Ujság, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
it h. g. Wells MR. POLLY LÁZADÁSA REGÉNY ♦ FORDÍTOTTA GAÁL ANDOR COPYRIGHT BY PAXTHEON (23) A régi ruhája volt rajta. Nem volt ideje átöltözködni és a régi ruha kék árnyalata meleg visszfényt tükrözött az arcára és testtartása előnyösen érvényre juttatta a szikár és egyenes termetében rejtőző nőiességet és csalókán kiemelte lapos mellét. Egy napsugár éppen az arcára tűzött. A délutáni nap mindent elöntött, gyerekek játszottak lármásan a mellettük lévő homokos térségen, a fák virágoztak a villák kertjeiben, amelyek a játszótér körül álltak és az egész térség gyönyörű nyári színekben izzott. Mindez egybegyűlt Miriam hatásával Mr. Polly elméjében. A lány elgondolkozva megszólalt. — Az ember boldog lehet egy ilyen üzletben — mondta valami szokatlan lágysággal a hangjában. Mr. Pollynak úgy tűnt, hogy a lánynak igaza van. Az ember nagyon boldog lehet egy ilyen üzletben. Ostobaság, hogy az ember nem tud megfeledkezni álmokról, amelyek fájnak, egy erdei tisztásról, fatörzsekről, egy vöröshajú, vászonruhás lányról, amint ott ül a tűnő napfényben egy szürke és töredezett falon és királynői pillantással tekint le az emberre tiszta kék szemével. Kegyetlen és ostoba álmok ezek, amelyeknek az a vége, hogy kinevetik és gúnyt űznek az emberből. Itt nem űznek gúnyt belőle. — Egy üzlet nagyon tiszteletreméltó valami —* folytatta Miriam elgondolkozva. — Én nagyon boldog tudnék lenni egy üzletben *— mondta Polly. Aztán a hatás kedvéért elhallgatott, majd hozzátette: — Ha meglenne a kellő társaságom hozzá. A lány mélyen hallgatott. Mr. Polly egy kissé visszahökkent, amikor ráeszmélt arra, hogy a beszélgetés milyen veszélyes területre tévedt. — Nem vagyok olyan kimondott tökfilkó — mondta —, hogy ne értenék valamit az eladáshoz. Mindenesetre az embernek vigyázni kell a bevásárlásnál is. De, azt hiszem, ez is teljesen rendben volna. Elhallgatott és úgy érezte, hogy bukik, bukik lefelé valami fájó csendbe. — Ha megtalálja hozzá a megfelelő társat — mondta Miriam. — Egész biztosan meg fogom találni. — Csak nem akarja azt mondani, hogy már talált is valakit? ... Mr. Polly most hirtelen fejest ugrott. — Ebben a pillanatban találtam valakit — mondta. — Elfridt — kiáltotta a lány, feléje fordulva. — Csak nem úgy gondolja, hogy ... Well, dehogy is gondolta! — De igen — mondta. .— De komolyan! — suttogta a lány, szívére szorítva kezét. Polly megtette az elhatározó lépést. — Nos, maga meg én, Miriam, egy kis üzletben egy macskával és egy kanárival... Kissé későn megpróbált valami pusztán valószínűségi látszatot adni a dolognak: — Képzelje csak el! — Úgy érti — kérdezte Miriam —, hogy szerelmes belém, Elfrid? Adhat férfi az ilyen kérdésre más feleletet, mint azt, hogy igen? Tekintet nélkül a nyilvános parkra, a homokban játszó gyermekekre és mindenki másra, Miriam előrehajolt, megfogta a fiú karját és szájon csókolta. Erre a csókra valami felgyulladt Mr. Pollyban. Egyik kezével átfogta a lányt, visszaadta a csókot és úgy érezte, hogy ezzel valami helyrehozhatatlan tény pecsételődött meg. Az a furcsa érzése támadt, hogy nanagyon rendben van megházasodni és feleségül venni valakit — csak valahogy azt szerette volna, hogy az illető nem Miriam lenne. De azért az ajkai érintése és az, hogy átkarolhatta, jól esett neki. Aztán kissé elhúzódtak egymástól és egy percig pirulva és gyámoltalan csendben üldögéltek. Polly agya teljességgel képtelen volt úrrá lenni zavarán. — Nem is álmodtam róla — szólalt meg Miriam —, hogy maga törődik velem ... Néha azt hittem, hogy Annie az, néha azt hittem, hogy Minnie ... — Magát mindig jobban szerettem, mint őket — mondta Mr. Polly. — Én szerettem