Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-26 / 120. szám

Ijedd, me május 20 V­AKLÁRMA A két fejérvári főorvost összesen négyszáz pengőre ítélte Pest vármegye fegyelmi választmánya. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a büntetés semmi­vel sem súlyosabb, mint az az egy­néhány cselekmény, amelyeket a két fő­orvos terhére rótak. Nem regisztráljuk itt a vádpontokat, csak megjegyezzük, hogy jó dolguk van ott a betegeknek, ahol csak annyi a baj, amennyi a fe­gyelmi eljárás alapjául szolgált s talán nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az a kórház, amelyben orvosok csak ekkora hibákat és mulasztásokat követnek el, mint a kórháznak is beillik bármely or­szágban. Ilyen lappáliák miatt kár a harangokat félreverni, mert ekkora tüzek házi fecskendővel is lokalizálhatók és felesleges a vármegye egész tüzérségét ki- és felvonultatni, mert rosszul illik a vármegye komolyságához, hogy egy kis kéménytűzhöz mozgósítják és még a fő­­parancsnokot is fellármázzák, hogy ve­gye ki részét az oltásból. Amennyire ör­vendünk annak, hogy a kórházi affer vaklármának bizonyult, oly sajnálatos­nak tartjuk a személyi súrlódásokat, amelyek a vaklármát okozták. A megyei és városi urak eddig a legjobb barátság­ban éltek egymással. Ez a barátság a legtöbb hivatalban oly meghitt és ben­sőséges volt, hogy sokszor ártalmára volt a közigazgatásnak. Az egyik varjú nem vájta ki a másiknak a szemét s mint Szolnokon észlelhettük, a varjak bekötötték az egymás szemét, hogy ne lássanak és ne legyen mit kivárniok. Ez éppoly hiba, mint minden csekélységet észrevenni, aztán jégre tenni és várni, hogy a jelentéktelen mulasztás mikor lesz a magunk javára értékesíthető. Igen , a magunk javára, még ha azzal a látszattal is, hogy a köznek akarunk vele használni. Néha hónapokig hever­nek jégen a hibák, vagy bűnök, holott a közérdek úgy kívánná, hogy rögtön megtoroljuk azokat. De a közérdek csak akkor nyomul előtérbe, ha vala­milyen körülmény folytán párhuzamo­san halad a személyi érdekkel. Ha nem volna személyi érdek, a közérdek még sokáig a hűtőházban várakozhatnék. Néha azonban szerencséje van a közér­deknek, jelentőséghez jut a személyi ér­dek által. Magyarán szólva, amikor a személyi érdek a közérdek dresszében jelentkezhetik, beállunk a közérdek vé­delmezőjéül és a közérdek számlájára és költségeire elégítjük ki privát érde­keinket, vagy titkos érzelmeinket. Jó­barátságban ülünk a kebelbeli kollégá­val ugyanannál a vendéglői asztalnál, koccintunk vele, beavatjuk azokba az­ apróbb titkokba, amelyekről tudjuk, hogy nem árthatnak, ha a barátunk másoknak is kifecsegi. Előzékenysé­günkkel, fesztelen viselkedésünkkel be­csempésszük magunkat bizalmába, hátha ő is elárul valamicskét féltve őrzött tit­kaiból. De a legbelsőbb zsebünkben meglapul egy kis noteszkönyv. Abba pontosan feljegyzünk mindent, amiből hurkot fonhatunk a kollégánk nyakára. Igaz jó barát igyekszik elfelejteni hi­bánkat. De a kebelbéli kolléga megörö­kíti, hogy a noteszben nyoma marad­jon, ha elhomályosodnék az emlékezeté­ben. Az amnézia ne okozhasson bajo­kat ... És gyűjti, gyűjti a hibákat, mu­lasztásokat. Amit lát, vagy hall, lelkiis­meretesen bedobja a gyű­jtőperselybe. De közben a régi jó barátnak és kollé­gának mutatkozik. Sokat tud már róla, de hallgat, mert nem látná hasznát annak, ha most leterítené őt. A davab csak az erdőben tesz kárt és ez nem nagy baj. Majd ha felbőszül és neki­ront, akkor ráfogja fegyverét. Mert nem lehessen tudni, hogy kiben mi lakozik. Hátha ellenséges érzelmeket rejteget mellében! Az ember legyen óvatos a kollégáival szemben és ne adja ki kezé­ből a fegyvert, amellyel ledurranthatja őt. A közérdek — amiben kárt tesz a kolléga — várhat. Aktuálissá majd akkor lesz a közérdek szolgálata, ha a személyi érdek védőpajzsául használ­hatjuk fel. Addig csak jegyezgessünk a kis noteszbe... Őszinte részvéttel gon­dolunk azokra, akik a bizonytalanság­nak ebben a fojtogató atmoszférájában élnek. Mindig magukon érzik valakinek gyanakodó és rosszindulatú tekintetét. Hiszen ha arról volna szó, hogy ellen­őrzik hivatalos tevékenységét! Az ellen­őrzésben sok a jóakarat és sok haszon is szárma­zhatik belőle, mert megóv