Ujság, 1927. november (3. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-04 / 250. szám
PÉNTEK, 1927 NOVEMBER 4 ÚJSÁG Két egyetemi hallgató súlyos párbajt vívott az igazoltatások miatt a „ Turul Szövetség“ vezetőivel Két zsidó diák személyes sértésnek vette az igazoltatásokat és elégtételt kértek — A Turul szövetség tiszteletben tartja mindenkinek a vallását és hajlandó elégtételt adni — Csütörtökön este lefolyt a két párbaj • A bajtársi szövetség főlövésze két vágást kapott a fejére. A második párbaj sebesülés nélkül végződött Az egyetemi zavargások következményeképpen két kardpárbaj volt csütörtökön este a Santelli-féle vívóteremben. Két zsidó egyetemi hallgató provokáltatta a Turul szövetség vezérkarát és az ifjúsági szövetség két funkcionáriusa ma este állott ki párbajra a két egyetemi hallgatóval. Az egyik párbajban a Turul szövetség főlövészmestere két sebet kapott, a másik párbaj pedig mindkét fél harcképtelenségével végződött. Glasner Béla jogszigorló és Király István közgazdasági egyetemi hallgatók spontán elhatározásukból szombaton levelet írtak a Turul szövetség fővezérségének. A levélben azt írták, hogy személyes sértésnek kell venniök a Turul szövetségnek azt a határozatát, hogy zsidó vallásuk miatt nem engedik be őket az egyetemre. Ezért a sértésért lovagias elégtételt kérnek és segédeikül Konitz Géza vezérigazgatót és Hajdú János joghallgatót nevezték meg. A levélre kedden kapták meg a választ. A Turul szövetség nevében vitéz dr. Csik László főorvos válaszolt Konitz vezérigazgatónak. A válaszban Csik László azt írja, hogy Glasner és Király a magyar ifjúság egyetemét provokálták. A Turul szövetség hajlandó is helytállni. A levélben a Turul szövetség fővezére azt fejtegeti, hogy ők nem a vallás miatt akarták megakadályozni azt, hogy Glasner és Király az egyetemet látogathassák. Ők mindenkinek vallásfelekezetét tiszteletben tartják.Egyébként is a Turul szövetség nem hozott olyan határozatot, hogy a zsidókat ne engedjék be az egyetemre. Miután a két provokáló a lovagiasságra appellál, a Turul szövetség tagjai hajlandók is fegyveresen kiállani. Konitz vezérigazgató és segédtársa a levélre azt válaszolták, hogy Glasner és Király nem a magyar ifjúság egyetemét provokálta, mert hiszen ők is a magyar ifjúság egyeteméhez tartoznak, hanem csakis a Turul szövetség vezérségétől kérnek elégtételt, , amelyik sértő módon megakadályozta, hogy ők az egyetemen megjelenhessenek. Nem fegyveres kiállást, hanem lovagias elégtételt kérnek. Miután a Turul szövetség az elégtételt felajánlotta, ők megbízóik nevében kardpárbajt kívánnak, félnehéz kardokkal, bandázzsal, szúrás kizárásával, végkimerülésig.A párbajt csütörtökön este kilenc órakor akarják megvívni a Santelli-féle vívóteremben. A levélre a Turul szövetség röviden azt a választ küldte, hogy csütörtök este a jelzett időben és helyen megjelennek. Csütörtök este 9 órakor a Santelli-vívóteremben meg is jelent Glasner és Király segédeikkel, valamint Rosenák István dr. orvossal. Csakhamar megjött vitéz Csik László dr. és Lendvay Béla, a Turul szövetség fővezérei, Filipp Lászlóval, a Turul szövetség főlövészmesterével és Bencze István országos vezérrel. Magyary Gerő dr. orvost hozták magukkal a párbajhoz. A megérkezés után a segédek, Konitz Géza és Hajdú János, másrészről vitéz Csik László dr. és Lendvay Béla összeültek tanácskozásra és jegyzőkönyvet vettek fel. Vitéz Csik és Lendvay kijelentették, hogy a kihívást a Turul szövetség nevében Filip László és Bencze István fogadták el, akik hajlandók a kért feltételek mellett fegyveresen elégtételt adni. A párbajok vezetésére Konitz Gézát