Ujság, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-24 / 67. szám
Szerda, 1937 március 24 ÚJSÁG Jelszavunk emlékezni és felkészülni 3 „Az olasz nép nem felejt és tud várni." Mussolini az Angliából kiindult „nyomtatottpapír-vilar" és a „zavaros tintaáradat" c0ben. A fascizmus megalapításának évfordulója Róma, március 23. (Stefani) A fascizmus lalapításának 18. évfordulója alkalmából rróma nagy ünnepségek színhelye volt. Délelőtt tizenegy órakor a feketeingesek és alváros lakossága összegyűlt a Venezia-téren, ahogy hatalmas tüntetés keretében fejezze kihódolatát és ragaszkodását a Dúcénak. Pontosan tizenegy órakor a Venezia-palota erkélyére kitűzték a fascista lobogót, mire a tömeg lelkes éljenzésben tört ki, majd elénekelte a fascista indulót. Közvetlenül ezutánStarace, a fascista párt főtitkára bejelentette a Duce érkezését. Amikor Mussolini megjelent az erkélyen, az egybegyűlt tömeg leírhatatlan lelkesedéssel fogadta és ünnepelte a birodalom megalapítóját. Mussolini fascista módra felemelt karral köszönte meg az ünneplést és mosolyogva nézte a beláthatatlan embertömeg szűnni nőmi akaró, tomboló lelkesedését. Amikor látták, hogy Duce szólni akar, a tömeg hirtelen elcsendesedett. Mussolini a következő beszédet intézte az egyhéjú ültekhez: — A fascizmus megalapításának tizennyolcadik évfordulóját ma — ezúttal először — a megvalósult olasz birodalomban ünnepeljük, megvalósítva ezzel azt a célt, amelyet annak idején a San Sepolcro-téren rendezett hősies hangulatú gyűlésen magunk elé tűztünk. — Ez az évforduló összeesik jólsikerült afrikai utazásom befejezésével. Ez az utazás napról-napra előre megállapított, sőt a lapokban előre kinyomtatott programm szerint folyt le, olyan programol szerint tehát, amelyet olvashattak még azok az analfabéták is, akik néha az újságokban írni szoktak. (Élénk helyeslés.) Ez az utazás, amelyet sem korábbi időre nem tettünk, sem idői előtt abba nem hagytunk, lehetővé teszi számomra annak megállapítását, hogy az olaszok munkája kezdi átváltoztatni a puszta steppéket lakott földekké és termékeny talajjá s hogy az ott épült út, amely a világ egyik leghosszabb és legszebb útja, minden tekintetben méltó a régi Róma konzuli útjaihoz. (Lelkes éljenzés.) — Ez az évforduló éppen arra az időre esik, amikor a szokott viharok egyike dühöng a nagyszerű fascista Olaszország ellen. (Lelkes éljenzés.) A nyomtatott papír vihara ez, zavaros tintaáradat, hisztérikus és álszenteskedő ékesszólással, amely bizonyos anglikán szószékekről indul ki olyanok részéről, akik meglátják más szemében a szálkát, de nem látják saját szemükben a százados gerendákat. Ez a vihar a legkevésbé sem ingathatja meg megzavarhatatlan nyugalmunkat és az egész olasz nép megzavarhatatlan nyugalmat. Mások rosszhiszeműségével a mi elvitathatatlan jóakaratunkat, a mások építette hazugságvárakkal igazságaink ellenállhatatlan erejét, mások gyűlölködő vakságával tiszta lelkiismeretünket helyezzük szembe. — Át kellett élnünk egy gazdasági ostromot, amely kilenc hónap után az ostromlók megadásával ért véget. Szükségesnek tartom azonban kijelenteni, hogy az úgynevezett hivatásos pacifisták indította ez a hadjárat bonyodalmak és viszályok előkészítőjévé vált. Ez újabb bizonysága annak, hogy ezek az urak valójában félelmes