Ujság, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

VXLXffffXP, T9S4 JÚLU­S ! ÚJSÁG Szintiáz Pletykálkodás „A gondterhes ember“ — ennek a szeren­csétlen véget ért Pallenberg egyik legked­veltebb m­űsorsszáma volt. Ezt az általa kita­lált és rendszeresen kolportált viccet mondta el baráti körben a legtöbbször, a legszíveseb­ben, mert szerinte ez a legjellegzetesebben illusztrálta a háború utáni idők minden kon­­fúzos nyomorúságát. — Kennst Du die Geschichte mit dem Marin mit Sorgent — ez volt a stereolip kérdése azokhoz is, akikről pediig bizonyosan tudta, hogy ismételten hallották tőle a gondterhes ember történetét. Megpróbálom magyarul visszaadni a hites Pallenberg-anekdotát, melyhez hozzá kell képzelni páratlan humorát, ragyogó előadó­­képességét és utolérhetetlen mimikáját... Egy feldúlt ember állít be déli tizenkét órakor egy ismert bécsi vendéglőbe. A ve­rejték gyöngyözik a homlokáról, amint a pincér elébe teszi a változatos étlapot. — Metéltleves! (Nudlsuppe!) — ismétel­geti gyors egymásutánban percekig, aztán üveges tekintetével a pincérre meredve azt mondja: hozzon neki metéltlevest. A pincér átveszi a rendelést és serény lép­tekkel siet a konyhába a metéltlevesért, mi­alatt a vendég fejét csüggedten két tenyerébe hajtva, rádől az asztalra. Közben egyre hal­kabban morogja maga elé ez egyetlen szót: metéltleves. Kisvártatva jön vissza a pincér: egyik ke­zében a csésze levessel, a másikban a tányér­ral. Az öblös tányért vendége elé teszi és be­­önti a levest. — Tessék parancsolni, — így szól udva­riasan, — itt a metéltleves! A gondterhes ember felriad. — Metéltleves, — ismétli egyre gyorsabban és hangosabban, aztán hirtelen elhatározás­sal, mielőtt bárki is megakadályozhatná, fel­kapja a tányért és a forró metéltlevest a fe­jére önti. — De uram, — sikolt a pincér a megren­dítő látványra, — mit tetszik csinálni, hiszen ez metéltleves! — Metéltleves, metéltleves, — hajtogatja a gondterhes ember még jóegynéhányszor, aztán bocsánatkérőleg néz az elámult pin­­cérre. — Metéltleves? — kérdi kétségbeesetten most már ő maga is, én­ azt hittem, spenót! mit, de lássa be, hogy pillanatnyilag sem az idő, sem a hely nem alkalmas a dolgok megbeszélésére. A bankigazgató, amilyen derék és megértő ember, talán még folytatta volna elgondolá­sát, mely a színész szanálását célozta, ami­kor ez egy olyan mozdulatot tett, mintha le akarna ugrani a robogó autóról. — Méltóságos uram, — kiáltotta elszántan — ha nem ad nekem itt nyomban húsz pen­gőt, hát hazamegyek és főbelövöm magam! Egész kicsi hija, hogy az eső el nem mosta az Állatkert szerda esti szabadtéri elő­adását, amelyen Schwarz Vera, a bécsiek legkiválóbb operaénekesnője, a Toscával ra­gadtatta el a nagyszámú közönséget. Egye­nesen csodálatos és mindenekelőtt örvende­­detes, hogy a bizonytalan idő ellenére mi­lyen sokan voltak az Állatkertben, ami me­gint csak a keserves gazdasági helyzettel kapcsolatos. Azt is lehetne mondani, hogy itt volt Budapest műértő és zenekedvelő közön­ségének az a jelentős rétege, melynek már régen nincs lehetősége arra, hogy az opera­házba eljárjon, főként olyan feleme­lt hely­áru vendégművészhez, mint amilyen Schwarz Vera is. Láttunk igen sokakat élvezni és gyö­nyörködni Pucciniben, a Toscában, Komor Vilmos karmesterben, Leopold Bandiban, Szedő Miklósban, a nagyszerű zenekarban, az egész produkcióban, amely felett az ég­ről fekete felhők lógtak, akik még nem is olyan régen páholy és zártszékbérlők voltak az Operában és nem hiányoztak azokról a bérletszünetes előadásokról sem, amelyeken Schwarz Verához hasonló művészek és mű­vésznők vendégszerepeltek. Mostanában meg kell elégedniök ezzel a díszlet- és jelmeznélküli Toscával az állat­kertben, annak dacára, hogy egy jobb