Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-02 / 101. szám

SZOMBAT, 1938 MÁJUS * ÚJSÁG SZÍNHÁZ Szinre kerül Bécsben a Szendrey Júlia Jelentettük, hogy Bécsben váratlan poli­tikai affér keletkezett Herczeg Szendrey Jú­liájának előkészületben lévő burgszinházi előadása miatt. Egyik nacionalista újság he­ves támadást intézett Röbbeling igazgató el­len és azt állította, hogy a darab az osztrá­kokat, mint a magyarok elnyomóit szerepel­teti. Herczeg Ferenc kijelentette, hogy alá­veti magát Röbbeling döntésének. A Burg­­theater igazgatója pénteken a következő nyilatkozatot tette közzé:­­• Kijelenthetem, hogy egyáltalán nem szándékozom lemondani a darab tervbe vett előadásáról. Időközben újból figyelmesen el­olvastam a darabot és a legcsekélyebb bántó részletet, tapintatlanságot vagy politikai cél­zatosságot nem tudtam benne felfedezni. A darabot tehát minden változtatás nélkül, az eredeti német átdolgozásában fogom színte­­hozni. Nagyon sajnálom, hogy az indokolat­lan támadások — ha csak látszólag is — érintették volna Magyarország és Ausztria szívélyes jóviszonyát. Az Operaház évvégi eseményei Az Operaház igazgatósága megállapította a színház játékrendjét egész az évad végéig. Ebbe a játékrendbe természetesen beletartoznak már a Júliusi Hetek előadásai is. Az utóbbiakkal együtt sok érdekes előadás és vendégszereplés lesz Operaházunkban az évad utolsó hat heté­ben. A Mozart-ciklussal párhuzamosan négy es­téből álló Wagner-ciklust és népszerű opera­ciklust is rendeznek, amely utóbbi keretében az Aida, a Norma, a Bohémélet, a Parasztbecsület, Bajazzók és a Sába királynője kerül szinte öt estén Németh Mária, Pataky Kálmán, Huszka Rózsi és Svéd Sándor vendégfelléptével. Kívü­lük Helge Roswaenge, Gina Cigna és Eywind Laholm lesznek még az Operaház énekes ven­dégei, mint vendégdirigens pedig Kleiber Erich szerepel nálunk. A Júniusi Hetek során ballettajdonságul Liszt Mephisto keringőjét adják elő szceniro­­zott alakban, azonkívül felújítják a Pierette fá­­tyolát. Ugyancsak felújítják Goldmark késő öreg korában írt remekművét is, a Téli regét, amelynek előadását Fleischer Antal készíti elő. Tatán két előadást rendez az Operaház. Június 11-é­ a szabadtéri előadásban adja elő a Szent fáklyát, tová­bbá a Siegfried egyik felvonását, június 21-én pedig a tatai várban a Foldel­ot. Ezzel az előadással végződnek a Júniusi Hetek zenei ünnepségei és egyúttal ezzel zár be az Ope­raház is a nyári szünetben. Vélemények a színházi szabályrendelet ellen és mellett Hosszabb ideje foglalkozik már a főváros azzal a tervvel, hogy színházi szabályrendeletet bo­csát ki. Az Újság már kezdettől fogva rámuta­tott arra, hogy a művészet területén minden újabb korlát és szabály veszedelmeket jelent, s ezt a nézetet most magáévá tette több olyan testület, amelyhez a főváros közművelődési ügy­osztálya kérdéseket intézett. A színészek, a ze­nészek és a famunkások (a Famunkás Szövetsé­gébe tartoznak a díszletezők) helyeselték a sza­bályrendelet kiadásának tervét, a színigazgatók, a színpadi szerzők erősen ellenezték. Azt vála­szolták a kérdésekre, hogy szabályrendelettel a színházi válságot megoldani nem lehet: példa reá Bécs, amelynek van szabályrendelete és több a színházbukás, mint Budapesten. Az általános válságot természetesen a színházak is megérez­ték, de egy szakmai érdekeltség sem kért sza­bályrendeletet a nála uralkodó válság elhárítá­sára. Javasolják, hogy