magát, Elfrid — vallotta be Miriam —, attól kezdve, hogy legelőször találkoztunk szegény apjának temetésén. Különben, ha csak gondoltam volna is rá ... De mindig úgy látszott, mintha nem beszélne komolyan. Nem is tudom elhinni! — tette hozzá. — Én sem — mondta Mr. Polly. — Tényleg el akar venni engem feleségül és megnyitni azt a kis üzletet?. — Amint találok egyet — felelte Mr. Polly. — Fogalmam sem volt róla, amikor most kijöttem magával sétálni... — Nekem sem. — Olyan ez, mint egy álom. Aztán egy ideig nem beszéltek többet. — Meg kell csípnem a karomat, máskép nem tudom elhinni, hogy ébren vagyok — mondta Miriam. — Fogalmam sincs róla, mit fognak csinálni otthon nélkülem? Ha majd elmondom nekik ... Mr. Polly nem tudta volna megmondani, hogy mi erősebb benne, az idegenkedés vagy a bűnbánó ijedtség. — Mama, nem ért a háztartáshoz ... egyáltalán nem ért hozzá. Annie nem törődik a házimunkával, Minnienek pedig nincs kedve hozzá. Hogy mit fognak nélkülem csinálni, nem is tudom elképzelni. — Mindenesetre meg kell majd lenniük maga nélkül — jelentette ki Mr. Polly határozottan. Az egyik toronyóra ütni kezdett. — Szent Isten — mondta Miriam —, még majd elkerüljük Anniét, amíg itt ülünk és szerelmeskedünk. Felkelt a padról és bele akart karolni Mr. Pollyba. Mr. Polly azonban úgy érezte, hogy nevetséges színben tűnne fel a világ előtt, ha ilyen nyíltan elárulnák egymáshoz tartozásukat és ezért kitért a belekarolás elől. Annie már feltűnt a láthatáron, amikor Mr. Pollyt hirtelen kétség és ijedelem lepte meg. — Egyelőre még ne szólj senkinek — mondta.— Természetesen. Csak a mamának! — felelte Miriam határozottan. 3. A számok a legijesztőbb dolgok a világon. Jelentéktelen kis fekete ábrák, ha az ember helyes világításban nézi őket, de gondoljuk csak meg, hogy egyikmásik mennyire meg tudja rendíteni az ember szívét. Az ember visszatér valami gondtalan külföldi útról, forgatja az újságjának lapjait és valamelyik távoli, alig ismert vasúti részvény neve mellett, amelyben egész vagyona fekszik, azt látja például, hogy a megszokott és állandó 601/* helyett (amely leggyakrabban szelvény nélkül 93-on szokott állani) a sokkal kevésbé tekintélyes 76*/2—781/* számok állnak ... Olyan ez, mintha az embernek hirtelen szakadék nyílna meg a lába alatt. Épp igy Mr. Polly tudatának boldog gondtalanságában hirtelen megjelent ez a szám 298 o mert hiszen Aliig felfegyverzett államokról van szó. Az agrárperek kérdésében a megegyezéses tárgyalások körüli fáradozást helyesli, de amellett a legondosabban vigyáznunk kell arra, hogy jogi álláspontunk sérthetetlenségéről való lemondásunkra ne lehessen következtetni. Németországhoz való jóviszonyunk ápolása nemcsak rajtunk áll. Minden állam a maga érdekeit tartja szem előtt s más államokhoz való viszonyát érdekei szempontjától és nem irántunk való rokonérzés alapján mérlegeli. Németország magatartását most elsősorban a Rajna-tartományok kiürítésének kérdése irányítja. Ügyrendi kérdések elintézése után az elnök az ülést bezárta. Interpelláció a cseh kormányhoz Serédi Jusztinián hercegprímás nyilatkozatai miatt Prága, január 31. A csehszlovák nemzeti fzocialista képviselők interpellációt nyújtottak be a kormányhoz Serédi Jusztinián hercegprímás nyilatkozatai dolgában. Az interpelláció így szól: Serédi hercegprímás, Magyarország egyik első közjogi méltósága, Rómából Magyarországra való visszatérte alkalmából több hivatalos nyilatkozatot tett, amelyek a csehszlovák köztársaság integritása ellen irányulnak és a Habsburg-restauráció mellett szállnak síkra. E nyilatkozatokat szó szerint közölte a félhivatalos Pester Lloyd. A hercegprímás úgy nyilatkozott, hogy nem lehet igazibéke mindaddig, amíg a magyar