Ujság, 1929. december (5. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-29 / 296. szám
8__ ÚJSÁG VASÁRNAP, 1929 DECEMBER 29 A dohány utcai zsidó templom és környéke Az utolsó pályázat eredménye A minap közöltük la punkban annak a zártkörű pályázatnak eredményét, melyet a pesti izr. hitközség immár harmadizben írt ki. A hitközség a Wesselényi utca Károly-körúti torkolatának szabályozásakor azzal a feltétellel kapta meg a fő várostól a dohány utcai zsidótemplomnak a Wesselényi utcával határos keskeny telek részét, hogy azt megfelelő módon — a városszabályozási tervre való tekintettel — beépítteti. Ennek a feltételnek teljesítése érdekében hirdette meg pályázatát a hitközség. Kétszeri eredménytelen pályázat után a harmadik pályázaton Faragó Ferenc és Vágó László építészek kaptak megbízást az építkezés kivitelére. Mellékelt képeink fogalmat adnak a probléma mibenlétéről. A régi templom a megadott telek formátlansága miatt meglehetősen torz alaprajzúnak sikerült. Másrészt a Wesselényi utcai frontrészlet telke annyira keskeny, hogy önálló épület rajta el nem fért. Faragó tervén, mely Vágóéval rokon, a keskeny telek egész hosszában díszudvar szerepét kapja, melyet jobb- és baloldali árkádsor szegélyez. A régi templom főkapujával szomszédos frontrészen a pályaterv elkészítői egyemeletes kultúrházat építenek, melynek földszintje árkádos, emeleti részében pedig a zsidó múzeum kapna helyet. A földszinti árkádon keresztül jutni a díszudvarba. Annak végében fog állni a Hősök kupolás temploma. A templom mellett jobbkéz felől megint zárt térre jutni, az iskola udvarára, melyet ismét árkádsor szegélyez. A győztes tervnek az a főérdeme, hogy a telek szabálytalan alakját két négyszögre osztja, vagyis megszabályosítja. A tervező művészek közül Vágó László neve rég ismeretes. Sok érdemes alkotás fűződik hozzá, egyebek közt a Városi és a Magyar Színház nézőterének átalakítása stb. Faragó Ferenc viszont homo novus, ki eddig csak pályázatokon tűnt fel. 1902-ben született és a charlottenburgi műegyetemen tanult. Is tartozik. Adataikat öröklődési viszonyok, testmérési számok, biológiai folyamatok, megbetegedési arányok stb. összeállításából konstruálták meg s ehhez hasonlították a pszichés adottságokat, mint felfogási, figyelő,, akarati típusokat, a mozgásbeli formát, ritmust, a temperamentum, a jellem megfelel® megnyilvánulásait. Közös tényezőül a belsős, szekréciós mirigyeknek (pajzs, mellékvese, ivari mirigyek stb.) egyenesen a vérbe ömlő váladékát a hormonokat nevezték meg, mint amelyeknek egyenlőtlenül termelt mennyiség® és minősége okozója a normától való eltéréseknek, a pathológiásba való eltolódásoknak. Ez az irány sok konkrét eredményt mutat fel, különösen a temperamentum, a karakter vizsgálatoknál, azonkívül az értelmiség fogyatékosság egy csoportjánál is a betegség felderítéséül szolgált. Nagy eredménnyel használható tehát a gyógypedagógia különböző ágazataiban; a kriminálpedagógiában irányt és határt szab arra nézve, hogy senkit a maga énjéből, konstitúciójából kiforgatni nem lehet, de viszont a kóros tünetek ereje csökkenthető. Nálunk a Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium (Szondi) dolgozik főleg ezzel a módszerrel s az Erzsébetfalvai Gyermekbírósághoz csatolt Kriminálpedagógiai Intézet (Kármán-Révész Margit) vallotta magát ez irány követőjének. A háború nagy emberszüksége, a munkaerők lehető legjobb kiválasztásán alapuló maximális munkateljesítmény lehetősége növelte jelentőssé az új pszichológia pszichotechnikai irányát. Nem ok nélkül vallja hazájául Amerikát, de magán hordja szülőföldje minden előnyét és hátrányát. Kutatási területe az embernek a munkához való viszonya, azaz keresi, hogy melyik ember (v. emberré nőve, serdülő gyermek), milyen munkára alkalmas leginkább (pályaválasztás), de keresi azt is, hogy egy bizonyos munkára melyik ember a legalkalmasabb (munkás-kiválasztás). Ez irány természetszerűen legkönnyebben mechanizálódik s gyakran megesik, hogy a sok számtól nem látszik ki az ember, de óvatos és lelkes vizsgálók nagy odaadással regisztrálják a vizsgálat közbeni magatartást, az egyén általános érdeklődését és temperamentumbeli kísérő jeleit is. Ez az