Ujság, 1928. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-04 / 200. szám

4. hangon fogadja I. Zogu trónralépését és an­nak ad kifejezést, hogy Albánia hathatósan fogja támogatni Olaszország érdekeit és a bal­káni politikában erős exponense lesz Olasz­­ország törekvéseinek. Jugoszlávia — semleges Belgrád, szeptember 3. Ah­med Zogu bég királlyá választásával kapcsolatban a Politika munkatársa illetékes helyre fordult, hogy meg­kérdezze a szerb-horvát-szlovén kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. A nyilatkozó mértékadó személyiség a hírlap­írók előtt hangsúlyozta, hogy a szerb-horvát­­szlovén királyság Albániával szemben a sem­legességnek és Albánia belügyeibe való be nem avatkozásnak a politikáját követte, ennélfogva a szerb-horvát-szlovén kormány most sem fog­lalhat el semmiféle különleges álláspontot, amely ellentétben lenne a nemzetközi kapcso­latok alapelveivel. Albán részről a változást még nem notifikálták a belgrádi kormánynál. Míg ez meg nem történik, a kormány nem ha­tározhatja meg álláspontját. Hogy ez azután hogyan fog kialakulni, arról még egyelőre nem lehet beszélni. Belgrád, szeptember 3. A Politika tiranai jelentése szerint Ah­med Zogu koronázási ün­nepségén a külföldi követségek közül csupán az olasz követség vesz részt. Ausztria Nagy Díja Bécs mellett vasárnap tartották meg a motor­­kerékpárok Ausztria Nagy Diját egy tíz és fél kilo­méteres országúti körpályán. A verseny időtar­tama hat óra volt és az egye­s kategóriákban az győzött, aki ez alatt az idő alatt a legnagyobb távolságot futotta be. A verseny az angol vezetők teljes győzelmével végződött. Eredményesen csakis Gall Károly bírta velük felvenni a harcot, ki 750 köbcentiméteres BMW gépén 588 kilométer befutásával a verseny abszolút győztese lett. A magyar résztvevők különböző defektusok miatt valamennyien feladták a küzdelmek A verseny részletes eredménye: 1000 kcm.-es kategóriáig: 1. Kari Gall (BMW) 528.284 km. 2. Stezer (BMW) 551.706 km. 3. Kocl (Brough-Superior) 351.373 km. 500 kcm.-es kategóriáig: 1. Rowley (AJS) 563.362 km. 2. Steinfellner (BMW) 532.011 km. 3. Gretch (DKW) 526.275 km. 350 kcm.-es kategóriáig: 1. Handley (AJS) 568.721 km. 2. Himming (Zenith-Jap) 533.344 km. 3. Freyler (Dat) 455.800 km. 250 kcm.-es kategóriáig: 1. Ashbey (OK Supreme) 526.569 km. 2. Imfuller (Puch) 488.069 km. 3. Schwartz (MT) 452.73 km. 175 kcm.-es kategóriáig: 1. Boos-Waldeck gróf (MT) 407.425 km, 2. Opawsky (MT) 379.188 km. ÚJSÁG KEDD, 1928 SZEPTEMBER 4 Nem sikerült Risztics János rekordjavítása Tokióba akart repülni, de Moszkva mellett gépe elromlott és leszállott Dessau, szeptember 3. Risztics János, a ma­gyar származású német pilóta, aki annak idején elsőnek akarta átrepülni az óceánt Európából Amerikába, de mo­torhiba következtében leszál­lásra kényszerült és így más vitte el előle a di­csőséget, most megint kudarcot vallott legújabb vállalkozásával. Risztics János vasárnap reggel Zimmermann pilótával együtt Kelet-Ázsia felé startolt, hogy leszállás nélkül tegye meg a 9000 kilométer tá­volságot Tokióig. Útközben viharba jutottak és így kénytelenek voltak Moszkva mellett egy re­pülőtéren leszállni. Kérdéses, hogy folytatni tud­ják-e útjukat. Bálán rablóvezér Háromszék megyében garázdálkodik A rettegett bandita legendás kalandjai az erdélyi havasokban Kolozsvár, szeptember 3. Bálán, a hírhedt rablóvezér a napokban egyik éjjel megjelent