Ujság, 1935. március (10. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

3 a tüntetőket szép szóval nem lehetett kecsil-lapítani. A rendőrség több riadóautóval vonult ki s közel kétszáz diákot vett őrizetbe. A diákokat a riadóautomobilokon a rendőr-, főnökségre vitték, ahonnan hosszabb kihallgatás után legnagyobb részüket ismét elengedték. A bűnvádi eljárás természetesen megindult ellenük. A nemzeti szocialista diákok bekísérése nagy feltűnést keltett az osztrák fővárosban. Medgyasszay Vince , a dunántúli reformátusok új püspöke Csütörtökön bontották fel Balogh Jenő dr. főgondnok elnöklésével a dunántúli reformátusok új püspökére beadott szavazatokat. A 401 szavazatból 255 esett Medgyasszay Vince püspökhelyettes egyházkerületi főjegyzőre, 92 Vo.'It ' Vince dr. kecskeméti lelkészre, 55 Győry Elemér győri lelkészre, 4 Löke Károly felsőházi tag, tatai esperesre és 2 szavazat Czeglédy Sándor ceglédi lelkészre. Antal Géza püspöki székének örököse így Medgyasszay Vince lett, aki most 67 éves. É édesanyja, Medgyasszay Zsigmond, csajági földbirtokos volt. 1891-ben tett lelkipásztori vizsgát. 1901 óta lepsényi lelkész, 1925 óta püspöki helyettes-főjegyző, 1928 óta kormányfőtanácsos, az Egyetemes Konvent tagja. Egyházirodalmimunkái, prédikációi, klaszszikuis lüktetésű imái a Dunántúl alkotó szellemét és reprezentáns férfiát hirdetik, egy idillikus, tsrta világ meleg színeivel és finomságával. Az egyházi életben jól ismert költő is Medgyasszay Vince, nemes, patitiásnyelvű ódáival sokszor szerepelt országos ünnepségeken. Medgyasszay püspök elődjének, Antal Gézának halálával megüresedett a pápai gyülekezet egyik rendes lelkesít állása, s az egyházközség máris úgy határozott, hogy Medgyasszay Vincét mégis, hivja erre a parachiárs. Ezenkívül, az uj püspök hivatalbalépésével, gazdát,h unná válik majd?, egyházkerület lelkészi főjegyzői széke, úgyszintén a mezőföldi egyházmegye esperesi helye és a lepsényi paróchia is, ezek betöltésére a püspöki installáció nyomán kerül sor. Medgyaszy Vince beiktatása Virágvasárnapján lesz. jutalék a háborúban Washington, február 28. Grace Jenő, a Bethlehem-acélművek — Amerika egyik legnagyobb magán hadianyaggyára — elnöke előadta a washingtoni szenátusnak a szlagán Vadiatiy'ag' spir vizsgálatára kiküldött bizottsága előtt, hogy"rendkívüli jutalékok címén a háborús években .1,750.000 dollárt, az 1927—1931. éveiben pedig 12,283.000 dollárt kapott. Az óriási jutalékok bevallása nagy megdöbbenést keltett és éles szóharchoz vezetett Grace igazgató és Nye szenátor, a bizottság elnöke között. — Micsoda alapon kapta ön e szédítő összegeket? — kérdezte Nye szenátor. Grace: A jutalék mindig fokozott termelésre serkent. Nye: Tehát ön bevallja, hogy csakis a jutalék bírta önt fokozott erőfeszítésre az állam érdekében? Grace: Ezt korántsem állítom. Nye: Nem gondolja ön, hogy a katonák a lövészárokban súlyosabb áldozatot hoztak, mint ön ? Grace: Ebből legföljebb az következik, hogy háborúban emeljék fel megfelelő módon a katonák zsoldját is. Hozzátette Grace, hogy az állami hadianyaggyárak termelése sohasem közelíthetné meg a magánipar teljesítményeit. Több módosuláson min keresztül a középeurópai egyezmény terve • Párizs, február 28. Az Oeuvre értesülése szerint az osztrák kancellár párizsi látogatása óta a középeurópai egyezmény Rómában kidolgozott terve több lényeges módosuláson ment