igazság viszsza nem hozza Nagy-Magyarország békéjét, amivel a hercegprímás a bosszú gondolatát hirdette. A napisajtó szerint Serédi bibornok levelet intézett az osztrák néppárt elnökéhez és ebben hangoztatta, hogy törhetetlen hűséggel ragaszkodik az örökös dinasztiához és a pragmatika szankcióhoz, amelyet ma is érvényesnek tekint. Ezek a nyilatkozatok annál fontosabbak, minthogy hivatalosan és a magyar állam egyik jelentős alkotmányos tényezőjétől erednek. Kézenfekvő, hogy e nyilatkozatok, amelyeknek éle államunk és a mai európai politikai rendszer ellen irányul, határozottan békeellenesek és nem hangozhattak el a magyar kormány előzetes beleegyezése nélkül. Serédi bibornok, akiről ismeretes, hogy a mai római pápa bizalmasa, e nyilatkozatokat Rómából jövet, közvetlenül püspökké szentelése után tette meg, feltehető tehát, hogy kijelentései a római kúria előzetes jóvá- hagyásával történtek. _____ ÚJSÁG SZERDA, 1928 FEBRUÁR 1 Kimondta illetékességét a magyar-cseh döntőbíróság az optáns perben Az előzetes biztosítási végrehajtást nem rendelte az elvett birtokokra. A már megtett biztosítási intézkedéseket hatálytalanította . A per az előzetes határozatbán tovább folyik Mint a MTI jelenti, a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság, amely tudvalévően január 25. és 26-án tartott ülésében foglalkozott Hadik-Barkóczy Endre gróf és fiának a cseh állam ellen indított peres ügyével, hír szerint az ügyben a következő határozatot hozta: A bíróság döntésében kimondotta, hogy a kereset tárgyává tett agrárügyben nem lehet a bíróság nyilvánvaló illetéktelenségéről szó. Ennélfogva a bíróságnak joga lenne a felperesek kérelmére előzetes biztosítási intézkedéseket elrendelni. Az 1927 október 17-én a bíróság elnöke által elrendelt előzetes biztosítási intézkedések a bíróság jelen határozatától fogva hatályukat veszik, de múlhatatlan károk megakadályozására, a biztosítási intézkedésekre szükség volt. További bírói biztosítási intézkedések feleslegesekké váltak azáltal, mert a cseh kormány képviselője a szóbeli tárgyaláson a cseh kormány nevében ünnepélyes nyilatkozatot tett, hogy a vagyonadót a földreform befejezése előtt végrehajtani nem fogja és a földreform intézkedéseinél is a peresekkel szemben a per további folyama alatt kíméletet és méltányosságot fog tanúsítani. A bíróság a szuverén csehszlovák állam hivatalos képviselőjének ezt az ünnepélyes nyilatkozatát kellő garanciának volt kénytelen elismerni, annál is inkább, mert maguk a felperesek arra az esetre, ha földbirtokuk kisajátított részeinek visszaadása lehetetlen volna, csak kártérítést kérnek és így a per befejezéséig esetleg még felmerülő káraik nem reparálhatatlanok. Örök érdeme a bíróságnak, hogy törvénypótló tevékenységével megpróbálta a valorizáció megoldását A valorizációs javaslat részletes vitája töltötte ki az ülést A képviselőház mai ülésén folytatták a valorizációs javaslat tárgyalását. Ezúttal a 10. §. került sorra, amely a vasúti fuvarozásokból eredő kártérítések nem valorizálásáról szól. Gál Jenő azt kérte, hogy a szakaszt hagyják ki a javaslatból, mert ha törvénybe iktatják, ez még a hadikölcsön nem valorizálásánál is szörnyűbb. Egyenes szembehelyezkedés a berni egyezménnyel, amely kötelez minden nemzetet a vasúti fuvarozásokból eredő kár megtérítésére. Ennek az lesz a következménye, hogy a külföld nem szállít majd árut a MÁV-on. Ezzel a rendszerrel gazdasági sáskajárást csinálunk. Dessewffy Aurél gróf fejtegette, hogy a forradalmi csőcselék éppen a vasutakat rohanta meg és fosztogatta ki először. Ezekért a károkért nem lehet a vasutakat felelősségre vonni, tehát nem lehet őket valorizálásra kötelezni Lakatos Gyula előadó bejelentette, hogy