Ujság, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-23 / 267. szám
SZOMBAT, 1929 NOVEMBER 23 ÚJSÁG Fischer Lajos közjegyző útján kézbesíttette ügyvédje részére búcsúlevelét, melyben bejelenti öngyilkosságát A rendőrség a levél ellenére tovább keresi a megszökött igazgatókat . A kár mintegy félmillió pengőre rúg Az egész városban nagy nyugtalanságot keltett a Fischer Vákuum rt. főnökeinek szökése. Egyre-másra jelentkeznek a károsultak és fantasztikus hírek kerültek szárnyra a kárösszegről. A kárösszegről pontos megállapítást még senki sem tud. A rendőrség zár alá vett mindent és a könyvszakértők bevonásával hetekig tartó munka után fogják csak teljes pontossággal megállapítani a károsultak névsorát és a kár nagyságát. Fischer Lajos karrierje és bukása tipikus pesti történet,. Húsz év előtt a Magyar Vacuum Cleaner vállalatnál szőnyegkihordó volt. Szorgalmas munkás volt, egy kis pénzt gyűjtött össze és azután önállósította magát. Első teendője az volt, hogy új vállalatának olyan nevet adjon, amellyel a közönséget megtéveszthesse. Mindenki azt hitte, hogy Fischer vállalata azonos a régi, szolid és megbízható Magyar Vacuum Cleaner céggel. A békeidőkben szolidan és kicsiben vezette az üzletet, de már akkor is sok mindennel megpróbálkozott, hogy mérhetetlen ambícióit kielégítse. Csakhamar el is következett az idő. A nagy konjunktúra idejében Fischer Lajos úgy értekelt, mint hal a vízben. Szinte csodálatos érzéssel tudta a bekövetkezendőket és nagyszerűen tudott kihasználni mindent. Megvette a Dobutca 90. számú házat, amelyben egy asztalosgyár volt. A házat mindenestől vette meg, úgy hogy az összes felhalmozott fanyersanyag is az ő tulajdonába ment át. Eleinte mindenki kinevette, hogyan bocsátkozhatott bele ilyen óriási hitelügyletbe és mihez fog kezdeni a rengeteg fával. Alig egy-két év múlva csupán a fa árából ki tudta fizetni az egész házat. A konjunktúra idejében, miután a házvétel és a faeladás nagyszerűen sikerült, hálás maradt a fához és nagyban kezdett faüzletekkel spekulálni. A Ferencvárosban nagy fatelepet nyitott, azután pedig a m raktározási vállalatát fejlesztette. Minden munkát elvállalt. Szőnyegek festését, javítását, tisztítását, átalakítását és mindazt, ami szakértelmet és lelkiismeretességet kívánt Fischerben egyik sem volt meg. Munkásokat fogadott és azokkal dolgoztatott, ő maga nem értett semmihez. A konjunktúra nagyszerű napjainak elmúltával az egész levegőre épített vállalat egy napról a másikra megingott. A faelep tönkrement és a beraktározási vállalai deficittel járt. Fischer még mindig nem tért rá a reális üzletvitelre, hanem a legkülönbözőbb furfanggal és ravaszsággal igyekezett felszínen tartani a vállalatot. Már évek előtt komplikált perei voltak, üzletkörébe vonta a bécsi Ypsilanti herceget, akit óriási összeggel károsított meg. A herceg végül is különböző pereket indított Fischer ellen. Fischer nagyszerűen értett ahhoz, hogy a pereket a legkülönbözőbb módon nyújtsa. Ugyanekkor a beraktározási vállalat ügyfeleivel is perbe szállott. A megőrzésre átadott finom szőnyegek helyett olcsó szőnyegeket küldött vissza és amikor megreklamálták, a legkülönbözőbb kifogásokkal élt. Ha nem sikerült az illetővel elhitetni, hogy a küldött szőnyeg az eredeti beraktározottal azonos, akkor azt a