Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

Bizonytalan időre elhalasztotta a kormány a numerus clausus képviselőházi tárgyalását Bethlen István gróf miniszterelnök csak egy hétig marad Gertiben. Eredeti formájában kerül a Ház elé a valorizációs javaslat Szerdán a képviselőház eleven folyosóján , a kormány legközelebbi politikai terveiről is­­ sok szó esett. Különböző csoportokba verődve tárgyalták a képviselők azt a hírt, hogy a kor-­­­mány el kívánja napoltatni a képviselőház­­ üléseit, mert a tárgyalásra előkészített tör- ,­vény­javaslatok közül néhányat nem kíván­­ közelebbről törvényerőre emeltetni. A találgat­­­tások centrumában természetesen elsősorban a numerus clausus revíziójáról szóló törvény­javaslat állt. Jellemző az általános politikai­­ helyzetre, hogy maguk a kormánypárt legbenfentesebb képviselőtagjai sem ismerik a kormány közelebbi szándékait. Míg a Ház keddi ülésén ugyanis Pesthy Pál dr. igazságügyminiszter például azt jelentette be, hogy a valorizációról szóló törvényjavas­lat nem kerül a képviselőhöz plénuma elé, ellenben a kormány elhalasztja az állammal szemben fennálló v­­alorizációs perek felfüg­­ gesztésének december 31-ére kitűzött határo­s idejét, másfelől ugyancsak a kormány tagjai­­ részéről ellentétes nyilatkozatok hangzottak el ma a folyosón a képviselőhöz legközelebbi­­ munkarendjének várható megállapításáról. Annyi bizonyos, hogy ha a Ház elnapolásának tervét a numerus clausus revíziójáról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelésének el-­­halasztása miatt vetették fel, ez az ok nem szűnt meg ma sem, mert bár az egyes törvény­­javaslatok tárgyalásáról különböző verziók keringenek is, a­á­r abban a kormánypárt tagjai és a minisz­terek nyilatkozatai is, egyetértenek, hogy a numerus clausus revíziójáról egyelőre­­­ a Ház plénuma előtt nem lesz szó. Kétségtelen, hogy ennek az ezeregy kér­désnek felvetése megzavarta a legutóbbi hó­napokban külföldi impressziók alapján libe­rálisabb levegő felé orientálódó kormánypárti képviselők politikai hangulatának egyensúlyát és a kormánypárt mérsékeltebb szárnyának felfogása olyan mértékben ütközött össze a kormánytámogató Wolff-Zichy-párt tagjai­nak jobboldali állásfoglalásával, hogy ez a diszharmónia megzavarta a kormánynak eb­ben az ügyben elképzelt politikai perspektí­váját. Alapjában véve az egységes párt eddigi nyugtalankodásainak tapasztalása szerint ta­lán nem lett volna oka a kormánynak arra, hogy a belső meghasonlásnak ettől a látsza­tától, vagy ha úgy tetszik, valóságától meg­­retiráljon. Jelentősebb mértékben járult azon­ban hozzá a numerus clausus revíziója köré elképzelt politikai bizalom és helyeslés har­móniájának meggyengítéséhez, hogy e körül­i kérdés körül élénkebb mozgolódás tapasztalható a mér­sékeltebb felsőház tagjai részéről is. Nem kis mértékben támasztotta alá a kor­mány politikai aggodalmát a numerus clausus revíziójáról szóló törvényjavaslat várható tár­gyalásával szemben az a tény, hogy a katoli­kus egyház egyik legexponáltabb képviselője, Glattfelder Gyula csanádi püspök olyan köz­vetítő javaslattal kíván lépni a nyilvánosság elé a revízió ügyében, amely nem a jobboldali, hanem a mérsékeltebb felfogás szempontjait teszi magáévá. Glattfelder Gyula Csanádi püs­pök, aki behatóan foglalkozott a numerus clausus módosításának tervével, azt az ötle­tet vetette fel, hogy az­ egyetemi ifjúságot a középiskolai végzettségről szóló bizonyítványa szerint osztályozzák az egyetemi felvételeknél. Ebben az esetben Glattfelder javaslata sze­rint elesnének az egyetemi felvételeknél a po­litikai tekintetek, csupán az lenne irányadó, hogy kik a jelesek, a jól, vagy az elégségesen érettek. A középiskolai záróbizonyítvány ér­demjegyei szerint Glattfelder