attól, hogy felületesek és hanyagok legyünk. De van egy másfajta ellenőrzés is. Ez drukkol, hogy valami hibát kövessünk el. Lesben áll, figyel, de nem szól, fia látja, hogy azon az ösvényen lépdelünk, amely tévedéshez vezet. Visszaránthatna, a mentésünkre siethetne, de nem teszi, hanem szurkol, hogy csak tévedjünk, csináljunk ostobaságokat, halmozzunk hibákra, hibákat. Ez jó őneki... És mégis csak lappafiákat tud felfedezni! Minden éleslátása mellett is csak lappá- fiákat. Valóban, igazi mintakórház lehet az, ahol az ellenség is csak ennyi rosz­­szat tud mondani két előkelő funkcio­náriusról. Hát csakugyan ilyen minta­kórházzal van dolgunk? A látszat e mel­lett szól, mert hogyan is vehetne valaki komolyabb hibákat észre, ha a látását nem a jóindulat, hanem az inkollégiali­­tás irányítja. Wallesz Jenő ÚJSÁG M­ussolini: „Seregünk győzhetetlen lesz!“ A fascista sorozás Róma, május 25. ünnepélyes keretek között ment végbe az idén is a fascista­ sorozás. A jelképes szertartás a Venus-templom előtt, a Colosseummal szemben folyt le. A duce lóháton, a milícia főparancsnoki egyenruhájában jelent meg pontosan kilenc órakor az ünnepség színhelyén. A felvonulást a carabinierik csapata nyitotta meg, őket követték a milícia osztagai, majd a nyolc évnél fiatalabb balilták csoportja követ­kezett. A kis­gyermekek teljes katonai rendben vonultak és a díszlépést egyetlen egyszer sem hibázták el. A kis balillákat példás viselkedé­sükért Mussolini is köszöntötte, a tömeg pedig lelkesen tapsolt nekik. A balillák után az avant­­gárdisták következtek, akik Mussolinit „A noi“ kiáltással üdvözölték. A fiuk után a fiatal leányok felvonulására ke­rült a sor. A leányok után az ifjú fascisták, majd a lovas fascisták vonultak fel. A hadviseltek vasárnap délelőtt a Piazza Ve­­nezian lelkes rokonszenvtüntetést rendeztek Mussolini mellett. A duce a hadviseltek éljenzé­sére megjelent a Palazzo Venezia erkélyén és a következőket mondotta: — Testvérek, bajtársit!*, nem haladtunk-e ed­dig mindig az egyenes után? — De igen! — felelt a tömeg egy em­berként. — Ma, május 24-én — folytatta Mussolini — kijelentem, hogy a jövőben is éppen így fogunk cselekedni. A délelőtti ünnepség nagyszerű volt és egyben figyelmeztetést is jelent. Mi felkészü­lünk a holnap fiatal hadseregével a birodalom megvédésére. Seregünk telve van a faseista szel­lemmel és győzhetetlen lesz. Ez a forradalom törvénye és ez az olasz nép legfőbb akarata. Hóman Bálint A magyar-német kulturális kapcsolatok kimélyítése Berlin, május 25. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Szily Kálmán kultusz­államtitkár, Villáni Lajos báró követségi taná­csos, Kulcsár István miniszteri osztálytanácsos és Terbócz Miklós miniszteri osztálytanácsos társaságában vasárnap délután Berlinbe érke­zett. Hómon miniszter hétfőn reggel megkoszo­rúzta a Hársfa-soron lévő német hősi emlék­művet, majd meglátogatta az egyetemi és az állami könyvtárt. A német nevelésügyi miniszter villásreggelije Rust birodalmi nevelésügyi miniszter délután két órakor az Adlon-szálló tüskörtermében villás­reggelit adott Hómon miniszter és kísérete tisz­teletére. Rust miniszter felköszöntéjében megemléke­zett 1931-ben Magyarországon tett látogatásáról és felemelte, hogy a közös nehéz sors, amely az életért és szabadságért folytatott bátor harc idő­szaka után a magyar és német népre ráneheze­dett, ugyanolyan hatással járt. Nagyméltóságod bőséges alkalmat nyújtott nekem álláspontom kifejtésére — mondotta — és ol­y módomban állt megismertetni Magyaror­szággal a nemzeti szocialista Németország fel­fogását. Ennek eredményeként fokozódott kész­ség mutatkozott arra, hogy megjavítsuk és sok­szorozzuk a kultúrának azokat az útjait, ame­lyek Németországból Magyarországba és Ma­gyarországból Németországba vezetnek. Az első gyakorlati eredmény az volt, hogy már akkor kultúregyezményt létesíthettünk. Ezt az egyez­ményt, amely másfél évvel ezelőtt jött létre, kezdetnek szántuk. Időközben újból sokat vé­geztünk az újjáépítés terén és most ön alkalmat nyújt nekünk, hogy megismertessük önnel és az ön munkatársaival azt a munkát, amelyet Né­metország ifjúságának kiképzése terén végez, azt a nevelő tevékenységet, amelyet az