idő­ből az egész partitúrát betéve tudják, viszont az egész szép és élvezetes mulatság nem ke­rül többe egy uzsonnikávénál, melyet a leg­többen e zenei élvezetért kétségtelenül meg­vontak maguktól. A szereplő művészek is tudhatták, érezhették ezt, mert olyan oda­adással énekeltek, annyi lelkesedéssel és sze­retettel, amiért még külön dicséret illeti őket. Néhány órára legalább mindenki boldog és elégedett volt ez estén az Állatkertben és még külön az örökké izgatott Bitó Imre, a produkció vállalkozója, akinek megállapo­dása úgy szólott Schwarz Verával, hogy a művésznő a tiszteletdíját megkapja akár szép idő van, akár esik, még világosabban: akár megtartják az előadást, akár nem. Más ese­tekben ez az időtől van függővé téve, itt a play of pay egy kockázatos esetével állott szemben a rendezőség. Órákkal az előadás megkezdése előtt Schwarz Vera is, Biró Imre is az eget nézték, melynek csatornái szeren­csére csak a második felvonás végén nyíltak meg, abban a percben, amikor a művésznő belefogott a Preghierá­ba és énekelte olyan művészi készséggel, hogy még azok is, akik pedig felkészültek előre, szívesen áztak és csak akkor nyitották ki esernyőjüket, amikor elérkezett végső taktusához. A művésznő ezt a figyelmet annyira értékelte, hogy a Preghierát másodszor is elénekelte, ezúttal az esernyők egész végeláthatatlan erdeje, ten­gere felett. Sony Egy másik jellegzetes történet (nem Pal­lenberg!), hamisítatlan pesti és igaz, amely a napokban a kitűnő bankigazgatóval és egy általa nagyrabecsült színésszel esett meg. A bankár, egyébként ismert mecénás, elő­adás után vendégül látott vacsorára egy kis művésztársaságot a Gundelnél. Kitűnően et­tek, ittak, mulattak, már derengett, amikor kezdtek indulni hazafelé. Mindenki elköszönt a vendéglátó házigazdától, aki a bejárat előtt most magára maradt a kissé illuminált szí­nésszel. — Ha megengedi, Méltóságod, hazakisé­­rem! — Sose fáradjon, kedves barátom, — fe­lelt az igazgató, — itt a kocsim, hazamegyek én magamban is. No, Isten áldja meg! — Tessék megengedni, hogy hazakisérjem, mert itt nemcsak udvariassági aktusról van szó, hanem egy életbevágó kényes kérdésről. A bankár megadta magát. — Az más, akkor parancsoljon — és be­tessékelte a kocsijába. Alig indult el az autó, a színész így kezdte: — Nem akarom részletekkel fárasztani Méltóságodat, de borzalmas anyagi bajokban vagyok. Mindenféle szerencsétlen vállalko­zásba kezdtem, egyik se sikerült. Ha Méltó­ságod nem segít valahogy rajtam, összeros­­kadok a gondok terhe alatt. A jószívű bankárnak megesett a szíve a kitűnő színészen és titokban arra gondolt, hogy neki, akinek a jó Isten az átlagnál jó­val többet adott, felebaráti kötelessége né­­hányszáz pengővel segíteni bajbajutott em­bertársán. Kezdte tehát vigasztalni: — Nézze csak, kedves művész úr, — mon­dotta, — én hivatásom dacára sem vagyok érzéketlen a mások baja, gondja iránt. Majd próbálunk az ön érdekében is csinálni vala­ * Vasárnap este fej­ezi be vendégszerep­lését a Kék Madár. Jushnij és kitűnő társu­lata vasárnap este lép fel utoljára a Magyar Színházban. A Kék Madár hétfőn már el is utazik Budapestről. * A Burgszínház Ember tragédiája elő­adása — Budapesten. Hermann Röbbeling, a bécsi Burgtheater igazgatója megállapodott az egyik magyar művészvállalattal, hogy a Burgtheater teljes Ember tragédiája előadá­sát, színészekkel, díszletekkel, mindennel Bu­dapestre hozzák és Pesten a Városi Színház­ban tartják a vendégszereplést. Ősszel tehát három estén Ádám, Paul Hartmann, Éva, Marie Eis, Lucifer, Otto Tressler Budapesten játszanak. Műtét után Al­pár Gittát — mint megírtuk — néhány nappal ezelőtt megoperálták a Park-szanató­riumban; a művésznő állkapcsában egy há­lyog támadt, amely elgennyesedett s igy fel