Ujság, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-24 / 67. szám

Szerda, 1937 március 24 ÚJSÁG Jelszavunk­ emlékezni és felkészülni 3 „Az olasz nép nem felejt és tud várni." Mussolini az Angliából kiindult „nyomtatottpapír-vil­ar" és a „zavaros tintaáradat" c0ben. A fascizmus megalapí­tásának évfordulója Róma, március 23. (Stefani) A fascizmus lalapításának 18. évfordulója alkalmából rróma nagy ünnepségek színhelye volt. Dél­előtt tizenegy órakor a feketeingesek és a­lváros lakossága összegyűlt a Venezia-téren, ahogy hatalmas tüntetés keretében fejezze ki­­hódolatát és ragaszkodását a Dúcénak. Pon­tosan tizenegy órakor a Venezia-palota erké­lyére kitűzték a fascista lobogót, mire a tö­meg lelkes éljenzésben tört ki, majd eléne­kelte a fascista indulót. Közvetlenül ezután­­Starace, a fascista párt főtitkára bejelentette a Duce érkezését. Amikor Mussolini megje­lent az erkélyen, az egybegyűlt tömeg leír­hatatlan lelkesedéssel fogadta és ünnepelte a birodalom megalapítóját. Mussolini fascista módra felemelt karral köszönte meg az ün­neplést és mosolyogva nézte a beláthatatlan em­bertömeg szűnni nőmi akaró, tomboló lel­kesedését. Amikor látták, hogy Duce szólni akar, a tömeg hirtelen elcsendesedett. Musso­lini a következő beszédet intézte az egyhé­jú ültekhez: — A fascizmus megalapításának tizennyolcadik évfordulóját ma — ezúttal először — a megvalósult olasz birodalomban ünnepeljük, meg­valósítva ezzel azt a célt, amelyet annak idején a San­ Sepolcro-téren rendezett hősies hangulatú gyűlésen magunk elé tűztünk. — Ez az évforduló összeesik jól­­sikerü­lt afrikai utazásom befejezésé­vel. Ez az utazás napról-napra előre megállapított, sőt a lapokban előre kinyomtatott programm szerint folyt le, olyan programol szerint tehát, amelyet olvashattak még azok az analfabéták is, akik néha az újsá­gokban írni szoktak. (Élénk helyes­lés.) Ez az utazás, amelyet sem ko­rábbi időre nem tettünk, sem idő­­i előtt abba nem hagytunk, lehetővé teszi számomra annak megállapítá­sát, hogy az olaszok munkája kezdi átváltoztatni a puszta steppéket lakott földekké és termékeny talajjá s hogy az ott épült út, amely a világ egyik leghosszabb és legszebb útja, minden tekintetben méltó a régi Róma konzuli útjaihoz. (Lelkes éljenzés.) — Ez az évforduló éppen arra az időre esik, amikor a szokott viharok egyike dühöng a nagyszerű fascista Olaszország ellen. (Lelkes éljenzés.) A nyomtatott papír vihara ez, zava­ros tintaáradat, hisztérikus és álszen­­teskedő ékesszólással, amely bizo­nyos anglikán szószékekről indul ki olyanok részéről, akik meglátják más szemében a szálkát, de nem lát­ják saját szemükben a százados ge­rendákat. Ez a vihar a legkevésbé sem ingathatja meg megzavarhatat­lan nyugalmunkat és az egész olasz nép megzavarhatatlan nyugalmat. Mások rosszhiszeműségével a mi elvi­­tathatatlan jóakaratunkat, a mások építette hazugságvárakkal igazsá­gaink ellenállhatatlan erejét, mások gyűlölködő vakságával tiszta lelki­ismeretünket helyezzük szembe. — Át kellett élnünk egy gazdasági ostromot, amely kilenc hónap után az ostromlók megadásával ért véget. Szükségesnek tartom azonban kije­lenteni, hogy az úgynevezett hivatá­sos pacifisták indította ez a hadjárat bonyodalmak és viszályok előkészí­tőjévé vált. Ez újabb bizonysága an­nak, hogy ezek az urak