Ujság, 1937. december (13. évfolyam, 274-297. szám)

1937-12-19 / 288. szám

83 TORMAY CECIL MŰVEI GYŰJTEMÉNYES EMLÉKKIADÁS Az idő, amely Tormay Cecil mun­kássága számára e földön kiméretett, nem volt hosszú. Alig több, mint egy negyedszázaddal azután, hogy mindjár első munkája a siker első sugarait árasztotta a nevére és egészen rövid idővel rá, amikor dicsőséges bizony­ságául annak, hogy szavára már messze a határon túl is fölfigyeltek, a Nép­szövetség őt ítélte legméltóbbnak arra, hogy a Nobel-díjas Curiené megürült helyére a szellemi együttműködés ta­nácsának tagjává válassza, a halál ki­­t­ltotte a tollat a kezéből. De hogy ez a három szűken mért év­tized keretébe szorított munkásság, amely a nemzeti élet szervezkedésé­nek minden más hozzáférhető terü­letén is nyomokat hagyott, sőt kor­szakosat is tudott művelni, mit produ­kált Tormay Cecil tehetségének és szel­lemének legotthonibb talaján, az iro­dalomban, annak imponáló bizonyí­téka a tizenkét hatalmas kötet, amely mint műveinek gyűjteményes emlék­kiadása, most jelent meg nem egy kegyeletes feladat, hanem annak a köteleségnek a szolgálatában, hogy megadja a maradandóság méltó for­máját annak, amit a maradandóság joggal követel magának. Mert kétség se férhet hozzá, hogy az, amit Tormay Cecil az irodalomnak alkotott, élén él minden jogával és minden készségével annak, hogy még sokáig eleven és üdítő forrása legyen a művészi szépre és az emberi igazra szomjazó vágynak. Lelki alkatának természete, amelynek elemei között egy kivételes erejű, hevű és lendületű aktivitás is szerepelt a szépirodalom határain kívüli területekre is elvitte Tormay Cecil lelkes készségét, de ez beletrisztikus alkotásainak se művészi tisztaságát, se teljességét nem érintette. Ezek az alkotások egy kivételes vonzó­­erejű tehetség és egy kivételes kul­túrájú finomság varázsával hatnak az olvasóra. Az Emberek a kövek között, a Régi ház, a Viaszfigurák a Megállt az óra a legmélyebb, legtisztább és leg­nemesebb művészi élmény örömét és gazdagodását adják, amit könyvtől kaphatunk és az ősi küldött hatalmas trilógiáját: A csallóközi hattyú, a Túlsó parton és a Fehér barát — az igazságos bírálat mindig a nemzeti iro­dalom legjelentősebb reprezentánsai so­rába fogja állítani. De érdekes marad, élő marad és ér­ték marad minden, amit Tormay eC­­oil írt, mert egy igaz tehetség, egy igazi művészet és forrón őszinte meg­győződés jegyét viseli. Egy író jegy akinek megadatott az inspiráció csök­kenetlen érzékenysége, az invenció bő­sége, a látomások gazdagsága és az előadásnak egészen kivételes művé­szete és finomsága. Akár élményü­nk­ képzelet az olvasót vele együttérző, he­­vülő, szenvedő, megilletődő vagy föl­ujjongó osztályosává teszi annak, amit lemond és ezzel megteremti azt a kap­csolatot, amit megteremteni csak az tud, aki igazán művészit teremt A tartalmához kiállítása szépségében is méltó gyűjtemény, amely Torma­ Cecil regényein és novelláin kívül a megjelenése idején oly rendkívüli ha­tást tett Bujdosó könyvei, a gyönyörű itáliai útirajzokat és Küzdelmek, em­lékezések címmel az írónő beszédeit és előadásait is magába öleli, kétség­telenül eseményes érdekessége a ka­rácsonyi gazdagságban fénylő magyar irodalmi kitárolásnak. Sz Zs. Karácsony „Itt a karácsonyfa. Megjött karácsonyfa, Rakva minden jóval Aranyos dióval." Szép fehér karácsonyünnepen — amiben hogy az idén lesz-e részünk, ki tudná megjövendölni — bent a ba­rátságos meleg szobában, csillogó ka­rácsonyfa alatt, há­latért szívvel gon­dolnak kicsinyek és nagyok a Min­denhatóra, hogy családjuk és szeret­teik meghitt körében t­ölthetik el a szent estét Nincs is szebb, örömtelje­­sebb ünnepe az emberiségnek, mint karácsony ünnepe. Sok kedvességét tetézik még a családi fehér asztal gyönyörűségei,, a karácsonyesti és ka­rácsonyheti ízes ételek és italok. Karácsonyheti étlap Hétfő: Palócleves, rakott tojás, pár­nacsücske. Vacsora: Hideg sült kol­bász, főtt gesztenye mézzel, narancs. Szerda:­ Májrizsleves, paradicsomos töltöttpaprika, burgonyapogácsa. Va­csora: Matrózhús, apró cukrászsüte­mény, alma. Csütörtök: Hamisleves galuskával, főtt füstölt marhanyelv száraz zöld­­borsópürével, sajtosmetélt Vacsora: Tejfeles savanyúméz makarónival, em­­menthali sajt alma, tea. Péntek: Kaporleves, paprikáshal sós burgonyával, barackizes kifli. Kará­csonyévi vacsora: Borleves, rántott harcsa, zeller- és habsaláta, dióspatkó, mákosrud, vegyes gyümölcs, tea vagy puncs. Szombat (karácsony