kérték fel. Megállapodtak, hogy először Glasner Béla verekszik meg Filipp Lászlóval, utána pedig Király István Bencze Istvánnal. A felek és segédek rögtön fel is állottak és megkezdődött a Glasner—Filipp-párbaj. A rajta vezényszóra Glasner Béla támadt. Filipp védekezett és többször riposztozott. Kardja többször érintette is Glasner arcát és két apró horzsolást okozott. A második fordulónál Glasner Béla kardja vágást ejtett Filipp László arcán. Még hét összecsapás következett. Az utolsó összecsapásnál Filipp ismét vágást kapott a homlokára, mire Magyari Gerő dr., Filipp orvosa megállapította, hogy fele harcképtelen és a párbajt beszüntették. Közvetlenül utána Király István állott szembe Bencze Istvánnal. A vezényszóra egyszerre támadtak. Az első négy fordulóban Bencze István a hátán hosszú laposvágást kapott, majd a szemöldökét is lapos ütés érte, mely a bőrt felhorzsolta. A negyedik összecsapás után az orvosok indítványára öt percnyi szünetet tartottak, mert mindkét fél kimerült. Az öt perc szünet letelte után ismét felvillantak a kardok. A két fiatalember hevesen összecsapott, azonban nem sebesítették meg egymást. Annyira fáradtak voltak, hogy az összecsapás után Konitz Géza, a vezető segéd kijelentette, hogy a párbajért a további felelősséget nem vállalja. Magyar orvos azonban a saját felelősségére kívánta a párbaj folytatását. Még egy sebesülés nélkül végződött összecsapás következett ezután, amikor is az orvosok annak dacára, hogy Király István határozottan kijelentette, hogy nem fáradt és hajlandó tovább verekedni, mindkét fél kimerülése miatt beszüntették a párviadalt. Tíz óra után volt vége a két párbajnak. Fölvették a szokásos jegyzőkönyveket és a felek segédeikkel eltávoztak a vívóteremből. Mindkét párbaj alatt Santohi mester a vívóteremben tartózkodott és személyesen ügyelt fel, hogy semmi zavaró incidens se történhessen. Párbaj után a felek nem békültek ki. Aljechín és Capablanca ismét remis-vel játszottak Buenos Ayres, november 3. (Az Újság tudósítójának távirata.) Aljechin és Capablanca ma játszották 23-ik partijukat. A játszma a 48-ik húzás után ismét remis-vel végződött. (United Press.) LESZAVAZTA A FRANCIA KAMARA AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTERT ELFOGADTÁK A LETARTÓZTATOTT KOMMUNISTA KÉPVISELŐK SZABADONBOCSÁTÁSA IRÁNT TETT INDÍTVÁNYT . A BIZALMI KÉRDÉS NEM VOLT FELVETVE Paris, november 3. (Wolff.) A kamara és a szenátus ma délután ismét megkezdte munkáját. A kamara ülésének kezdetén Garcery-kommunista képviselő indítványt nyújtott be, amelyben azt követeli, hogy a sajtó- és politikai vétségek miatt elítélt kommunista képviselőket haladéktalanul bocsássák szabadon, hogy részt vehessenek a parlament munkálataiban. Maginot képviselő hevesen ellenezte ezt az indítványt. Báron szociáldemokrata képviselő csatlakozott Garbery indítványához. A kamara ülése még tart. A szenátus csak rövid ülést tartott és november 8-ig elnapolta magát. Páris, november 3. (Cseh Távirati Iroda.) A kamarában Báron képviselő után Barthou igazságügyminiszter beszélt és kijelentette, hogy a kamara ugyan független elhatározásaiban, azonban a kormány még részleges amnesztiába sem megy bele és fentartja magának azt a jogot, hogy kötelességét teljesítve, további lépéseket tegyen azok ellen, akik a hadsereg tagjait ellenszegülésre szólítják fel, mert ez veszélyezteti az állam biztonságát. A kamara végül 264 szavazattal 221 szavazat ellenében elfogadta a szocialistáknak és kommunistáknak a négy kommunista képviselő szabadlábra helyezése iránt tett indítványát. Nagy tengeri szerencsétlenség Ausztrália partjain Elsülyedt egy