keresztül. Ezeket a módosulásokat azonban valamennyi érdekelt állam — kivéve Németországot — kedvezően fogadja. A lap értesülése szerint az egyezményterv körül folyó tárgyalások a következő sorrendben zajlanak le: Mihelyt Franciaország és Olaszország a keleti egyezmény módosított tervére nézve megegyezésre jutott, valamennyi érdekelt hatalomhoz jegyzéket juttatnak el. Ezek a irodalmak a jegyzék alapos áttanulmányozása után köztik majd Rómával és Párizzsal megjegyzéseiket és javaslataikat. Akkor hosszas diplomáciai tárgyalások korszaka nyílik majd meg, s e tárgyalások során a végleges szöveg önmagától fog kialakulni. Ezután sor kerülhet arra, hogy az egyezményt aláíró hatalmak közös értekezletre üljenek össze. Ettől az eredménytől azonban — írja a lap — még távol vagyunk, mert a kis-entente ragaszkodik ahhoz, hogy a jövendőbeli egyezmény szövegébe illesszék bele a Habsburgok visszatérése ellen szóló szakaszt. Ez a kérdés a lap szerint továbbra is súlyos nehézségeket vet fel. ÚJSÁG PÉNTEK, 1935 MÁRCIUS 1 Megítéssza a bifortött a miparcsehszlovák áfucsere-egyezményt Sütésién folytatják a tárgyalásokat Prága, február 28. (Inf.) A magyar-csehszlovák kompenzációs árucsereforgalmi egyezmény érvényét csütörtökön egy hónappal meghoszszabbították. A meghosszabbított egyezmény érvénye március 31-én jár le A csütörtökön aláírt megállapodás értelmében a behozatali engedélyek a meghosszabbítás érvényének tartama alatt csak addig a napig érvényesek, amelyet a kiállító hatóság a lejárat napjaként jelölt meg. Eddig a behozatali engedélyek érvénye egy hónappal mindig meghosszabbítható volt, ez a meghosszabbítási lehetőség azonban most elesik. A Prager Tagblatt értesülése szerint március folyamán Budapesten újból megindulnak a csehszlovák-magyar tárgyalások a két állam kereskedelmi kapcsolatainak végleges rendezése ügyében. A tervbevett új szerződés érvénye valószínűleg a folyó év végéig fog terjedni s a szerződés alapja a jelenlegi kompenzációs árucsereforgalom messzemenő kibővítése lesz. Lehetséges, hogy a már régen hatályát vesztett kereskedelmi szerződés néhány rendelkezését is beleveszik az új megállapodásba, így mindenekelőtt a legtöbb kedvezmény elvére vonatkozó záradékot. Szabályozni akarják az iparosok letelepedési jogát és a kis határforgalmat is. Ebben a két kérdésben eddig mindkét részről hallgatólagosan elismerték a jogfolytonosságot, annak ellenére, hogy annak idején mind a két kérdést a kereskedelmi szerződés rendezte s a szerződés hatástalanításával tulajdonképpen a letelepedési és határforgalmi egyezmények is érvényüket vesztették. Magyary professzor előadása Hitler egyéni varázserejéről Megváltoztathatatlan programmal Indult a nemzeti szocialista mozgalom, amelyet csak a hatalom birtokában változtattak meg Németország átalakulásáról Magyary Zoltán, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a közigazgatás tanára csütörtökön tartotta második előadását, amelynek hallgatósága még nagyobb volt az elsőnél. Most is megjelentek közéleti vezető emberek, így Oszwald István, a Curia elnöke, továbbá a közigazgatási bíróság számos tagja. A professzor előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy a nemzeti szocialisták Németországban,, legálisan silerették meg a szalaimat és etzután csinálják ,meg a forradalmat. — Ném ellentillendas — fölykúítá —, legális után hatalomra jutni és mégis