irány leginkább a gyáriparral összefüggő viszonylatokban talált létjogosultságot, nálunk is a nagyobb üzemek pl. BSzKRT), a Társadalombiztosító Tanonc osztály (Bálint), a Pedagógiai Szeminárium Pszichológiai Laboratóriuma (Nagy)a MIKÉFE (Lénárt Edit) végez — részben teljesen önálló — ilyirányú vizsgálatokat. Az újabb irányok egyik szép útjelzője az individuálpszichológia, mely az egyénnek különösen azon összefüggés rendszereit kutatja, melyek az egyéni érvényesülés szolgálatában állanak. Tehát itt is az egyén munkavégzése a probléma egyik lényeges mozzanata. Az individuálpszichológia azonban igen erősen tekintettel van arra, hogy az emberi tevékenység nem önmagában bonyolódik le, hanem hogy az ember társak között él és társakkal együtt dolgozik. Tehát ez az irány igen nagy mérvben hangsúlyozza a munkavégzés mellett a társadalmi értékelés másik, nem kevésbé fontos tényezőjét, ez embernek a többi embertársához való viszonyának mikéntjét. Ezen irányelvtől vezérelve, végigjárja az egyéni fejlődés teljes horizontját, figyelve különösen a megakadásokra, melyeket, mint a külső tényezők előnytelen vagy időszerűtlen szerepének következményeit próbálja megmagyarázni. Ezért igen pontosan igyekszik lemérni és lehetőleg elkerülni a nevelés körül felmerülő hibákat, például elkényeztetés, önbizalmatlanság s fennen hirdeti a szorgalom, az akarat mindenen áthatoló) erejét. Követői különösen, mint harmonikus emelkedettségre törekvő jó emberek, mint jó nevelők válnak be, mindig aktívak, hivők maradnak. Mint társadalmi munkások (Patronázs egyesületek, gyermekvédelmi intézmények tagjai) a legkiválóbbaknak bizonyultak. Nálunk a Gyermekvédő Liga keretében vannak individuálpszichológiai nevelési tanácsadók (Máday). Mindezen irányok létjogosultságát a teljességre való törekvés és művelőinek egyéni rátermettsége adja meg. A nemrégiben újjászervezett, ingyen rendelés szegénysorai, szellemileg csökkent, lelkileg beteg, nehezen nevelhető gyermekeknek az Országos Gyógypedagógiai Tanácsadó (VIII., Mosonyi utca 6., vezető Schnell János dr. főorvos) szervezete keresztmetszetben mutatja a fentebb vázolt fejlődési vonulatot az alkalmazott lélektanban. Háttérül szolgál az elméleti lélektan; módszereiben esetek szerint felhasználja a pszichoanalízis, a konstitúciós pszichológia, a pszichotechnika, az individuálpszichológia speciális munkaterületeit, hogy a végeredmény koncentrált orvos-pszichológiává tevődjék össze. Dr. Révész Margit .A. Régi templom. B. Kulturház. C. Díszudvar. D. Árkádsor. E. Hősök temploma. F. Iskolaudvar. G. Árkádsor az iskola épülete körül. H. Dohány-utca. I. Wesselényi-utca. HOGYAN LESZ A TUDOMÁNYBÓL ÉLŐ HATALOM? A lélektani kutatás újabb irányai A múlt század 70-es éveiben emelkedett a lélektan a természettudományok sorába és azóta haladása, jelentősége együtt nő többi testvérével, különösen az orvosi tudomány és a szintén természettudományi alapokon nyugvó pedagógiával. A középiskoláig visszanyúló átélt emlékeink a természettudományok módszereinek kettéválasztása, az egyszerűbb megfigyelés és a tudatosabb kísérleté. Ezen módszerek részben egymásba fonódnak, máskor riválisok, mikor is az egyik akarja magának az egyeduralmat biztosítani, ezen kölcsönhatás eleven, előttünk lefolyó, tanulságos fázisa a tudománytörténelemnek. Egészen a XX. század elejéig az újabb, tudományosabb szinti, sok segédeszközzel dolgozó kísérleti lélektan állott előtérben. Évtizedekig tartott a büszke Gallilei-mondás: „Mérj meg mindent, ami mérhető és tégy mindent mérhetővé". Így állottak elő azok a fontos részleteredmények, mit a különböző (főleg német) laboratóriumokban pontos kivitelezésben, megfelelő óvatossági feltételek között felszínre hoztak. Az emlékezési fajták (szám, szó, név, arc, hely stb.) szétválasztása, a felfogási típusok (visuális, acusticus, motoros, vegyes stb.) észrevétele, különböző szám műveletek idejének megállapítása, az érzetek képzetekké — közképpé — fogalommá válása, az érzelmi velejárók kutatása (pl. három kiterjedésű reszketésmérő, kar-térfogatmérés), kor, nem, betegség általános tényezőinek lemérése, stb., ezen időszak produktív állomásai. Hazánkban különösen franschburg és iskolája voltak leginkább