Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-26 / 120. szám

3 ­e esmessiévi sóiéi- gondva­ristorvt­emy** **Wo*­ méljük, más lesz a sorrendi (Derültség.) Malasits Géza ezután azt fejtegette, hogy a fegyver- és lőszergyárak egymásra uszítják a nemzeteket. Francia gyárak szállítanak néme­teknek és viszont. Ezek a gyárak milliókat költenek a túlzó nacionalizmus támogatására, mert úgy vélnek, háborút előidézve, üzletet csinálni. Európa nyugalma érdekében leghe­lyesebb volna a fegyvergyártó ipart államosítani. Ezután Balaton hadnagy esetét tette szóvá. Az ebben az ügyben hozott ítélet után minden munkás végelszel, ezt tűrni éppen a hadsereg érdekében nem lehet. Amíg elrettentő példa nem lesz, addig ez­ az eset mindig megismét­lődhetik. Hertelendy Miklós a jókérdéssel foglalkozott. A hadigazdagok adózzanak a rokkantak javára Czirják Antal a hadirokkantkérdést tette szóvá. — Belátom — mondotta —, hogy a je­lenlegi rokkantadóból jobb ellátást nyújtani nem lehet, de oly nyomorult helyzetben vann­nak, hogy meg kell találni ehhez az utat, m­ég­pedig progresszívabb adópótlékolásban, ame­lyet fizessenek azok, akik éppen a háborúnak köszönhetik vagyonukat. Felolvasta Gömbös Gyula miniszterelnöknek ellenzéki képviselő korában mondott beszédét, amelyben precizí­­rozta, mit követel a rokkantaknak, s v­itéz Kő József a fegyverkezési egyenjogú- I siflist sürgette. Németország felfegyverzettségének köszönheti külpolitikai sikerét. A beteg minisz­terelnököt bizalmáról biztosította és felgyó­­gydása érdekében kérte, hogy maradjon ott, ahol van. A költségvetést elfogadta.­­Berg Miksa báró helytelenítette, hogy kü­lönbséget tesznek huszárok és gyalogosok kö­zött. Rámutatott arra, hogy a hadirokkantak­­kal szemben a nemzet még nem teljesítette kötelességét. A költségvetést nem fogadta el. Készütl a légvédelmi törvény végrehatási utasítása Kozma Miklós helyettes honvédelmi minisz­ter elöljáróban kijelentette, hogy a tárcát ille­tőleg elvi kijelentéseket nem tesz, mert Göm­bös Gyula ebben a minőségben évek óta egye­nes vonalban vezeti a minisztériumot, aminek változtatására semmi szükség nincs. 1031 óta most van először olyan költségvetés, amelyben a honvédelmi tárcának is nagyobb összeg jut, ahogy a többi tárcának is. Ez azonban nem terhes a kincstárra nézve, mert a több költség is visszamegy a gazdasági vérkeringésbe és a termelő munkát táplálja. A hadigondozottak büdzséje egy fillérrel sem csökken, viszont a számuk nem kis mértékben apadt. Az így mu­tatkozó pénzbeli többletet az újonnan jelent­kezett hadirokkantak kielégítésére fordítják. Tiltakozott az ellen a állítás ellen, hogy a rokkantmegállapító bizottságok embertelenül, méltánytalanul bírálnák el az eléjük kerülő rokkantakat. A honvédség élelmezését illetőle­g megállapíthatja, hogy az lényegesen jobb a háború előttinél. Amíg akkoriban vacsorára legfeljebb feketekávét kaptak, most minden este meleg vacsorában részesülnek. A közszál­­lításoknál a minisztérium a legszigorúbban szem előtt tartja a­­ törvényes intézkedéseket.­­ Egyes beszédekre reflektálva kijelentette, hogy Magyarországnak a pánszláv veszede­lemtől nincs mit tartania és ezt különben sem tehet a bolsevizmussal azonosítani. A polgári légvédelem kérdésében sok minden történt- Gömbös Gyulának elutazása előtt az volt az utolsó ténykedése, hogy a légvédelmi törvény végrehajtási utasítása ügyében befejezte a szakreferensekkel a tárgyalásait és ez az utasí­tás a legközelebbi időben el is készül. Nem tudja, jól értette-e Eckhardt Tibornak azt a kijelentését, hogy a katonák maguk is azt kí­vánják, hogy egy férfiú teljes munkaerejét szentelje a honvédelmi tárcának, de megbízik Eckhardt