valójában félelmes ellenségei annak a békének és annak az európai együttműködés­nek, amelyet mi őszintén akarunk és tettekkel munkálunk. — Azt mondják, hogy az olasz nép könnyen felejt. Ez tévedés, olyan tévedés, amelybe felületes vagy tudatlan külföldi megfigyelők gyak­ran beleesnek. Éppen ellenkezőleg, az olasz nép nagyon is emlékezik és az olasz nép tud várni. Negyven évig vártunk arra, hogy megbosszuljuk Aduát, de megbosszultuk. És ha megtörténik egy nap, hogy ez az emlékezet gyengülne, mi leszünk azok, akik azt itt újból felkeltjük és felélesztjük. — Eckdtoingesek! A mai ünnep jelszava: emlékezni és felkészülni! A­mi Segesváron és Fehéregyházán maradt... Nem lehet tudni, hogy mennyi alapja van a kétségen kívül, jóakaratú és roman­tikus legendának, amely a bécsi hetilap után az egyetemes magyar sajtót foglalkoztatta, de addig is, amíg az illetékesek a rendelke­zésükre álló tudományos eszközök útján megállapítják a legenda valószínűségét, ki­jöttem Segesvárra és a Segesvártól mintegyi­g Mussolini beszédének hatása Angliában London, március 23. (Int) Mussolini keddi beszéde, amelyet a fascistapárt megalakulá­sának 18. évfordulója alkalmából mondott, óriási feltűnést keltett az angol közvélemény­ben s valamennyi lap vezető helyen és újuló­­ tag címfeliratokkal közli a beszéd szövegét. Az Evening Standard „a harag kitörésének" nevezi a Duce beszédét s az egész sajtó egy­öntetűen megállapítja, hogy 1935 ősze óta sohasem volt ilyen feszült az angol-olasz vi­szony, mint most. Politikai körökben is ,,a helyzet komolyságát" hangsúlyozzák és azt mondják, hogy az olasz miniszterelnök keddi beszédének még messzemenő kihalásai lesz­nek. A lapok megemlítik azt is, hogy Ciani I gróf olasz külügyminiszter hétfőn az olasz­­ kormány nevében tiltakozását jelentette be Sir Eric Drumm­ond római angol nagykövet­nél az angol­­sajtónak a Duce líbiai útjával kapcsolatos írásmódja miatt. ­ „Az izlám védelmezőjét­­ látja a Ducéban" Addisz Abebából az arab közösségektől a következő távirat érkezett Mussolini címére: Az etiópiai muzulmánok minden nem­­zetisége lelkes köszönetet mond Tripoliszban , mondott beszédéért és hálájukat fejezik ki a fascizmus nagy Ducéjának az izlám vi­lág iránt tanúsított nagy érdeklődéséért. Az izlám világ benne védelmezőjét látja és megújítja ragaszkodásának mélyen átérzett­ fogadalmát a nagy olasz anyaország iránt. P­etőfi Sándor nyomában, a kis erdélyi faluban A Petőfi-sír­emlék, a Petőfi-szoba és a szobor maradványai Mit tudnak Petőfi Sándorról a kis faluban a késői leszármazottak? Segesvár, március hó. Nyolcvannyolc, éve lesz az idén annak, hogy Petőfi Sándor, a magyar nemzet láng­­lelkű költője, a segesvári csatatéren eltűnt. A történelmi feljegyzések szerint, amikor az oroszokkal szem­ben elvesztett csata után, a magyar csapatok menekülése megkezdődött, a magyar katonák Petőfi Sándort egy fához támaszkodva látták. Bem tábornok, aki szintén menekült, a menekülés pillanatában odakiáltott Petőfi Sándornak, hogy jöjjön vele együtt, de a kiváló magyar költő nem mozdult meg a fa mellől, mintha nem is hallotta volna a tábornok szavát. Az utolsó találkozás óta senki sem látta Petőfi Sándort, a magyar irodalom Üstökös­szerű tüneményét, elvegyült a kozákok ára­datában és mindent elsöprő felvonulásában és azóta senki sem tud semmit