püspöknek ez az indítványa különösen azoknak az egyetemi tanároknak a körében talált ellenzésre, akik eddig is el­sőbbségben részesítették az egyetemi felvételek elbírálásánál a politikai tekinteteket az ifjúság pedagógiai alkalmasságával szemben. Azokkal a hírekkel szemben, amelyek tudni vélték, hogy Klebelsberg Kuno gróf kul­tuszminiszter visszavonja a numerus clausus revíziójáról szóló törvényjavaslatot, ma hiva­talos tényezők cáfoló kijelentéseket tettek. Ezek a kijelentések azonban nem cáfolták meg azt a hírt, hogy a numerus claususról szóló javaslat tárgyalása egyelőre hosszabb ideig nem kerül a képviselőház elé. Bethlen István­­gróf miniszterelnök egyéb­ként szerdán kijelentette a parlament folyosó­ján, hogy genfi utazása előreláthatólag nem lesz hosszabb tartamú, előreláthatóan egy hét múlva vissza­érkezik Budapestre. Kifejezte azt a kívánságát a miniszterelnök, hogy távolléte alatt a képviselőhöz ülései ne szüneteljenek. Bod János pénzügyminiszter és Szabóky Alajos államtitkár csütörtökön indulnak Genfbe. Velük együtt utazik Bethlen István gróf miniszterelnök is. A miniszterelnököt távollétében Vass József dr. népjóléti minisz­ter helyettesíti. Értesülésünk szerint a képviselőház a büntető novella tárgyalásának befejezése -után a valorizációs javaslattal foglalkozik. Még­pedig nem kétszakaszos sürgős javaslat formájában, mint ahogyan azt Pesthy Pál igazságü­gym­iniszter kedden kijelentette, ha­nem a javaslat eredeti tervezete alapján. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1927 DECEMBER 1 Nem volt politikai jellege a tegnap esti szocialista tüntetésnek Kihágás miatt húsz-húsz pengó pénzbüntetésre ítélik a munkásokat és elengedik őket A tegnap esti szocialista tüntetés alkalmá­val, mint jelentettük, harmincnégy tüntetőt állítottak, elő a VIII. kerületi kapitányságra. Az őrizetbe vett emberek között nyolc olyan volt, akiknek neve a korábbi kommunista összeesküvésekben szerepelt. A főkapitányság intézkedésére ezt a nyolcat bevitték a főkapi­tányságra. A kihallgatások során megállapí­totta a rendőrség azt, hogy a tüntetésnek semminemű politikai célzata nem volt és a munkások nem akartak mást, mint szimpátiá­jukat kifejezni a Népszava iránt, amelynek kolportázsjogát három évvel ezelőtt megvon­ták. Egyes szakszervezetekben találkoztak a munkások, mint más napokon is, és nyolc óra tájban megbeszélték, hogy elmennek a Nép­szava Conti­ utcai épülete elé, ahol éltetni fog­ják a Népszavát és a sajtószabadságot. A po­litikai osztály ennélfogva a nyomozást be­szüntette és a nyolc munkást szerdán este visszavitték a VIII. kerületi kapitányságra. A Rókus-kórházban ápolják Francia János munkást, akit tudvalevőleg a Népszínház­­utcában egy rendőr karddal fejbevágott. Francia állapota javult és holnap már ki is bocsátják a kórházból. Ellene az a vád, hogy egyik rendőrtisztviselőt meglökte és a tüntető­ket arra izgatta, hogy a rendőrök felszólítása dacára se távozzanak el. Ezután történt a kardlapozás. A VIII. kerületi kapitányságon reggel ezdték meg az őrizetbe vett tüntetők ki­hallgatását. Valamennyit kihágással vádolják és k­ihágási eljárást indítottak ellenük. Már a délelőtt folyamán hetet húsz-húsz pengő­pénzbüntetésre ítéltek és szabadlábra helyez­ték. A délutáni órákban Meinig Gábor rendőr­­tanácsos ismét több tünetet ítélt el szintén húsz pengő pénzbüntetésre. Csütörtök délig az összes kihágási ügyeket letárgyalják és azután az összes őrizetbe vett tüntetőket elbocsátják a kapitányságról. Títulescu nem vesz részt az optáns-ü­gy tárgyalásán­­■IIII Hlrmrmwrrr -­ Chamberlain nem akar nyilatkozni az ügyről Berlin, november 30. A Deutsche Tageszeitung jelenti Bukarestből, hogy Titulescu külügyminisz­ter mégsem fog résztvenni a küszöbön álló