komp, tele utassal Sidney, november 3. (Wolff.) A Watsonöböl közelében az utasokat szállító komp gőzhajóval ütközött össze és erősen megsérült. A gőzössel történt összeütközés után a komp három perc alatt gázfelhőbe burkolva elsülyedt. A víz színén, ahol a komp a mélybe tűnt, 150 ember küzködött a hullámokkal. Idáig kilenc ember holttestét szedték ki a vízből. Azt hiszik, hogy körülbelül tizenöt ember veszett oda. Félő azonban, hogy az utasok közül sokan az utasfülkékben tartózkodtak, amikor a szerencsétlenség meglepte őket és így nem tudtak menekülni a szerencsétlenség elől. Búd János pénzügyminiszter visszatért londoni útjáról A kelenföldi pályaudvaron nyilatkozott az Újság munkatársának s hangsúlyozta, hogy nem kölcsönért járt Londonban. Angliában nagy rokonszenvel beszélnek Magyarországról Búd János dr. pénzügyminiszter néhány napos londoni látogatásáról csütörtökön délután négy órakor a bécsi gyorsvonattal a kelenföldi pályaudvaron visszaérkezett Budapestre. A sajtó képviselőin kívül Farkasalmási Havas Jenő dr. h. államtitkár, a pénzügyminisztérium elnöki osztályának a vezetője és a pénzügyminiszter titkára, Dorner Aurél miniszteri osztálytanácsos várakoztak re. A vonat percnyi pontossággal robogott be a kelenföldi pályaudvarra. Nem volt szalonkocsi, a pénzügyminiszter feleségének és Szabóky Alajos államtitkárnak társaságában elsőosztályú fülkében jött haza. Bod János dr. kitűnő színben érkezett. Az út fáradalmai egyáltalán nem látszanak rajta. A pénzügyminiszter még a pályaudvaron beszélgetett az Újság munkatársával, akinek angliai útjával kapcsolatosan a következőket mondotta: — Ismételten és határozottan kijelentem, hogy semmiféle kölcsönügyben nem tárgyaltam. Tisztára azért mentem ki Londonba — amint már jeleztem —, hogy az ottani hivatalos és magán pénzügyi körökkel felvegyem az érintkezést s megköszönjem azt a támogatást, amelyet az utóbbi években nekünk nyújtottak. Nagyon szívélyes fogadtatásban volt részem. — Külön kell megemlékeznem arról a kitüntető fogadtatásról, amelyben az Angol Bank elnöke és az angol pénzügyminiszter úr részesített. Nagy hálával emlékezem arra vissza, hogy milyen melegen érdeklődtek Magyarország gazdasági viszonyai iránt. Munkatársunk megkérdezte a pénzügyminisztert, hogy kikkel tárgyalt Londonban. Bod János mosolyogva kitért a válasz elől és kijelentette, hogy legalább ötven egyéniségnek a nevét kellene felsorolnia, ha erre a kérdésre pontosan akarna válaszolni. — Alkalmam volt — mondotta — az angol pénzügyi és hitelélet legelőkelőbb vezetőinek zömével megismerkedni és velük megbeszéléseket folytatni. Nagyon jól esett az a meleg rokonszenv, amely az ország iránt minden oldalon megnyilatkozott. Nem egyszer hangsúlyozták, hogy ez elsősorban a magyar kormány politikájának tudható be és főleg annak a pénzügyi politikának, amely a bizalmat az ország iránt felkeltette. Reá kell arra is mutatnom, hogy apénzügyi, rekonstrukciót mintaszerűnek tartják és ebben a vonatkozásban Magyarországot mintaállamnak tekintik. Többször hangoztatták, hogy az alapokat nehéz volt megteremteni. Ezt különösen Churchillel való tárgyalásaim során volt alkalmam hallani. Véleményük szerint a jövőben is mindent el kell követnünk a szilárd pénzügyi alap megtartására. A magam részéről kijelentettem, hogy megnyugodhatnak, mert a magyar kormány a jövőben is szigorúan a mai alapelvekhez kíván ragaszkodni és semmi körülmények között sem engedi veszélyeztetni azokat az eredményeket, melyeket elért. Elismerően nyilatkoztak arról a nagy erőfeszítésről és áldozatkészségről, amit a nemzet a pénzügyi rekonstrukció terén tanúsított. Természetesen