kifogást mondta, hogy az értékes szőnyeg elkalódott vagy ellopták és kártérítést ajánlott fel. Amíg valaki Fischerrel eddig jutott, az hónapokig tartott. Amikor végül megállapodtak a kártérítési összegben, akkor az ügyfél felszólító levelei, majd az ügyvédi felszólító levelek válasz nélkül maradtak. Ismét heteket nyert. Ezután megindult a per, amelyet Fischer nagy ravaszsággal kevert-kavart, úgy hogy évekig elhúzódott. A cég tulajdonképpen részvénytársaság volt és mint kiderült, öt év óta még a formális közgyűlést sem tartották meg. Fischer kapkodásában szőnyegkereskedést is nyitott és keleti szőnyegek vételével és eladásával kezdett foglalkozni. Ezzel a kereskedéssel akart annyi pénzt szerezni, hogy a beraktározási vállalatnál levő legsürgősebb ügyeit rendezhesse. Pénteken délelőtt Schreiber Dániel dr. rendőrkapitány detektívekkel és rendőrökkel szállt ki a Reiter Ferenc utcai telepre, és megkezdték a vizsgálatot. Mintegy száz főnyi károsult gyűlt össze a telepen, akik a legnagyobb izgalommal és kétségbeeséssel járták végig a raktárakat és megőrzésre adott holmijaikat keresték. A legtöbben káromkodva és szitkozódva konstatálták, hogy minden értékesebb holmijuk eltűnt. Alig egy-kettő volt, akinek arca sugárzott a derűtől, mert a véletlen folytán az ő holmiját Fischer már nem tudta el kótyavetyélni. A rendőrség emberei elsősorban Fischer Fát, a megszökött cégtulajdonos ifjabb fiát hallgatták ki, aki szintén az üzletben működött, majd a vállalat összes alkalmazottait. Valamennyien kijelentették, hogy az üzlet menetéről nem tudtak semmit. Hogy az ingóságokat elszállítják, az nem tűnt fel, mert a beraktározási vállalatnál igen nagy forgalom volt. Folyton hozták és vitték a bútorokat, szőnyegeket és képeket. A károsultak között van Kalmár Béla rendőrfőtanácsos, a VII. kerületi kapitányság volt vezetője. Kalmár főtanácsos négy bundát és tizenegy értékes perzsaszőnyeget raktározott be a vállalatnál, arra az időre, amíg a lakását rendbehozzák. A bundákat a múlt hónapban sikerült megkapnia, a szőnyegeket azonban hiába sürgette, nem tudta visszakapni. Többször telefonon hívta fel Fischert, majd személyesen is ott járt, de Fischer valami ürüggyel mindig eltolta a Szőnyegek hazaszállítását. Meitner Hugó dr. ügyvéd szintén bundákat raktározott be, amelyek közül egy sem került elő. Kelemen István szabadalmi ügyvivő összes szőnyegeit és szőrméit átadta Fischernek megóvásra. A harmincezer pengő értékű szőnyegből és szőrméből egyetlenegy darab sincs meg. Sacher Lipót dr. földbirtokos 8000 pengő értékű szőnyegét keresi hiába. A rendőri bizottság pénteken délelőtt a legnagyobb alapossággal kezdte meg a vizsgálatot. A leltározás munkájával néhány nap múlva elkészülnek és azután kerül sorra a könyvek átvizsgálása. Bűnügyi zárlatot vezettek minden raktárra. Úgy a Reiter Ferencutcai telepen, mint a Dob utca 90. számú házban a rendőrség mindent lepecsételt és további intézkedésig azok sem kaphatják meg a holmijaikat, akiké véletlenül megvan. A károsultak nagy része azon fáradozik, hogy megállapítsa, kiknek adta el Fischer az ő holmijaikat. A károsultak szerint a vevők orgazdaságot követtek el, amikor a más tulajdonát képező holmit megvették. Ezzel szemben azok a cégek, amelyek a holmikat megvették, azt mondják, hogy miután bejegyzett