szabályrendelet helyett ezentúl a színészek, színigazgatók és a színpadi szerzők egyesületeinek véleménye alapján adja­nak csak színházi játékengedélyt. A színházi al­kalmazottak általában olyan biztosítékot kíván­nak, amely legalább egy évre biztosítja a szín­ház fennállását, a színigazgatók és a szerzők he­vesen támadják azt az ötletet, hogy a színigaz­­gatóságot valamiféle képesítéstől tegyék függővé a hatóságok. Ezeket a véleményeket élőszóban is elmondják és megvitatják a színházkörüli testü­letek és érdekeltségek megbízottai azon az an­­kéton, amelyet a főváros május 6-ikára hívott össze. * Opera. Pataky Kálmán pénteken este a Szöktetés a szerályból Belmonte szerepében lépett a közönség elé. Nemes stílusossága alakításával hosszú időre emlékezetes gyönyö­rűséget szerzett s megérdemelt nagy sikert aratott. Már első áriája után is nyiltszíni tapsot kapott, az est további folyamán pedig melegen ünnepelték kitűnő szereplőtársaival és Fleischer Antal karmesterrel együtt. Zenei kisszakasz Pilharmonikusaink rendkívül nagy si­kerrel hangversenyeztek szerdán Paduában, csütörtökön pedig Milanóban. A közönség mind a két helyen tomboló lelkesedéssel ünnepelte őket és a zenekarnak ráadást is kellett adnia. A Rákóczi-indulót játszották el, amelyet viha­ros tapsokkal fogadtak. A milánói hangverseny műsorának szünetében a város polgármestere tizenöttagú küldöttség élén tisztelgett Dohnányi Ernőnél és üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a művészetek mily nagy mértékben járul­nak hozzá az egyes népek közötti barátság ki­fejlesztéséhez és megszilárdításához. Filharmo­nikusaink szombaton este már Genovában hangversenyeznek. K­r­e­s­z­n­é Sztojanovits Lili­y­t, a ki­váló dalénekesnőt meghívták, hogy működjék közre a bécsi Júliusi Heteken. A kitűnő éne­kesnő valószínűleg el is fogadja a megtisztelő meghívást és művészetével gazdagítja az osztrák főváros ünnepi heteinek zenei programmját. . Szánt­hó Enid, a bécsi operaház kiváló magyar énekesnője rendkívül nagy sikerrel mű­ködött közre a prágai Mahler-hangversenyen. A zenekart Walter Brúnó vezényelte Szánthó Enid pedig a Dalok a földről ciklust énekelte a közönség lelkes ünneplésétől kísérve. A kitűnő énekesnő Prágából visszament Bécsbe, onnan pedig Londonba utazik, ahol a Covent Garden operaház előadásain fog közreműködni. Aub­e­r bűbájos vígoperáját, a Fra Diavolo-t nagy sikerrel elevenítette fel a berlini állami operaház. Az előadást Blech Leó vezényelte. L­a­c­k Erna, a Budapesten is ismert kolo­­ratúr-énekesnő, aki szinte hihetetlen hang­­magasságával vonta magára mindenütt a figyel­met, a berlini állami operaházhoz szerződött. Százezerpengős per­­ egy színházi botrány utóhangja Néhány év előtt nagy feltűnést keltett Deák Árpádnak, az Operettszínház volt tagjának esete Szokolay Oliyval. A fiatal színész erős vonzal­mat árult el a primadonna iránt, s emiatt szí­­nésztársai gyakran ugratták. Egyszer azt új­ságolták a művésznő férjének, Harmath Imré­nek, hogy Deák „valami borzasztó dologra“ készül. Harmath a rendőrséghez fordult, de Deák tisztázta magát. Az esetnek mégis súlyos következményei lettek, mert a szülész az ugra­tások miatt összeverekedett kollégáival, úgy­hogy rendőr kísérte a főkapitányságra, ahol Tirscher Ernő dr. rendőrtanácsos-főorvos azt állapította meg, hogy ön- és közveszélyes elme­beteg és a Lipótmezőre szállíttatta. Deák nem­sokára kiszabadult és