Ujság, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-06-01 / 147. szám

udapest, 1928 vasárnap, julius 1- IV. évfolyam, 147. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK lyedévrs 10.80 pengst ’ hóra__________ — _ 4.— pengd .ztriában egy hóra —. — 5 Schilling­yes szám ára Budapesten, vidéken pályaudvarokon hétköznap.. 16 fillér aznap________________________32 fillér ;ztriában hétköznap-------30 Groschen úrnap_______­_______— 40 Groschen jjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG és kiadóhivatal: V. Vilmos császár-út 34 TELEFON: Teréz 267-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Royal-épület) Telefonszám: József 316-28 Bécsi szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, I., Karntnerstrasse 4. Tel. 78-0­03 ,92,­­ /Ve fogadja el a a spines Népes Újság Vasánélkü­l ­egyvennyolc bányász megfulladt egy francia bányába keleti Locarno Egy év óta sűrűn kisért a kis-entente hiva­­s és félhivatalos megnyilatkozásaiban a ti Locarno jelszava. Hol politikai, hol­­asági jelmezbe öltöztetik, aszerint, ahogy tetősebbé kívánják tenni azok számára,­­ az álarc mögött a valódi ábrázatot gyű­­ik. A keleti Locarno azt jelentené, hogy az államok ebbe a kombinációba bek­nek, örök időkre garantálják egymás lett integritását és szoros kapcsolatot­­nak egymással gazdasági és politikai­­. Prágában született meg ez a gondolat,­­nem elég ügyes volt, hogy kis-entente­­kit megnyerje ennek az elgondolásnak, íra annak, hogy magában a kis-entente­­sincs valami nagy összhang a politikai gazdasági vonatkozásokban. Ami össze­­n őket, az a nagy zsákmányt biztosítani tett közös védelem. Legutóbb a jugoszláv gyminiszter vette át a locarnoi csáblán­­t Ausztria körül. A bukaresti konferen­­cgy bizottságot választottak a kereske­­y szerződések intenzivebbé tételére. Egy­­ gazdasági közösség az az alapeszmé­­lyből kiindultak s a jugoszláv külügymi­­ser igen erősen és fölötte hízelgőn i­ii­­t Ausztriát ebbe a közösségbe. Kijelen­­t, hogy meg akarják adni Ausztriának az atencia és fejlődés ama lehetőségeit, ami­­től a háború utáni viszonyok s az utód­­­ok gazdasági politikája megfosztották, az utólagos bűnbánat voltaképpen bün­­m­erés. És Ausztriában ennek is fogják fel. Ha nem is szó szerint, de körülbelül ily­en­­iben kell felfogni azt a hatalmas és hatá­llt hangú választ, amelyet Seipel, az észt­­kancellár, a jugoszláv külügyminiszter utó meghívására a minap — éppen a Ma­országgal kötött kereskedelmi egyezmény olvasása alkalmával adott. — Nemcsak­­ kereken visszautasította a barátságos hívást, de nyomatékosan hangsúlyozta,­­ a jugoszláv külügyminiszter nyilatkoza­­semmiképpen sem Ausztria provokálta. A­laposabban kimutatta, hogy egyáltalán ő is semmiféle szervi kapcsolat a kis-entente lasági alapjai és érdekei közt. S az a gaz­­igi rendszer, amelyről Bukarestben szó­l, voltaképpen sehol sem exisztál. Hiszen hódállamoknak egészen különböző kapcsa­­i vannak külföldi gazdasági tekintetben,­zíriának, amelynek külkereskedelme első­bán Németország felé gravitál, semmiféle ,de nem lehet oly gazdasági kapcsolatba menni, amelyben Németországnak nincs tékadó, sőt domináló szerepe. Nem új és­­ meglepő ez az állásfolalgás. Seipel dr. régebben, egy berlini intervju alkalmából,­eghatározottabban kijelentette, hogy min­­kombináció, amelyből Németország hiány- Ausztriára nézve soha tekintetbe nem jó- Megismételte most ugynezt a nyilatkozat Sőt, hogy még hatásosabbá tegye a keleti tasági Locarno visszautaitását, nyíltan goztatta s éppen a jugoszláv külügyminisz­­invizálásával bizonyította, mily nagy bűn a középeurópai gazdasági kapcsolatok ■etörése és Ausztria lehurkolása az utód­­­ok részéről. Arra pedig, hogy Ausztria a ntente asztala végére üljön, éppenséggel ■s semmi hajlandósága, mert nincs osztrák tikus, aki mint másodrangú állam fogadjon az entente asztaláról gazdasági hulladékot. Ausztriának, mint tudjuk, mai politikája­­ sorban a Németországhoz