kereskedelmi cégtől vásároltak jóhiszeműen, tehát nemcsak hogy orgazdaság vádja nem érheti őket, de még anyagi kártérítéssel sem tartoznak a tulajdonosokkal szemben. Minden valószínűség szerint rengeteg per fog megindulni a Fischer Vákuum bűnügyből kifolyólag. A délutáni órákban a rendőri bizottság a Dob utca 90. számú házban tartott házkutatást. Fischer íróasztalának fiókjában kétszáz zálogcédulát találtak. Valamennyi zálogcédula külön borítékban volt és a borítékra a holmik tulajdonosának neve volt ráírva. Ezt a sikkasztási műveletet igen precízen hajtotta végre Fischer. A zálogcédulák legnagyobb része szőnyegről szól. Az első szőnyeget egy év előtt tette zálogba. A kétszáz zálogcédulára összesen százhúszezer pengőt vett fel. A raktárban huszonhat-huszonhét zongora volt beraktározva. Egyetlenegyet sem találtak meg. Fischer valamennyit eladta. Délután a családtagokat hallgatták ki. Kiderült, hogy Fischer György László nem a múlt hónapban utazott el, hanem még november első napjaiban is itthon volt. Az apja, Fischer Lajos, november 11-én tűnt el. Az egész ügyben érdekes fordulat állott be az esti órákban. A főkapitányságon megjelent Hegyi dr. ügyvéd és átadott egy levelet, amelyet a ma délutáni postával kapott Fischer Lajostól. A levelet Budapesten adták fel. A levélben Fischer Lajos azt írja, hogy Budapesten van és hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Fischer Lajos nyolcoldalas levelében megírja, hogy mire e sorokat kézhez kapják, addig ő már nem lesz az élők között, öngyilkosságot követ el. Hiába keresi őt a rendőrség, többé nem találják meg. Levele további során panaszkodik, hogy uzsorások kezébe került, üzleti vállalkozásai csődbe jutottak, a sok per felemésztette egész vagyonát. Az utóbbi időben a hitelezők állandóan szorongatták és nem volt más mentsége, mint bűnös után pénzt szerezni, hogy a bűnvádi eljárástól megmeneküljön. Az egyik léket betömte a másik kedvéért. — Én vagyok az egyedüli bűnös — írja az idősebb Fischer — fiam nem tudott semmit az üzelmekről. Bűnömet életemmel fizetem meg. Kérem, hogy fiamat, aki szégyenében elbujdosott, ne vonják felelősségre. Családomat vigasztalják meg, kénytelen voltam őket a legnagyobb nyomorban, egy fillér nélkül itt hagyni. A levelet a 4. számú postán pénteken délelőtt adták fel és délután kézbesítették Hegyi dr. ügyvédnek, aki azonal a főkapitányságra juttatta azt el. A rendőrségen most felvetődött az a hit, hogy félrevezetés az egész levélírás. A szállodacsoport detektivjei az összes szállodákban, penziókban razziát tartanak értesítették a dunai őrséget, de eddig még semmi nyom sincs. Szombaton délelőtt a főkapitányság nyilvántartási osztályán Röntgenlámpa segítségével megvizsgálják, vájjon a levél friss tintával van-e írva. A Röntgenlámpa kimutatja ugyanis, hogy a tinta friss vagy régebbi, és elferdítések vannak-e rajta. Valószínűleg tettestársa is van Fischernek, aki a levelet Budapesten feladta. A rendőrségnek az a feltevése, hogy Fischer Lajos és fia megszökött Budapestről és Dél-Amerika felé ment. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis az idősebb Fischer a nála alkalmazásban levő két raktármunkásától, Tóth Mártontól és Vitéz Pétertől megkérdezte, nem lennének-e hajlandók kimenni Dél-Amerikába, ahol fiókvállalatot akarnak létesíteni. Megígérte a munkásoknak, hogy odakint nagyobb bért kapnak, azonkívül távollétük alatt családjukról is gondoskodni fog. A rendőrség most kihallgatta a két munkást, ezek bevallották, hogy saját neveikkel és fényképükkel ellátott útleveleket váltottak ki. Tóth Márton ugyanis az öreg Fischerre, Vitéz Péter pedig a fiatalbb Fischerre hasonlít. A rendőrség útlevélosztályán szombaton utána néznek, vájjon tényleg állítottak-e ki ilyen útleveleket. Eddig körülbelül százhúsz károsult jelentkezett a rendőrségen, de a Reiter Ferenc utcai és Dob utca 90. szám alatti raktárhelyiségeknél még az esti órákban is százával állanak az emberek, akik mind értékeiket keresik a raktárakban. Bemenni azonban nem tudtak a helyiségekbe, mert azokat a rendőrség lezáratta. Kifüggesztettek egy cédulát, amelyen az áll, hogy a károsultak jelentkezzenek a rendőrségen. Ezeket a károsultakat csak naponként beosztott turnusokban lehet majd kihallgatni. Az üzleti könyvekből megállapították, hogy a Fischer Vacuum részvénytársaságnak körülbelül hét-nyolcszáz ügyfele volt és ezeket kivétel nélkül megkárosították. A raktárban található holmi ugyanis annyira silány és rossz minőségű, hogy valószínű az a feltevés, hogy az elraktározott és rájuk bízott bútorokat, szőnyegeket és képeket mind elzálogosították és rossz, silány minőségűekkel pótolták. A rendőrség feltevése szerint a csalásokat úgy követték el, hogy reggel öt órakor mentek be nap-nap után Fischerék a raktárhelyiségekbe, a kifutó gyerekekre bízták a kiválogatott szőnyegeket és reggel nyolc órakor, miután kinyitották a zálogházakat, ezekkel a gyerekekkel küldték elzálogosítani. Azokat a bútorokat és képeket, amelyeket nem lehetett elzálogosítani, eladták. A nagybani eladás csak most októberben kezdődött, a manipulációk ugyan két-három év óta folynak, de most októberben azután valóságos aukciókat rendeztek, amelyeken Budapest összes árverezési hiénái megjelentek. Ezeken az aukciókon két hét alatt legkevesebb 120.000 pengőt szedtek össze és ezzel a pénzzel megszöktek. A főkapitányság mindazoknak, akiknek zálogjegyei megkerültek és be tudják bizonyítani a tulajdonjogot, visszaadják a zálogjegyeket. Felszólítja ezenkívül a főkapitányság azokat a kereskedőket vagy magánosokat, akik bútorokat, szőnyegeket, képeket vettek a Fischer Vacuum Részvénytársaságtól, jelentkezzenek a rendőrségen és ha jóhiszeműségüket megállapítják, semmiféle bajuk ebből a vételből nem származhat. Az eddigi kár körülbelül ötszázezer pengő, de ez az összeg minden valószínűség szerint a duplájára fog emelkedni. A rendőrség a rádiót is igénybe vette, hogy felkutassa a két megszökött Fischert. A rádió útján az egész világon terjeszti személyleírásukat és azt, hogy Tóth Márton és Vitéz Péter névre szóló útlevelek birtokában vannak. Értesítette a kikötővárosokat, tengerentúli kikötőket is, mert ha Dél-Amerikába utaztak, a megérkezéshez tizennyolc nap szükséges és még egy-két nap hátra van a partraszálláshoz. Pénteken délután a rendőrség kihallgatta a cég személyzetét, továbbá Fischer Lajos és Fischer György László hozzátartozóit. A fiatal Fischer felesége az izgalmak következtében elájult és most nem lehet kihallgatni, előbb operációnak kell magát alávetni. A hozzátartozók azt állítják, hogy a két Fischer teljes nyomorban, minden fillér nélkül hagyta itt őket. Lapzártakor értesülünk, hogy Fischer Lajos búcsúlevelét még november első napjaiban átadta egy budapesti közjegyzőnek zárt borítékban, azzal a megjegyzéssel, hogy november 22-én adja postára Hegyi Gyula dr. ügyvéd címére.