Ujság, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-30 / 273. szám
KOMBAT, 1929 NOVEMBER 30 ÚJSÁG Schwer zu sein a Jad X „Kidusch Haschem" kétszeri előadása után a „Schwer zu sein a, Jad“ című háromfelvonásos tragikomédiát tűzte műsorára a Magyar Színházban vendégszereplő vilnai társulat. Ez a darab, amelynek Schalom Alechem a szerzője (helyesebben emögé a zsidó „ Isten hozott* köszöntés mögé búvik a szerző), már korántsem olyan fojtott levegőjű, mint volt a chassideus legendákkal telitett Kidusch Haschem, amely tehát inkább vallási tárgyú, míg ez amolyan „társadalmi* darab. Igaz ugyan, hogy a „Schwer zu sein a Jud“-ban — amint a címe is utal arra — szintén sok a tragikus elem, de talán még több lehetőséget ad a zsidó családi élet melegségének, örömeinek, a zsidó otthon derűjének, itt-ott humorának a csillogtatására. És éppen az egymástkövető két darab különbözősége mutatja a mindkettőben egyformán kitűnően szereplő vilnai társulat tudásának és ábrázolóképességének széles skáláját. Ahhoz, hogy ezt mi is megérzékeltessük, kissé vissza kell térni az előbbi darabra, a «Kidusch Haschem“-re, amelyek megrendítő példázatai alól alig lehet szabadulni. Annak láttára akarva-akaratlanul is feltolult a néző ajkán a kérdés: Hát van ennyi szomorúság? Nem a zsinagógabeli istentisztelet, nem a színpadra ritkán kerülő Thóra előtti könyörgés, nem a péntek esti gyertyagyújtás és nem a mi szokásainkkal teljesen ellenkező orosz-lengyel «Chaszene» (lakodalom) a lenyűgöző, hanem az a furcsa lelki gettó, amelyben ezek az emberek élnek. Hogy ez mi? Íme egy példa erre a darabból: Apa, anya, gyermek azon vitatkoznak: «Wasz fere Tog iz heint»? (Milyen nap van ma?) Egy néptelen orosz pusztán élnek néma egyhangúságban, s az idő minden különösebb jel nélkül múlik el felettük. Az egyik nap olyan, mint a másik. A nap kél, s a nap kötelességszerűen lenyugszik. Ki tudja ebben a némaságban, amely úgy őrli az embert, mint a szu a fát, hogy milyen nap van ma? Ki tudja egyáltalán már a napok nevét? A kis vallásos orosz zsidó család sem tudja eldönteni. És ekkor megjelenik a «szent szabócska» (aki mindég mindenre tud kádenciát) és azt mondja a töprengő anyának: .— Minek egy zsidó nőnek tudni, hogy milyen nap van? Ezzel a belenyugtatással elintézte a problémát. Hát ez az! A lelki gettó, amihez járul még az orosz puszták végnélküli egyhangúsága. (Mert ez sehol másutt nincs is!) Minden mindegy! Minek tudni azt, hogy az idő homokóráján lepergő tegnapi nap — mivé változott? Mit jelent egy nap az évmilliók rengetegében?A Jehova nekünk életet adott és azt nekünk türelmesen le kell élnünk.* Minek egy zsidó nőnek tudni, hogy milyen nap van!? Ha elérkezik az ideje, Isten tudni fogja, hogy mely napon vegye magához... El kellett ezt elöljáróban mondani, hogy ezzel és az itt következőkkel megvilágítódjék nemcsak a két darab , hanem maga az egész vilnai színház. A «Schwer zu sein a Jud» magja — egy ötlet. Egyetlen idea. Számra nem sok, de tartalomra, lényegére nézve — annál több. Nincs egyébről szó, minthogy Iván Ivanovics Ivanov nagyherceg (Alex Stein) az érettségi bankett után, fiatalos, de még inkább mámoros fővel elhatározza, hogy egyévi próbaidőre elmegy a zsidónak. Kipróbálja milyen is az: Zsidónak lenni? Még ez az Oroszországban (mert ott játszódik a darab) mindenesetre bátor elhatározás sem volna elegendő három felvonásra, ha a vilnai színészek nem telítenék meg a vékonyka ötletet élettel. S itt áll szemben az előbb említett darab, a«Kidusch Haschem n evvel. Ott erősen feszült tartalom, amely majd szétveti a burkot, (mint ahogy egy atlétatermetű férfin nagyobb lélekzetvétel után szétreped a szűk mellény) itt folyton felfelé ívelő színjáték. Olyan figurákkal, olyan emberekkel, akiknek életét, szokásait, jellemző mozdulatait (mint