Ujság, 1930. május (6. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Budapest, 1930 csütörtök, május 1 Ára 16 fillér, VI. évfolyam, 98. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre _ _ _ _ 10.80 pengd Egy hóra _----------- 4. pengd Ausztriában egy hóra _ 5 Schilling Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap t6 fillér vasárnap ________ 32 fillér Ausztriában hétköznap 30 Groschen vasárnap _----40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG És kiadóhivatal: VI. Aradi utca 10 TELEFON: Automata 207—54, 207—56, 207—56, 207—57 FIÓKKIADÓ HIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Royalépület) Telefonszám: József 316-28 Utazási és menetjegyiroda: Budapest, VII. Erzsébet-körút 43. Tel.: 1. 419-34 mai számunkban teljes heti rádióműsort bözlünk Róbert bácsit kiutasították az országból Nyolc pont a német-javaslat ellen Azigazságügyminiszter úr szemére vetette a büntetőjavaslat kritikusainak, hogy kifogásolnák, mielőtt még a javaslatot végleges formájában ismernék. Nos hát, itt fekszik előttünk a javaslat hiteles szövege, indokolással együtt, úgy, amint a képviselőház kinyomatta. Megállapíthatjuk, hogy ez a végleges forma semmivel sem jobb, mint az eredeti tervezet, amely a közvélemény felzúdulását kiváltotta. Az egységes párt jogásztagjai 21 pontban sorolták fel kifogásaikat a javaslat polgári része ellen, úgy látszik, hogy a büntető oldal nem érdekelte őket. Nem lesz tán hiábavaló, ha mi is pontokba foglaljuk azokat a sarkalatos tételeket, amelyek ma élő bűnvádi eljárási jogunk hatalmas oszlopai és amelyeket a törvényjavaslat egyenként kibüntetni készül. A nyolc pont a következő: 1. Az egyes bírói hatáskört kiterjeszteni nem szabad. 2. Elfogultsági kifogás emeléséért nem lehet megbüntetni sem a vádlottat, sem a védőt. 3. Bármely állampolgárt ..tény vázlatszerű rövid tájékoztató jelentés" alapján nyilvános főtárgyalás elé állítani — bűn az egyéni becsület és a személyes szabadság ellen. 4. Főtárgyalás tartása a vád előzetes közlése és a védelem előkészítésére szükséges idő engedése nélkül egyenlő a statárium állandósításával. 5. A bizonyítás lefolytatása után a védőnek és vádlottnak nemcsak ahhoz van joga, hogy ..nyilatkozhassak 11, hanem joga van teljes és alapos védőbeszéd tartásához és a főtárgyalás anyagának részetes bírálatához. 6. A vádtanács intézményét megszüntetni nem szabad. 7. A fellebbviteli fórumok előtt a zárt tanácsülésnek rendszerré tétele ellenkezik a bíráskodásról világszerte vallott újkori felfogással. 8. A büntetőbíráskodás az állam közérdekű funkciója. A bűnügynek tehát akkor is illetékmentesnek kell lennie, ha az eljárás magánvádra folyik. Ezeken a pontokon nemcsak az élő bűnvádi eljárási jogot sérti meg a javaslat, hanem egyúttal nyolc sebet vág az emberi szabadság élő testén is. Bármilyen elgyötört és átért is a magyar közszellem, ezekre a lándzsaszúrásokra fel kellébrednie. A tiltakozásra kitűnő érveket ad maga a miniszteri indokolás, amely lépten-nyomon elismeri, így amit lerombol, nem szabad lerombolnia. Kijelenti az indokolás, hogy a javaslat fő célja, hogy a fokozott munkaterhét csökkentett számú személyzet is képes legyen ellátni. Néhány sorral alább pedig elismeri, hogy ,,az igazságügyi hatóságok sikerrel küzdöttek meg a rendkívüli munkateherrel és ezidőszerint az ügyintézés ismét normális mederbe jutott". Ha pedig ez így van, akkor mi szükség van a további egyszerűsítésre? Elismeri, hogy a „terheltre kétségtelenül nagy hátrányt jelent a nyilvános főtárgyalás”‘ és mégis éppen azt akarja meghonosítani, hogy az ügyek egyszerűen az ügyész akaratából, a nyomozó rövid tájékoztató jelentése alapján, előzetes bírói felülvizsgálat nélkül főtárgyalásra kerüljenek. Elismeri, hogy az elfogultsági kifogáshoz való jog az ítélkezés pártatlanságának garanciája , és mégis ezerpengős büntetéssel riasztja el a vádlottat és a védőt attól, hogy ezzel a garanciális joggal élhessen. Elismeri, hogy biztosítékra valn szüksége,a vádemelés pártatlansága " és megfontoltsága" tekintetében és mégis megszünteti a vádirat elleni kifogást és a vádtanács intézményét. Belátja, hogy „a bűnügyek közérdekű jellegéhez képest a bűnügyi igazságügyi