kellett vágni. A műtét pompásan sikerült s Alpár Gitta állapota annyira javult, hogy szombatra már el is hagyhatt­a szanatóriu­­mot és hazament felsőködi villájába. Másik beteg művésznőnk, Csonthy Hanna még a Frigyesi-klinikát fekszik. Környezete megnyugtató információt adott állapotáról: — A művésznő nagyon jól érzi magát s el­tekintve az operáció elmaradhatatlan követ­kezményeitől, már semmi baja sincs. Fájdal­mai elmúltak, teljesen láztalan, hétfőn pedig már látogatókat is fogadhat. Elégették Pallenberg holttestét A tragikus véget ért Pallenberg Miksa holt­teste péntek este Karlsbadból Bécsibe érke­zett és pedig a család intenciójához képest teljes titokban. A pályaudvarról egyenesen a krematóriumba szállították, ott ravatalozták fel és oda küldték jó ismerősei, barátai ko­szorúikat, virágbokrétáikat. Annak dacára, hogy a temetés időpontja vasárnapra volt hirdetve, a krematóriumban még péntek este igen sokan összegyűltek: az osztrák kultuszminisztériumnak, a bécsi állami színházak vezetőségének, a magán­színházaknak képviselői, eljött búcsúzni a halott Pallenbergtől Lehár Ferenc, Kálmán Imre, a bécsi színigazgatók közül Beer Ru­dolf és Marischka Hűbert. A bécsi színészek szintén elküldték koszorúikat elhunyt kollé­gájuk ravatalára-A holttestet szombaton délelőtt égették el. Féltizenkettőkor kezdődött a gyászszertartás a bécsi állami opera kórusának énekével, melyet orgona kísért. A koporsó mellett mé­lyen megtörve, ott állott Pallenberg özvegye, Fritzy Massary, mostohaleánya, Liesl, veje, Brúnó Frank, az ismert író és legmeghittebb barátja, Ernst Wieland. A bécsi magánszín­házak nevében frlacksmann Henrik búcsúz­tatta Pallenberget, akinek beszéde után ismét megszólalt az orgona. De ennek megkapóan mély hangjába belevegyült Pallenberg fele­ségének sikolya, aki heves sirógörcs után el­ájult. A bécsi színigazgatók és színészek egyesü­lete az ősszel nagy gyászünnepséget rendez Pallenberg emlékezetére, a Deutsches Volks­­theaterben­, azon a színpadon, ahol a szeren­csétlen művész utoljára szerepelt. * Bársony Rózsi Budapesten. Bárrsony Rózsi, a népszerű szubrett, néhány heti olasz­­országi üdülés után újra Budapestre érke­zett. Elmondotta, hogy még egy heti pihenője van, azután filmezni fog. Egyelőre aligha megy külföldre, mert egymásután több film főszerepét fogja Budapesten eljátszani. Szó van arról is, hogy Budapesten megfilmesítik a Bál a Savoyban című Ábrahám-operettet és ebben az esetben Bársony Rózsi ugyanazt a szerepet játszaná el, mint a színpadon. * Gold­stein Számi új karrierje. A régi béke­idők híres, kedves bohózatát, a Goldstein Számit láttuk viszont a Tivoli moziban, ahol most egy színtársulat működik. A Goldstein Számit Faludi Kálmán ügyes kézzel Ez aztán karrier! címen jazzoperetté dolgozta át. Segítőtársa a tehetsé­ges fiatal muzsikus, Erdőssy László volt. A mozi, azaz pardon, a színház közönsége sokat tapsolt a színészeknek, elsősorban Faludi Kál­mánnak, Takács Rózsinak, Kovács Anninak, Mórócz Babának, Szigeti Irénnek, Váradi Lajos­nak, Bazsay Lajosnak, Sarlay Imrének és a töb­bieknek. A feltámadt Goldstein Számi — hogy a címhez hűek legyünk — újra karriert csinált. * A nyolcvanéves Blasel. Őszintén bevallva, már rég megfeledkeztünk az öreg Blaselról, aki hajdan még a budapesti gyapjúutcai német szín­házban szórakoztatta a magyar közönséget. Bla­sel Pál, aki már évek óta teljes visszavonult­­ságban él Salzburgban, tegnap ülte születésének nyolcvanadik évfordulóját. Ez alkalommal a régi császárvárosból temérdek üdvözletet kapott és néhány gratulációt Budapestről is azoktól a kevesektől, akik még emlékeznek a hajdani vi­lág e kitűnő művészére. rt UIEEREN­DRE—UVARfiLK­SRA Az ideális nyári cipő fehér és színes vásznakból varrott gursi