például egy kántorfélét játszó Adam Domb szakáll-simogatása) náluknál senki közelebbről, tehát következésképpen senki jobban meg nem figyelhette. Az érettségi banketten Iván Ivanovits megegyezik a zsidó Schneiersohn-al (Israel Kamay), hogy — vallást cserélnek. Ez meg is történik. Hogy azután mi minden történik a megegyezés szerint egy esztendő alatt — az képzelhető. Végül még gyilkossággal is vádolják Ivanovicsot alias Schneiersohnl Mindjárt az alku után módja van Ivanovicsnak kóstolót kapni. Pár perccel a neves valláscserét követően legjobb barátai, akikkel előbb még együtt nagyszerűen mulatott — csúfolni kezdik, epájeszt* mutogatnak stb. — Ha a heretet kaptál* (megbántad) — kérleli a valódi Schneiersohn-fiú —, akkor még segíthetsz rajta! De Iván Ivanovics Ivanov — határozott jellem és végigcsinálja azt, amire vállalkozott. Amint szobát bérel a zsidó Dávid Schpiróéknál, amint összebarátkozik a családdal, amint csodálkozva igyekszik elsajátítani neki idegen szokásaikat, amint szerelem ébred a lelkében Schpiróék szép Cetli leánya (a nagyon tehetséges Klara Segalovitsch alakította) iránt, amint a lány miatt élesen összetűz barátjával, aki szintén lelkesedik a leány iránt s amint vallási dolgokban való járatlanságával lassan-lassan elárulja magát — mind nagyszerű és emberi játék. Hogy közben olyan szavak hangzanak el, amelyekhez a pesti fül nem szokott és nem is szokhatott? — Istenem — azért ez a vilnai jiddishh-színház, amelynek tagjai a zsargont még keverik (és érthetetlenné is teszik) lengyellel és orosszal. Akarnak példákat? Tessék: Masekov (sok szerencsét), epesz (valami) take (tényleg), parnosze (jövedelem), cholile (Isten ments), dafke (csakazértis), ewade (valóban, csakugyan). Szép? Nekünk nem az! Közben viccek, apró tréfálkozások is elhangzanak. Például David Schpiro, ez a kisvárosi előimádkozó és metszőtípus (aki fekete szalonkabátot és fehér mellényt visel) azt mondja éneklő hangján egyik vendégének, a vöröshajú és atőzsdén dolgozó] Katznak (Fredy Sorolda): — Borért megyünk a pincébe! Jöjj, felhozzuk a tavalyi húsvéti maradékot! Adományozom neked azt a lehetőséget, hogy a lámpát tarthassad! Lehet, hogy nemcsak az előbbi szavak, hanem ez a humor is idegenül hat, de megértéséhez és átérzéséhez ismerni kell a zsargonnyelv hangsúlyát és lélektanát. Az bizonyos, hogy az ilyenféle tréfákban csillannak meg azok a motívumok, amelyek a darabnak az erősségei. Különben is, ahogy az egész család ül az asztalnál és megbeszéli a kisváros pletykáit — utólérhetetlen. Itt látjuk az öszbecsavarodó hajú mamát (Sonja Altbaum), aki süt, főz, foltoz, dolgozik, küzd, vállalja az egész család gondját és — last bat not least — gyermekeket szül... Legalább kilencet... (Típus ez!) Itt mutatkozik meg, hogy a zsidó házban az apa milyen megfellebbezhetetlen tekintély és itt ismerkedünk meg egy mulatságos lurkóval, a folyton biflázó, harmadikos gimnazista Siomkával (Sámuel Schattel). Innen, ebből a kopott bútorokkal berendezett, vidéki ebédlőből megy húsvét előestéjén a templomba a papa és fia, hogy azután „Gutbilten" (Jó ünnepeket) köszöntéssel térjen meg az égő gyertyákkal feldíszített asztalhoz, ahol jelen van a vallást cserélő két barát is, mert részt akarnak venni a „széder“-en. A családfő felveszi fehér gyolcsruháját (amelyben majdan temetni is fogják) és elmondja a zsidók pusztában való vándorlásának történetét, ismerteti az ünnep jelentőségét és belekóstol a hagyományos „morar“ba (keserű gyökérbe), valamint „drajszesz“-be (dió és borkeverék), amely a gúlák és a piramisok építéséhez használt maltert jelképezi. Ebbe az áhitatos ünnepi hangulatba robban bele a rendőrség érkezése: keresik Schneiersohn-t, aki helyett a nagyherceg jelentkezik, de csakhamar kiáll a keresett fiatalember is, aki így szól az elfogatás