a hős magyar költőről. Petőfi Sándor romantikus végzete és el­tűnése azóta különböző formákban foglal­koztatta a közvéleményt... A magyar szabadságharc leverése után kü­lönböző legendák keltek szárnyra az eltűnt magyar költő körül. Bár a hivatalos felfogás és az oknyomozó történelem úgy tudja, hogy Petőfi Sándor Segesváron eselt el, pár hónappal ezelőtt te­hát majdnem egy évszázaddal a tragikus vég után, egy elterjedt bécsi hetilapban Bönisch F. Hermain osztrák író támasztja fel újból a Petőfi legendát. Az osztrák író a háború után két magyar liszttel beszélt, akik egy szibériai telepen voltak hadifoglyok és elmondották, hogy a telepen sok magyart találtak, akiknek előd­jeit annak idején az oroszok hurcolták ma­gukkal Erdélyből. A magyar tisztek érdekes elbeszélését ké­sőbb egy orosz alezredes is megerősítette az osztrák írónál, aki még azt is elmondotta, hogy sikerült áttekintenie a szibériai magyar­­ajkú telep lakosságának névsorát és abban egy érdekes nevet fedezett fel: Alexander Stjepanovics Prtrovic nevet, aki véleménye szerint nem lehetett más, mint Petőfi Sán­dor, aki hadifogságba kerülve, felvette való­színűleg ismét a Petrovics nevet és mint hadifogoly halt meg a telep feljegyzései sze­rint 1857-ben ... hat kilométerre fekvő Fehéregyházára, abba a kis erdélyi faluba, amelynek fennsíkján Petőfi Sándor eltűnt, hogy a nagy magyar költő nyomait keressem és azt a késői mó­dok elé visszaidézzem . . . Segesváros emelték annak idején a költő emlékére a nagy és reprezentáns Petőfi-szob­­rot, amely talán a legszebb hasonló emlék­művé volt a magyar költőnek és amely mél­tóan szimbolizálta a hideg, ércben a magyar géniuszt. 11­16-ban, a menekülés zavaros időiben, a Pelöfi-szobrot Segesvárról Kiskunfélegyhá­zára vitték el. Segesváron maradt azonban a Magyar Ka­szinó helységében és még ma is ott van a Pelőfi-szobor felső részének, a Petőfi fejnek a mása, amelyet szintén, a szobor tervezője alkotott és ugyancsak ott fekszenek egy sa­rokban a Petőfi-szobor immár világhírűvé vált táblái, amelyeken magyarul, németül, franciául, angolul, hollandul, finnül és még több más nyelven ez az örökké halhatatlan versszak olvasható: „Szabadság, szerelem, e keltő kell nekem, Szerelemért feláldozom életemet, Szabadságért feláldozom szerelmemet. .. És ami Fehéregyházán maradt... Ennyi az, ami ma Petőfi Sándor emlékét hirdeti Segesváron, a kis erdélyi városban. Tovább zarándokolok azonban a költő nyom­dokait keresve és eljutok Fehéregyházára, a hat kilométerre fekvő kis faluba, amelynek fennsíkján esett el a történelem feljegyzései szerint a nagy magyar költő.. . Áhítattal lépek be a hatalmas honvédsír­­emlék elött álló Petőfi szobába, amely egy­koron Petőfi ereklyéket őrzött, amelyek azonban már csak a multié. .Néhány Petőfi-kép, amelyek történelem- és irodalom­könyvekből ismertek és sok ko­szom, amelyeket az évek folyamán helyez­tek el a Petöfi-ünnepségek zarándokai a sír­emléken, több ágyugolyóma­rad­vány, ame­lyeket itt találtak a nagy csata után ezen a környéken és egy kis virágkosárban néhány emberi csont —­ vájjon melyik harcos ma­radványai? — képezik a szoba bútorzatát, néhány magyaros motívuma és újabb keletű asztallal és székkel, amelyeket egy volt hadifogoly őriz. Két könyv van már megtelve a látogatók névsorával. Sok ezer név és sok ezer