Ujság, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

2 VILÁGGAZDASÁG Lamoureux kereskedelmi miniszter JTRUTZS elfogadta a szovjet kormány meghívását és a jövő hét elején Moszkvába utazik. A minisztert elkíséri útjára a kereskedelmi minisztérium egyik főtisztviselője, valószínűleg Donneron Craponne, a kereskedelmi szerződések ügyosztályának igazgatója. Lamoureux moszkvai tartózkodása alatt előreláthatólag tárgyalásokat kezd az 1935 január elsején lejáró franciaszovjet kereskedemi szerződés megújítása céljából. Newoirk Roosevelt elnök a Nemzeti KullsCWyUlK kereskedelmi Tanács elnökéhez táviratot intézett, amelyben a következőket mondja: „Olyan módon akarjuk helyreállítani a nemzetközi kereskedelmet, hogy az ne csak egyes nemzeteknek, hanem valamennyi nemzetnek, ne csak a népek egyik csoportjának, hanem az egész világnak javára váljék." A világkereskedelem kedvezőtlen helyzetéről az elnök kijelenti, hogy a hanyatlás többféle okra vezethető vissza, de a legártalmasabbak közé tartoznak azok a felesleges és mesterséges korlátok, amelyek akadályozzák az egészséges árucserét. ■\I7_hírwvrnn Hull amerikai külügyminisz- VV dMlNIlJ'llHJ ter a külkereskedelmi társaság értekezletén mondott beszédében nyíltan a kölcsönösségen alapuló kereskedelmi politika szükségét hangoztatta és a következőket mondotta: — Nyíltan és őszintén bevalljuk, hogy súlyosan hibáztunk a múltban és megbántuk tévedéseinket. Most készek vagyunk bűnbánatunk jeléül minden lehetőt elkövetni a nemzetközi ke-eskedelem fellendítésére. Amint a múltban sajnálatos rossz példát szolgáltattunk a túl magas vámsorompók és az áthághatatlan kereskedelmi akadályok felépítésével, amely példát más nemzetek is követtek, úgy most arra akarjuk a többi nemzeteket rábírni, igyekezzenek velünk vállvetve az általunk közösen okozott károkat jóvátenni. Az iránt nem lehet a legcsekélyebb kétség sem, hogy meg kell fordítani a külkereskedelmi politika jelenlegi mesterséges irányzatát és elsősorban a következő célokat kell megvalósítani: 1. Az árak és a termelési költségek viszonyának megjavítása. 2. A nemzetközi árszínvonal egyensúlyának is.helyreállítása. 3. A pénznemek szilárdságának helyreállítása. Mncszkvn A kormány által a masnimunatoa a parasztgazdaságokra kivetett rendkívül súlyos adók következtében több ezer magángazdálkodó elhatározta, hogy csatlakozik a gyűjtőgazdaságokhoz. A szigorított adók bevezetésének másik következményeképen Közép- Oroszországból a parasztok nagy tömege vonul a távol kelet felé, ahol a magángazdálkodók politikai és egyéb okokból nem fizetnek adót. Tallin Észak-Amerika, Hollandia és Anglia J.UKIU tudvalévően tiltakozást emelt a japán földolajpiac újjászervezése ellen, hivatkozva arra, hogy ez sérti a külföldi társaságok érdekeit. Mint a japán külügyminisztérium közli, a japán kormány ezt a tiltakozást visszautasította. A japán földolajpiac újjászervezése ugyanis most már befejezett tény és a japán kormány erre vonatkozó határozatait tööbbé nem lehet visszavonni. Párt70 A kereskedelmi tengerészeti minisztéiszatérium azt kívánja, hogy a szardínia behozatali vámját, amelyet nemrégiben emeltek fel tonnánként 125 frankról 150 frankra, most újból emeljék. A minisztérium szerint csak így lehetne segíteni a francia halászokon, akik most munka nélkül állanak. A kereskedelmi és a külügyi minisztérium ellenzi ezt a