ellenségei annak a békének és annak az európai együttműködésnek, amelyet mi őszintén akarunk és tettekkel munkálunk. — Azt mondják, hogy az olasz nép könnyen felejt. Ez tévedés, olyan tévedés, amelybe felületes vagy tudatlan külföldi megfigyelők gyakran beleesnek. Éppen ellenkezőleg, az olasz nép nagyon is emlékezik és az olasz nép tud várni. Negyven évig vártunk arra, hogy megbosszuljuk Aduát, de megbosszultuk. És ha megtörténik egy nap, hogy ez az emlékezet gyengülne, mi leszünk azok, akik azt itt újból felkeltjük és felélesztjük. — Eckdtoingesek! A mai ünnep jelszava: emlékezni és felkészülni! Ami Segesváron és Fehéregyházán maradt... Nem lehet tudni, hogy mennyi alapja van a kétségen kívül, jóakaratú és romantikus legendának, amely a bécsi hetilap után az egyetemes magyar sajtót foglalkoztatta, de addig is, amíg az illetékesek a rendelkezésükre álló tudományos eszközök útján megállapítják a legenda valószínűségét, kijöttem Segesvárra és a Segesvártól mintegyig Mussolini beszédének hatása Angliában London, március 23. (Int) Mussolini keddi beszéde, amelyet a fascistapárt megalakulásának 18. évfordulója alkalmából mondott, óriási feltűnést keltett az angol közvéleményben s valamennyi lap vezető helyen és újuló tag címfeliratokkal közli a beszéd szövegét. Az Evening Standard „a harag kitörésének" nevezi a Duce beszédét s az egész sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy 1935 ősze óta sohasem volt ilyen feszült az angol-olasz viszony, mint most. Politikai körökben is ,,a helyzet komolyságát" hangsúlyozzák és azt mondják, hogy az olasz miniszterelnök keddi beszédének még messzemenő kihalásai lesznek. A lapok megemlítik azt is, hogy Ciani I gróf olasz külügyminiszter hétfőn az olasz kormány nevében tiltakozását jelentette be Sir Eric Drummond római angol nagykövetnél az angolsajtónak a Duce líbiai útjával kapcsolatos írásmódja miatt. „Az izlám védelmezőjét látja a Ducéban" Addisz Abebából az arab közösségektől a következő távirat érkezett Mussolini címére: Az etiópiai muzulmánok minden nemzetisége lelkes köszönetet mond Tripoliszban , mondott beszédéért és hálájukat fejezik ki a fascizmus nagy Ducéjának az izlám világ iránt tanúsított nagy érdeklődéséért. Az izlám világ benne védelmezőjét látja és megújítja ragaszkodásának mélyen átérzett fogadalmát a nagy olasz anyaország iránt. Petőfi Sándor nyomában, a kis erdélyi faluban A Petőfi-síremlék, a Petőfi-szoba és a szobor maradványai Mit tudnak Petőfi Sándorról a kis faluban a késői leszármazottak? Segesvár, március hó. Nyolcvannyolc, éve lesz az idén annak, hogy Petőfi Sándor, a magyar nemzet lánglelkű költője, a segesvári csatatéren eltűnt. A történelmi feljegyzések szerint, amikor az oroszokkal szemben elvesztett csata után, a magyar csapatok menekülése megkezdődött, a magyar katonák Petőfi Sándort egy fához támaszkodva látták. Bem tábornok, aki szintén menekült, a menekülés pillanatában odakiáltott Petőfi Sándornak, hogy jöjjön vele együtt, de a kiváló magyar költő nem mozdult meg a fa mellől, mintha nem is hallotta volna a tábornok szavát. Az utolsó találkozás óta senki sem látta Petőfi Sándort, a magyar irodalom Üstökösszerű tüneményét, elvegyült a kozákok áradatában és mindent elsöprő felvonulásában és azóta senki sem tud