ez irány képviselői s a Gyógypedagógiai, Psychológiai Laboratóriumból kikerült emlékezés-vizsgálatok ma is időálló s mindenütt bevezetett módszerekként váltak be. Az utolsó húsz évben, de különösen a háború óta, a lélektanban is az az irány került előtérbe, (teljes parallelizmusban az orvosi tudománnyal), hogy nem elégszünk meg a részlet tünetek vizsgálatával, hanem az egész egyén a maga egységében, totalitásában áll a tudományos érdeklődés reflektortüzében. Ahogyan az orvosi tudományban a betegség okozó mellett a beteg egész szervezetét, alkatát tesszük felelőssé a kitermelt tünetek minőségéért pl. ugyanaz a bacillus egyik szervezetet megbetegíti, a másikat nem. A lélektanban is az általános egységes részletek pontos megállapítás mellett előtérbe nyomult, az egyéniség összeállítottságának, a szerkezetnek, a structurának a mindennél döntőbb, fomnaképző ereje. Ezt az új, teljességre, szerkezeti összeállításra törekvő lélektant is több irányban, más-más módszerekkel igyekeznek meglátni, lerögzíteni a különböző kutatók. Abban azonban ezen újabb módszerek mind megegyeznek, hogy a kísérletnek másodrendű, csak adatgyűjtő szerepe van, a lényeg a megfigyelésen, az összefüggések megállapításán nyugszik. Azaz a természettudományban nélkülözhetetlen mennyiségi (quantitativ) eredmények mellett a végleges megoldást a minőségi (qualitativ) összegesítés, az egységgé tömörítési adja meg. Érdemes és érdekes ezen új utak kialakulását, a gyakorlati életbe való hatalmi bevonulását figyelemmel kísérni. Ilyen nagyjelentőségű kutatási irány a psycho-analisis, mely bár jellegzőül az analízis nevet hordja, lényege és időbeli megjelenése szerint egyike volt az új, syntetikus módszerű eljárásoknak. A régebbi jelszó így hangzott: minden emberi megnyilvánulás végső mozgatója ,az egyéni fentartásra (védelem-támadás, munka) s a faj biztosítására irányul (szerelem, gyermekgondozás). A psycho-analisis ezt így magyarázza: az ember mindenható érzéssel születik s a tapasztalat kényszerűsége alatt tanulja meg elviselni a valóságot, (libidó és realitási princípium.) Ez a kölcsönhatási folyamat lassan megy végbe, (primitív népek megállásai, a gyermekkor mágikus stádiumai) s igen könnyen állnak elő között kellemetlen zavarok, melyek elbújva a valóság kényszere elől, a tudattalanban tartósan megtapadnak, (mint a bacillusok a nyugvó folyamatoknál) s valamely incidens kapcsán gyakran, mint félelmi érzések kerülnek felszínre. A psychoanalisis ezen jelzett útirányából szinte magától adódik a megfelelő munkaterület: igen nagy kiterjedésű megfigyeléseket gyűjtött és magyarázott a primitív népek szokásairól (tabu, fetischizmus), a gyermekkor sok időleges tökéletlenségét, megtorpanását fedte fel, (túlságos megtapadás egyik szülőnél, a másik iránti ellenszenv, az erotikum fejlődési fázisai) az ideges tüneteket az egész egyéniség tökéletlenségével hozta összefüggésbe, az álomjelenségeket elsőül igyekezett az egyéb lelki tartalmakkal összefüggő analógiába hozni, stb. Mindezek alapján igen jól bevált mint kutató tudomány a rendestől eltérő lelki jelenségek magyarázatos megfigyelésére, s mint gyógyító tudomány az ideges jellemek önfejlesztésére. A gyakorlati életben való általánosítása hosszadalmas volta miatt lassan tör előre;egy beteg átlagos kezelése körülbelül 300 órát vesz igénybe) elveiből a kezdeti szélsőségek után sok őszinte, mély, töretlen erejű energia áradt szerte széles társadalmi körökbe. Nálunk a privát rendeléseken, előadásokon kívül most van egy gyermekrendelő alakulóban. Egy másik, sok tekintetben diametrálisan ellenkező újabb kutatási irány a constitutios psychologia, amelv szerkezeti alapjait a testi tényezőkben látja. Ezen kutatási irány olyan adatokat gyűjtött és vetett egybe egymással, melyek azt igazolják, hogy bizonyos jellegű testi felépítettséghez meghatározott lelki típus A Gráf Zeppelin sarid útja Berlin, december 28. (XVdlff.) Az Aeroartik elnökének közlése szerint a Gráf Zeppelin északsarki utazásának keresztülvitelére az 1930. év folyamán már nem lehet számítani. Az elnök azonban reméli, hogyha kedvezőbb kilátások nyílnak a biztosítás megkötésére, az északsarki utazás 1931-ben feltétlenül megtartható