való csatlako­kéról mozog. De távolabbi eshetőség gyű­­rt a st.,germaini szerződés revíziója lebeg nei elött. Mindenképen nyitva akarja tehát am­ a történelmi jövő ma még zártnak te­­lhető ajtait. S itt kapcsolódik bele ugyan­­­a az eszmekörbe, amely Magyarország fő­­dő politikáját irányítja. Ez az a pont, ahol Szíriának és Magyarországnak útja egy­máson halad. Magyarország a békés revi- A ROVAI Czelldömölkön a földmives-miniszter be­szélt. Ugy­e természetesen kormánypárti ér­telemben? A dicsekvés hangján mondja, hogy egymillió holdat szétosztottak a kis­emberek között s íme, most gondoskodnak róla, hogy rajta meg is élhessenek. Az em­ber górcső alá ha helyezi ezt a dicséretet, ámulva látja, hogy szakasztott azonos, amit a kritika gáncskép vet a kormány szemére. Elaprózták a földet s éveken át meddővé tették. Boldogítottak szegény embereket, akik még szegényebbekké váltak, mert pénz híján a kapott földdel nem tudtak mit csinálni. Most juttatják a jobb helyzetbe? Ez éveken át jogosulatlan ellenzéki követelés volt s most egyszerre kormányérdem lesz belőle. Most? Még két-három évig eltart, m­ig ebből a most-ból már lesz. * "~77T Ha m­ár így áll a Kun Béla ékele, akkor kívánatos volna minden állam részéről a leg­messzebbmenő előzékenység, mellyel a szo­moru hőst visszaadják bolsevista hazájának. Vagy-vagy! Ha nem tartják állandóan vissza mint Európa-veszedelmes embert, akkor minél hamarabb szabaduljon tőle Európa. Kicsit operettszerű­ volna, ha annyira irtóz­nának az országokon való keresztül engedé­sen, hogy akkor itt tartanák. Semmi esetre sem lebegne ég és föld között, hát inkább bolsevista földet taposson, mint kapitalista talajt, melyet annyira utál, hogy szívesen taposna rajta mindhalálig. * »—,w, , A jugoszláv kormány a politikai gyilkos­ságok nyomán támadt felfordulásban nem lát okot a lemondásra. Ebben igaza lehet. A parlamenti arányok nem változtak meg, ha­talma nem csorbult, a horvát felzúdulás pedig nem olyan erős, mint a rendőri és ka­tonai készenlét. l­ehet tovább kormányozni. Természetes hogyha a kormányzásban nincs változás, a felfordulásban sincsen. Július hatodikán kezdődik a kritikus OFB javaslat és a gyufaszerződés parlamenti vitája A felsőházban is hosszabb vitát jósolnak . Ezen a nyáron is Vass József miniszter fogja helyettesíteni a miniszterelnököt Hétfőn ülést tart a képviselőház és foly­tatja a vármegyei mandátum-meghosszabbító törvényjavaslat tárgyalását. Annyi ellenzéki szónok iratkozott fel, hogy a vita valószínűen szerdáig fog elhúzódni. Az OFB-javaslat tár­gyalására a legjobb esetben július 6-án, pén­teken kerül a sor. Egységespárti oldalról rög­tön, az első ülésen, kérni fogják a nyolcórás ülések elrendelését és szükség esetén a tizen­­kétórás ülések tartásától sem riadnak vissza, így akarják kifárasztani az ellenzéket, mert a kormány súlyt helyez arra, hogy az OFB- javaslat és a vele összefüggő gyufaszerződés július 15-ig tető alá kerüljön. A kormányt ugyan nem fenyegeti az a veszedelem, hogy a svéd-amerikai tröszt élni fog a visszalépés jogával, ha a gyufaszerződést a magyar tör­vényhozás július 15-ig meg nem szavazza, de kormánypárti körökben mégis presztízs­kérdésnek tekintik, hogy az említett időpontig a parlamentnek mind a két háza elintézze a kérdést. Az ellenzék természetesen teljes ere­jével vesz részt a vitában, mert közérdeknek tekinti, hogy a gyufaszerződést és az OFB- javaslatot alaposan megvitassák. Mind a két kérdésnél a felsőházban is nagyobb vita fej­lődik ki, mert Hadik János gróf és a köréje csoportosult negyven-ötven felsőházi tag rész­letesen fel akarják sorolni észrevételeiket. Bethlen István gróf miniszterelnök július harmadik hetében kezdi meg nyári szabad­ságát. Távollétében ezen a nyáron is Vass József népjóléti miniszter fogja helyettesíteni, aki az összes miniszterek közül legsikereseb­ben tud megbirkózni a budapesti kánikulával és fáradhatatlanul munkabíró, pedig már évek óta nem vakációzott. A