Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-26 / 95. szám
4 Meghalt Wrangel, orosz ellenforradalmár tábornok Brüsszel, április 25. (Havas.) Wrangel tábornok ma délelőtt meghalt. Wrangel Péter báró 1880-ban született. Balti családból származott, de orosznak nevelték és nagyon széleskörű kiképeztetésben részesült. Bányászmérnöknek készült, majd hivatalnok lett, azután egy lovastestőrezredben tiszt. Az oroszjapán háborúban Rennenkampf tábornok parancsőrtisztje volt. A világháborúban a lovasságnál szolgált és egy merész támadásért ezredesnek nevezték ki. Később tábornok és hadtestparancsnok lett. A forradalomban halálra ítélték, de egy volt katonája megmentette. Nemsokára újra elítélték és már összekötözve állt egy torpedóhajó fedélzetén, várva, hogy vízbe dobják. Az utolsó pillanatban mentették meg. Majd egy önkéntes ellenforradalmár csapatot szervezett a Kaukázusban, de az a kísérlete, hogy Kolcsákkal egyesüljön, nem sikerült. Mikor Denikin ellenforradalmár tábornok veresége után Londonba ment, seregének roncsai a Krímbe vonultak vissza. Ottan Wrangel tábornok az entente pénzén rendbeszedte őket, délorosz kormányt alakított, amelyet 1920 augusztusában Franciaország elismert. 1920 őszén több győzelmet aratott a vörös hadseregen és a kozákok egy részét megnyerte magának. De csakhamar defenzívába kényszerítették és november közepén, mikor a lengyel frontról felszabadultak a szovjet seregei, ismét a Krímbe szorították. Szebasztopolban hajózta be embereit és Konstantinápolyira utazott velük. Mintegy húszezer katonával érkezett, de akkor már a Boszporusz ■partján nagyon sok emigráns gyűlt össze, akiket ő iparkodott megszervezni és elhelyezni. Mintegy százötvenezer emberről volt szó, akiket különböző csoportokba osztott be. 25.000 embert hagyott Gallipoliban, 15.000-et Lemnos szigetén, 15.000-et Csataldzsában, 30.000 katonát Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Görögországban. De nem tudott kijönni az entente parancsnokaival — ezért renitens tábornoknak is nevezték — és a franca kormány kijelentette, hogy felmenti katonáit a parancsnoksága alól. A szerb kormány 1921 tavaszán átvette a hadsereg legnagyobb részét, a megmaradt csapatokat pedig Bulgária. Ő maga törzsével Szófiában telepedett le és innét Jugoszláviára, Romániára és Bulgáriára kiterjedőtevékenységet fejtett ki. Idők folyamán azonban terhessé vált a Sztambulijszky-kormánynak, mert az orosz vezérkar mintegy állam volt az államban. A hivatalos sajtó iparkodott kimutatni, hogy az ellenzéki biok és Wrangel között szoros kapcsolat van. Ezzel az ürüggyel Sztambulijszky elrendelte az éppen Jugoszláviában tartózkodó Wrangel szófiai vezető embereinek letartóztatását és mikor Wrangel csapataival közeledett, elzárták előtte a határt. Wrangel és a bolgár kormány között éleshangú levélváltás folyt le, majd az emigráns tábornok megsértődve és duzzogva Jugoszláviába költözött át. Itt folytatta szervező munkáját, egyre elkeseredettebben Nyugat Európa miatt, amiért ez nem akart a segítségére jönni a szovjet ellen indítandó hadműveletekben Eleinte Belgrádban lakott, de ott oly sokan keresték fel, hogy saját kérésére Karlócát jelölték ki tartózkodási helyéül. Itt is folytatta szervező munkáját, melynek célja az volt, hogy az emigráns orosz ellenforradalmi sereg szét ne szóródjon. Ezt azonban nem tudta megakadályozni. Gyakran utazott Párisba, Londonba és kétszer is keresztül