kérést, mert teljesítését nem tartja összeegyeztethetőnek a Spanyolországgal és Portugáliával létesült egyezményekkel. Richaroes A kis-emtente-államok jegybank- DUKalcoljainak konferenciáján megállapodtak közös klíring és fizetési egyezményben és már előre messzemenő intézkedésekkel biztosították a kis-entente-államok kölcsönös pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését. A fenti egyezményben rendezték a kölcsönhátralékok kérdését is. A jegybankvezetők annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a pénzértékállandósága szoros összefüggésben van az aranyalappal, amelyről letérni nem lehet. T Afirktn Az Angol Bank igazgatóága a LUllUdli számitolási kamatlábat változatlanul két százalékban állapította meg. WinninexT A winnipegi gabonatőzsde tanáraIUINJJCsz csa közhírré tette, hogy a kormány felkérésére a decemberi búza legalacsonyabb árfolyamát bushelenként 75 centben, a májusi búza árfolyamát pedig bushelenként 80 centben állapította meg. A hirdetmény nem említi meg, hogy árrögzítés meddig marad érvényben. ■pp_1in A fizetési forgalom dolgában szep- tteriu oeember közepe óta körülbelül tíznapi megszakítással Berlinben folytatott német-angol tárgyalások egyezmény aláírásával befejeződtek. Az egyezmény azonnali hatállyal érvénybe lépett. Az egyezmény több kérdést rendez: Németország és Nagybritannia folyó áruforgalmának megfizetését, az áruforgalomból és az 1934 augusztus 10-i német-angol egyezmény alapján az Angol Bank javára fennálló különszárda felszámolását és a hosszú és közepesen beszulják falu pénzügyi kötelezettségek intézését stb. ÚJSÁG SZOMBAT, 1834 NOVEMBER 3 Kié Ady Endre műveinek szerzői joga? Márffy Ödön az örököse a szerzői jog kétharmadának Szegény Márffy Ödönné, Ady Endre özvegye, Csinszka halálával érdekes, de nem vitatható jogi probléma merült fel akörül: kié Ady Endre műveinek szerzői joga? Ady Endre 1919-ben halt meg, a szerzői jogról szóló törvény értelmében tehát műveinek kiadási joga 1969. évig illeti meg örököseit. Ez a szerzői jog, Ady Endre műveiről és költészetéről lévén szó, kétségtelenül igen értékes. Ady Endre életében annak idején örökáron, egyszersn mindenkorra eladta a szerzői jogot. A költő halála után, amikor műveinek újabb kiadásáról volt szó és amikor a kiadási jogot az Athenaeum szerezte meg, akkor a szerzői jog tulajdonosa ezt a jogot átengedte Ady Endre özvegyének, Csinszkának. Ilyenformán tehát a költő halála után özvegye, Csinszka lett a szerzői jog birtokosa, úgyis, mint törvényes örökös. Amikor Csinszka Márffy Ödön felesége lett, akkor az Adycsalád részéről jogi vita kezdődött a szerzői tulajdonjog körül és a család azt vitatta, hogy a tulajdonjog őt illeti meg. Ebben az ügyben megeggyezés jött létre, mégpedig végleges megállapodással akként, hogy Csinszka a szerzői jog jövedelmének egyharmad részét egyszers mindenkorra átengedte az Ady-családnak, míg kétharmad része a jövedelemnek az övé maradt. Márffy Ödönné halála után a szerzői jog kérdésében csak a magyar örökjog szabályai lehetnek irányadók. Eszerint Ady Endre kiadási jogát az özvegytől, mint annak egyetlen törvényes örököse, Márffy Ödön örökölte. A szerzői jog nem lévén ági vagyon, annak jövedelmei is Márffy Ödönné törvényes örökösét, Márffy Ödönt illetik meg. Ady Endre művei tantiémjeinek kétharmada tehát Márffy Ödöné, egyharmada pedig az Ady-családé, így marad