a berecki fűrészgyár előtt ért revolverét az éjjeli őrre szegezve, követelte, hogy a munkás­bérek kifizetésének időpontjáról pontos ada­tokat szolgáltasson, majd kikutatta az őr zse­beit és elvette dohánytárcáját. Végül érdeklő­dött a gyártulajdonos iránt s megjegyezte, hogy a tulajdonossal leszámolnivalója van. A szö­kött fegyencből lett bandita távozása után a csendőrségre telefonáltak, ahol a személy­­leírásból pontosan megállapították, hogy az éjszakai látogató valóban Bálán volt, aki bosszút forral a gyártulajdonos ellen, mert egy perben ellene vallott. A hír, hogy a rette­gett rabló a Székelyföldre tette át működési terét, Háromszék megyében nagy izgalmat keltett. Mindenfelé falusi őrségeket szerveznek és a csendőröket megkettőzték. A csendőrség megállapította, hogy Bálán a mult hét elején a fogarasmegyei Sárkány község határában járt és egy kukoricásban aludt. Fekvőhelye mellett egy cédulát találtak, amelyben a ban­dita megfenyegette a járásbirót. Innen gyalog ment Brassó felé és gyakran találkozott pász­torokkal. Paltinis község határában három földm­ivestől dohányt kért és amikor ezek húzódoztak, lelövéssel fenyegette meg őket, majd mind a hármat megverte. A pásztorok állítása szerint a bandita csak a jobbkezét tudja használni. Bálán a sárkányi járásbíró­­nak írt cédulájában életuntságról panaszko­dott, mert elüszkösödött a seb, amelyet egyik rablás során a feketehalmi tanító revolvere okozott. HOGYAN SZEREPELT ROMÁNIA AZ AMSTERDAMI OLIMPIÁSZON? ROMÁN LAPOK ÉLES KRITIKÁJA AZ OLIMPIKONOK BOTRÁNYAIRÓL Bukarest, szeptember 1. Pamfil Gercaru, a román újságírók egyesületének elnöke, ismert publicista, a Curentul legutóbbi számában hosz­­szabb cikkben foglalkozik az olimpiászon részt­­vett román kiküldöttek botrányaival. A cikk töb­bek közt ezeket mondja: «A világ népeinek leg­utóbb két versenyen volt alkalmuk érdemeiket bizonyítani, nevezetesen a kölni sajtókiállításon és az amsterdami olimpiászon. Csak természetes, hogy Romániának ez a két alkalom csupán arra volt jó, hogy nevetségessé tegye magát. Ahogyan a sajtókiállításon magunkat képviseltük, az egyike azoknak a nagy bűnöknek, amelyekkel néhány ostoba vezető nevetségessé tette és megölte európai tekintélyünket. Éppen ilyen jól és intel­ligensen képviseltettük magunkat Amsterdamban. ^Asth Sjts­uito&Mhau 561-66 Tulajdonképpen nem is képviseltettük magunkat a versenyeken, hanem csak a kiküldöttjeink je­lentek meg, mert könnyen tudtunk találni 10—12 olyan befolyásos románt, aki szívesen tette meg az ingyen amsterdami sétát A mi válogatottjaink, amilyen diszkrétek és szerények voltak sportszem­­pontból, éppen annyi elpusztíthatatlan nyomot hagytak maguk után mindenütt, ahol megfordul­tak. Annyira, hogy illetékes követségünknek kel­lett megkísérelni e nyomok eltüntetését, úgy hogy kifizette a becsapott kereskedőket és szállótulaj­­donosokat. Néhány apróbb, nagyobb csalás, ki­hágások a jó erkölcs ellen: Íme ez volt R Románia sportbeli hozzájárulása az amsterdami olimpiász­­hoz. A többi lap is beszámol arról, hogy a külföldi sajtót nagyon foglalkoztatják az amsterdami román botrányok. Megírják, hogy a négy éven keresztül az olimpiai alapra befolyt milliók nyom­talanul eltűntek, az utolsó pillanatban magáno­soktól összeszedett pénzen sikerült egy vívó­­csapatot és néhány atlétát kiküldeni. A román olimpikonok becsapták szállásadójukat, botrányt rendeztek Amsterdam