utazott Budapesten. Egy ilyen alkalomkor hosszabb beszélgetést folytatott Huszár Károlylyal. Ismertette az óorosz ellenforradalmi hadműveleteket és felsorolta az ellenforradalom bukásának okait. Szerinte a balsikert az okozta, hogy a parancsnokok nem ismerték eléggé a tömeg lelkét, a nép politikailag műveletlen és tudatlan, a bolseviki hadsereg rendelkezett a háta mögött elterülő óriási ország minden segédforrásával s legfőképen kívülről nem jött segítség. Ebben a nyilatkozatában kifakadt Franciaország ellen és keserűen beszélt Angliáról is, amiért Szovjet-Oroszországgal tárgyalásokat kezdtek, sőt több tekintetben meg is egyeztek vele. Wrangel tábornok öccse, Wrangel Konstantin tábornok, szintén megfordult Budapesten és előadást tartott itt zárt körben, az orosz politikáról. Wrangel lassankint meglehetősen izolálva maradt az orosz ellenforradalmárok között. 1926-ban látva, hogy minden fáradozása meddő, abbahagyta tevékenységét, visszavonult a politikától és feloszlatta karlócai törzsét és szervezeteit. Belgiumba utazott, hol mint egyszerű polgárember fejezte be életét. kimerültség megakasztja a munkát, megrontja az életkód- májm KA LAMÍÍiIM vet. Reggelire, uzsonnára egy csésze tejben 2—3 kávéskanál .i jflzW lí'illovom''!'''’'' frissé, üdévé teszi íftovoswiff Ig—rtpSSB’' -—AZ ECO ÉS EGÉSZ ÉG ---— a A talált gyermektől Fehér Kereszt Egylet modern kórházáig Háromszekét beteg a Fehér Kereszt gyermekklinikán — Ebben az évben nem rendeznek utcai gyűjtést — Mindenki küldje el felesleges fehérneműjét a Fehér Keresztnek Milyen egyszerű és megható története van a Fehér Kereszt Egylet keletkezésének! Sok-sok esztendővel ezelőtt a pesti éjszakában egy kitett gyereket találtak az utcán. Hogy kicsodák? Fiatalemberek, azaz meglett emberek (akik közül ma már csak egy-kettő él), amint jókedvűen és boldogan mentek hazafelé a jól töltött este lilán. A kitett gyereket egyikőjük magához vette. A lakásában volt egy üres szoba, abba vett egy gyerekágyat s a gyermek mellé dajkát fogadott. Itt nőtt, nevelkedett a gyermek, akinek csakhamar testvérkéje is akadt, egy másik talált poronty személyében. A házigazda üres szobájába rövidesen bekerült a második, majd a harmadik ágyacska, végül a negyedik is. Aztán az évek során kicsinek bizonyult a szoba. Az a társaság, amely az első kitett gyereket hazavitte, ráeszmélt, hogy milyen fontos feladata volna a társadalomnak, hogy a talált gyerekekről gondoskodjék. És addig-addig beszélgettek erről és addig szervezkedtek, mig megalakult a Fehér Kereszt-Egylet, a kis szoba a négy ággyal megnőtt, már egy egész lakásra való talált gyerekük volt, aztán a lakás is kicsinek bizonyult és házat béreltek a talált gyerekeknek ... Egy talált gyerek sorsáról való megható gondoskodás szülte, növelte és fejlesztette ki a ma élő és dolgozó hatalmas Fehér Kereszt- Egyletet, mely méltán megérdemli, hogy foglalkozzunk vele és felhívjuk rá azoknak a figyelmét, akiknek a szívéből még nem halt ki a minden jóságért és szépségért való lelkesülés és áldozatkészség ebben a mai szomorú világban. Ez a gyönyörű gyermekvédő egyesület, mely minden esztendőben ezer és ezer gyereknek adja vissza az egészségét és az életét, az elsőévekben csak a talált gyermekekért dolgozott. A háború alatt be is akarták olvasztani a Ligába, de működése oly eredményesnek és áldásosnak bizonyult, hogy meghagyták önállóságát. Most az állami gyermekvédelmi intézményektől