ez ötven esztendeig és ötven esztendő alatt sem történhetik más, minthogy Ady Endre műveinek kiadási joga, illetőleg annak jövedelme Márffy Ödöné, illetőleg majdan az ő törvényes örököseié, tehát a Márffy-családé marad. Megállapították a Balkán-szövetség szervezetét Zárójelentés a konferenciáról Ankara, november 2. A brlkáni béke nincs veszedelemben — hirdeti a Balkán-szövetség négynapos ankarai konferenciájáról kiadott zárójelentés. Ez az egyhangú meggyőződése a Balkán-szövetség külügyminisztereinek. A Balkán-szövetség főszerve a négy külügyminiszter állandó tanácsa, segédszervei pedig a titkári hivatal és a gazdasági tanács. A gazdasági tanács féléven belül részletes tervezetet dolgoz ki a Balkán-hatalmak gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak kimélyítéséről, a Balkánállamok egymásközti közlekedésének fejlesztéséről, a Balkán Bank megalakításának lehetőségéről és a kölcsönös idegenforgalmi propagandáról. Ennek a jelentésnek legkésőbb jövő év májusára el kell készülnie, mert május 10-én összeül Bukarestben a legközelebbi Balkán-konferencia, hogy dűlőre vigye a gazdasági és kereskedelmi együttműködés ügyét. Mind a négy állam a legsürgősebben kijelöli megbízottait a gazdasági tanácsba s a tanács lehetőleg még ebben az évben összeül Athénban, a jövő év elején pedig Ankarában. A zárójelentés végül bejelenti, hogy a Balkán-szövetség hatalmai a közbiztonságügy és a törvénykezés terén is együtt akarnak működni. Az ankarai konferencia befejezése után a jugoszláv és a román delegáció a szombatra virradó éjszaka különvonaton már el is hagyta Ankarát. Titulescu szófiai látogatása tehát hétfőre várható. Megint Jankapuszta A Paris Soir munkatársának rémlátásai Párizs, november 2. Charles Reher, a Paris Soir munkatársa, Murakeresztúrról keltezett nagy tudósítást küldött lapjának, amelyet a Paris Soir ilyen címmel közöl: Különtudósítónk Surdapusztán felfedezte a jankapusztai usztasik egy részét. A cikk alcíme a következő: A táborral szomszédos falvakban állandó rémületben tartják a parasztokat ezek a titokzatos és veszedelmes vendégek. A Paris Soir cikke iskolapéldája az agyrémekből és rosszindulatból felépített tudósításoknak és többek közt a következőket mondja a tudósító: A határt gépkocsin lépte át Letenyénél. A szabadba érve, a tudósító a pusztáról elmélkedik és megállapítja, hogy ez a Kárpátok, Erdély és a Duna között elterülő hatalmas puszta terület egész Európát elláthatná, ha észszerűen megművelnék, de ez a föld maréknyi főur kezei között van, ők uralkodnak itt s a parasztság cseléd- és jobbágysorban él. A jobbágyi intézmény itt még széltében fennáll. Útban Jankapuszta felé a tudósitó és kísérete útbaigazítást kért három szembejövő paraszttól. A parasztok ugy vélték, gépkocsival nem igen lehet odamenni, mert az utakat katonai tehergépkocsikkal tönkretették. Ezek a tehergépkocsik kétszer jártak arra, nem lehet tudni, mivégből. Az egyik paraszt kijelentette, hogy a horvátok és macedónok Jankapusztáról nyolc-tíz nap óta az út mentén fekvő Surdapusztára költöztek. A gépkocsi továbbindult Surdapuszta felé. Megérkezve a sűrü ködben alacsony, hosszú sárga házcsoportra bukkant. A kapuk nyitva voltak és minden elhagyatottnak látszott, az istállók üres 'ak. Sofőrje azonban Somogyszentmikl , címet kapott és igy tudta, hogy kiholna. Csakhamar eltűnt és a tucárt rá. Itt a tudósít