mitalppal MOilCHEilGRAZZI CIPŐGYÁR R. T., IV., Kossuth Lajos­ u. 15 * A világhírű Kék Madár Kabaré ma dél­után és este utoljára játszik a Magyar Szín­házban. Rendkívül olcsó helyárak! Este: 50 fillértől 5.80-ig. Délután 40 fillértől 4.80-ig. * A szegedi szabadtéri előadások. Az em­ber tragédiája idei szegedi szabadtéri előadása méreteiben, a kiállítás pompájában s a sze­replők összeállításában messze túl fogja szár­nyalni a tavalyit. A színpad építéséhez a ra­gyogó szépségű Dóm­ téren, hétfőn hozzákez­denek és ugyancsak hétfőn érkezik Szegedre Oláh Gusztávval és Tolnay Pállal a teljes rendezői és szcenikai gárda, hogy a helyszí­nen véglegezzék a szinpadrajzot, az egész ha­talmas teret behálózó világítási tervet s a ragyogónak készülő előadás minden más kel­lékét. A jövő héten megkezdődik a próba s az egész együttes munkáját Bánffy Miklós gróf főrendezőn és Oláh Gusztáv rendezőn kívül három rendező fogja irányítani. * Két júniusi bemutató. A Józsefvárosi Szín­ház pénteken este mutatta be Szökik az asszony című operettet. A főszereplők: Horváth Böskes, Futó Klári, Jeney Ottó és Balázs István igen nagy sikert arattak, de kiérdemelt tapsot kapott a többi szereplő is. Nagy mértékben emelték az előadás nívóját a szép díszletek és a gondot rendezés. Utolsó bemutatóját tartotta ebben a szezon­ban pénteken este az Erzsébetvárosi Színház. Ez alkalomal Szigligeti A cigány című népszínműve került színre, Rózsahegyi Kálmán vendégfellép­tével. A kis színház, amely csak nemrégen kezdte meg sorozatos kivételes sikerű előadásait, méltó módon fejezte be az idei évet. Hétfőn már meg­kezdődik a nyári szünet, augusztus 17-én nyitja meg ismét a kapuit. * Rozgonyinál 3 fénykép 8 P. Calvin-tér 5. Hangversenyek Állat- és Növénykerti hangversenyek. Budapesti Hangverseny-Zenekar Hétfő: Opera- és operett-részletek. SZERDA: TRUBADÚR Báthy, Halmos, Csóka,­ Vermes felléptével. Csütörtök: Filléres Beethoven-c'Mus II. est, Egmont-nyitány, IV. és V. szimfónia. SZOMBAT: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Kosáry Emmi, Laurisin, Király Ernő, Szilágyi Marcsa, Bókay stb. Jegyek elővételben Rózsavölgyinél. Színházak és kabarék műsora: VÍGSZÍNHÁZ (Városliget, volt Beketow-cirkusz)­ A cirkusz csillaga. Naponta 8, csütörtök* péntek és vasárnap d. u. */14 órakor is. MAGYAR SZÍNHÁZ: Kék madár vendégjátéka* Naponta este 8, vasárnap délután 144-kor is* BETHLENTÉRI SZÍNPAD: Anyaszív Naponta­­'99. csütörtök, szombat, vasárnap és 'AD* BUDAI SZÍNKÖR: Tabáni orgonák (4, 8). ROYAL ORFEUM: „Csak azért is“ (4, V19). TIVOLI: Naponta 6 és 9 órakor. JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: A cigány. ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Szeressen kedves* JARDIN, Erzsébet királynéul 1. Varieté műsor* Komédia Kabaré: Grand Guignol vendégjáték* Naponta 9-kor. Vasárnap d. u. l/15-kor is. FŐVÁROSI NÉPARÉNA. Előadások hétköznap, 4-től, vasár- és ünnepnap 3 tól folytatólag* Esti díszelőadás */19-kor. A SZÍNHÁZAK JÖVŐ HETI MŰ­SORA:­­ VÍG (a cirkuszban). Egész héten minden este, csü­­törtökön és vasárnap délután: A cirkusz csillaga. BETHLEN TÉRI. Egész héten minden este, csütörtök* szombat, vasárnap d. u.: Anyaszív. BUDAI. Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Tabáni orgonák.­­ BUDAPESTI. Szerda: ... itt a szerelem (­főpróba)* csütörtök (először), péntek, szombat, vasárnap d. és este. ... itt a szerelem. ROYAL. Egész héten minden este és vasárnap d. u.­ Csak azért is! Nem kell többé borotválkoznia Johann Maria Farina gegenüber dem RUDOLFPLATZ hAPniuacTonsttsiKl hocvNáltal MraBMMminwTM'mi JQ *1 Kapható szaküzletekben és a magyarországi vezérképvise-UUl BI«3&Gi«SI|« ■ (A szőrzetet szinte feloldja) ■ ■ létnél: Markovit*, VI, Andrassy-ut 81, tel.: 19­8-87

Next