forradalomnak nevezni a nemzeti szocialisták urakmnál. A forradalom lényege nem a hatalom megszerzésében van, hanem abban, hogy mire használják fel a hatalmat. Mussolini is azt hangsúlyozza, hogy forradalmat csinál, mert éppúgy, mint Hitler, nemzete elé új célokat tűzött ki, új eszközöket talált és új szervezeteket létesített. Az államférfiú feladata mindig a nemzet jövőjének megteremtése és a nemzetnek holnapjába való átvezetése. Ez történhet különböző módon. Van egy természetes gravitációja az útnak a holnap felé. De van több más lehetőség is, amikor nem a természetes utat választják, hanem a különböző lehetőségek közül egy újra térnek át, különösen, hogy ha olyan mély átalakulás és a nemzetnek olyan gyökeres átrétegeződését hajtják végre, mint történt Németországban. Ha ezt tudatosan csinálják, akkor forradalomnak kell nevezni. Nem kétséges, hogy Németországban az átalakulás tudatosan történt, ez nyilvánvaló Hitler karrierjéből és a nemzeti szocialista párt programmjából- A történeti fejlődésnek és politikairányításnak természete aferiant külömbözik a technikai alkotásoktól, hogy a technikában megvan a lehetősége a kiindulási pont mindenkori kiválogatásának. A politikában a történelem mindig csak egy kiindulási pontot engedélyez. Hogy mi a kiindulási pont, amit Hitler kapott, azt abban kell felfedezni, hogy a háborús sikerek ellenére letiport német nemzet a nemzeti eszmények eldobásába sülyedt le. Ebből az állapotból egy távoli cél felé akarta Hitler a nemzetet vinni, a németség új felépülése és nemzetközi helyzetének biztosítása felé. Az út nehézségeivel tisztában volt, a Mein kampf című munkájából látjuk, hogy saját készületlenségével is tisztában volt és bevallotta, hogy különösen a közgazdasági kérdésekhez nem ért.zetgazdasági stúdiumokkal foglalkozott, később kidolgozta a nemzeti szocialista párt közgazdasági programmját és a mozgalom hatalomra jutása után államiulikáni rnvatat kapott, amelyet a múlt év végéig viselt, amikor le kellett mondania, mert elgondolásai törést jelentett Schacht közgazdasági elméleteivel szemben. Fédertől tanulta meg Hitler a közgazdasági történések összefüggéseit és előadásai nyomán szerezte meg azt a tudást, amelyre szüksége volt, így jött létre az a programus, amelynek megvalósítására kezdték meg az akciót. A mozgalom hét is’Hieretloff ‘ érrtbér “ találkozásával “Kétázott meg Münchenben, ahol szerintük minden lokálban más-más pártot alakítottak. Hitler véletlenül került el abba a lokálba, ahol egy Arbeiter Pártéinak nevezett párt megalakításáról tanácskozott hat ember. Végighallgatta a vitatkozásukat, véleményüket nem fogadta el, felszólalt és óriási sikert aratott. Önmaga előtt is akkor lepleződött le, hogy szónoki tehetsége van. Felszólították, hogy lépjen be a pártba és így lett Hitler a hetedik közöttük. Ezután jött össze újra Foderrel, megtárgyalta vele a párt programmját és csak ezután csatlakozott. Később tizenhárman voltak már, majd huszonegyen és hosszú hónapok teltek el, amíg százra emelkedett a csoport tagjainak a száma és volt már háromszáz márkájuk, amiből meghívókat tudtak nyomatni és szétküldeni. 