utcáin és az amsterdami román követség kénytelen kifizetni hátrahagyott számláikat. Újabb letartóztatások Belgrádban a merénylet miatt Belgrád, szeptember 3. (Aoala.) A Punisa Rasics ügyével megbízott vizsgálóbíró elren­delte Jovanovics Dragutin és Popovics Ta­más letartóztatását, akiket a szkupslinai vé­res eseményekben való bűnrészeséggel vádol­nak, amelyeknél, mint emlékezetes, Rádics Pál és Bazaricsek képviselők életüket vesz­tették, Radics István, Pernár Iván és Grandja képviselők pedig súlyosan megsebesültek. Adriatica Szanatórium A HIB/l / In A tengeri fürdők tőszomszédságában, /llfi/Ul­lU elsőrendű ellátást ad. Kívánatra prospektust küld PARK HOTEL CRNKOVIC Crrkvenica Elismerten kitűnő ház, kitűnő berendezéssel, a gyógyparkkal szemközt. A magyarok ked­velt szállodája. Kitű­nő konyha. Magyarul beszélnek tűéi Rogaska-Slatina Rohitsch (S. H. S.) Utóidény alatt mérsékelt árak — Felvilágosítás, prospektus. Gélei Vilmos divatáruház S&g.uTia 1 a kínai Papagáj EARL DERR BIGGERS REGÉNYE —* Fordította ZIGÁNY ÁRPÁD Egyedül jogosított magyar kiadás. — Utánnyomás tilos. (31)­­— Mi baj van? — kérdezte rekedten. — Nini . . . ez Louie! Nos, mi történt vele? Egészen közel hajolt a kocsihoz és Charlie zseb­lámpájának fénye gyorsan végigsiklott az alakján ... Sötét kabátja végig volt hasadva a hátán, hogy fehér inge kivillant alóla. Olyan volt kabátján ez a szaka­dás, mintha tüskés drótkerítésen átmászva, szög akadt volna bele . * * — Szörnyű eset — hökkent vissza Thorn.­­—· Várjanak, kérem . . . Rögtön hívom mr. Maddent. Beszaladt a házba és Bob egyedül maradt Char­­leyval. — Charlie — kérdezte suttogva —, látta a ha­sadást Thorn kabátján? — Nagyon is jól láttam — felelte a kínai. — De emlékszik még arra a régi kínai közmondásra: „Aki tigrisen lovagol, nem szállhat le róla“. TIZEDIK FEJEZET Bliss mester balfogásai Néhány pillanat múlva már Madden is ott volt a kocsi mellett s a hatalmas óriásnak minden porcikája remegett a magába fojtott dühtől. Dühös káromko­dással tépte ki Charlie Chan kezéből a villamos zseb­lámpást és, rávilágítva a halottra, egészen fölébe hajolt. Ahogy a lámpás reflexe belevilágított vörös arcába, fürkésző szemeibe, Bob élesen figyelte min­den arcvonását. A poros kocsiban hevert a szegény kínai, aki éveken át hűséggel, becsületes ragaszkodással szol­gálta Maddent. De a szánalomnak vagy részvétnek még az árnyéka se látszott a milliomos arcán — a rideg, téglavörös arcon csak az elfojtott düh ránga­tózott. — Igazuk volt azoknak — vélte magában Bob —, akik azt mondták, hogy ennek a kapzsi pénz­embernek nincsen szíve. A milliomos most felegyenesedett és egyenesen Martin Thorn arcába világított a zseblámpással. — Csinos kis eset! — hörögte fogcsikorgatva. — Nos, és miért bámul úgy rám? —­ csattant fel Thorn és reszketett a hangja. — Arra bámulok, akire akarok! förmedt rá a milliomos. — Noha már torkig vagyok az ön . . . az ön sunyi pofájával. — Hát én is jól laktam már magával! — vicsor­gott vissza Thorn és dühében szinte elfulladt a hangja. Pár pillanatig lihegve néztek farkas­szemet és mindketten úgy reszkettek, mintha a hideg rázta volna őket. És Bob Eden kezdte megérteni, mialatt figyelte őket, hogy ezek ketten — akármi köti is össze őket — inkább ellenségek, mint jóbarátok. Most Charlie Chanra fordította Madden a lám­pást hirtelen. »— Ide nézz, Ah Kim — mondta csendesebben —, ez volt Louie Wong, az a kulcsár és szakács, akit eddig helyettesítettél. Most már te fogsz itt maradni a ranchon, ha én már elmentem. Nos . . . elfogadod? — Azt hiszem, szivesen itt maradok !