét új irányba terelték és új tartalommal telítették, hanem adja az olasz népnek szaporodása. Nemrégen olvastuk, hogy Olaszországban nagyszerű propagandát akar indítani. Mussolini a többgyermekrendszer érdekében és kiadta a jelszót: 60 millió olasz! Ez a nemzet bírni fogja ellenségeinek versengését, terjeszkedni fog, nagy és hatalmas lesz. Valamikor nálunk is jelszó volt: 30 millió magyar! Hol vagyunk ma ettől? Ötven-hatvan esztendő alatt az egyke miatt 50—60 millió magyar gyermek nem tudott a világra jönni. Azt a kérdést, hogy milyen viszonylatban van az egyke a református egyház politikájával, én így formulázom: milyen eljárást és magatartást tanúsít a református egyház az egykével szemben? Feleletül szolgál a tavaszi református egyetemes konvent határozata, mely az egyke ellen rendkívüli eszközöknek alkalmazását nem látja szükségesnek, hanem elegendőnek tartja a rendes papi szolgálatnak és valláserkölcsi ráhatásoknak erejét s az intenzívebb gyülekezeti belmissziónak végzését. Ezzel szemben szent meggyőződésem az, hogy apostoli lelkületű munkások nélkül, akik életük egyetlen nagy szenvedélyévé tették éppen a bűn ellen való harcot, eredményes missziót nem lehet végezni. Amint nem igaz az a vád, amely néhány éve hangzott el, hogy a református papság semmit sem tesz az egyke ellen, annyira igaz az, hogy a református papok és tanítók komoly bajnak veszik az egyke-bajt, fáj is a fejek miatta eleget, csak még a szivök nem tud olyan nagyon fájni, hogy szinte belerendülne. Vannak elegen, akiknél a megszokás és egyéb okok miatt valahogyan megzápult ez irányban a prófétaság. .. sok évi hiábavaló beszéd után úgy gondolják, hogy vallásos eszközökkel nem lehet gyermekeket varázsolni a kis bölcsőkbe. Én évek óta próbálkozom e munkamezőn. Magyar Fajmentés Misszió címen megindítottam egy kis vállalkozást s szerény magam azzal kezdettem, hogy értéktárgyaimat s szerény papi jövedelmem 10—20 százalékát fordítottam és fordítom kísérletezésre. Sok ezer füzetet nyomattam s küldözgettem szerte széjjel s mostanában az „Egyetlen" című népdrámát adogatják elő falusi műkedvelő előadásokban. Az előadások sikerén okulva, kívánatos volna ezt a propagandát írásban és mozgóképekben taktikusan kiszélesíteni. Kívánatos volna a tervezett miszsziós utazást, különösen a falusi bábák felkeresését és evangelizálását megkezdenem. Kívánatos volna, tervezett missziós telep létesülése az egykés világ közepében kísérletre igen alkalmas helyen, ahol szülőház, bölcsőde, gyermekgondozó és óvoda nyílna olyan női munkások közreműködésével, akik elszánták magukat egész életükre e misszióban munkálkodni. Persze, ezekhez pénz kellene. Itt felelek végül arra a kérdésre, hogy milyen óvóintézkedések történtek eddig az egyke ellen? Jóformán semmi egyéb, mint adatgyűjtés és néhány vármegyei és egyházi hatóságnak, társadalmi egyesületnek, buzgó hazafinak a vészharangkongatása. Az álomkormány részéről csak a legújabb időben történt valamelyes és áldozatos intézkedés annak a vándorszínházi előadásnak formájában, amely az elmúlt nyár folyamán működött az egykés gócpontokon. A törvényhozás a közeljövőben egyke törvény alkotás előtt áll, amely, minden hazafias érdeklődést és támogatást megérdemel. Jöjjön néhány, csak egynéhány lelkes magyar, akiknek szivük, pénzük van s mutassa meg, hogy a népmentésnek Jézus Krisztus szellemében való munkáját megértik és megbecsülik. Sajogjon meg néhány szív hát és nyilaljon bele az apostoli figyelmeztetés: „Ne szóval szeressünk, se nyelvvel (hazát), hanemcselekedettel és valósággal". Az egykerileni küzdelem évtizedes szent hadjárat, valóságos keresztes háború. A háborúhoz pedig pénz, pénz, pénz kell s hogy pénz legyen az eteviccélra, ahhoz szív, szív, szív kell.