semmit a hős magyar költőről. Petőfi Sándor romantikus végzete és eltűnése azóta különböző formákban foglalkoztatta a közvéleményt... A magyar szabadságharc leverése után különböző legendák keltek szárnyra az eltűnt magyar költő körül. Bár a hivatalos felfogás és az oknyomozó történelem úgy tudja, hogy Petőfi Sándor Segesváron eselt el, pár hónappal ezelőtt tehát majdnem egy évszázaddal a tragikus vég után, egy elterjedt bécsi hetilapban Bönisch F. Hermain osztrák író támasztja fel újból a Petőfi legendát. Az osztrák író a háború után két magyar liszttel beszélt, akik egy szibériai telepen voltak hadifoglyok és elmondották, hogy a telepen sok magyart találtak, akiknek elődjeit annak idején az oroszok hurcolták magukkal Erdélyből. A magyar tisztek érdekes elbeszélését később egy orosz alezredes is megerősítette az osztrák írónál, aki még azt is elmondotta, hogy sikerült áttekintenie a szibériai magyarajkú telep lakosságának névsorát és abban egy érdekes nevet fedezett fel: Alexander Stjepanovics Prtrovic nevet, aki véleménye szerint nem lehetett más, mint Petőfi Sándor, aki hadifogságba kerülve, felvette valószínűleg ismét a Petrovics nevet és mint hadifogoly halt meg a telep feljegyzései szerint 1857-ben ... hat kilométerre fekvő Fehéregyházára, abba a kis erdélyi faluba, amelynek fennsíkján Petőfi Sándor eltűnt, hogy a nagy magyar költő nyomait keressem és azt a késői módok elé visszaidézzem . . . Segesváros emelték annak idején a költő emlékére a nagy és reprezentáns Petőfi-szobrot, amely talán a legszebb hasonló emlékművé volt a magyar költőnek és amely méltóan szimbolizálta a hideg, ércben a magyar géniuszt. 1116-ban, a menekülés zavaros időiben, a Pelöfi-szobrot Segesvárról Kiskunfélegyházára vitték el. Segesváron maradt azonban a Magyar Kaszinó helységében és még ma is ott van a Pelőfi-szobor felső részének, a Petőfi fejnek a mása, amelyet szintén, a szobor tervezője alkotott és ugyancsak ott fekszenek egy sarokban a Petőfi-szobor immár világhírűvé vált táblái, amelyeken magyarul, németül, franciául, angolul, hollandul, finnül és még több más nyelven ez az örökké halhatatlan versszak olvasható: „Szabadság, szerelem, e keltő kell nekem, Szerelemért feláldozom életemet, Szabadságért feláldozom szerelmemet. .. És ami Fehéregyházán maradt... Ennyi az, ami ma Petőfi Sándor emlékét hirdeti Segesváron, a kis erdélyi városban. Tovább zarándokolok azonban a költő nyomdokait keresve és eljutok Fehéregyházára, a hat kilométerre fekvő kis faluba, amelynek fennsíkján esett el a történelem feljegyzései szerint a nagy magyar költő.. . Áhítattal lépek be a hatalmas honvédsíremlék elött álló Petőfi szobába, amely egykoron Petőfi ereklyéket őrzött, amelyek azonban már csak a multié. .Néhány Petőfi-kép, amelyek történelem- és irodalomkönyvekből ismertek és sok koszom, amelyeket az évek folyamán helyeztek el a Petöfi-ünnepségek zarándokai a síremléken, több ágyugolyómaradvány, amelyeket itt találtak a nagy csata után ezen a környéken és egy kis virágkosárban néhány emberi csont — vájjon melyik harcos maradványai? — képezik a szoba bútorzatát, néhány magyaros motívuma és újabb keletű asztallal és székkel, amelyeket egy volt hadifogoly őriz. Két könyv van már megtelve a látogatók névsorával. Sok ezer név és sok