ellen tiltakozó Ivanovicshoz: — Barátom, te egy év alatt sok coreszt (szenvedést) kiáltottál, most láthatod, milyen nehéz zsidónak lenni! Ugyanezt a szentenciát mondja ki — mély meghajlással a Fenség előtt — Dawid Schpiro a fehér halotti köpenybe öltözött családfő is. „Rajtunk könnyen lehet nevetni, minket könnyen lehet kifigurázni — de most már láthatja — „schwer zu sein a Jud“. A két fiút elrángatják mellőlük. Az apa előveszi a Hagadát és a kis család imádkozni kezd: „Miben különbözik ezen éjjel a többi éjjelektől!?" (Valamennyien sírnak.) ITOMEDIA Jókai-tér 10. Telefon: L. 980—20 December 1-től mindezt este u műsor! TI Hrjer* Emil, a „Triptichon" és a „Két galamb" ^ tSlf 5 | cimű 2 uj sláger bohózatában OLGO 2 HOPPÉ a jelenkor legjobb humoros bécsi felszámoló művésze excentrikusok WEIGAN * TIIBOIt, SOLTI HERMIIY, ÉHCZKÖVI LÁSZLÓ új magánszámokkal Fenyvessy Frnci, Szirmay Vilmos, Füöp Ica, Tábori Lili, Gábor Ernő, Zombori Anni Anna és Boris Ferrow a tökéletes táncosok és az Oxford gürkik 1-2—3 pentős helyárak ! Schwer zu sein a Judl? Schwer. _____ György Endre. ® Hangverseny. Micsey Józsa és Laub István együttes hangversenyt rendeztek ma este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Mindkettőjük művészetét jól ismeri és szereti a budapesti közönség. Micsey Józsa több ária és dal élvezetes előadásával, Laub István pedig Beethoven, Chopin és magyar szerzők műveinek stílusos elzongorázásával gyönyörködtette a nagyszámú hallgatóságot, amely sokat tapsolt a műsor minden száma után. Az énekszámokat Fleischer Antal karmester igaz művészettel kísérte zongorán. * Magyar énekesnő sikere Angliában. Delmár Vilma operaénekesnő, aki néhány év előtt néhai Gábor Józsefnél végezte tanulmányait, rendkívül nagy sikereket arat Angliában. A fiatal művésznő a bécsi Hofoperben kezdte meg magasba szökő pályafutását, majd Német- és Olaszországon keresztül Angliába került, ahol minden fellépése alkalmával melegen ünnepült. Az idén már négy hangversenye volt a londoni Albert Hallban, jelenleg pedig a szigetország nagyobb városaiban hangversenyez, mindenütt meleg sikereket aratva. A lapok a legteljesebb elismeréssel írnak művészetéről. A Bethlen-téri Színpad megnyitása A mostani gazdasági viszonyok közepette, amikor régi nagy színházak mennek tönkre, új színház nyílt meg Budapesten. Színházat nyitni Budapesten 1929-ben, merész vállalkozásnak látszik az ember szemében, de csak addig, amíg az új színpadot nem látta és az első műsort végig nem élvezte. Mert amikor az ember megjelenik a meglepően szép, intim színházban, végignézi a műsort és gondolkozni kezd, rájön, hogy még üzletnek is kitűnő lesz a Bethlen-téri Színpad. A hetedik kerület szívében, a Bethlen-téren, a «Csikágóban nem frakkos uraknak és estélyiruhás dámáknak épült a kis színház, hanem egyszerű polgárembereknek, akik kevés pénzért res rmekül elszórakozhatnak. A színház péntek esti megnyitó premierjén eldőlt, hogy az új vállalkozás életrevaló és a közönség lelkes tapsai megpecsételték hosszú időre a sikert. A színház ugyanis egyedülálló olcsó helyárakkal, olcsó ruhatárral, büffével olyan sokat nyújt, hogy már ebben magában rejlik a siker titka. Fekete József igazgató minden elismerést megérdemel, hogy Budapestet ezzel a színházzal gazdagította. Kiváló műsorral nyílik a színház, ami nem is csoda, ha az igazgató mellett olyan kitűnő nevek állanak, mint Korcsmáros Nándor dramaturg, Dezsőffy László művészeti és Hetényi- Heidlberg Albert zenei vezető. Ismert szerzők nagyszerű kis darabjait játsszák kiváló színészek. Nem kezdőkkel kísérletezik a színház igazgatósága, hanem a magyar színészet fémjelzett nevei, jó ismert budapesti színészek játszanak az ízléses színpadon. A változatos műsor kabarétréfákat, operettet, magánszámokat és legfőképpen irodalmat