felhasználtam az alkalmat arra is, hogy nemcsak Magyarország mai gazdasági helyzetét ismertessem, de a jövő céljait is kifejtettem. Hangsúlyoztam azt — amit egyébként mindenki helyes elvnek fogadott el —, hogy a pénzügyi rekonstrukciót csak a gazdasági élet rekonstrukciója támaszthatja alá. Rámutattam mindazokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány ebben az irányban tett. Vázoltam a hasznos beruházások jelentőségét, kimutatván azt, hogy ezen a téren még csak kevés történt és még sok probléma megoldása előtt állunk. Az angol pénzügyi körökben különösen Magyarország hitelpolitikája iránt érdeklődtek. Ezzel kapcsolatosan erőteljesen hangsúlyoztam, hogy Magyarország szinte az egyetlen állam, amely mindig a legmegfontoltabban vett fel külföldi hiteleket. Tőkeszegény ország lévén, külföldi tőkékre reá vagyunk utalva, azonban óvatosan élünk velük, nehogy indokolatlan eladósodásnak tegyük ki az országot. Ezzel kapcsolatosan a külkereskedelmi mérleg kérdésében utaltam arra, hogy mint sok új államban, nálunk is a passzivitás az utolsó időkben erősen fokozódott. Azonban ez sok tekintetben összefügg a gazdasági élet teljesebbé válásával. Igazolja ezt különösen az a körülmény, hogy növekedett a nyersanyagok, félgyártmányok és üzemi segédanyagok behozatala. Kifejtettem azt is, hogy minél inkább fogjuk tudni fokozni termelésünket, annál inkább fog a mérleg passzivitása normálisabb mederbe terelődni. Nem titkoltam el azt sem, hogy e téren még sok a tennivalónk és hogy különösen e kérdésben szorulunk a külföldi tőke támogatására. Ugyanakkor azonban megnyugtattam mindenkit, hogy a magyar kormány a jövőben is szigorúan fog ragaszkodni azokhoz az alapelvekhez, hogy külföldi tőkét csak gazdaságos és elsősorban a termelést előmozdító célokra kívan igénybevenni. Meggyőződésem, hogy londoni tartózkodásom hasznára válik az országnak s nekünk csak arra kell törekednünk, hogy azt a nagy bizalmat és megértést, melyet Londonban tapasztaltam, továbbra is fokozzuk és mélyítsük. Érdeklődtünk a tisztviselők fizetésjavítása iránt is. Kérdésünkre kijelentette Bod János pénzügyminiszter, hogy nyilatkozni ez ügyben most nem kíván, mert csak most érkezett meg s a nyilatkozáshoz előbb még közelebbről kellene foglalkoznia e kérdés részleteivel, annyit azonban ki lehetett érezni a pénzügyminiszter szavaiból, hogy a tisztviselők fizetésemeléséről nemsokára komoly formában lesz szó. Talán még hamarább is, mint gondolnák. Trockij és Zinovjev kizárását követelik az ipari munkások Moszkva, november 3. (Az Újság tudósítójának távirata.) Úgy a fővárosban, mint a vidéken határozatot hoztak az ipari munkások, amelyben azt követelik, hogy Trockijt és Zinovjevet zárják ki a kommunista pártból. Politikai körökben azt hiszik, hogy ennek dacára megadják a központi bizottságban az engedélyt, hogy Trockijék a decemberi pártkongresszuson résztvehessenek. (Unit. Press.) A lengyel kormány feloszlatta a szejmet Varsó, november 3. (Az Újság tudósítójának távirata.) A szejmet kormányrendelettel, a jelenlegi ülésszak végéig, amely november 28-ig tart, elnapolták. A kormánynak ez az intézkedése, amely egyenlő a parlament feloszlatásával, arra vezethető vissza, hogy a szejm ellenállást fejtett ki a kormány budgetjével szemben. Az elnapolást azonnal az ülés megnyitása után hirdették ki, úgy látszik azért, hogy a budget fölött megakadályozzanak előre is minden vitát. Ez az elnapolás hosszabb parlamentnélküli időszakot fog eredményezni, mert a lengyel alkotmány szerint a képviselői mandátumok lejárta után csak három hónap múlva tarthatók meg az új választások. (United Press).