teljesen különállóan dolgozik és szabadjon itt megemlítenünk, hogy két olyan nemesen érző szív irányítja társadalmi úton való segélyezését, mint herceg Odescalchy Károlyné, Andrássy Klára grófnő és Barcza Károly. E pillanatban is ők azok, akik szükségét látják a társadalom áldozatkészségére való felhívásnak, mert az idén nem rendez utcai gyűjtést az egyesület.Azt mondják, a közönség úgyis annyira igénybe van véve az utcai gyűjtéseknél, hogy kár volna a Fehér Kereszt gondjával terhelni. Pedig a tavalyi gyűjtés nagyon szép eredménnyel végződött. Az utcai fillérekből teljesen modern belgyógyászati osztályt rendeztek be, ugyanakkor, amikor Vass József népjóléti miniszter segítségével megcsinálták a Fehér Kereszt napi rendelőjét. * Ez az ambulancia teljesen modern, tökéletesen van felszerelve, s éppen olyan elsőrangú szakorvosok vezetik, mint az egyesület kórházának többi osztályait. A legeslegszegényebb néposztálynak is rendkívül olcsó és előnyös. A beteg gyereket egy pengőért veszik fel az ambulanciára, s mint bejárót (ha szükség van rá) akár egész éven át kezelik. A piros cédula, mely az egypengős ambulanciás kezelésre jogosít, egy évre szól, s itt nincs kivétel, a középosztálybeli szülők is bízvást jöhetnek ide a kis betegekkel, nem kérdik, kinek minyi a pénze, egyforma gonddal és szeretettel kezelik mind a csöppnyi betegeket. Természetesen amelyik gyereknél szükségét látják, azt beutalják a kórházba. E pillanatban 302 betege van a Fehér Keresztnek, akik ott fekszenek a klinika ágyacskáin, a fehér rácsok mögött, vagy az úgynevezett Berend-szekrényben, melyben úgy néznek ki, mintha üvegvitrinbe zárt beteg angyalkák volnának. ^ * Sorra látogatjuk a kórtermeket. Az az érzésünk, hogy itt öröm betegnek lenni! Az orvosok és az ápolónők úgy kezelik az apróságokat, mintha saját gyerekeikről volna szó. Név szerint ismerik valamennyit. csiperik karakterüket, szokásaikat, gyengéiket és bogaraikat, mert — nem szabad csodálkozni — a beteg gyermeknek is vannak gyengéi és bogarai, akárcsak a felnőtteknek. Ahogy elnézdegélünk közöttük, folyton előtérben van az, amit az imént hallottunk. — Mindezt az első talált gyermekről való gondoskodásnak az érzése fejlesztené idáig! Az az első talált gyerek, akit a régi Pestnek egy meghatódott szive magához fogadott és ez a 302 beteg gyermek itt az osztályon azt jelenti, hogy a Fehér Keresztre komoly szükségünk van, ezt az egyesületet nem szabad cserbenhagyni sem államnak, sem társadalomnak s aki teheti, az szorítson neki egy kis helyet a szívében, no meg a pénztárcájában is!* Az állami támogatás, melyet élveznek, természetesen nem elegendő arra, hogy folytonosan fejlődhessenek, modernizálódhassanak, nőhessenek. Éppen azért most elhatározták, hogy az Újság útján fordulnak a közönséghez. Mint mondottuk, az idén a Fehér Kereszt nem rendez utcai gyűjtést. Holott most készült el az előzetes költségvetésük, mely szerint 70.000 pengőre volna szükségük a fehérneműre. El lehet képzelni, hogy a sok kisgyereknek sok fehérnemű kell. Sok-sok fehérnemű a pelenkától a hálóingecskékig! A Fehér Kereszt tehát azt kéri, hogy mindenki, akinek fölösleges fehérneműje van, küldje be hozzájuk. Nem szükséges éppen gyermekfehérneműnek lenni, a nagyból könynyű kicsit csinálni, a rongyosat ki lehet foltozni, a fontos az, hogy a beteg gyerekeknek fehérneműjük legyen és tiszta, friss ágyacskáik legyenek és puha, fehér vánkosuk, melyre lázas orcáikat lehajthatják ... * Tudjuk jól: az Újság olvasóihoz sosem fordultak hiába, ha igaz, emberi és hasznos jótékonyságról volt szó. A Fehér Kereszt őszintén megérdemli, hogy szeretettel gondoljanak rá és támogassák. