Ujság, 1932. december (8. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-01 / 270. szám
Budapest, 1932 csütörtök, december l Ára 8 lej Ausztriában hétköznap M 30 Groschen vasárnap . . « » , 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK Kogyodévrt 10.80 pengő egy hóra 4.— pengő Ausztriában egy hóra M M 5 Schiliing Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 18 fillér vasárnap — — _ _32 fillér VIII. évfolyam, 270. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi-utca 10 TELEFON: Automata 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet körút 43 (Royal* épület). Telefonszám: József 316—23 Utazási és menetjegyiroda: Budapest, Vill Erzsébe.-körút 43. Tel.: 1. 419-54 Újabb kísérletek A sok huzavona után e hét végén megint Gént jut szóhoz. Nagyon oda kell figyelnünk, mert most dűlőre kerül, van-e kilátás a leszerelési probléma megoldására. Felesleges hangsúlyozni, hogy Európa jövőjéről van szó. Arról, lehetséges-e, hogy a német-francia viszony annyira javuljon, hogy az eddig fennállott éles ellentét elsimul. A probléma középpontjában áll az a vita: előbb biztonság s aztán leszerelés, vagy leszerelés, mint a biztonság alapja. A franciák eddig makacsul ellenezték a német egyenjogúsági követelést a leszerelés dolgában. Ezen a ponton szakadt meg pár hónappal ezelőtt a leszerelési konferencia. A német külügyminiszter, Neurath báró, eltávozott Genfből s ezzel megakadtak a tanácskozások. Kísérletek történtek Neurath visszacsábítására. Sikertelenül. A német álláspont az volt, hogy nem vesz részt a leszerelési konferencián, míg az egyenjogúság elve nincs világosan tisztázva. Most Anglia és Olaszország határozott állásfoglalása a német követelés mellett engedékenységre bírta a franciákat. A francia konstruktív terv ugyanis a hadseregszervezetre vonatkozó részében deferál a német egyenjogúsági elv követelésének s Neurath báró e hét végén Genfbe megy, hogy a négy nagyhatalommal folytassa a leszerelési konferercly további előkészületeit. Szabaddá lett tehát az út további tárgyalásokra. A feszültség, mely az utóbbi hónapok alatt nyomasztón hatott a politikai világra, a pillanatban enyhültnek látszik. De ennél több nincs. Annyi kérdés vár tisztázásra a szárazföldi hadseregek leszerelési mikéntjéről és fokozatairól, hogy a diplomácia legvégső erőfeszítésére lesz szükség, hogy legalább a főbb pontokban megegyezés jöjjön létre. Nemcsak arról van szó, hogy mely hadieszközök küszöbölendők ki s hogy melyek azok, amelyekben az egyenjogúság elve érvényesülhet, hanem arról különösen, mily arányokban történjék a fokozatos leszerelés az egyes államok úgynevezett jogos igényei szerint. Sir John Simon most egy hete a leszerelési konferencia elnökségi ülésében szabatosan megállapította azt a tényt, hogy míg Németország a békeszerződés korlátozásának alá van vetve, a világ többi nemzeteire nézve nincs kötelezettség hadikészültségük korlátozására vagy leszállítására. A halogatás az egyenjogúsági elv érvényesítése dolgában nem jelenti azt, hogy nyíltan vagy kerülő uton Németországra kényszeríttessék egy alárendeltségi állapot, hanem az aggodalom, mik lehetnek az új helyzet gyakorlati következményei s hogy ezek esetleg veszélyeztethetik Európa nyugalmát. Az angol kormány ezek alapján súlyt helyez két pontra. Az egyik, hogy a leszerelési konferencia feladata a tényleges leszerelés maximumát, általános hozzájárulással, elérni, természetesen nem az egyenlő felszerelési jogra történő hivatkozással. A másik pont az, hogy az egyenjogúság elvének gyakorlati megvalósítása nem érhető el egyszerre. Hozzávéve Henderson kijelentését, hogy Németország nélkül lehetetlen eredményt elérni s hogy Massigli, Franciaország képviselője csatlakozott Henderson kijelentéséhez, érthető, hogy a német külügyminiszter most már biztosítottnak ítéli az egyenjogúsági elv elismerését. Hogy mi mindazokban az eredményekben, amiket Németországnak