miniszterek közül Bod János és Herrmann Miksa hosszabb ideig külföldön fognak üdülni. Maga a miniszter­­elnök inkei bérletén tölti el szabadságának javarészét. zió eszméjét propagálja. Ezért nem megy és nem mehet bele semmi oly kombinációba, akár gazdasági, akár politikai legyen az, amely­­ ennek az eszmének realizálását bár­mily csekély mértékben is hátráltatná vagy akadályozná. Nincs az a pillanatnyi gazdasági vagy politikai előny, amelyért kockára ten­­nék azokat a lehetőségeket, amelyeket egy jövendő európai politikai konstelláció szá­munkra kínálhat. S ha most Ausztria ugyan­ezt a távolabbi történelmi kialakulást tartja kizáró oknak a kis­ entéte-tal való szervi kap­csolat tekintetében, akkor ez utóbbinak m­in­den csábítása már előre meddőnek bizonyul s azok a törekvések, hogy a mostani igazság­talan, jogtalan és káros állapotokat a zsák­mány örök biztosításával szilárddá és viha­tatlanná tegyék, kettőzött ellentállásba ütkö­zik. Sem Ausztria, sem Magyarország nem áll kötélnek, hogy a kis-entente gondjain könnyítsen, bajain segítsen és aggodalmait csökkentse. Rá kell jönniük maguknak, hogy amit cselekedtek, bűn volt, s hogy ezt a bűnt jóvá kell tenni. Addig semmiféle középeurópai érdekközösségre gondolni sem lehet. S a ke­leti Locarno gondolata halvaszülött marad. Minisztertanács A kormány tagjai ma délután 5 órakor Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklé­sével minisztertanácsot tartottak, amelyen a távollevő Bod János pénzügyminisztert Sza­­bóky Alajos államtitkár, Pesthy Pál igazság­ügyminisztert Szászy Béla államtitkár és Csáky Károly gróf honvédelmi minisztert Végh Kál­mán államtitkár helyettesí­tette. A miniszter­­tanács, amely folyó ügyeket tárgyalt, este ki­lenc óra után ért véget. Kun Bélát feltűnés nélkül is eltávolítják Bécsből Kun Bélát az osztrák Landesgericht a napok­­ban elítélte három havi fogházra. Az elitélt le­mondott a jogorvoslatról és így az ítélet jogerőssé vált. A Korrespondenz Herwey értesülése szerint Ku­n Béla védőjével tárgyalások folynak kliensek; Dinghofer dr. osztrák igaz­ágügyminiszter, aki megtagadta Kun Beid kiadatását nőm eltávolítása ügyében. Amint az útirányt meg­állapították, az eltávolítás min­d feltűnés nélkül azonnal megtörténik. Román lapvélemények Seipel beszédéről Bukarest, június 30. Seipel dr. szövetségi kancellárnak a nemzeti tanácsban legutóbbi nyi­latkozatáról, amelyet az Ausztria és a kis-entense viszonyára vonatkozó Marinkovics-intervjura tett, a román lapok közül a félhira­dós Independance froumaine és a Bukarestet Tagblatt írnak. Az Indéffendance Roumaine szerint a szövet­ségi kancellár nyilatkozataiból a Németországgal való szoros együttműködés új terve bontakozik ki. Szemmel látható, hogy Ausztria a csatlakozásit most már nemcsak politikai okokból, hanem gaz­,­dasági okokból is szeretné elérni. Ausztria és Németország gazdasági együttműködése feltétle­nül politikai visszahatással járna és döntő lépést jelentene a csatlakozás irányában. A lap állást foglal az ellen, hogy az erőket átcsoportosítsák és a szerződésekben biztosított előnyöket ilyen módon megsemmisítsék. A Bukarester Tagblatt kérdi, hogy miért ne volna lehetséges a középeurópai problémának az a megoldása, amelyet a kis-entente is indítvá­­nyoz és amely a megoldásba Ausztriát, sőt Német­­országot is bevonná. Hiszen a politikai kapcso­latoktól eltekintve — állapítja meg a lap — a kis-entente érdekei nem irányulnak Németország ellen. . Ma i­s számun­k. 90 oldal­ ára 32 fu­lilr ­ Blumensteinék ellen csalási vádat emeltek Paris, június 30. (Wolff.) A vizsgálóbíró Blu­­menstein bankár és társai ügyében törvénybe-­ ütköző módon lebélyegzett magyar értékpapírok miatt indított vizsgálatot befejezte és az iratokat az ügyészséghez terjeszti most fel. Indítványa az, hogy az ügyészség csalás miatt emeljen vádak A hamisításra vonatkozó vádat a vizsgálóbíró elr­ejti. Az ügyet különben októberben fogják tár­­­gyalni.

Next