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1928 ÁPRILIS 26 Szilágyi Lajos súlyos támadása Almásy Sándor főispán ellen Kavarodás a bihari vármegyeháza kapujában elhelyezett emléktábla körül • Szilágyi Lajos újabb adatokat akar feltárni a volt bihari főispán ellen A képviselőház szerdai ülésén a napirend megállapítása után Szilágyi Lajos (berettyóújfalui) személyes kérdésben tette szóvá Scitovszky Béla belügyminiszternek legutóbbi felszólalását. A belügyminiszter, mint ismeretes, legutóbb Szilágyi Lajosnak Almásy Sándor főispánról mondott szavaira reflektált.— Nem tűrhetem — mondotta Szilágyi Lajos —, hogy úgy legyek odaállítva a nyilvánosság elé, mint aki valótlanságot állított. Azt sem tűrhetem, hogy a belügyminiszter úr nevetségessé tegye magát valamilyen ügyben. .. belügyminiszter urat félrevezették. Az én felszólalásom alapos volt. 1927 február 23-án levelet intéztem a belügyminiszter úrhoz Almásy Sándor főispán ügyében. Ha ebben a levélben nem lenne igen előkelő személyekről szó, feljogosítanám a belügyminiszter urat, hogy levelemet a nyilvánosságra hozza. Én legutóbb azt tettem szóvá, hogy Almásy Sándor főispán tudtával a vármegyeháza kapujában márványemléket helyeztek el és azon a főispán neve őt meg nem illető predikátumokkal szerepel. A belügyminiszter úr azt állította, hogy ez már Almásy Sándor főispánsága után történt. Ez az állítás téves. A táblát Almásy Sándor főispánsága idején helyezték el és a felirat ott volt látható a főispán további egyesztendei szolgálata alatt. A tábla mellett a főispánnak naponkint el kellett mennie. Nem tudom eltitkolni utálatomat azok iránt, akik nevüket, családjukat megtagadják. (Zaj.) Almásy László (pomázi): Kire érti ezt? Szilágyi Lajos: Almásy Sándorra. A belügyminiszter urat félrevezették, becsapták. A belügyminiszter úr azt is mondta, hogy ez az ügy jelentéktelen. Egy főispán részéről ilyesmi nem lehet jelentéktelen, mert a főispán tiszteletet kér, követel és parancsol a maga számára. Én a főispánt címbitorlónak tartom és az eljárását két régi magyar kifejezéssel tudom csak méltóképpen megvilágítani. Ez a két kifejezés: álorcosság és vértagadás! „ Czettler Jenő elnök: A képviselő urat rendfen tartom! Nyár a Dolomitokban SaflHarUnodiCastnizza HOTEL DOLOMIT! Megnyílt 1927-ben a legmodernebb kényelemmel. Tánc, tennisz, mulatságok. Vezető: H. Fanzer, Parkhotel Meran. Megnyitás június 1-én. Arak: teljes penzió 50 lírától feljebb. Naponta kétszer autóösszeköttetés Bozenbe Felszólal a főispán fivére Almásy László (pomázi), a kormánypárt alelnöke, mint Almásy Sándor főispán fivére nyomban személyes kérdésben szólalt fel. — Szilágyi képviselő úr — mondotta — túlságos igazságtalanságokra ragadtatta magát. Felszólalása a kegyelet és tisztelet rovására megy. Szilágyi Lajos: Nem igaz, ezt tagadom! Almásy László: Ez a felszólalás a politikai gyűlölet határán messze túlment és családi érzéseket sértett meg. Szilágyi Lajos: Nem áll! A képviselő urat nagyrabecsülöm, a fivérét nem. . Almásy László: Ön a kegyeletet és a családi érzést sértette meg. Almásy Sándor nekem fivérem, ki szüleit sohasem tagadta meg. Nincs szükség arra, hogy ilyen beszédek politikai vita tárgyát képezzék. A