az egyenjogúság s a leszerelés dolgában sikerül elérni, éz ipse részesedünk, aziránt nem lehet kétségünk. S ez az, amiért feszült érdeklődéssel tekintünk az újabb kísérletek elé. HM ír uifin operáltak ki tamponi eov beteghOR ROVÁR Durva tömegtüntetés, gyújtogatással és a román zászló kitűzésével — ennek a lele sem tréfa. A csendőrség ugyan nyomban közbelépett, ami jelenti, hogy a román kormány éppenséggel nem azonosítja magát a tüntetéssel, mégis, hogy egy durva tömeg ennyire vetemedik a nemzetközi illem és a bennünket megillető biztonság megsértésére, az egyszerű rendbontáson kívül olyan politikai izgatottságra is vall, melyet önérzetes nemzet idegen területen sem tűrhet el. Természetesnek találjuk kormányainknak azonnali tiltakozását, még természetesebbnek fogjuk találni, ha a román kormány a rend egyszerű helyreállításán túl az ilyenkor szokásos elégtétellel szolgál. * Új törvényeket vár-e az ország a Gömbös-kabinettől? Aligha kevesli a meglévő törvények számát, Ide kellene az országnak több munka, mert kevés a kenyér, elviselhetőbb adórendszer, mert össze kell roskadni a mostani alatt, kellene biztonságosabb atmoszféra, mert ha biztatóbb is a kormány terve, a mai valóságot ez nem teszi barátságosabbá. Mikor a kormánynak csorbítatlanul megvan a rendeletkibocsátás joga, az ország nem haragudnék, ha a jót törvény nélkül kapná. A baj az, hogy törvénynyel sem kapja.* Szívesen hallgattuk a sajtófőnök kijelentéseit a magyar sajtóról s a Gömbös-kormányról, mely nem szereti az émelygős helyesléseket, mikben sem őszinteség s éppen ezért sem buzdítás nincsen. Nagyon jólesett hallanunk, hogy a kormány minden egyes magyar újságírónak az etikájára bízza a döntést, hol kezdődik a nemzeti érdek, mely előtt meg kell torpanni. Nyugodtan lelkiismeretünkre lehet ezt bízni. S ha erre bízzák, akkor a kormány saját nemzeti érzése szerint is meg lehet elégedve a móddal, amelyen akár a legteljesebb sajtószabadsággal is a magyar újságírókar gazdálkodnék. Qsss®ir®mholták és felgyújtották a kolozsvári magyar útlevélhivatal épületét Eltávolították a magyar feliratot és kitűzték a román zászlót. A magyar kormány teljes elégtételt kíván a román kormánytól. Pártközi konferencia foglalkozik csütörtökön a rombolás ügyével Vasárnap óta Erdély különböző városaiban antirevizionista tüntetések folynak. A román királyság minden részéből egy bukaresti újság felhívására különvonatok vitték a felizgatott tömegeket, hogy demonstráljanak a trianoni szerződés sérthetetlensége mellett. Az első gyűlést Nagyváradon tartották vasárnap. Bár rendzavarásoktól féltek, a puszta tiltakozásnál egyéb nem történt. A váradi gyűlés után szerdán Kolozsvárott eléggé él Bukarest, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) Ma este háromnegyed nyolc órakor (kelet-európai időszámítás) Kolozsváron egy fáklyás tüntetőcsoport a magyar útlevélosztály kirendeltségének épülete elé vonult és kövekkel bezúzta annak összes utcai ablakait, majd az égő fáklyákat a bezúzott ablakokon keresztül a szobákba dobta. Varga kirendeltségi tisztviselő lakásában meggyulladt a zongoratemtő és elégett. A kirendeltség ablakoinak függönyei pillanatok alatt lángra lobbantak és a kirendeltség személy nem ítélhető súlyos rendzavarások robbantak ki. A magyar közvélemény teles egyöntetűséggel megállapítja, hogy a szenvedélyek ilyen elvakult elfajulása a sajtóban és másutt hetek óta folytatott uszításnak eredménye. A külföldi államok területenkívüliségét, az idegen országok képviselőinek tiszteletét idáig mindenütt respektálták. Éppen ezért a román királyi hatóságoknak érezniük és tudniuk kell, hogy az események után teljes elégtétellel tartoznak. Pete csak nagy nehezen tudta megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen és az egész épület a lángok martaléka legyen. A tömeg ezután kitűzte a román zászlót a kirendeltség épületére, levette a magyar feliratot és a bezárt kapun keresztül annak feltörése után igyekezett behatolni az épületbe. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert megérkeztek a román csendőrkülönítmények és a tömeget visszaszorították. Az egész épületet most a csendőrség és katonaság kordonnal vette körül és nem engedi a tömeget az épület közelébe. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kolozsvárról érkezett jelentés szerint ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tüntetés folyamán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zászlót kitűzte. Hogyan történt a rombolás A magyar kormány tiltakozása A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget, hogy a Kolozsváron ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefolyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kormánynak, kérje a román kormány haladéktalan intézkedését abban az irányban, hogy a román helyi hatóságok további incidenseknek feltétlenül gátat vessenek, továbbá, hogy a román kormány a történtekért megfelelő elégtételt nyújtson. Csütörtökön délelőtt pártközi értekezlet lesz a képviselőházban A kolozsvári események nagy izgalmat keltettek a képviselőházban. A magyar parlamenti pártok vezetői elhatározták, hogy pártközi konferencia összehívását kérik Almást házelnöktől. Bizonyosra veszik, hogy az elnök teljesíti a pártok egyhangú kívánságát s módot ad arra, hogy a pártközi értekezlet csütörtökön délelőtt a parlament épületében összeülhet s ;A pártok bejelenthetik tiltakozásukat a magyarellenes tüntetések miatt. A tüntetés részletei Kolozsvár, noverber 30. (Információ.) A csütörtökre tervezett antirevizionista tüntetés előkészületei már szerdán egész nap nagy izgalomban tartották Kolozsvár lakosságát. A magyar lakosság aggódva várta az eseményeket s estére be is következett, amitől tartani kellett. Román diákok és egyéb elemek nagy magyarellenes tüntetést rendeztek, amelynek folyamán majdnem felgyújtották a magyar konzulátus épületét, beverték a magyar üzletek és lakások ablakait, inzultálták a magyar járókelőket és még a nyilvános helyekre is behatoltak, hogy terrorizálják a magyarokat. A tüntetés azzal kezdődött, hogy a román diákság az esti órákban az antirevizionista gyűlés rendezőségének vezetésével fáklyás felvonulást rendezett Hosszú és Iván görögkeleti püspökök tiszteletére. Hosszú Vazul püspök a Monostori-uton lakik s amikor a tömeg a belvárosból jövet levonult a Monostori-utra, zenekarok kíséretében, elhaladt a magyar konzulátus előtt is. A román diákság a konzulátus elé érve, zajos tüntetésekbe kezdett. A menet megtorpant és a magyarok ellen tüntető tömeg egyre nőtt. Egyszerre csak kövek kezdtek röpdösni a konzulátus felé s több ablaküveg csörömpölve hullott az utcára. A konzulátus földszinti ablakait egytől-egyig beverték. A földszinten a konzulátus tisztviselőinek lakása van. A betört ablakon keresztül égő fáklyákat dobáltak az épületbe s hajszálon múlott, hogy nem támadt nagyobb tűzvész. Az egyik fáklya meggyújtotta az ablakfüggönyt, amely pillanatok alatt magas lánggal égett. A konzulátusi tisztviselők szerencsére még idejekorán leszakították az égő függönyt és eloltották a tüzet. A román diákok közben zajosan kiáltozták, hogy ki kell tűzni a román lobogót a konzulátus épületére. Állítólag az egész tüntetés is azért kezdődött, mert a magyar konzulátuson nem volt kint a román lobogó, abból az alkalomból, hogy Románia egyesülését ünnepelték a román nacionalisták. A diákok végül is leszakítottak egy szomszéd házról egy román zászlót és nagy diadalordítás közepette kitűzték a magyar konzulátus egyik kitört ablakának keresztfái közé. A fáklyásmenet rendezése végül is továbbmenésre buzdította a résztvevőket s a tömeg elvonult a püspöki palota felé. Később a főtéren is megismétlődtek a magyarellenes tüntetések. Itt tartotta az első antirevizionista népgyűlést a rendezőbizottság. Több beszéd hangzott el. Felszólalt többek között Hatzie.