hatóságok működése kizárólag az államkincstár, terhe és a anagázsvádió is az állami büntető- .RÓVA* Ma az aggodalom a májusi sokadalmaktól valóban megokolt és való tény, hogy a szociáldemokraták jóhiszeműsége nem pa- ralizálja a moszkvai uszításokat. Ez világszerte így van, de csodák csodája, hogy nálunk is így van. .Világszerte megvolt a sajtó és gyülekezés , szabadsága, mellyel vissza lehet élni. Nálunk nem volt meg, nehogy visszaéljenek vele. S bevált a preventíva? Éppen a belügyminiszteri aggodalmak helytállása bizonyítja, hogy nem. Csak a törvénytisztelőket sikerült a szabadságtól megfosztani, akiknek szánva volt, jog nélkül is tudnak Bajokat csinálni. "Ennek a május elsejei jogos preventívának a konzekvenciája az volna, hogy a tisztességes társadalmat szabadítsák meg a béklyóktól, melyek a felforgatóknak eredmény nélkül vannak szánva.* Az utólagos bölcseség valóban nagyon olcsó, de amit Gaal Hasson ma mondott, egyáltalán nem bölcseség volt, hanem szomorú tények, amik lényegükben azért állottak be, mert a kormányban nem volt íeg az értékes előzetes bölcseség. Senki sem láthatta előre a bekövetkezetteket? Csak át kellene nézni a sajtópéldányokat, hogy kiderüljön, mennyire úgyszólván mindenki látta előre a bekövetkezetteket. Bethlen István ma elismeri, hogy a vámvédelem túlzott volt. Mi mindig azt tekintettük a drágaság egyik okának. A mostani megismerése a miniszterelnöknek, ugyancsak utólagos bölcseség, de nem olcsó, mert az ország drágán fizette meg. De nem is értéktelen, mert elvégre és végre valahára mégis bölcseség. ? ■* Nem 230.000-en vannak, akiknek nyári munka sem jut? Egyezzünk ki a felében: csak 125.000-en vannak. S kerekítsük ki felfelé kétmillió pengőre azokat az összegeket, miket Mayer János ma felsorolt mint munkáltatásra szánt összegeket. 125.000 a kétmillióban foglaltatik 16-szor. Tehát százhuszonötezer családnak jut családonként tizenhat pengő és ezzel Mayer János beéri és az egységes párt meg van nyugtatva. Mennyi is a legszegényebb egységespárti képviselőnek az egynapi költsége?. Megszökött egy rendőrhivatalnak az V. karüléi kapitányság tisztviselőinek pénzével országszelé körözik a hűtlen tisztviselőt A budapesti államrendőrség egész apparátusát foglalkoztatja a legfrissebb bűneset. Az V. kerületi kapitánysághoz beosztott Hegedűs Gyula nevű segédhivatali tisztviselő a kapitánysághoz beosztott rendőrtisztviselők május hónapra szóló fizetésével és lakbérével, 10.500 pengővel megszökött. A rendőrség kebelében néhány éve behozták azt a reformot, hogy a tisztviselők fizetését nd ét az állampénztár utalja át a főkapitányságnak, hanem a rendőrség egyes kerületi kapitányságai csekkel veszik fel a tisztviselői fizetésre szükséges pénzeket a Postatakarékpénztárnál. Ennek a gyakorlati eljárása az, hogy a kerületi kapitányság segédhivatali főnöke kiállítja a megállapított összegre szóló csekket, amit azután a kerület vezetője aláír. Az egyik tisztviselő szokott elmenni a pénzért a Postatakarékpénztárhoz, amit azután a segédhivatal a tisztviselőkhöz eljuttat. Április hónapjának utolsó napjában is az történt, hogy a csekket kiállították. Május lakbérnegyedes hónap és így a kapitányság nemtúlságosan , nagyszámú tisztviselőkarának járandósága, 10.500 pengőt tesz ki. A szabályszerűen kiállított és aláírt utalványt Hegedűs Gyula segédhivatali tisztnek adták át, hogy azzal a pénzt felvegye. Hegedűs Gyula harmincéves ember, tíz éve áll a rendőrség szolgálatában. Előbb a pesterzsébeti kapitányságon teljesített a segédhivatalban szolgálatot, majd néhány hónap előtt az V. kerületi rendőrkapitányságra osztották be. A fiatalember igen megbízható, rendes tisztviselőnek számított. Tudták róla, hogy Pesterzsébeten lakik, az Erzsébet utca 41. igényét érvényesíti", mégis illetékkötelezettséget állapít meg a magánvádra üldözendő ügyekben. Az egész indokoláson folytonos mentegetődzés vonul végig, mintha Isten tudja micsoda titkos okokból volna kénytelen megsemmisíteni olyan intézményeket, amiknek helyes és szükséges voltáról a javaslat szerzője maga is meg van győződve. Az igazságügyminiszter úr kijelentette, hogy szívesen fogad minden tárgyilagos kritikát. Most az ország összes ügyvédi