gon­dolat őrzője az a két vaskos könyv, amelye­ket ebben a szobában őriznek évek óta. És a szoba falán a következő emléktábla:­ „Az országos tört. ereklye múzeum, az 50-ik évforduló ünnepén helyezte ide a táblát tiszteletbeli tagja, Staller Lujza grófnő honleányt érdemeinek elismeré­séül, aki kegyeletes áldozatkészséggel, sajátjából létesítette ez őrházat és kertet Petőfi Sándor és hős honvédtársainak pihenőhelyén." Az őrház elött elterülő kert egyik sarká­ban találom meg az elszállított Petőfi-szobor alapzatának maradványait, amelyek bele­süppedtek a földbe, amely mindent eltakar. ..Petőfi Sándornak, a szabadságharc költő­jének a nemzet kegyelete“ —- olvasom le az egyik megmaradt gránitkockáról, amely már lepattogzott és amelyen az aranybetűk is kifakultak az idők múlandóságát jelképezve. Csak a monumentális Petőfi síremlék, amelyen egy sas lati kárdot, a szájában, á­l büszkén és megingathatatlanul a fehéregy­­házi fenn­sikolt a költő emlékének érces szinti holumául. Évtizedek múltak el a műemlék leleple­zése óta­ generációk tűntek le és születtek, de a késői utódok friss virágai most is ott virítanak kegyeletképpen a Petőfi síremlé­­ken, amelyen ez a felírás olvasható­ . Petőfi Sándornak és a segesvári csábiban 1349 július 31-én elesett névtelen hősöknek emelte a nemzet kegyelete.“ Aki látta Petőfit... Keresem ebben a kis erdélyi faluban, ahol Petőfi Sándor Bem tábornok kíséretében he­teket töltött — Petőfi Sándor nyomul. Megmutatják nekem azt a házat, amely abbbn az időben Belli tábornok és kíséreté­nek főhadiszállása volt és amelyet azóta csi­nosan kitatarozlak és elmegyek Csom­a Sán­dorhoz, egy 50 éves gazdához, aki arra büszke és arról nevezetes a faluban, hogy apja Petőfi Sándorral beszélt. — Pár évvel ezelőtt halt csak meg mondja nekem Csom­a Sándor — az apám 86. éves korában, aki élete utolsó napjáig mondotta nekünk, hogy beszélt Petőfi Sán­dorral. A forradalom idején itt hagyták apámat egyedül és elmenekültek rokonaim és az apátián, anyátlan árva ott sirt a­­ kiürített ház egyik szobájában a földön — mondja Csom­a Sándor — amikor Petőfi Sándor, aki­nek lobogó haját és mű­vésznyakkendőjét élete utolsó percéig maga elé tudta idézni az öreg Csonta Miklós, a szobába belépett és megpillantotta a gyermeket. A gyermek elmondotta neki, hogy itt­hagyták, mire Petőfi Sándor rögtön élelmet szerzett neki, elhelyezte egy másik lakásban és ittartózkodása alatt többször meglátogatta. Ennyit Il­d a késői utód, apja és Petőfi Sándor barátságáról és a kis erdélyi falu la­kossága, amely sokszor meghallgatta az öreg Csonta Miklós elbeszélését, alátámasztja a legenda szavahihetőségét. Petőfi Sándor heteket töltött el abban a faluban, amelyben most járok. Itt írta haza­szeretetről tanúskodó legszebb költeményei­, talán itt esett el ezen a mezőn, amelyen most bolyongok, a költő nyomait keresve ... Benczel Béla. Neumann kabát - külön klasszis. Kabát double szövetből „ 45.- től „ divat sevietból „ 65.- „ „ gabardinból 3 Fazonban „ 85.- „ Sport costum „ 45.- „ Budapest IV., Múzeum-Körút 1. Cukorbajosoknak insom küldök egy fontos és nélkülözhetetlen, orvosi tanáccsal ellátott kimerítő ismertetőt arról miképen kell a cukor- i­­mre ecdemp finomsütöde és tápszergyár bajosnak táplálkoznia ruusso retteni* Budapest, vi., ó-utca is. telefon: 1-134.73

Next