alkotmányos érzésében, hogy nem arra gondolt, hogy a katonák határozhatják meg, ki legyen a magyar honvédelmi miniszter. Csicsery-Rónay István: Bár lett volna a múltban olyan kitűnő honvédelmi miniszter, mint a mostani! Kozma Miklós honvédelmi miniszter: A ka­tonák fegyverhasználati jogáról és a honvéd­törvényszéknek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjáról nem nyilatkozik, mert a hon­­védbíróság ítélete éppen olyan tiszteletben tar­tandó, mint minden más bíróságé. Azzal fe­jezte be beszédét, hogy köszönetet mondott a Ház minden oldalának a tárgyilagos hozzászó­lásokért és köszönetet mondott a honvédség tisztjeinek és legénységének. A belügyi költségvetés A tárca költségvetését ezután általánosság­ban és részleteiben, is elfogadták. Negyed tiz-, kor áttértek a­­belügyi tárca költségvetésére, Molnár­ Imre előadói beszédében azt fejte­gette, hogy a magyar­ közigazgatás közzáido­­mul a mai idők szelleméhez, és ennek tulaj­donítható úgy a racionalizálás sorait végre­hajtott reformokból fakadó eljárási­­egyszerű­ség, mint a közigazgatási tanfolyamnak mű­ködése, amely a­ népies politikával ismerős tisztviselőket bocsátja az adminisztráció ren­delkezésére. Hivatkozott orvosi véleményekre. ÚJSÁG KEDD, 1936 MÁ­JUS 1. amelyek arról tanúskodnak, hogy az alföldi szegénysorsú néprétegek nyomorúságos körül­mények között laknak és olyan hiányos a táp­lálkozásuk is, hogy egész nemzedékek elsat­­nyulásának veszedelmével kell számolni. Szük­ség volna a közmunkák olyan irányi megszer­vezésére, hogy ezek a néprétegek jussanak állandó foglalkozáshoz. Bejelentette az előadó, hogy rövidesen elkészül az erkölcsrendészet reformja. Hangoztatta, hogy a társadalombiz­tosítás szervezetei, az OTI és a MAPI organi­kus hibái ellenére is erős oszlopai a modern szociálpoltikának. Az OTI-nál a deficit meg­szűnt s a MABI-nál sem túlságosan kedvezőt­len e helyzet. Felfogás szerint szükség lesz a csendőrség, rendőrség és a detektívtestület lét­számának emelésére. Azzal fejezte be, hogy a belügyi tárca jó kezekben van­, a belügymi­niszter fáradságot nem sajnálva, mindenre ki­terjeszti gondoskodását és a legkisebb tanyá­kat is felkeresi, hogy a helyszínen győződjék meg a bajokról. Az előadó beszédét nagy taps­sal fogadták. A vita első szónoka Vázsonyi János volt. Az OTI-nál és a MABI-nál szabad orvosválasztást sürgetett. Majd a főkapitány emlékezetes nyi­latkozatával foglalkozott és a méltatlanul meg­hurcolt Terézvárosnak elégtételt követelt. Az­után a hatósági üzemi drágítás kérdéséről be­szélve azt mondotta, hogy az minden téren ál­talános drágulást fog előidézni, amit a főváros közönsége képtelen elviselni. Erősebb tempót kért a névmagyarosításnál, kormány iránt — mondotta —­ bizalmatlan vagyok, mert még ma is a kivételes hatalommal él. A lapindítás, a lapbetiltás, a lapterjesztés kormányzati kegy. A választójog kapcsán azt mondta, hogy az ajánlási rendszer nyílt csalás, a balettarendszer becstelen tőzsdefélék. Nem lehet alkotmányról beszélni, amikor pártfőtitkár utasíthatja a fő­ispánokat. Utána Péchy László a demagógia ellen foglalt állást. Csodi Lajos a községi törvény reformálását sürgette. Kérte, hogy legalább a legkisebb hadi­­kölcsönjegyzők ügyét véglegesen likvidálják. Homonnay Tivadar idegenforgalmi kérdések­ről beszélt. Az idegenforgalom gerince — mon­dotta —, Budapestnek, mint fürdővárosnak a kiépítése, mert ma már Budapestet az egész vi­lágon így ismerik. Ennek gazdasági szempont­ból óriási jelentősége van. A Ház a belügyi tárca költségvetésének foly­tatólagos tárgyalását kedden délután négy órára halasztotta. Az ülés éjjel háromnegyed tizenkettőkor ért véget. XIV. magyar ifjúsági szellemi