százezer­­ pengős kártérí­tési pert indított a rendőrfőorvos és az állam­kincstár ellen. A törvényszék a színész kerese­tét elsőfokon elutasította. Változások a színész­­szövetség vezetésében Megírtuk, hogy Molnár Dezső dr., a szí­­nészszövetség ügyvezető elnöke és jogtaná­csosa lemondott az állásáról. Helyére a szövetség valószínűleg Bársony Dezső dr. ügyvédet hívja meg. Bársony dr. régi szín­házi ember, annak idején Törzs Jenővel együtt írta a Vadember című színjátékot, amelyet a Magyar Színház nagy sikerrel játszott. Az új ügyvezető-jogtanácsos kine­vezése — a budapesti színésztársadalom nagy részének egyenes kívánságára — nem érinti Sándor Zoltán dr.-nak, a színész­­szövetség népszerű és kitűnő titkárának állását. Sándor dr. iránt — aki tizenöt éve titkára a szövetségnek és munkájával min­dig osztatlan bizalmat szerzett — azzal akarják kimutatni megbecsülésüket a színé­szek, hogy a tisztújítás alkalmával előlépte­tik. Vasárnap lesz a közgyűlés, amelyen a vezetőségben beálló változásokról is dönteni fognak. Apró hírek Bárdos Artúr tiszteletére a Művészbarátok Klubja pénteken művészestét rendezett. Az Il Popolo di Sicilia Teatro Magiaro címen a Nemzeti Színházról és igazgatójáról írt ismer­tetést. Bársony Rózsi magyar társulattal nyáron Svájcban vendégszerepel. A szegedi szabadtéri játékok miatt megindult sajtóperben háromszáz pengő pénzbüntetésre ítélték sajtórágalmazás címén Pásztor József szegedi lapszerkesztőt, aki Vörös Pált, a Víg­színház rendezőjét nyilatkozatában megtámadta. A nem jogerős ítélet végrehajtását felfüggesz­tették. A Nemzeti Gyermekhét során az Operában a Törpe gránátos, az önző óriás és a János vitéz, a Nemzetiben a Liliomfi kerül előadásra. Ezen­kívül Meseszínház és mozielőadások gondoskod­nak a gyermekek szórakoztatásáról. Józsi bácsi is jubilál... Beszél a negyven év előtti kiskapuról a Vígszínház nyomorgó egykori portása Rongyos öregember lézeng a Vígszínház körül. Hunyorgó szemmel nézi a neonfényben villogó oromzatot. Elsétál a kiskapu előtt, be­kukkant a portásfülke utcára nyíló ablakán, félreugrik egy autó elöl, amelyen a primadonna érkezik. Valaki felismeri. — Józsi bácsit — Én vagyok! — sírja az öregember. Kevesen élnek már azok közül, akik Józsi bácsira emlékeznek. Akiket mélyen leemelt kalappal üdvözölt a hátsó kapuban. Akik megszokták pirospozsgás, jólélek arcát. Negy­ven év előtt került a Vígszínházhoz Kramaro­­vits József. „Portás és házmester" — ez volt a címe. A feladata pedig, hogy nappal a hátsó kaput őrizze, pohár sört hozzon a művész uraknak, szemet hunyjon, ha egy cilinderes fiatalúr strázsált a kiskapu előtt a művésznőre várva, hogy forintot kölcsönözzön a művész úrnak, aki hasztalanul kilincselt előlegért, hogy... Józsi bácsi volt a kulissza mögötti Vígszínház bankárja, szakácsa, titkára, zsörtös erénycsősze, mindenese, titkos drámaírók hese­­getője. Ma: koldus, aki koldulni sem mer. Kiverten kering a színház körül, amelynek születését látta, amelynek sikereire, gondjaira emlékszik, amelynek nagyjait elsiratta. Mi történt Józsi bácsival? — Amikor Faludi Gábor eladta a Vígszín­házat — beszélt az utca sarkán —, kikötötte, hogy minden alkalmazottat egy évig meg kell tartson az új direktor. Letelt az év, engem nem tartottak meg. Volt valami megtakarított pén­zem, ebből éltem. A pénz hamar elfogyott, mert patikára kellett. A feleségem — „Józsi néni, tetszik még emlékezni? — agyszélhűdést