1920-ban már úgy érezték, hogy programujukat szélesebb körben a nyilvánosság elé kell vinni. Ez a programm huszonöt pontból állt és nagyjából nem tartalmazott újdonságot. Eredeti gondolat benne csak az volt, hogy állampolgár csak Volksgenosse lehet, akinek német a vére. Zsidó tehát nem lehet. Aki nem állampolgár, az csak vendég lehet az országban. Az állampolgárságot nem a születéssel nyeri el az egyén, hanem a katonai szolgálat teljesítésével. Tehát egy kitüntetés, amelyet meg kell érdemelni. A másik eredeti gondolata a programoinak a „Brechung der Zinsknechtschaft“. Ezzel azt akarák kifejezni, hogy az állam íelett ne lehessen pénzügyi hatalmasság, amely akár kamat néven is adót szedjen a polgároktól. 1926-ban erre a huszonöt pontból álló programmra kimondták, hogy az megváltozhatatlan. Hitler memoárjaiban azonban hozzátette, megváltoztathatatlan, legalább is amíg a párt hatalomra nem jut. Ez egy nagyon lényeges hozzátoldás, ami különben a gyakorlatban tényleg meg is történt. Az eredeti programm egy centralparlamentről beszél, a valóságban megszüntették a parlamentarizmust. A birodalom tagállamairól beszéltek és megalkották az egységes birodalmat. Látjuk, hogy fejlődik az akció a hatalom birtokában, amint az nem is lehet másként. d Hét ismeretlen pártja . Mint leszerelt katona Münchenben előadásokra látogatott, amelyeket az új hadsereget szervező tisztek tartottak és rendeztek. Ezek a tisztek látták és érezték, hogy a hatalomra jutott szocialista-kommunista elemek az újonnan megszervezett hadsereget is a maguk céljaira akarják felhasználni. Az volt a céljuk, hogy az engedélyezett kis hadsereget a nemzeti eszmék szolgálatába állítsák. Azért rendeztek előadásokat, hogy ebben a szellemben erősítsék a hadsereg tagjait. Ezeknek az előadásoknak a sorában hallgatta Hitler Gottfried Fedett, aki eredetileg mérnök volt, de közgazdasági és nem Leteszik a katekizmus megalkotóját . A programm kommentálását Gottfried Feder végezte el. Erről szóló könyvét Hitler a mozgalom katekizmusának nevezte el. Mégis a katekizmus készítőjét elejtette, amikor a hatalom birtokában szükségesnek vélte a nemzet érdekében. Ebben van Hitler ereje, aki meg tudta csinálni hét emberrel való indulással a különböző politikai lehetőségek és helyzetek felismerésével és a választandó eszközök helyes megválasztásával a nemzetnek a maga soraiba való beállítását. Ehhez hihetetlen, egészen valószínűtlen bátorság kellett. A mai német eredmények átélője, azoknak belülről megismerője, állandóan érzi mindenfelé azt a Hitler személyéből kisugárzó magnetikus erőt, annak a folytonos hangoztatását, hogy mindenben a Führer dönt, mindent a Führer határoz meg. A programmot a propaganda útján fejlesztették. Taktikájuknak sikere abban volt, hogy egyes célokra koncentráltak minden erőt. Ezt mutatták meg a Saar-kérdésben is. Tizenöt éven keresztül az agitáció akörül a gondolat körül forgolódott, amit Göring könyvében úgy határoz meg, hogy a programmnak olyan egyszerűnek kell lenni, hogy azt a legegyszerűbb ember is megérthesse. Ők még a huszonöt pontból álló programmpontot is leegyszerűsítették. S végcél, amire minden erőt koncentráltak, az volt, a nagy tömegek nemzetivé tétele. Nem titkolták, hogy nem objektívek, hanem kíméletlen és egyoldalú akarattal és erővel törnek céljukra. A Führer • Az államot nem egy egyszerű mechanizmusnak tekintették, hanem a népösztön önfentartási akarata megtestesítőjének. A népállam feladata szerintük, hogy a fajt állítsa a kérdések központjába és tiszta fentartáséra törekedjék. Nemcsak a faji keveredésnek a tilalmát hirdetik, hanem a nemesítését is. Nem akarják, hogy beteg