olimpiász 222 diákfiú és leány állt ki hétfőn a tanulmányi versenyre A verőfényes májusi reggelen diákfiúk és diáklányok gyülekeznek a Barcsay­ utcai Ma­dách Imre-gimnázium tornacsarnokában. Egye­sek kezében kis irattáska, másokéban néhány is fehér papír, sorvezető; némelyiknél körze­tök, vonalzó, logaritmustábla, sokak hóna alatt rajztábla. Állnak a mászórudak alatt, neki­­támaszkodnak a korlátnak, kis csoportokba verődve izgatottan tárgyalnak, néha erőltetve felnevetnek, de azután ismét megjelenik arcu­kon a feszültség, az éjszaka álmatlansága, a közeledő erőpróbától való aggódás neurózisa. Tizennegyedik éve már, hogy Pintér Jenő tan­kerületi főigazgató a tanulmányi versenyek rendszerét meghonosította és évről-évre na­­­gyobb‘’fiZV(?fiseklődés a ’jünior-gazda,ilyék szelli-rarcmérkőzései iránt. Az idélz nem keve­sebb,­ mint h­armincnégy budapesti és huszon­egy vidéki középiskola küldte el legtehetsége­sebb nyolcadik osztályú tanulóit. Jöttek Deb­recenből és Kaposvárról, Keszthelyről és Kis­kunfélegyházáról, Szombathelyről és Egerből és az ország minden tájáról. Egyszerre harsány Vigyázz! hallatszik. A fiúk összecsapják a bokájukat, a lányok is igye­keznek strammal állni: a sorfalak közt fel­tűnik Pintér Jenő főigazgató alakja. Felvonul a tanári karral együtt a zöld asztalhoz. Pusztán a dicsőség... — Pihenj! Feszült figyelemmel hallgatják a diákok Pintér főigazgató szavait. — Mi nem adhatunk anyagi ellenszolgálta­tást — mondja Pintér Jenő —, pusztán a dicsőséget nyújthatjuk győzteseinknek. Szá­mukra csak az elégtétel érzése marad meg, hogy kiemelkednek ívtársaik közül, örömet szereznek iskoláiknak és tanúbizonyságot tesz­nek Magyarország iskoláinak magas színvona­láról. Most a versenyszabályok ismertetése követ­­kezik. Szigorúak. Viszont nem szigorú hanem egészen természetes feltétel az, hogy jeligés le­vélben kell elhelyezni a nevét. — De nehogy azt az elcsépelt mondást írják jeligéül, hogy­­Sors hona nihil aliud! — mondja Pintér főigazgató a diákok nagy derültsége közben. Megújul a nevelés akkor, amikor a főigazgató azt mondja, hogy akit valami sza­bályellenesség miatt kitiltanak a versenyről, annak nem lesz egyébként semmi baja. — Ha pedig valaki olyasmit hall — mondja szigorú hangon a főigazgató —, hogy a Vlak!­­nek előzetesen tudomása volt a tételekről, úgy azt be kell jelenteni! Ámbár, remélem ilyesmi­ről szó sem lehet! A borítékok titka •Sor kerül a csoportosításra szakonként, ami azt jelenti, hogy összefogják az egyes tárgyak­ban való Versenyre jelentkezett diákokat. A ma­­­gyar nyelv és irodalomtörténeti verseny részt­vevőivel kezdődik. Amint egy tanár olvassa a benevezettek névsorát, bátortalan hangok vála­szolnak, hogy: Jelen! — Harsány „jelen“-t kérek! szó) Pintér f­őigazgató. Az első jelentkezők közt van Tisza József gróf debreceni kollégiumi diák. Az izgalom most közeledik a Tetőpont felé, mert mindjárt bevonul mindegyik csoport a maga termébe, ahol a fel­ügyelő tanár közli a versenytételt. Ezek a ret­tegett tézisek ott rejtőznek azokban a boríté­kokban, amelyeket Pintér főigazgató balolda­lára most odaálló idősebb tanár tart kezében. Mit nem adnának ezek a gyerekek most egy­­ „röntgenszem"­-ért... Minden figyelem ezek felé a borítékok felé irányul. Könnyű a magyar irodalmi tétel Nyolc óra elmúlt. Minden csoport a maga termében ül már. A tételeket kihirdették és fel is írták krétával a fekete táblára. A magyar nyelv és irodalom ifjú olimpikonjainak a követ­kező két témából lehet vála­ani: Magyar írók, mint regényhősö­k irodalmunkban. Irodalmi életünk száz évvel ezelőtt (1830—AO). A padokban egyesével elhelyezve ülnek a ver­senyzők. — Könnyű"vaé­g­efehélz"— kérdezi a Pintér