♦ A Solymosi Képszalon tulajdonosa annak megállapítását kéri, hogy pénteki cikkünkbe sajtóhiba csúszott. ’2.000 pengőről szó sem volt, de nem is lehetett hanem 1200 pengőről volt szó. Ez az 1200 pengő, csak mint '•"rc^r jött szóba, azaz annyira értékelték — Fischer szerint —• szakértők a képeket, annál a tulajdonosnál, aki őt azok eladásával megbízta. Fischer a képekért 750 pengőt kért, amelyeket a képszalon négynapi alkudozás után 500 pengőért megvett. Bethlen gróf miniszterelnök a jóvátétel miatt fel fogja vetni a bizalmi kérdést Izgalmas napirendi vita a képviselőhöz pénteki ülésén. Éles összetűzés a miniszterelnök és Rassay Károly között a miniszteri vadászatok miatt A képviselőház pénteki ülésén Csontos Imre és Matta Árpád tiltakoztak az ellen, hogy anyagi károsodás érje azokat a képviselőket, akik csütörtökön képviselői kötelességük teljesítése miatt maradtak távol az ülésről. Napirenden a Balaton természeti szépségeinek védelméről szóló indítvány szerepelt. Az indítványt Reischl Richárd indokolta meg. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a természet szépségeinek védelme érdekében rövid időn belül törvényjavaslatot kíván a Ház elé terjeszteni. Azután az elnök napirendi indítványt tett. Ekörül hatalmas vita keletkezett. Elsőnek Propper Sándor tette szóvá, hogy a jóvátétel kérdésében tájékozatlan az egész ország. — A törvényhozásnak — mondotta — jogában áll megtudni, hogy ezzel kapcsolatban milyen veszély fenyeget és hogyan lehet azt elhárítani. Lehetetlenség, hogy a kormány súlyos gazdasági krízis közepette programm nélkül áll és ugyanakkor az ellenzéktől kér programmot. Kruger Aladár azt fejtegette, hogy jóvátételi kérdésekkel nem lehet a Ház elé jönni, ezt a kérdést bízzák a kormányra. Rassay Károly: Arra feleljen, hogy a kormány hajlandó-e fizetni, vagy semi Ez a kérdési Krüger Aladár: Nem fogunk fizetni, mert nem tudunk! Rassay Károly: A miniszterelnöknek más véleménye van! Buktassa tehát meg a miniszterelnökét! Krüger Aladár: Az ország nyugodt lehet, ez a kormány nem ajánl fel fizetéseket! Rassay Károly: Máris felajánlotta Krüger Aladár: A gazdasági válság nem oldódik meg azzal, hogy napirendre tűzzük. Cselekedni kell. Ha a túloldalon nem tudnák, vegyék tudomásul, hogy ez a kormány dolgozik. (Gúnyos derültség a baloldalon.) Rothenstein Mór: Lillafüreden dolgozik. Propper Sándor: Golfozik, nem dolgozik! Gál Jenő azt indítványozta, hogy a Ház hétfőn tartson ülést és tűzze napirendre a miniszterelnök és külügyminiszter nyilatkozatát a keleti jóvátétel kérdéséről. — Krüger Aladárnak az a kijelentése — folytatta —, hogy jóvátételt nem CHARLIE CHAPLIN ktyesít: .... ... T—Levelezőlaphívásra házhoz yiw-zikrt—Mozik műsorfilmajeit apL kölcsön kaphatja, ha MrOüL JL ÜL Ja. JflJp flUZL LUP jr vetítőgépet vásárokt Éghetetlen filmek, könnyű kezelés! ♦ Kapható minden fényképészeti szaküzletben. Űrlappal és műsor egyzékkel díjtalanul szolgál a vezérképviselet. DANUBIUS MOIEGOKÍvPK»A,lI R.-T. PATHÉ BABY OSZTÁLYA Telefonszém József -131—95* 3