Ujság, 1929. december (5. évfolyam, 274-296. szám)

1929-12-29 / 296. szám

8__ ÚJSÁG VASÁRNAP, 1929 DECEMBER 29 A dohány utcai zsidó templom és környéke Az utolsó pályázat eredménye A minap közöltük la­­ punkban annak a zárt­körű pályázatnak ered­ményét, melyet a pesti izr. hitközség immár harmadizben írt ki. A hitközség a Wesselé­­nyi­ utca Károly-körúti torkolatának szabályo­zásakor azzal a felté­tellel kapta meg a fő­­ várostól a dohány utcai zsidótem­plomnak a Wesselényi­ utcával ha­táros keskeny telek részét, hogy azt meg­felelő módon — a vá­rosszabályozási tervre való tekintettel —­ be­építteti. Ennek a fel­tételnek teljesítése ér­dekében hirdette meg pályázatát a hitközség. Kétszeri eredménytelen pályázat után a harmadik pályázaton Faragó Ferenc és Vágó László építészek kaptak megbízást az épít­kezés kivitelére. Mellékelt képeink fogalmat adnak a probléma mibenlétéről. A régi templom a megadott telek formátlansága miatt meglehetősen torz alaprajzúnak sike­rült. Másrészt a W­esselényi­ utcai frontrészlet telke annyira keskeny, hogy önálló épület rajta el nem fért. Faragó tervén, mely Vágóé­val rokon, a keskeny telek egész hosszában díszudvar szerepét kapja, melyet jobb- és baloldali árkádsor szegélyez. A régi temp­lom főkapujával szom­szédos frontrészen a pályaterv elkészítői egy­emeletes kultúrházat építenek, melynek föld­szintje árkádos, eme­leti részében pedig a zsidó múzeum kapna helyet. A földszinti ár­kádon keresztül jutni a díszudvarba. Annak végében fog állni a Hősök kupolás temploma. A templom mellett jobbkéz felől megint zárt térre jutni, az iskola udvarára, me­lyet ismét árkádsor szegélyez. A győztes terv­nek az a főérdeme, hogy a telek szabálytalan alakját két négyszögre osztja, vagyis megsza­­bályosítja. A tervező művészek közül Vágó László neve rég ismeretes. Sok érdemes alkotás fű­ződik hozzá, egyebek közt a Városi és a Ma­gyar Színház nézőterének átalakítása stb. Fa­ragó Ferenc viszont homo novus, ki eddig csak pályázatokon tűnt fel. 1902-ben született és a charlottenburgi műegyetemen tanult. Is tartozik. Adataikat öröklődési viszonyok, testmérési számok, biológiai folyamatok, megbetegedési arányok stb. összeállításából konstruálták meg s ehhez hasonlították a­ pszichés adottságokat, mint felfogási, figyelő,, akarati típusokat, a mozgásbeli formát, rit­must, a temperamentum, a jellem megfelel® megnyilvánulásait. Közös tényezőül a belsős, szekréciós mirigyeknek (pajzs, mellékvese, ivari mirigyek stb.) egyenesen a vérbe ömlő váladékát a hormonokat nevezték meg, mint amelyeknek egyenlőtlenül termelt mennyiség® és minősége okozója a normától való eltéré­seknek, a pathológiásba való eltolódásoknak. Ez az irány sok konkrét eredményt mutat fel, különösen a temperamentum, a karakter vizsgálatoknál, azonkívül az értelmiség fogya­tékosság egy csoportjánál is a betegség fel­derítéséül szolgált. Nagy eredménnyel hasz­nálható tehát a gyógypedagógia különböző ágazataiban; a kriminálpedagógiában irányt és határt szab arra nézve, hogy senkit a maga énjéből, konstitúciójából kiforgatni nem lehet, de viszont a kóros tünetek ereje csök­kenthető. Nálunk a Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium (Szondi) dolgozik főleg ezzel a módszerrel s az Erzsébetfalvai Gyermekbírósághoz csatolt Krim­inálpedagó­­giai Intézet (Kárm­án-Révész Margit) vallotta magát ez irány követőjének. A háború nagy emberszüksége, a munka­erők lehető legjobb kiválasztásán alapuló maximális munkateljesítmény lehetősége nö­velte jelentőssé az új pszichológia pszicho­­technikai irányát. Nem ok nélkül vallja ha­zájául Amerikát, de magán hordja szülőföldje minden előnyét és hátrányát. Kutatási terü­lete az embernek a munkához való viszonya, azaz keresi, hogy melyik ember (v. emberré nőve, serdülő gyermek), milyen munkára al­kalmas leginkább (pályaválasztás), de ke­resi azt is, hogy egy bizonyos munkára me­lyik ember a legalkalmasabb (munkás-kivá­­lasztás). Ez irány természetszerűen legkönnyebben mechanizálódik s gyakran megesik, hogy a sok számtól nem látszik ki az ember, de óva­tos és lelkes vizsgálók nagy odaadással regisz­trálják a vizsgálat közbeni magatartást, az egyén általános érdeklődését és temperamen­tumbeli kísérő jeleit is. Ez az irány