kamarái egyhangúlag tiltakoztak a javaslat romboló szakaszai ellen Eg a találkozás ,az egész ország jogászi közvéleményének szenvedélytől mentes, tárgyilagos megnyilatkozása. Mi is szándékosan elhagytuk a megdöbbenés hangos szavait, amik a javaslat első olvasására kitértek. Az utolsó órában ime higgadt és szakszerű érveket próbálunk felsorakoztatni a javaslat ellen. Reméljük, hogy az a Zsitvay Tibor, akinek tavalyi igazságos és jószándékú költségvetési beszédével szemben le kellett tenni az ellenzéki tollat, most is megnyugtatja az országot azzal, hogy húsvéti vakációjáról visszatérve ezt a büntetőjavaslatot visszavonja. Sebestyén Ernő dr. . számú házban albérleti szobában, elvált ember, nincsenek különös szenvedélyei. Így, meg volt iránta a szükséges bizalom. Hegedűs Gyula szerdán délelőtt átvette a csekket és eltávozott, hogy a pénzt elhozza. Délben egy órakor a kapitányságon a tisztviselőknek feltűnt, hogy szokás ellenére nem hozzák a fizetésüket. Érdeklődni kezdtek és mindenkit megnyugtatott a segédhivatali főnöknek a válasza, hogy ha pénzért az egyik tisztviselő elment. Az idő múlt, már negyedkettő is elmúlt, azonban Hegedűs Gyula nem jelentkezett. Most már több érdeklődő jelentkezett a pénze után, mert két órakor a hivatalos óra lejár s ezért mindig előbb volt szokásos a gázsik kiosztása. A segédhivatal főnöke előtt is gyanússá vált a dolog, ezért jelentette az esetet a kapitányság vezetőjének, aki rögtön intézkedett, hogy detektívek menjenek át a Postatakarékpénztárhoz és állapítsák meg, hogy Hegedűs felvette-e a pénzt, vagy pedig ott várakozik a kifizetésre. A detektívek át is mentek, de a pénztárhelyiségben nem találtak senkit, mert egy órakor lezárták azt. Érdeklődésükre megtudták, hogy az V. kerületi kapitányság csekjével jelentkezett Hegedűs Gyula, felvette a pénzt és eltávozott. A detektívek visszamentek a kapitányságra, de Hegedűs még mindig nem érkezett meg a pénzzel, mire a vezető utasítást adott, hogy nyomozzál ki Hegedűs Gyula hollétét. Nyomban lakására mentek Pesterzsébetre és ott a legnagyobb csodálkozással hallották, hogy Hegedűs kedden este ruháját, fehérneműjét és egyéb értékét összecsomagolta és elbúcsúzott lakásadónőjétől, hogy áthelyezése folytán nem maradhat odakint lakni tovább, hanem Budapesten bérel magának szobát. Közben a kapitányságon is nyomoztak utána, jelentést tettek a főkapitányságon, megnézték a bejelentőhivatalban, hogy nincs-e újabb lakása az elhint tisztviselőnek. Sehol semmi nyomát nem találták, ellenben megállapították, hogy Hegedűs Gyulának érvényes útlevele volt, amelyre az Ausztriába szóló vízumot is megszerezte. Kézenfekvő volt tehát már a kora délutáni órákban az a feltevés, hogy Hegedűs Gyula előre készült arra, hogy a májusi lakbéres fizetésekkel megszökjön. Megállapította a rendőrség, hogy Hegedűs Gyula a kora reggeli órákban távozott pesterzsébeti lakásáról. Látszik, hogy előre készült a szökésre, mert gondosan összecsomagolta holmiját és magával vitte. Szobatársától hatvan fillért kért kölcsön reggelire. A csomagját a rendőrségre nem vitte be és ezért most keresik azt a helyet, ahol Hegedűs Gyula a csomagja elhelyezte, hogy a sikkasztás után érte menjen. A rendőri körözvény szerint Hegedűs Gyula Jászkarajenőn 1896-ban született, r. kat. vallásuk elvált, rendőrhivatali tiszt. Beszél magyarul, keveset németül, termete 185 centiméter magas, szeme szürke, felsőajka duzzadt, orra vastag, kissé tömpe, arca kerek, haja szőke, őszes, szemöldöke szőke, bajusza szőke, nyírott, szakála borotvált, ruházata szürke trencskott kabát, rozsdaszinűi ruha, sárga félcipő és szürke kalap. ítéletidő Franciaországban Paris, április 30. A kedd esti vihar az országban mindenütt jóval nagyobb pusztításokat végzett, mint az első jelentések alapján hitték. A turannéi síkságon teljes hat óra hoszszat tartott az ítéletidő és katasztrofális következményekkel járt. Tours városában a felhőszakadás folytán valamennyi utca víz alá került és minden forgalom megszűnt. A jégverés órák hosszat tartott és mindent megsemmisített. A fák tavaszi virágát leverte a jég és az egész vetés is elpusztult. A toursi pályaudvar villanytelepébe többször is becsappott a villám.