is ad. A műsor középpontjában Kellér Dezső és Hetényi-Heidlberg Alfréd kétfelvonásos operettje a „Csikágó" áll. Kellér Dezső számos sikere után írói tehetségének új megnyilatkozásával új állomáshoz érkezett el. A fiatal író tökéletesen ismeri a Csikágó lelkét. Az operettben egymásután váltakoznak a hangulatos, romantikus és vidám részek. Kellér Dezső élvezetes verseire Hetényi-Heidlberg Alfréd dallamos muzsikát írt és az operett két főszáma, az „Estefelé a vén Stefánián“ és a „Csikágó" kezdetű dal slágere lesz rövid idő alatt a fővárosnak. A darab főszerepeiben a kellemes hangú és szép megjelenésű Verbőczy Ila, a csupa humor Dezsőffy László és pikánsan kedves Mende Klári aratnak nagy sikert. Mellettük Tamás Benő és Rózsássy Ági kaptak még sok tapsot. A megnyitóelőadást Molnár Dezső dr., a Színészszövetség ügyvezető elnöke vezette be igen kedves szavakkal, amely után a zenekar a Himnuszt játszotta el. Fokozta a hazafias hangulatot Emőd Tamás „Trianon" című ünnepi játéka. A műsor egyes számai közül Korcsmáros Nándor egész rövid lélekzetű, de annál mélyebb értelmű drámai jelenete keltett feltűnést. Rövidebb drámát még nem írtak, mert az egész pontosan hatvan másodpercig tart. Rózsahegyi László kis darabjában Rózsahegyi Marica játssza a főszerepet és Rózsahegyi Kálmán két gyermeke egyformán nagy sikert arat. Nagyon ötletes még Kellér Dezső politikai szatírája, amelynek len és a medve" a címe. A színház házi szerzője, Kellér Dezső még egy remek bluettel, a „Singing pluj"-n» szerepel, amelyet a kitűnő Sándor Stefi visz diadalra. Sándor Stefi magánszámokkal is szerepel a műsoron és magával ragadó temperamentuma és kitűnő hangja, humora elbűvöli a közönséget. Sándor Stefit alig akarták a színpadról leengedni — méltán. Szép Ernő finom kis vígjátékában, az Ágyrajárók-ban Vidor Ferike és Szentiványi Kálmán kacagtatják meg a közönséget. Szentiványi Kálmán szellemes konferálása és Vidor Ferike még mindig roppant népszerű cselédnótái, valamint a Békeffy-vokál-quartett egészítik ki az ügyesen összeállított műsort. A díszletek szépek bár Eric Vogel, a tervező egyik darabban a Parlamentet tévedésből a budai oldalra festette. Végeredményben a legjobb auspiciumok között indul el a Bethlen-téri Színpad útjára és biztos, hogy az első est sikere állandósulni fog. _____ (»• I) * Égő város — hetvenfittdszik. Földes Imre trilógiájának második darabja, Az égő város hasonlóan nagy sikert aratott, mint az első, a Tüzek az éjszakában. Hetvenöt nap alatt hetvenöt előadást ért el Az égő város és valamennyi estén lelkes közönség tapsolta végig a dráma hatásos jeleneteit. Ma este játszotta hetvenötödször az Új Színház a színművet. A jubileum alkalmával ismét teljesen megtelt a nézőtér és a közönség meleg és hangos ovációkkal szögezte le ismét elismerését a színmű kvalitásai és a főszereplők, Berky Lili, Horváth Magda, Gózon Gyula, Baló Elemér és a többiek iránt. 9 Figyeljen minden autós! Tudomásunkra jutott, hogy számos autószakf üzlet a GLYSIINTIN lfitdtagymentinitó folyadékot vásárolni óhajtó publikumnak különböző más anyagokat kínálnak azzal a negokolással, hogy azok a hűtőfagymentesítésre épúgy megfelelnek. Ezzel szemben az igazság az, hogy a Glysantin az I. G. Farbenindustrie által gyártott szintetikus szerves anyag, amelynek sem glycerinhez, sem alkoholhoz, sem más olyan anyaghoz, amelyből egyéb fagymentesítők szülnek, semmi köze. A Glysantin csak az I. G. Farbenindustie plombájával ellátott eredeti kannákban valódi. Az autóspublikumnak sem másként csomagolt, sem kimérve árult folyadékokat, mint a Glysantinnal egyértékűeket elfogadni saját érdekében nem szabad. Magyarországi vezérképviselet: Motor- és Autókellék Rt. Budapest, VI. Lázár utca 7 * Magyar művésznő Amerikában. A clevelandi hangverseny- és előadásrendező