leginkább a gyáriparral összefüggő viszonylatokban talált létjogosultságot, nálunk is a nagyobb üzemek pl. BSzKRT), a Társadalombiztosító Tanonc osztály (Bálint), a Pedagógiai Sze­minárium Pszichológiai Laboratóriuma (Nagy)a MIKÉFE (Lénárt Edit) végez — részben tel­jesen önálló — ilyirányú vizsgálatokat. Az újabb irányok egyik szép útjelzője az individuálpszichológia, mely az egyénnek kü­lönösen azon összefüggés rendszereit kutatja, melyek az egyéni érvényesülés szolgálatában állanak. Tehát itt is az egyén munkavégzése a probléma egyik lényeges mozzanata. Az individuálpszichológia azonban igen erősen tekintettel van arra, hogy az emberi tevékeny­ség nem önmagában bonyolódik le, hanem hogy az ember társak között él és társakkal együtt dolgozik. Tehát ez az irány igen nagy mérvben hangsúlyozza a munkavégzés mel­lett a társadalmi értékelés másik, nem kevésbé fontos tényezőjét, ez embernek a többi ember­társához való viszonyának mikéntjét. Ezen irányelvtől vezérelve, végigjárja az egyéni fej­lődés teljes horizontját, figyelve különösen a megakadásokra, melyeket, mint a külső ténye­zők előnytelen vagy időszerűtlen szerepének következményeit próbálja megmagyarázni. Ezért igen pontosan igyekszik lemérni és le­hetőleg elkerülni a nevelés körül felmerülő hibákat, például elkényeztetés, önbizalmatlan­ság s fennen hirdeti a szorgalom, az akarat mindenen áthatoló) erejét. Követői különösen, mint harmonikus emelkedettségre törekvő jó emberek, mint jó nevelők válnak be, mindig aktívak, hivők maradnak. Mint társadalmi munkások (Patronázs egyesül­etek, gyermek­­védelmi intézmények tagjai) a legkiválóbbak­nak bizonyultak. Nálunk a Gyermekvédő Liga keretében vannak individuálpszichológiai ne­velési tanácsadók (Máday). Mindezen irányok létjogosultságát a teljes­ségre való törekvés és művelőinek egyéni rá­termettsége adja meg. A nemrégiben újjászer­vezett, ingyen rendelés szegénysorai, szelle­mileg csökkent, lelkileg beteg, nehezen nevel­hető gyermekeknek az Országos Gyógypeda­gógiai Tanácsadó (VIII., Mosonyi­ utca 6., ve­zető Schnell János dr. főorvos) szervezete keresztmetszetben mutatja a fentebb vázolt fejlődési vonulatot az alkalmazott lélektanban. Háttérül szolgál az elméleti lélektan; mód­szereiben esetek szerint felhasználja a pszicho­analízis, a konstitúciós pszichológia, a pszicho­technika, az individuálpszichológia speciális munkaterületeit, hogy a végeredmény koncen­trált orvos-pszichológiává tevődjék össze. D­r. Révész Margit .A. Régi templom. B. Kulturház. C. Díszudvar. D. Árkád­sor. E. Hősök temploma. F. Iskolaudvar. G. Árkádsor az iskola épülete körül. H. Dohány-utca. I. W­esselényi-utca. HOGYAN LESZ A TUDOMÁNYBÓL ÉLŐ HATALOM? A lélektani kutatás újabb irányai A múlt század 70-es éveiben emelkedett a lélektan a természettudományok sorába és azóta haladása, jelentősége együtt nő többi testvérével, különösen az orvosi tudomány és a szintén természettudományi alapokon nyugvó pedagógiával. A középiskoláig visszanyúló átélt emlé­keink a természettudományok módszereinek kettéválasztása, az egyszerűbb megfigyelés és a tudatosabb kísérleté. Ezen módszerek rész­ben egym­ásba fonódnak, máskor riválisok, mikor is az egyik akarja magának az egyed­uralmat biztosítani, ezen kölcsönhatás eleven, előttünk lefolyó, tanulságos fázisa a tudo­­mánytörténelemnek. Egészen a XX. század elejéig az újabb, tudományosabb szinti, sok segédeszközzel dolgozó kísérleti lélektan ál­lott előtérben. Évtizedekig tartott a büszke Gallilei-mondás: „Mérj meg mindent, ami mérhető és tégy mindent mérhetővé". Így állottak elő azok a fontos részleteredmények, mit a különböző (főleg német) laboratóriu­mokban pontos kivitelezésben, megfelelő óva­tossági feltételek között felszínre hoztak. Az emlékezési fajták (szám, szó, név, arc, hely stb.) szétválasztása, a felfogási típusok (visuá­­lis, acusticus, motoros, vegyes stb.) észre­vétele, különböző szám műveletek idejének megállapítása, az érzetek képzetekké — köz­képpé — fogalommá válása, az érzelmi vele­járók kutatása (pl. három kiterjedésű reszke­­tésmérő, kar-térfogatmérés), kor, nem, beteg­ség általános tényezőinek lemérése, stb., ezen időszak produktív állomásai. Hazánkban kü­lönösen franschburg és iskolája voltak