emberek gyermekeket szüljenek, hanem a nemesítésével meg akarják érlelni a tömegekben a többi néptől való különbnek az érzését, ami a győzelemben való bizakodásnak is az éltetője. A tömegek megbecsülésével nem akarják a nívónak a sülyedését. Hangoztatják, hogy szükség van az egyéniség kifejlesztésére, hogy a jobb kiválasztódási lehetősége biztosított legyen. Ez az alapja a Führer-gondolatnak. A többségi határozat a felelőtlenséget jelent 1. Felelősség csak egyéni elhatározásnál lehet. Az egyénnek lehetnek tanácsadói, de a döntés az ő egyéni joga és ezért felel. Minden Führer lefelé parancsol, felfelé felelős, a legfelsőbb Führer a népnek felelős. Fontos eseményekről népszavazást rendeznek s ezzel alkalmat adnak, hogy a nép állást foglaljon a Führer felelősségének kérdésében. A Führerek nagy hatásköréből következik kiválasztásuk fontossága. A hatalom megszerzése óta a meglepően lassú haladásnak éppen az a magyarázata, hogy nem akarnak a velefiísokkal k stetni, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő tudása és szánni Führer. A Führer nem diktátor és ezért van a propagandának olyan nagy szerepe a nemzeti szocialista mozgalomban. Szerintük a nép akarja, hogy vezessék és szereti, ha uralkodnak rajta, de akarja, hogy a vezetők minden erejüket a nép javára és hasznára fordítsák. Éppen a Führer önzetlensége volt a döntő a mozgalom sikerében. Hitler személyes varázsa — fejezte be előadását a professzor — nagy mértékben egyéniségének jellemvonásaiból, politikai tehetségeinek megnyilvánulásából következik. Ez az egyszerű ember, aki őrvezetéből a német birodalom közigazgatásának és államának feje lett, soha semmiféle rossz megítélésre okot nem adott, soha semmiféle gáncsot róla hallani, sem olvasni nem lehetett. Varázsereje — Hat évig volt a nyugati fronton. Átmenetileg az angolok sárga gázától megvakult. Leszerelése után olyan helyzetbe került, hogy amint ő maga írta meg, nevetnie kellett jövőjének kilátástalansága felett. Két évig börtönben ült. Társaihoz Ilii maradt a végletekig. Dicsőség el nem vakította, ma is azt az egyszerű barna ruhát viseli, mint az S. A. emberei. Antialkoholista, antinikotiinista, vegetáriánus, nőtlen és szegény ma is, mert idejét és erejét a mozgalom további vezetésének szenteli. Varázsos ereje van a tömegekre, mert imponál az intelligenciája. Ez az eleme, ami nélkül semmiféle eredményt megérteni nem lehet, s aminek fontos szerepe van, mert a tömegek gondolkodását meg tudta változtatni, a német birodalom szervezetét át tudta alakítani és a kezébe tudta ragadni a döntés hatalmát. Ma tényleg tiszta németekből áll azok társasága, kik a törvények alkotására befolyást gyakorolnak, az állami feladatokat meghatározzák és a gazdasági kérdéseket irányítják. Ma a kisemberek az államot kizárólagosan a maguk érdekei képviselőjének tudják s ezért ők is magukat legyőzhetetleneknek. Ezt kell megállapítani, ha belülről nézem a dolgokat. A kezdő sikerek után még tovább is mennek. A kereszténységgel szemben is új utakon akarnak járni, a pozitív kereszténységet hirdetik, mert a protestantizmusban és katolicizmusban negatív kereszténységet látnak, amely szemben áll a germán kereszténységgel. Azt tartják a XX. század misztikumának, hogy a faji gondolat felébredt és ebbe kell a németségnek a saját fajiságával belehelyezkedni. A professzort előadása végén tüntetően megtapsolta hallgatósága.