egyesület elnöksége hangversenyturnéra hívta meg Fehér Ilonkát, az ismert hegedűművésznőt, Hubay Jenő volt kiváló növendékét, aki már Angliában, Franciaországban, Hollandiában és Svájcban aratott jelentős sikereket. Az amerikai hangversenykörút három hónapig tart és ezalatt az idő alatt a művésznő ötven hangverseny tartására kötelezte magát, körülbelül 15 államban, többek között Newyork, Ohio, Pennsylvania, Kalifornia, Arizona, Colorado, Georgia stb. államok nagyobb városaiban. Fehér Ilonka, mihelyt eleget tett már előbb lekötött szerződési kötelezettségeinek, hajóra száll, hogy az amerikai megbízásnak eleget tegyen. * Előadás az új francia színházról. A Fészekében tegnap este nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott Robert de Beauplan, a Illustration színházi rovatának szerkesztője. Beszél a francia dráma új irányairól, aminek során különösen Bernsteinről, Savoirról, Jules Romainról, Bourdetről emlékezett meg, mint akik külföldön is a modern francia dráma ismert nagyságok Előadása során kitért a francia-magyar irodalmi kapcsolatokra és egész sor olyan magyar író nevét említette, akiknek műveit francia nyelven olvasta és, akiket nagyrabecsül. Azt mondta Robert de Beauplan, hogy a francia közönségnel nagy vesztesége, hogy ezek a magyar írók nem kezdnek Párisban rendszeresen színre, de tudomása szerint az idei szezonban két magyar premier is lesz a francia fővárosban, ami elő fogja segíteni, hogy a francia közvélemény végre alaposabban ismerkedjék meg azzal az értékes magyar irodalommal, amely éppen Párison kívül ma már az egész világon az elsők között van a Tíz pengő ”egy slágerért. A Magyar Színház tavalyi műsordarabjának, az Agglegény apának egyik slágerszáma volt a Halló Montreal című dal. Az egyik zeneműkiadó cég felszólította a színházat, hogy a következő napokon ne énekeltesse többé a dalt. A darab primadonnája, Titkos Tona azonban néhány napig mégis énekelte a Halló Montreált, amelyet más szöveggel egyidejűleg a Király Színház egyik operettjében is előadtak. A törvényszék pénteken tárgyalta ezt az ügyet és Titkos Ilonát, valamint a Magyar Színház volt igazgatóit tíz-tíz pengő pénzbüntetéssel sújtotta, továbbá 250 pengő kártérítésre is ítélte. * A nyitány története. Érdekes kísérlettel lép a Székesfővárosi Zenekar december elsején tartandó vigadós hanversenyének közönsége elé Siklós Albert, Zeneművészeti Főiskolánk nagytudású professzora. Tizenkét nyitány eldirigálásával tárja elénk a nyitány kialakulását, kicsiázásától kezdve hatalmas tölggyé való kiterebélyesedéséig. A zenetörténeti és kulturhistóriai szempontból egyaránt érdekes sorozatot Monteverdi Orfeusának fúvóhangszerekre írt tokkátája nyitja meg, amelyet annak idején figyelmeztetésül háromszor játszanak el a függöny felgördülése előtt. Ennek az első nyitánynak 1607-ben volt a bemutatója. Utána Landi „Sant Alessio", Lubhi „Annidé" című zenés drámájának, Hendel «Messiás»-ának nyitányai következnek kronológikus sorrendben, mint előkészítője a nagy klasszikusok reformtörekvéseinek. Händel :barokk*-nyitány típusa után Ginek és Mozart egy-egy rokokó-nyitánytípusa következik. Beethoven klasszikus ,Egmont*-ja zárja le a nyitány kibontakozásának első korszakát. A műsor második részét a romantikus mestereknek szentelt Siklós, Treuer, Mendelssohn, Cornelius Péter és Wagner egy-egy reprezentáns nyitányával jelzi azt az utat, melyet a nyitány a XIX. század nyolcvanas éveinek kezdetéig befutott. A sorozat persze nem lehet teljes, hiszen egy hangverseny kétórás időtartamának szűk keretébe alig zsúfolható bele minden, az ouverture szempontjából idézésre hivatott mester. Tanulságos újítását a jövőben folytatni szándékozik Siklós professzor, mert az ária, a menuetto és a versenymű fejlődéstörténetének is szentel egy-egy hangversenyt. "