képviselő úr eljárása ízléstelen. A képviselő úr nem törvényt és igazságot keres, hanem megbotránkoztatni és sérteni akar. A képviselő úr felszólalása a tárgyilagos bírálatot túlhaladja, ez nemcsak erőszakos dolog, hanem jellemgyöngeségre is vall. (Zaj.) Szilágyi Lajos újabb adatokat ígér Ezután ismét Szilágyi Lajos emelkedett szólásra. Néhány pillanatig szótlanul állott a helyén, majd mikor Czettler Jenő elnök kérdőleg nézett rá, így fordult az elnök felé: — Előbb várom az előbbi szavakért az elnöki rendreutasítást. Czettler Jenő elnök: A sértést nem hallottam, a gyorsírói jegyzetekből meg fogom állapítani, történt-e sértés s ha szükségesnek látom, a rendreutasítás nem fog elmaradni. Szilágyi Lajos: .A kesztyűt felveszem! Meg kell állapítanom, hogy kegyeletet nem sértettem, nem vagyok olyan ízléstelen, hogy ilyesmit elkövessek. Ezt a beállítást kikérem magamnak. Ez a beállítás csak furfang és ravaszság volt a házszabályok kijátszására. Kijelentem, hogy ezt a kérdést mindaddig napirenden tartom, amíg erre provokálnak. Most már nem leszek kímélettel. Most jönnek majd azok a felszólalásaim, amelyeket nem akartam elmondani és amelyek elmaradhattak volna. Almásy László ugyancsak személyes kérdésben még egyszer felszólalt. — Előbb olyan kifejezéset éltem, — mondotta — amelyet hosszú parlamenti működésem alatt" sohasem használtam. A Ház ezt a kifejezést sértőnek találhatta, ezért a tisztelt Háztól elnézést kérek. Hogy a képviselő úr sértésnek vette, azt természetesnek találom, neki az elégtételt megadom, rendelkezésére állok! (Zaj.) Scitovszky Béla belügyminiszter is felszólalt: — Ne méltóztassék — mondotta — ilyen üggyel a Ház elé jönni. (Nagy zaj). Szilágyi Lajos: Mit gondolnak? Ezt a mai felszólalást tűrni fogom? Nem hagyom magam. Scitovszky Béla belügyminiszter: Felkérem a képviselő urat, ha tud valamit, adja elő. Ez a képviselő úrnak kötelessége. Szilágyi Lajos: Kérem! Még a költségvetési vitában megteszem! Kötelességemnek fogom tartani, bár nem szívesen teszem! Scitovszky Béla belügyminiszter. Ki kell jelentenem, hogy engem nem vezettek félre ebben az ügyben. Hogy ez a tábla egy évig azzal a felírással ott állott, az — megengedem — megtörténhetett, mert egy főispánnak egyéb dolga van, minthogy egy évig egy táblát olvasgasson. Szilágyi nem engedi lovagias térre terelni az ügyet A Szilágyi—Almásy-affér élénken foglalkoztatta a folyosókon is a képviselőket. Sokan várták, hogy az ülés után Szilágyi Lajos megbízottak útján elégtételt kér Almásy Lászlótól. Ez nem történt meg. Érdeklődésünkre Szilágyi Lajos a következőképen válaszolt: — Ha lovagias elégtételt kérnék és megengedném, hogy az ügy lovagias útra terelődjék, akkor el volnék ütve annak lehetőségétől, hogy az általam vállalt további felszólalásokat elmondjam és további adatokkal léphessek a nyilvánosság elé. Ettől elütni magam nem engedhetem. Nemcsak azért, mert köt a szavam, hanem azért sem, mert a belügyminiszter úr is felszólított arra, hogy kötelességszerűen tárjam a nyilvánosság elé adataimat, így tehát egyelőre az ügy nem terelődik' ' lovagias térre. Szilágyi Lajos — mint csak tette — a költségvetés vitájában újabb felszólalásokban fogja szóvá tenni Almásy Sándor főispán ügyét. Köszönetnyilvánítás. Megboldogult édesatyám elhalálozása alkalmából s mindazoknak, Kik részvétükkel felkerestek, hogy mélyrége- fájdalmamat enyhítsék, ezúton mondok köszö- netet. Singer Kálmán. |