fó­­igazgató a* olimpikonoktól. " Kórusban felelnek: -o*. —­ Könnyű. Egyik lány lehajtja szőke fejét és úgy pró­bál elmélyedni. Egy szemüveges fiú viszont már lázasan írja az impurum­ot. A latin terembe megyünk át Itt már három tétel van, de nem úgy, hogy választani lehet közülük, hanem úgy, hogy mindhármat ki kell dolgozni. Az első: húsz sor lefordítása Proper­­tiusból. A második: Válogatott magyar monda­tok lefordítása latinra. A harmadik: önéletrajz. Mindezt — mint tudjuk —, szótár nélkül. Va­lami segítséget azért mégis nyújt a latinistáknak a főigazgató; a táblára feliratta nekik a Proper­­tius-szövegben előforduló három nehezebb kife­jezést. A nehéz „exakt tudományokig Ünnepélyes csend van a termekben min­denütt. Csak a matematikus­ versenyzők termé­ben hallatszik erősen tollserceges, impurum-ban lázasan számolnak a fiúk és lányok. Nem is egyszerű a tételük. Aki nincs beavatva a maga­sabb matézisbe és aki elfelejtette középiskolai felsőbb osztályokban szerzett ismereteit, az már meg sem érti, mi az, hogy: Egy urnában külön-külön lapon vannak az egytől kilencvenig lévő egész számok. Három számot húzunk ki: A) egyszerre, B) egymás után, úgy, hogy a kihúzott számot az újabb húzás előtt visszatesszük. Mi a valószínűsége an­nak, hogy a kihúzott számok egy háromszög szö­geinek fokszámát adják? Tehát egy úgynevezett valószínűség-számítási tétel. De a másik sem marad el mögötte. Adna van az egyenlő oldalú háromszög mind a három oldalának egy-egy pontja. Szerkesszük meg a háromszöget és elemezzük a megoldást. Hogyan általánosítható a feladat a különböző oldalú háromszögekre? A fizikusok egyik feladata igen hálás. Ismertessük fizikai szempontból a fontosabb elektromos hírszolgáltató eszközöket. A másik fizikai tétel már nem ilyen egyszerű. Ezer kilogramm súlyú autó Budapestről kelet felé halad, vízszintes országúton, óránként száz­kilométeres sebességgel. Kérdés: megváltoznék-e az autó súlya — és mennyivel, ha ellentétes irányból keletről nyugatra haladna, ugyancsak száz kilométeres sebességgel? Ehhez a léterhez adnak kulcsot — ennyi az ••■gesz: Budapest földrajzi szélessége 47 fok 30 perc. A világtérképtől — a színes üvegekig Akik a földrajzi versenyre jelentkeztek, azok­nak arcán, a­ megkönnyebbülés derűje ül. Mert nekik tág terük van a nem túl nehéz téma ki­fejtésére. Választhatják azt, hogy ismertetik egy kis értekezésben e világtérkép legnagyobb jelentőségű pontjait, de választhatják a követ­kező, nem kevésbé kiadós témát. Május 5-én a fővárosi napilapokban a kö­vetkező földrajzi nevek jelentek meg■ Horto­bágy, Bakony, Csallóköz, Késmárk, Brassó. Szabadka: Mit tanít a földrajz ezekkel kapcso­latban? ■ A történészeknek részint könnyű, részint nehéz dolguk vem­, mert míg egyik feladatuk abban áll, hogy le kell írniuk azokat a neve­zetes történelmi eseményeket, amelyeknek év­fordulója 1936-ban van, addig a másik téma már némi politikai és szociológiai ismeretet is megkíván. A kivándorlások okai és következményei a legutóbbi évszázadok alatt. Természetrajzból igen változatos telelőket kaptak: 1. Mit köszön az állattan a mély­ten­geri kutatásoknak? 2. Összefüggés a Föld ég­hajlati övei és növényei közt. 3. Magyarországi építő kövei. 