a közvetlen előadást és igyen akarom lehetővé tenni, hogy meg aki az igazat mondotta, megtörtént alkalmazzanak. Tehát csak szárazon felsorolom azokat a megállapításokat, amelyeket emberünk lett. Surdapusztán a jankapusztaiak 15 usztasija tartózkodik egy kicsiny négyablakos épületben. Itt hálótermeket rendeztek be számukra. Horvátok, de egy magyar ember parancsnoksága alatt állanak, aki egyúttal katonailag képezi ki őket. Valamennyien puskával vannak felfegyverkezve. Ugyanabban az épületben lőszerraktár is van. Az emberek este távoznak az épületből és a mezőkön hajnalig katonai gyakorlatokat folytatnak. Éppen kevéssel odaérkezésünk előtt tértek vissza a gyakorlatról. Tizennyolc hónapja tudjuk már, hogy Surdapusztán usztasik tartózkodnak, de ez a csoport Sándor király meggyilkolása után érkezett ide Jankapusztáról. Surdapusztáról továbbmenve, a gépkocsi a sárban elakadt. Ekkor két odavaló favágóval elegyedtek az utasok beszélgetésbe. Amikor a favágók megtudták, hogy Jankapusztára mennek, nagyon megijedtek. Jókedvük eltűnt. Szemmel láthatólag elsápadtak és akadozva felelgettek. —Messze van-e Jankapuszta? — kérdezte a tudósító. Az egyik paraszt így felelt: — Jankapuszta? Nagyon veszélyes hely ez. Tele van szerbekkel, tüstént lőnek, mihelyt valaki közeledik hozzájuk. — Dehogy, dehogy — mondotta az idegenvezető. — Hiszen már elmentek Jankapusztáról. — Tavasszal is atmondották nekünk — felelte a paraszt —, de az éjszaka során visszatérnek és reggelig lövöldöznek. Nagyon veszedelmes megközelíteni a labort. A csendőrök megtiltották nekünk, hogy arrafelé járjunk és figyelmeztettek arra is, hogy ha megsebesülünk, vagy meglőnek, semmit sem tehetnek érettünk. Akik túlságosan megközelítették a tábort, azokat a csendőrök letartóztatták és a nagykanizsai csendőrségre vitték, ahol szigorúan megintették őket, hogy ne merészkedjenek arra, mert ellenkező esetben bebörtönzik őke ! A tudósító ezután 7 pengőt ígért az egyik parasztnak, ha felszáll a gépkocsira és elkíséri Jankapusztára. A paraszt felszállott, de az egész után igen aggodalmasnak látszott, hangoztatta, hogy az utazás igen veszélyes. Ezeket mondotta: Magukat semmi veszély nem fenyegeti, de mi történik velem, ha rajtacsípnek? A csendőrök megtiltották, hogy arra járjunk. Micsoda terrort fejthetnek ki a csendőrök Jankapusztán, hogy az egész lakosság ilyen rettenetes félelem alatt áll? — kérdezi a cikkíró, majd hozzáfűzi: eszembe jutnak azok a szavak, amelyeket a belgrádi magyar követség megbízottja mondott a meghívás átadásakor előttem: „Ha ön beszélni tudna a lakossággal, akkor mindenütt megmondhatnák önnek, hogy a vidéken sohasem láttak terroristákat, horvátokat, vagy usztasikat". * A Magyar Távirati Iroda kiadásában közöltük a francia újságírónak fantasztikus vízióját, melynek valószínűtlensége — még a tájékozatlan külföldi olvasó szemében is — teljesen magán viseli jellegét. A cikkíró vagy teljességgel a levegőből kapkodta össze állításait, vagy pedig valami tévedés, félrevezetés áldozata. Rotterdami lap cikke Hága, november 2. A Rotterdamsche Courant vezércikkében ezeket írja: — Ha a jankapusztai tanya nem lenne, fel kellene találni, mert így legalább van hova levezetni a közfigyelmet. Jankapuszta a nagyhatalmak számára rendkívül hasznos, nélkülözhetetlen villámhárító lett és elképzelhető, hogy ha nem volna, milyen zavarban lenne