állam és a nemzeti szocialista mozgalom az egész nép körében kifejt és azokat az intézményeket, ame­lyeket tudományos és népnevelési téren alkot­tunk. Köszönöm önnek, hogy eljött hozzánk. Nem mint idegen jött közénk. Feledrhetetlen na­pokat töltöttem a vendégszerető Magyarorszá­gon. Poharamat emelem nagyméltóságod egész­ségére, a magyar királyságra és Horthy kor­mányzó őfőméltóságára. Hóman miniszter beszéde Hóm­an Bálint miniszter válaszolva a fel­­köszöntőre, többek között a következőket mondta: — A német birodalom hatalmas fővárosá­ban osztályrészemül jutott díszes és kitüntető fogadtatás hatása alatt, mélyen meghatott szív­vel mondok köszönetét excellenciádnak sze­mélyemben a magyar kultúrát és az egész ma­gyar nemzetet megtisztelő vendéglátásért. Kö­szönöm miniszter úrnak itt elhangzott beszéde ékes szavait és a bennük megnyilvánuló baráti érzelmeket. Mint miniszter úr magyarországi látogatása alkalmával, most is a bizalom és rokonszenv, sőt — szabad tán így mondanom — barátság meghitt légkörének melegét érzem felém sugározni és azt hiszem, ennek a lég­körnek kialakításában a nemzeteinket egybe­­fűző érzelmek mellett személyi momentumok­nak, a művelődés számos kérdésében közös­nek bizonyult elvi felfogásunknak is része van.­­ A kulturális kapcsolatok és érintkezések folytonosságának és eredményességének elő­feltételeként excellenciád a kulturjavak cseré­jének kölcsönösségére mutatott rá, mert a nemzetek kulturális érintkezése csak a kölcsö­nösség, a bizalom, a megértés, az egyenjogú­ság, a hűség szellemében végrehajtva lehet gyümölcsöző Ez a megállapítás megerősített abban a felfogásomban, hogy idegen kultúr­javak átvétele csak akkor szolgálhat a nemzeti művelődés javára, ha átvételük a nemzeti mű­­veltség igazi értékeinek és sajátos vonásainak, a szellemi függetlenségnek feláldozása nélkül történik. — A történet folyamán velünk, magyarok­kal szemben barátságának sokszor tanujelét adó hatalmas német nemzet kultúrája sok ösztönzést és értéket adott nekünk magyarok­nak is. Az irodalom és művészet, a tudomány és közgazdaság, az ipar és technika nagy né­met mestereinek magyar tanítványai századok óta az első sorokban küzdenek és dolgoznak a magyar nemzeti művelődés felvirágoztatásán. Német földről kiindult eszmei áramlatok nem egyszer hatottak termékenyítően a ma­gyar szellemre és művelődésre anélkül, hogy annak sajátos nemzeti jellegét és színezetét veszélyeztették volna. Ezért nekünk magya­roknak is örömmel kell látnunk minden olyan törekvést, amely a német művelődés spirituális színezetét, nemzeti tartalmát, népi jellegét kidomborítva, a haladás és fejlődés hatalmas perspektíváit igyekszik a németség előtt fel­tárni. Végül Rust miniszterre a német művelődésre, a német nemzetre és Hitler vezér­kancellárra emelte poharát. Délután Hóman Bálint a Frigyes császár­­múzeumot és a Pergamon-múzeumot tekintette meg. Este a miniszter kíséretével az állami színház kamaraszínházában „A kis udvari hangverseny** című zenés vígjáték előadásán jelent meg. 3 Pénteken alakul meg a „Magyar Tűzkereszt“ Új frontharcos-alakulat előkészületeiről ter­jedtek el hírek a politikai körökben. Arról van szó, hogy pártokon kívül egységes szervezetbe akarják tömöríteni a frontharcosokat és erre a célra Magyar Tűzkereszt néven új országos szövetséget alakítanak. Eddig Takách-Tholvar ■József gróf vezetésével működött az ilyen­irányú országos szervezet és a frontharcos szö­­vetség az utóbbi időben a nemzeti egység párt­­­jának keretén belül fejtette ki működését. Ez­zel szemben állt a független frontharcos szö­­vetség, amely mintául véve a francia Tűz­kereszt­et, megkísérli Magyarországon is olyan alakulat létrehozását, amely pártokon kívül egységes keretbe tömörítené az összes front­harcosokat. Az előkészítő munkálatokban tevé­keny részt vettek a többi között Berg Miksa báró és Czirják Antal kisgazdapárti ország­gyűlési képviselők. Berg Miksa báró úgy nyilat­kozott, hogy ez az új szervezet csupán a nevét vette át a francia szervezettől s egyébként nyitva áll minden magyar frontharcos előtt. Az alakuló ülést, értesülésünk szerint, pénteken este tartják meg az egyik Rákóczi-úti helyi­ségben. TM­B EZÜST SZÍNŰ DOBOZ!­I »

Next