3. A kémia szerepe a mai gazda­sági életben. Végül ott a rajzverseny. A rajzteremben, ahol Römer tanár ügyel fel, harminc fiú és lány rajztábla fölé hajolva oldja meg az első tételt: színes üvegek lerajzolását. A második feladat már eredetibb: egy óra alatt illusztrációt kell rajzolni Arany Toldijának bármelyik részleté­hez. Ebben a teremben már semmi nyoma a szorongásnak, csupa magabiztos fiú és lány, valamennyi művésztehetség, van köztük olyan is, akinek rajzai napilapokban sűrűn meg­jelennek. Pintér főigazgató, ennek az ifjúsági szellemi olimpiásznak életrehívója, különösen annak örvend, hogy a vidék részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a verseny iránt. Túl­ ezen a szemponton pedig komoly jelentőségük van a versenyeknek azért, mert már eddig is sok ér­tékes tehetséget fedeztek­ fel a magyar társada­lom, az ország javára. POLITIKAI ÉLET RASSAY KÁROLY szombaton délután Sze­gedre utazik, ahol politikai vacsora keretében nagyobb beszédet mond. Vasárnap a szegedi ta­nyákat keresi fel és beszámolót mond. •­ MEGÍRTUK, HOGY KÁROLYI VIKTOR GRÓF vezetésével több NEP-képviselő tanulmányútra Németországba utazott. Eredetileg arra számítot­tak, hogy körülbelül tizen vesznek részt a tanul­mányúton, de a résztvevők száma apadt. Káro­lyi Viktor grófon kívül csak Bárczay Ferenc, Bárczay János, Orbán Gáspár báró, Nyiry Ist­ván, Pálffy-Daun József gróf képviselők vesznek részt a tanulmányúton. Patay Samu volt főispán is csatlakozott a Nép-képviselők csoportjához. *­­ GÖMBÖS GYULA MINISZTERELNÖK álla­­pota most már megengedi, hogy látogatókat fo­gadhasson. Legutóbb Ivády Béla pártelnök láto­gatta meg Balatonfüreden a miniszterelnököt, akivel hosszasabban elbeszélgetett, de politikai kérdéseket nem érintettek. Vasárnap Kánya Kálmán külügyminiszter tett látogatást a minisz­terelnöknél. Gömbös Gyula miniszterelnök orvo­sainak engedélyével vasárnap már "ki is kocsi­zott és Balatonfüreden meglátogatta Somogyi Béla dr. kir. közjegyzőt. Hétfőn délelőtt Borne­misza Géza iparü­gyi miniszter, Petneházy Antal államtitkár és Mikecz Ödön dr. osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, uta­zott Balatonfüredre és meglátogatták a minisz­terelnököt. Darányi Kálmán földmivelésügyi mi­niszter és miniszterelnökhelyettes a közeli na­pok egyikén látogatja meg a miniszterelnököt. Hír szerint Sztranyavszky Sándor házelnök is leutazik Balatonfüredre.. ★ A REFORMNEMZEDÉK választmánya pénte­ken este foglalkozik azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket a NÉP három képviselőtagja, vitéz, Bánsághy György, Szentpály László és Petainek József tett a reformnemzedék programmjával kapcsolatban. Munkatársunknak alkalma volt beszélni a reformnemzedék egyik vezető tagjá­val, aki hangsúlyozta, hogy a legutóbbi publikált programj­ot véglegesnek tekintik és azon, véle­ménye szerint, a választmány nem fog változ­tatni. Ugyanígy ragaszkodnak ahhoz is, hogy a reformprogramm ismertetését bevezető rész is változatlanul megmaradjon. Nem csinálnak titkot abból, hogy a péntek esti választmányi ülésen heves viták várhatók. Az sem keltene meglepetést, ha a három NÉP-képviselő kilépne a reformnemzedék szervezetéből. ­rt*x@ge5.­ Kizárólag magánszemély lesz a négus Londonban London, május 25. A négus a tapetown cirkáló fedélzetén pénteken érkezik Gibral­tárba, ahol két napig marad. A négus a jövő kedden rangrejtve érkezik Angliába s ezzel kényes helyzetnek veszi elejét, mert egyéb­ként hivatalos fogadtatásban kellett volna részesíteni. Kedvezőtlen benyomás az olasz sajtóban Róma, május 25. A négus angliai utazásá­nak az olasz sajtóban igen kedvezőtlen vissz­hangja van. Ha Anglia valóban szeretné az enyhülést Olaszország és Anglia között — írja a Tri­­buna '■—, nem lett volna szabad megengednie, hogy Mailé Szelasszié Angliába utazzék. Badoglio útban Olaszország felé Badoglio tábornagy, Abesszínia alkirálya, aki hétfőig a masszauai kikötőben hajóra szállt, hogy Olaszországba jöjjön, félhivatalos jelentés szerint csak rövid időre távozik Abesszíniából s hamarosan újból visszatér Addisz Abebába. Az alkirály csak rövid sza­badságát tölti Olaszországban.

Next