kapott. Hirtelen darabváltozás volt, akkor még keveseknek volt telefonjuk, mi szaladgáltunk a művészek lakására. A feleségem elesett a fel­bontott járdán a Pannonia­ utcában, nyolc évig bénán feküdt. Én magam napszámba jártam. Amikor a feleségem meghalt, újra megnősül­tem. Másik feleségem is beteg lett, négy évig feküdt. Nem maradt egy fillérem, megöreged­tem, állásomat is elvesztettem,­­ lerongyolód­tam. Most itt állok, kölcsönnadrágban. — Nem kap semmit a Vígszínháztól? — Dehogy­nem. Harminc évig voltam tagja a nyugdíjintézetnek. Most kapok egy hónapra 4 pengő 30 fillért. Menhelyen lakom, de még a napi húsz fifiért­ is csak ritkán tudom lefizetni, amennyibe az ágy kerül. Nyílik, csukódik a kiskapu. — Én már senkit sem ismerek itt — mondja Józsi bácsi —. Talán még a Góth úrék emlé­keznek rám. Bárdi úr. Jó élet volt itt valami­kor. A művész urak és hölgyek nyáron a kis­kapu előtt ültek. Nem járt még akkor autó erre, csendes volt az utca. Sokan itt is ebédel­tek, Józsi néni főzött nekik. Csertői úr például, ő mindig itt evett. Szinte felvidul. — Nagyon ízlett neki a koszt. Tanay úr volt a legkedvesebb ember. Sokat beszélgettünk, sok borravalót is adott. Jól ment akkor min­denkinek a sora. Előadás után csak úgy to­longtak a rajongók , a kiskapu előtt. A Varsá­nyi nagyságát egyszer a vállukra is emelték. Csengő szólal meg a Vígszínházban. Józsi bácsi felkapja a fejét. Mint a harci lovak. — Első csengetés — mondja és csillog a szeme. Aztán lehorgasztja a fejét — Megyek haza a menhelyre !— sóhajtja —, hosszú ut az gyalog a Váci-útig így vesz részt az öreg Józsi bácsi a Vígszín­ház negyvenéves jubileumán ... Tábori Emil meghalt Csütörtökön éjjel rövid szenvedés után meghalt Tábori Emil, a nemrégen rendkívül népszerű író és komikus-színész. Színész­ként kezdte a pályát, de főként színdarab­jaival — köztük sokszáz egyfelvonásossal, amelyek a külföldet is bejárták — tette ismertté a nevét. Az utóbbi években a leg­nagyobb sikert Táncos Tar Veronika című pályadíjnyertes darabjával aratta, amelynek főszerepét Rákosi Szidi játszotta több, mint százszor. Kitűnő rendező és kedves színész volt. Egy hónapja betegeskedett, tüdőgyulla­dást kapott, amely végzett vele. Felesége és három leánya, Tábori Terka írónő, Tábori Sári és Tábori Lili színésznők gyászolják. Temetése vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben, a szí­nésztársadalom őszinte részvéte mellett. * Liszt-hangverseny Helsinkiben. A finn köz­művelődési egyesületek zeneiskolája magas szín­­vonalú magyar hangversennyel hódolt Liszt Fe­renc emlékezetének. A. O. Vaisänen zenetudós nagyhatású előadást tartott Lisztről és a ma­gyar zenéről, majd Vainö Lahti zongoramű­vész, Arvo Hannikainen hegedűművész és Alma Kuula énekesnő gyönyörködtették művészetük­kel a nagyszámú közönséget, amely sokat tap­solt egész este. mmu BELLEVUE -ben májustól új népszerű étlap Flekkének.. 1.20 P-16 1 rostonsült és halkülönlegességek Kis- és nagymenű Kitűnő tájborok kimérve „Gee" zenéje ~Tánc RCA THEREMIN Model AB 1264 Pénteken este mutatta be éterhangszerét a sajtó munkatársai előtt Lucie Bigelow-Rosen és az amerikai hölgynek már a megjelenése is az eljövendő korszak képét idézte fel. Nyaktól föl­dig érő kék selyemruha, kék selyemcipővel, égnek álló frizura — az egész együtt szokatlan és meglepő látvány. Pár szavas konferansz a rádióról, melynek kellemetlen és zavaró mel­lékhangjait varázsolja