m módosító indítványra kapott felhatalmazást és emiatt a vasutak fuvarozási kártérítést csakakkor nem fizetnek, ha a pénztartozás 1922. január elseje előtt keletkezett. — Az új szöveg — mondotta Gál Jenő — csak zavart teremt. Elég a nemzetközi szabályozás törvénybeiktatása. Ebből a módosításból töméntelen per fakad majd. Gál Jenővel szemben Sándor Pál kielégítőnek találta a módosítást. A felszólalásokra Bod János pénzügyminiszter reflektált. Az a tény, hogy a MÁV-nak 31.000 tisztviselője és 42.000 nyugdíjasa van, megmagyaráz mindent. Ne beszéljen Gál Jenő sáskajárásról, mert éppen az olyan beszédek, mint az övé volt, jelentik a sáskajárást. Ezt itt a parlamentben kell kijelenteni. Gál Jenő kifelé rontja a MÁV hitelét, holott azt kellene megmagyaráznia és elmondania, milyen nagy terheket visel a MÁV. A Ház ezután az előadó módosítását elfogadta. Az új 11. szakaszhoz Csák Károly ajánlott módosítást, nevezetesen azt, hogy valorizációs tárgyalásoknál a felek megegyezését, a koncentuust feltételnl respektálni kell. A módosítást Gál Jenő is elfogadta, de Wolff Károly, Kálnok Bedő Sándor és Csák Károly magyarázó hozzászólása után Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel. — A magánjogi valorizáció kérdése — mondotta — igen nehéz és bonyolult. Az emberek igazságérzetével kell megalkudni akkor, amikor ezeket a rendelkezéseket elfogadásra ajánlja. De a gazdasági élet követelményei kényszerítenek bennünket erre, a gazdasági, társadalmi és bírói béke érdekében. Csák Károly módosítását elfogadásra ajánlotta és a Ház így is határozott. A 12. szakasznál, mely valorizációs perek esetére a bíráknak nyújt direktívát, Gál Jenő azt fejtegette, hogy felesleges a bíróságok kitanulása. Örök érdeme a bíróságnak, hogy az mikor a kormány nem ért rá a kérdés rendezésére, törvénypótló tevékenységével megpróbálta a kérdés megoldását. Kálnok! Bedő Sándor: Az igazi törvényhozó nem a levegőben kodifikál, hanem az élet számára. . . Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszolt ismét a felszólalásra. — Szükséges — mondotta —, hogy a bíróságok tudják, milyen szempontokat kell figyelembe venni a valorizációnál. Felszólalása után a szakaszt eredeti szövegében fogadták el. Ugyancsak elfogadták Lakatos Gyula előadónak azt az indítványát, hogy a régi 13., jelenleg 14. szakasz, a régi 12., jelenleg 13. szakasz elé kerüljön. A 14. szakasznál Csák Károly örömmel állapította meg, hogy most már szűk keretek közé van szorítva annak lehetősége, hogy a valorizálást perek gyártására használják fel. Östör József azt kifogásolta, hogy az állam ezért a valorizáció dolgában teljesen árván hagyta a jogszolgáltatást, vele szemben pedig Kálmán Jenő fejtegette, hogy a jogbizonytalanság megszüntetésére és a gazdasági konszolidáció alátámasztására a törvényjavaslatot módosítani kellene. Wolff Károly azt mondotta felszólalásában, hogy ha a kártérítések bejelentését három hónapra korlátozzák, nem kell tartani a perek lavinájától. Felszólalása után az elnök a vitát félbeszakította és napirendi javaslatot tett, amelyet a Ház el is fogadott. Eszerint a legközelebbi ülés szerdán délelőtt tíz órakor lesz. Végül az elnök felolvasta a földmivelésügyi miniszter válaszát Bodó Jánosnak régebbi interpellációjára. Ezzel az ülés két órakor véget ért. Az Industriebank ügye Bécs, január 31. (Bécsi Távirati Iroda.) Az Industriebank perében ma délután befejezték a vádirat felolvasását, majd a felek részéről benyújtott elnapolási indítványokat olvasták fel. A törvényszék holnap délelőtt fogja kihirdetni, hogy az elnapolás iránti kérelmeknek helyet ad-e vagy nem. Ha az elnapolási indítványokat elvetik, akkor holnap azonnal megkezdik a kihallgatásokat.