legin­kább ez irány képviselői s a Gyógypedagógiai, Psychológiai Laboratóriumból kikerült emlé­kezés-vizsgálatok ma is időálló s mindenütt bevezetett módszerekként váltak be. Az utolsó húsz évben, de különösen a há­ború óta, a lélektanban is az az irány került előtérbe, (teljes parallelizmusban az orvosi tudománnyal), hogy nem elégszünk meg a részlet tünetek vizsgálatával, hanem az egész egyén a maga egységében, totalitásában áll a tudományos érdeklődés reflektortüzében. Ahogyan az orvosi tudományban a betegség okozó mellett a beteg egész szervezetét, alka­tát tesszük felelőssé a kitermelt tünetek mi­nőségéért pl. ugyanaz a bacillus egyik szerve­zetet megbetegíti, a másikat nem. A lélektan­ban is az általános egységes részletek pontos megállapítás mellett előtérbe nyomult, az egyéniség összeállítottságának, a szerkezet­nek, a structurának a mindennél döntőbb, fomnaképző ereje. Ezt az új, teljességre, szer­kezeti összeállításra törekvő lélektant is több irányban, más-más módszerekkel igyekeznek meglátni, lerögzíteni a különböző kutatók. Abban azonban ezen újabb módszerek mind megegyeznek, hogy a kísérletnek másod­rendű, csak adatgyűjtő szerepe van, a lényeg a megfigyelésen, az összefüggések megállapí­tásán nyugszik. Azaz a természettudomány­ban nélkülözhetetlen mennyiségi (quantitativ) eredmények mellett a végleges megoldást a minőségi (qualitativ) összegesítés, az egységgé tömörítési adja meg. Érdemes és érdekes ezen új utak kiala­kulását, a gyakorlati életbe való hatalmi be­vonulását figyelemmel kísérni. Ilyen nagyje­lentőségű kutatási irány a psycho-analisis, mely bár jellegzőül az analízis nevet hordja, lényege és időbeli megjelenése szerint egyike volt az új, syntetikus módszerű eljárásoknak. A régebbi jelszó így hangzott: minden emberi megnyilvánulás végső mozgatója ,az egyéni fentartásra (védelem-támadás, munka) s a faj biztosítására irányul (szerelem, gyermek­­gondozás). A psycho-analisis ezt így magya­rázza: az ember mindenható érzéssel születik s a tapasztalat kényszerűsége alatt tanulja meg elviselni a valóságot, (libidó és realitási princípium.) Ez a kölcsönhatási folyamat las­san megy végbe, (primitív népek megállásai, a gyermekkor mágikus stádiumai) s igen könnyen állnak elő között kellemetlen zava­rok, melyek elbújva a valóság kényszere elől, a tudattalanban tar­tósan megtapadnak, (mint a bacillusok a nyugvó folyamatoknál) s va­lamely incidens kapcsán gyakran, mint fé­­lelmi érzések kerülnek felszínre. A psycho­­analisis ezen jelzett útirányából szinte magá­tól adódik a megfelelő munkaterület: igen nagy kiterjedésű megfigyeléseket gyűjtött é­s magyarázott a primitív népek szokásairól (tabu, fetischizmus), a gyermekkor sok idő­leges tökéletlenségét, megtorpanását fedte fel, (túlságos megtapadás egyik szülőnél, a másik iránti ellenszenv, az erotikum fejlődési fázi­sai) az ideges tüneteket az egész egyéniség tökéletlenségével hozta összefüggésbe, az álomjelenségeket elsőül igyekezett az egyéb lelki tartalmakkal összefüggő analógiába hozni, stb. Mindezek alapján igen jól bevált mint kutató tudomány a rendestől eltérő lelki jelenségek magyarázatos megfigyelésére, s mint gyógyító tudomány az ideges jellemek önfejlesztésére. A gyakorlati életben való ál­talánosítása hosszadalmas volta miatt lassan tör előre;­­egy beteg átlagos kezelése körül­belül 300 órát vesz igénybe) elveiből a kezdeti szélsőségek után sok őszinte, mély, töretlen erejű energia áradt szerte széles társadalmi körökbe. Nálunk a privát rendeléseken, elő­adásokon kívül most van egy gyermekrendelő alakulóban. Egy másik, sok tekintetben diametrálisan ellenkező újabb kutatási irány a constitutios psychologia, am­elv szerkezeti alapjait a testi tényezőkben látja. Ezen kutatási irány olyan adatokat gyűjtött és vetett egybe egymással, melyek azt igazolják, hogy bizonyos jellegű testi felépítettséghez meghatározott lelki típus A Gráf Zeppelin sarid útja Berlin, december 28. (XVdlff.) Az Aero­­artik elnökének közlése szerint a Gráf Zeppe­lin északsarki utazásának keresztülvitelére az 1930. év folyamán már nem lehet számítani. Az elnök azonban reméli, hogyha kedvezőbb kilátások nyílnak a biztosítás megkötésére, az északsarki utazás 1931-ben feltétlenül meg­tartható

Next