Párizsi és a kis-entente. A magyaroknak széles a háta, ha ilyen dolgokról van szó. Remélhetőleg a népszövetség gondoskodni fog róla, hogy a magyarok ne érezzék a következményeket. Kétség nem fér hozzá, hogy a Magyarország elleni támadások a kis-entente politikai érdekeit szolgálják. Meghalt Dávid János, a legidősebb pesti építőmester A Dávid János és Fiai cég közismert főnöke, Dávid János pénteken délután 5 órakor hosszas betegség után 84 éves korában meghalt. Csak nemrégen, néhány nappal ezelőtt ünnepelte aranylakodalmát. Dávid János a legöregebb építőmestere Budapestnek. Tulajdonképpen csak egyszerű kőműves volt, aki a millenniumot megelőző években került a fővárosba. Akkoriban az ezredéves ünnepségekre készülő városban óriásiépítkezés folyt, amit a fiatal Dávid János hamarosan fölismert és ügyességével és üzleti érzékével a maga számára hasznosított. Rengeteg kiállítási épület kivitelezését bízták reá és ezeknek a munkáknak során tekintélyes vagyont szerzett, amit évtizedes munkássága folyamán megsokszorozott. Arról volt nevezetes, hogy esztendőnként negyven-ötven többemeletes bérházat épített, jórészt mint vállalkozó, megbízásból, de igen tekintélyes szántban a maga számlájára is. Amint az épületekkel elkészült, továbbadott rajtuk és a folytonosan emelkedő konjunktúra következtében mindig tetemes nyereséggel. Vállalatát annyira kiszélesítette, hogy saját famegmunkáló telepe és lakatosárugyára volt, ahol az építkezéshez szükséges fa- és vasanyagot maga készítette el. Néhány esztendő előtt, bár visszavonult cége vezetésétől, de azért aktív tagja maradt a maga alapította vállalatnak, amely Dávid János és Fia cég alatt működik most is. Helyére Fia, Dávid Károly került, aki még nagyobbszabású üzletekbe kezdett és az utóbbi esztendőkben, különösen a török kormánytól kapott megbízások alapján, rengeteg épületet emelt Ankarában, így ő kapta meg ott a Stadion építését, a lóversenyteret és az arzenált. A külföldi megbízásoktól függetlenül Budapesten is rengeteget épített a háború után a Dávid János és Fia cég, így a legérdekesebb vállalkozása volt, amikor a mostani Forummozgót építette át az addig kávéháznak, majd bankháznak használt helyiségből. Az első mozivállalkozó nem is tudott eleget tenni az építőcéggel szemben vállalt kötelezettségének, úgy hogy a Dávid cég a maga kezelésébe vette a mozit addig, amíg a Gerő-féle konszern át nem vette. Ugyancsak sokat épített a cég a kincstárnak és tevékeny része volt a városszéli építkezésekben. A most elhunyt Dávid János ugyanis már a század elején felismerte a budai hegyvidéken levő építési lehetőségeket és már akkor, különösen a Gellérthegy vidékén, sokezer négyszögöl területet vásárolt meg, amik jórészt még ma is a cég birtokában vannak. Annak ellenére, hogy az ügetőpálya fölépítésével kapcsolatosan a cég immobillá változott és kényszeregyezséghez volt kénytelen folyamodni, a Dávid-család birtokában igen nagy vagyoni tételek vannak, amelyeknek megszerzésében Dávid Jánosnak vannak hervadhatatlan érdemei, aki a maga szorgalmából, hozzáértéséből és helyes üzleti érzékéből tudott gyarapodni és vállalata megalapításával a szakmának egyik vezető tényezőjévé válni. Szaktársai részéről többször érték elismerő gesztusok, az építőmesterek testületének is jóideig elnöke volt. Dávid János temetése vasárnap délelőtt órakor lesz a kerepesi úti temetőben .