genfi tárgyalásokon. A tegnapi minisztertanáccsal kö­zölte, hogy a Nemzetek Szövetségétől a magyar­­román viszálynak márciusra való elhalasztását kérte, mert betegsége folytán a mostani ülésezé­sen nem vehet részt. A Nemzetek Szövetsége fe­remélik, hogy Titulescu kérésének eleget fognak rmélik, hogy Titulescu kérésének eleget fognak tenni. London, november 30. (Reuters) Az alsóházban egy kérdésre válaszolva, Sir Austen Chamberlain kijelentette, hogy a népszövetségi tanács szigo­rúan a trianoni szerződés szövege szerint csele­kedett, amikor a magyar-román ügyben vissza­utasította Magyarország kérelmét, hogy két tagot nevezzen ki a vegyes bíróságba. Chamberlain hozzátette, hogy tisztelettel, de határozottsággal tiltakozik a kísérlet ellen, hogy nyilatkozatra kényszerítsék, amikor az ügy a népszövetségi ta­­nács előtt van. Siékeril­ a főváros közpinésén is a keddi utcai filmtetés Hozzájárultak a fővárosi alkalmazottak fizetésének rendezéséhez Az Újságnak a füst e­letti akciója a közgyűlés előtt A főváros szerda délutáni közgyűlésén Ripka­i Ferenc meleg szavakkal parentálta el Adámossy Székely Ágoston dr.-t, az Orvos Szövetség volt el­­­­nökét, Rippl-Rónai Józsefet és Lederer Sándort.­­ Indítványára a közgyűlés a kiváló halottak emlé­két jegyzőkönyvben örökíti meg. Napirend előtt Révész Mihály dr. szociáldemo­krata kért szót. Beszédében a keddi utcai tünte­téssel kapcsolatban a rendőrség magatartását bí­rálta erős szavakkal. A tüntetésnek szerinte nem volt semmi rendbontó célja. A munkásság csupán lapja mellett demonstrált. Nagy zajban mondta el a továbbiakban a tüntetés egyik epizódját. Esze­rint Kiss Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki kedd este 18 órakor érkezett meg külföldről, tehát nem is tudott a tüntetésről, útban a Nép­szava szerkesztősége felé, véletlenül belekevere­dett a tumultusba. Itt szemtanúja volt annak, hogy egyik rendőr egy utcai járókelőt, aki távol állott a tüntetőktől és nőkkel ment a járdán, kardjával leülött. Kiss Jenő mint ügyvéd s mint a törvényhatóság tagja, emberi érzésből arra kérte az intézkedő rendőrfelügyelőt, hogy a vérző embert ne állítsa elő a rendőrségre, hanem szál­lítsa kórházba. A rendőrfelügyelő Kiss Jenőt kí­méletlen szavakkal elutasította, majd kiadta a pa­­r­rancsot, hogy­­ezt a kommunistát is állítsák elő . Itt újra kitört a zaj. A szocialista bizottsági ta­gok percekig pfujoztak. Az elnök a vihart alig­­ tudta lecsendesíteni. Révész: Kiss Jenőt a rend­őrségre kisérték, itt ugyanazzal a rendőrfelügyelő­vel került szembe. — Ki az? — kiáltották kórusban a szocialisták. Révész: A rendőrfelügyelő, fölényes hangon kérdezte ki Kiss Jenőt, többek között azt is, hogy szocialista-el­vi köze a rendőrti­sztviselőnek ahhoz, hogy az előtte álló ügyvéd és törvényható­sági bizottsági tag milyen pártállásra Kiss Jenő ekkor azt válaszolta a rendőrfőlügyelőnek, hogy előbb szállítsák kórházba azt az ártatlanul le­­kaszabolt embert, aki vérében fekszik a kerületi kapitányságon. (Óriási zaj.) A súlyosan sérült em­bert nyolc óra után vitték a rendőrségre és csak háromnegyed óra múlva hívták ki hozzá a men­tőket. (Óriási zaj.) Nem akarok a rendőrségnek arra a bánásmódjára emlékeztetni, amelyet pár nappal ezelőtt a Nemzeti Színháznál rendezett tüntetéseknél tanúsított, csak arra kérem a pol­gármestert, igyekezzék megvédeni a polgárságot az államrendőrséggel szemben. Sipőcz Jenő dr. polgármester nyomban vála­szolt. Kifejtette, hogy a fenhatósága alá tartozó tisztviselői karnál mindig a legnagyobb súlyt­ he­lyezi arra, hogy a közönséggel szemben a leg­udvariasabban viselkedjenek. (Helyeslés.) Ez a közönség legelemibb emberi joga. Ha mégis elő­fordultak visszás esetek, mindenkor energikusan járt és jár el az illetőkkel szemben. (He­geslés) Ámbár ezek az esetek, amelyekről Révész beszél, nem tartoznak az ő hatáskörébe, mégis nem zárja Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárga­­ság eseteiben a természetes „Ferenc József” keserűvíz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éhgyomorra vesszük be. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és tűszerü­zletekben. ki azt, hogy mint polgármester meg ne tegyen mindent a főváros polgárai érdekében. A főkapi­tány részéről mindig a legnagyobb előzékenység­gel találkozott. Kérte a felszólalót, bocsássa ren­delkezésére azokat az adatokat, amelyek alapján lépéseket tehet a főkapitánynál, esetleg a belügy­miniszternél és erre kéri a főpolgármestert is. A napirend során Vértes Emil a villamosköz­lekedés bajait adta elő nagy részletességgel és a vezérigazgatói állás betöltését sürgette. Vörösvári Miklós az óbudai temető közleke­désének megjavítását sürgette. Ezután egyhangú­lag magáévá tette a közgyűlés a közigazgatási és a tanszemélyzet fizetésjavítására vonatkozó elő­terjesztéseket, Büchler József, Lipthay Lajos, Bá­nóély László és Ilovszky János rövid felszóla­lásai után. Az első interpelláló Weiller Ernő dr. az Újság akcióját felkarolva követelte, hogy a most már oly hatalmasan fejlődő és nagy idegenforgalom­mal bíró Budapest fürdőváros levegőjét tisztítsák meg a füsttől és a koromtól. Utána Kollmann Dezső dr. kérte a polgármestert, akadályozza meg egy új üzemnek, a fővárosi makarónigyár­nak a kenyérgyár keretében való létesülését. Magyar Miklós az autótaxik viteldíjának mielőbbi leszállítását sürgette, egyben pedig azt kívánta, hogy mivel Budapesten a nap bizonyos óráiban egyáltalán nem lehet kapni autótaxit, adjanak engedélyt 200—300 autótaxi kiállítására olyan megbízható vállalkozóknak, akik 26/%-kal olcsóbban fuvaroznak. Lévai Sándor a Széchenyi­­népfürdőnek a közönség számára való átadását sürgette. Súlyos visszaéléseket emlegetett és azt hangoztatta, hogy a fővárosnak napi húszmillió kára van a fürdő bezárásából., Folkusházy alpolgármester nyomban válaszolt és bejelentette hogy vizsgálat van folyamatban annak megállapítására, várjon műszaki, vagy más közegeket terhel-e a felelősség a késedelmes építkezésért. Édes Endre tanácsnok felvilágosításai után a választ a közgyűlés tudomásul vette-Hoffmann Mihály egyes rendőri közegeknek békés polgárokkal szemben tanúsított ,illetlen­ viselkedése miatt interpellál. Sipőcz Jenő dr. polgármester nyomban vála­szolt. Érintkezésbe lép a főkapitánnyal. Ő remél­hetően megtalálja a módot arra, hogy hasonító esetek többé ne fordulhassanak elő. B. Virágh Géza a városi biztosítások meghosz­­szabítása miatt tiltakozott felszólalásában, mert az ellenkezik a közgyűlés kifejezett intencióival. A közgyűlés folytatását péntek délutánra halasztották. A porosz kormány konfliktusa a birodalmi kormánnyal Berlin, november 30. (Wolff.) Braun dr. porosz miniszterelnök ma átiratot intézett a birodalmi kancellárhoz, amelyben utal arra, hogy Krudell birodalmi belügyminiszer no­vember 27-én táviratban fejezte ki rokon­­szenvét a porosz kátuszminisztérium ellen le­folytatott diáktüntetések iránt, amelyben hangsúlyozta, hogy egyetért a tüntető diákok tiltakozásával. A porosz miniszterelnök kije­lenti, hogy a cselekedetben ő is — mint min­denki más — a porosz kormány politikájá­nak megtámadását kénytelen látni, annál is inkább, mert a birodalmi belügyminiszter ily­­irányú beállításának határozott éle már más alkalmakkor is jelentkezett. A miniszterelnök kéri a birodalmi kancellárt, gondoskodjék arról, hogy hasonló esetek semmiesetre sem ismétlődjenek meg, mert máskülönben a po­rosz kormány kénytelen a birodalmi belügy­miniszterrel minden összeköttetést megszakí­tani. TUNGSRAM

Next