zenei hangokká az éter­­hangszer és megkezdődik a bemutatás. Nagyméretű ,,V" alakú Állvány tetején­ nyugszik a hangszóró, előtte áll egy rádiósteril doboz mögött művésze és propagátora, Lucia Bigelow-Rosen. A hangszer maga külsőleg egy rádiókészülékre hasonlít, belseje rádiócsövekkel és tekercsekkel, nem sokban különbözik a meg­­szokott villamos gépektől. Ami szokatlan és valahogyan nem időszerű az az abból ég felé meredő fényes cső és a baloldalából kiálló, fémből épített húrok. Rózsás arcú amerikai pr ül a zongorához, Lucie Bigelow-Rosen jobb kezének ujjait a gép égnek emelkedő csövei felé közelíti. Balkeze vé­kony, szinte átszellemült ujjai pedig a férfi­­húrok közelében táncolnak. A következő pilla­natban Respighi egy melódiája csendül fel az emberi hanghoz hasonló színű és tónusú, de annál sokkal ércesebb és mindent betöltő han­gon. Szárnyal a hang, zug és búg, betölt min­­dent, sikoltva panaszkodik és pontosan alkal­­mazkodva követi a zongora melódiáját. Lucáé Bigelow-Rosen ujjal alig mozognak, i­a*­kább csak vibrálnak, mintha elektromos áram* mal lennének megtöltve és ugyanakkor az ujj* hegyek hullámszerűen játszanak a levegőben. Mozgásuk, amennyire a szem azt követni tudja, a zenei hangok hullámzását követi, eggyé vará­zsolja a zenét, mozgást, hangot és a mai köti uralkodóját, az elektromos áramot. Újabb produkáló, de most nem vox humanar, hanem a vonósok hangszinében, Kreisler ír dala tölti be a ■szobát. Aztán az utolsó hang el* halkulta után csend, senki sem meri megza* varni azt a hangulatot, ami igen sok tekintetben a jövő század korát vetítette a jelenbe. Hangversenyek ROTT-JUBILEUM MA 9-KOR Király Színház. Jegyek Koncertnél és színház­nál. LUCIE BIGELOW-ROSEN MA K9. Zeneak. Éterhullám-hangverseny. MOZI ■IhiiWMMMrraFMa A hercegnő házassága A heidelbergi diákélet hangulata árad reánk a Rádius új filmjének vetítővásznáról. A régi rajnamenti város minden kedvességével, a diá­kokkal, fiatalokkal és vénekkel, a sörözésekkel, kocsmákkal és dalokkal, melyek között mégis csak a „Gaudeamus igitur“ a legszebb. Azután meg természetesen a romantikus szerelemmel, mely ezúttal egy hercegnő és egy zeneszerző diák között virágozik ki. A happy end termé­szetesen elmarad és egy szomorkás, lemondó akkordban csendül el a film, mint ahogyan ezt már a Heidelbergi diákéletben is megszoktuk. Az angol film színészei kedvesek, zeneszámai bájosak. Az égjül diák kis szerepében először üdvözölhetjük angol filmen a tehetséges ma­gyar Gyergyay Istvánt. * Amatőrfilm-bemutató. Az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületének két tehet­séges fiatal tagja, Szili Mária és Várnagy Andor „Anna révbe jut" címmel érdekes kis amatőrfilmet mutatott be pénteken este a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében. A közönség nagy tapssal jutalmazta a ma­gyar filmrendezés és filmjátszás jövendő reménységeit. * Az új Baur-film. Most fejezték be a felvé­teleit a párizsi Cipar-film produkciójában a „Cette vielle canaille" című hangos filmnek, amelynek egyik főszereplője Clarry Baur. A filmben még egy hatalmas főszerep van, amely­nek megszemélyesítőjét titkos szavazás után vá­lasztotta meg a film vezérkara. Hat elsőrendű szakember közül öten Pierre Blanchar-t jelölték meg, mint aki az izgalmas és lélekrajzban nagy művészi feladatot jelentő szerep megszemélye­sítésére a legalkalmasabb. A film magy­ar címe: „A szerelem orvosa" lesz.

Next