—* felelte Charlie bólogatva.­­— Hát ez is valami —■ sóhajtott a milliomos. — Amióta itt vagyok ezen az átkozott ranchon, te vagy az egyetlen, aki még nem hoztál nekem kellemetlen­séget .­­ » Most vidd be Louiet a nappali szobába és fektesd az ágyra. Én mindjárt felhívom Eldorádót. Bement a verandán keresztül a házba és Chan meg Thorn, rövid habozás után, felvették Louie Wong holttestét. Bob némán ment utánuk a nappali szo­bába, ahol Madden éppen végzett a telefonnal és le­tette a kagylót. — Nincs más tenni valónk, minthogy várunk — mondta. —­ Van a városban valami rendőrféle, az mindjárt itt lesz a halottkémmel . . . Oh, igazán csi­nos kis eset, mondhatom! Pihenni jöttem ide és most egymásnak adják majd a kilincset a tolakodók! — Talán elmondanám, hogy mi és hogyan tör­tént — szólalt meg most Bob. — Louie Wonggal a városban találkoztam, az „Oázis“-kávéházban. Mr. Holley mutatta meg nekem és . . . — Ej, tartogassa mondanivalóját a kopók szá­mára, akik úgyis mindjárt itt lesznek! — legyintett Madden türelmetlenül. — Szép kis eset, annyit mond­hatok! Döngő léptekkel, durva-fulva járt fel és alá a szo­bában, mint a fájós fogú oroszlán. Bob karosszékbe ült a kandalló előtt, Thorn szintén leült és meg se mukkant, Charley pedig némán kisomfordált a szo­bából. Bob némán bámult a kandallóban pattogó tűzre. Micsoda véres, titokzatos bonyodalomba kevere­dett bele? . . . Miféle kétségbeesett játék folyik itt, a Madden-ranchon? Szeretett volna kievickélni belőle valahogy visszavágyott a zajos, jól világított városba, ahol nem kell lépten-nyomon lappangó gyűlöletbe, titokzatos borzalmakba botlania, mint itt az Isten háta mögött, ebben a rideg és rejtélyes sivatagban. Autótülkölés verte fel riasztó darvadozásából. Madden maga sietett ajtót nyitni és csakhamar két „előkelő"f eldoradói polgárral jött be. —­ Erre tessék, uraim —­ mondta, látható erő­feszítéssel igyekezvén barátságos lenni. — Valami kis baleset történt... Az egyik — szikár férfi, barnára égett, viharvert arccal — hajbókolva lépett a szobába. Hogy van, mr. Madden? — kérdezte. — Én jól ismerem önt, bár ön viszont aligha ismer engem- Brackett rendőrőrmester vagyok, ez pedig Simms doktor, a halottkém .... Azt tetszett telefonálni, hogy gyilkosság történt? — Nos, igen, azt hiszem, hogy gyilkosságnak minősíthető — bólintott Madden.­­— De, szerencsére, nem fehér ember az áldozat. Nem fehér ember .. . csak Louie Wong, az öreg kínai cselédem. Ah Kim pár pillanattal előbb lépett be, hogy fel­szítsa a tüzet s a milliomos utolsó szavaira fenyegető villanás lobbant fel a szemében. ■— Louie? — csóválta fejét a rendőr. Odament az ágyhoz. — Az ám, ni — mondta —, szegény öreg cimbora! Olyan derék, csendes fickó volt, hogy még a légynek se vétett. El se birom képzelni, hogy akadt volna valaki, aki gyűlölhetné ezt a szegény ördögöt! A halottkém — ez fiatal, fürge férfi volt — most szintén odament a halotthoz és gondosan megvizs­gálta. Brackett őrmester most ismét Maddenhez fordult: — Amennyire lehet, nem csinálunk nagy felfor­dulást, mr. Madden — fogadkozott buzgón és látszott rajta, hogy legszívesebben minden vizsgálat nélkül elhantoltatná a kínait. — Néhány kérdést minden­esetre meg fog engedni, ugyebár? (Folytatása következik.

Next