ezer gondolat őrzője az a két vaskos könyv, amelyeket ebben a szobában őriznek évek óta. És a szoba falán a következő emléktábla: „Az országos tört. ereklye múzeum, az 50-ik évforduló ünnepén helyezte ide a táblát tiszteletbeli tagja, Staller Lujza grófnő honleányt érdemeinek elismeréséül, aki kegyeletes áldozatkészséggel, sajátjából létesítette ez őrházat és kertet Petőfi Sándor és hős honvédtársainak pihenőhelyén." Az őrház elött elterülő kert egyik sarkában találom meg az elszállított Petőfi-szobor alapzatának maradványait, amelyek belesüppedtek a földbe, amely mindent eltakar. ..Petőfi Sándornak, a szabadságharc költőjének a nemzet kegyelete“ —- olvasom le az egyik megmaradt gránitkockáról, amely már lepattogzott és amelyen az aranybetűk is kifakultak az idők múlandóságát jelképezve. Csak a monumentális Petőfi síremlék, amelyen egy sas lati kárdot, a szájában, ál büszkén és megingathatatlanul a fehéregyházi fennsikolt a költő emlékének érces szinti holumául. Évtizedek múltak el a műemlék leleplezése óta generációk tűntek le és születtek, de a késői utódok friss virágai most is ott virítanak kegyeletképpen a Petőfi síremléken, amelyen ez a felírás olvasható . Petőfi Sándornak és a segesvári csábiban 1349 július 31-én elesett névtelen hősöknek emelte a nemzet kegyelete.“ Aki látta Petőfit... Keresem ebben a kis erdélyi faluban, ahol Petőfi Sándor Bem tábornok kíséretében heteket töltött — Petőfi Sándor nyomul. Megmutatják nekem azt a házat, amely abbbn az időben Belli tábornok és kíséretének főhadiszállása volt és amelyet azóta csinosan kitatarozlak és elmegyek Csoma Sándorhoz, egy 50 éves gazdához, aki arra büszke és arról nevezetes a faluban, hogy apja Petőfi Sándorral beszélt. — Pár évvel ezelőtt halt csak meg mondja nekem Csoma Sándor — az apám 86. éves korában, aki élete utolsó napjáig mondotta nekünk, hogy beszélt Petőfi Sándorral. A forradalom idején itt hagyták apámat egyedül és elmenekültek rokonaim és az apátián, anyátlan árva ott sirt a kiürített ház egyik szobájában a földön — mondja Csoma Sándor — amikor Petőfi Sándor, akinek lobogó haját és művésznyakkendőjét élete utolsó percéig maga elé tudta idézni az öreg Csonta Miklós, a szobába belépett és megpillantotta a gyermeket. A gyermek elmondotta neki, hogy itthagyták, mire Petőfi Sándor rögtön élelmet szerzett neki, elhelyezte egy másik lakásban és ittartózkodása alatt többször meglátogatta. Ennyit Ild a késői utód, apja és Petőfi Sándor barátságáról és a kis erdélyi falu lakossága, amely sokszor meghallgatta az öreg Csonta Miklós elbeszélését, alátámasztja a legenda szavahihetőségét. Petőfi Sándor heteket töltött el abban a faluban, amelyben most járok. Itt írta hazaszeretetről tanúskodó legszebb költeményei, talán itt esett el ezen a mezőn, amelyen most bolyongok, a költő nyomait keresve ... Benczel Béla. Neumann kabát - külön klasszis. Kabát double szövetből „ 45.- től „ divat sevietból „ 65.- „ „ gabardinból 3 Fazonban „ 85.- „ Sport costum „ 45.- „ Budapest IV., Múzeum-Körút 1. Cukorbajosoknak insom küldök egy fontos és nélkülözhetetlen, orvosi tanáccsal ellátott kimerítő ismertetőt arról miképen kell a cukor- imre ecdemp finomsütöde és tápszergyár bajosnak táplálkoznia ruusso retteni* Budapest, vi., ó-utca is. telefon: 1-134.73