első ünnepe): Szárnyas raguleves, vadhúspás této­­mocskák, áfonya befőtt, szalonnával tűzdelt pulykapecsenye, gesztenyekom­­pót, savanyúság, kelvirág saláta, man­­dulapudding borsodával, diós- és má­kospatkó, vegyes gyümölcs, sajt fe­ketekávé, konyak, likőrök. Vacsora: Hideg pulyka, mákos- és dióspatkó, vegyes sütemény, gyümölcs, tea. Vasárnap (karácsony második ün­­nep­e): Húsleves májgombóccal, párolt sódar madeiramártással vagy hideg kecsege zöldmártással, kacsa vagy li­­bapecsenye gesztenyés párolt káposz­tával, savanyúság, dobos- és csoko­­ládékrémtorta, vaniliakrém, vegyes­gyümölcs, sajt, feketekávé, likőrök. Vacsora Nyúlpástétom, gesztenyepüré tejszínhabbal, narancs, alma, migno­­nok­, tea vagy puncs. FRANCIA KÖNYV EGY MAGYAR FESTŐRŐL „Etienne Farkas"-ról, aki nekünk Farkas István, egy kötetnyi kritikai tanulmányt írt a modern francia mű­­bírálat egyik prominens képviselője, André Salmon, egyben nagyon ismert és olvasott finomtollú belletrista. Farkas István hosszú párisi tartózko­dás után néhány évvel ezelőtt egy gazdag művészi munkásság eredmé­nyének feltárásával, egyéniségének fel­ UJSAG VASATVAP, JUSI TVICFMTHTO 19 jes kialakultságában lépett honfitársai elé. Az Ernszt Múzeumban rendezett kiállítás egy a kifejezés összes eszkö­zeinek birtokában lévő, minden jel­lemző tulajdonságát kifejtő kész új művészt mutatott be a magyar közön­ségnek. A bemutatkozónak emlékezetes ha­tása volt. Mindenesetre bőségesen ele­gendő arra, hogy a fiatal festő helyét egyszerre hitelesen megállapítsa azok sorában, akik nemcsak törekvésben, de az alakítás egyéni természetében is újat és jelentősét­ hoztak a magyar piktúra értékállományába. Mert a szo­­katlanságnak, amely természetes vele­járója minden igazán újnak, az első benyomásban is föléje kerekedett az az óhatatlan erejű meggyőző hatás, amely a valódi tehetség és a jelenté­­kenység, amilyen rejtelmes, olyan elemi tulajdonsága. André Salmonnak módja volt hozzá, hogy e megalkuvás nélküli művészi egyéniség fejlődésének útját már az indulástól figyelhesse és noha Farkas István még bizonyára messze van at­tól, hogy egy teljes életmunka adja a mérleg anyagát, azt, amit eddig pro­dukált, máris elegendőnek érzi, hogy jelentőségét magának az ítéletnek is maradandó formájában méltassa. Kri­tikai tanulmánya a nagy művészi monográfiák gazdag díszével, a repro­dukáló technika legmodernebb tökéle­tességében, rendkívül artisztikus for­mában került közlésre. A gyönyörű album, amely André Salmon nagy belemél­yedéssel, de egyben rendkívül elevenen és élvezetesen megírt tanul­mánya mellett Farkas István képei­nek, vázlatainak és rajzainak közel félszáz színes és fekete reprodukcióját tartalmazza, a francia sokszorosító technikának is imponálóan művészi képviselője. A párisi Quatre Chemins vállalat kiadásában megjelent könyv joggal le­het büszkesége nemcsak Farkas István­nak, hanem a művészetnek is, amely­nek nemzeti géniusza alkotásaiban megnyilatkozik. Magyar eredmény, sz­ el. MIHÁLYI ERNŐ DR. O. S. B SZENT ISTVÁN ÉLETE ÉS MŰVE A Szent István-év és az eucharisz­­tika kettős, nagy katolikus világese­ménye volt az alkalom, hogy Mi­hályi Ernő dr., O. S. B. főiskolai ta­nár, a Szent István Akadémia tagja az első magyar király életének tör­ténetét kettős hatalmas keretben meg­írja. Szent István királyunk nagy tör­ténelmi jelentőségét számos tudósunk foglalta rendszerbe, mégis Mihályi Ernő dr. köteteinek átolvasása után úgy érezzük, hogy a Szent Benedek­­rend kiváló tagja nem végzett hiába­való munkát. Ez a kettős kötet Szent István alakját és korát tökéletes meg­világításba helyezi, hangsúlyozottan kiemelve a nagy magyar király or­­szágépítő, vallásalapító és társada­lomszervező munkáját. A tudós lelki­ismeretességével, a tanár precizitásá­val, mindenekelőtt azonban a Szent Benedek-rend nagy múltjának meg­­ihlettségével fogott hozzá Mihályi Ernő dr. Szent Isv­án élete és művé­nek megírásához és főleg ez az utóbbi szempont az, amely vezér­fonalként végighúzódik a hatalmas munkán." Ez nem is csoda, hiszen aki csak egyszer is volt Pannonhal­mán, a magyar történelemnek talán egyik legjelentősebb helyén, az meg­érti, hogy a főmonostor európai hírű könyvtára, nagyszerű termei és hűs szobái milyen könnyen inspirálják a tudóst hasonló munkára. Ott, ahol állandóan szem előtt vannak a ma­gyar történelem régmúlt idejének szó szoros értelemben vett aktái, ahol minden kő Szent Istvánra, a legna­gyobb magyar királyra emlékeztet, ott a történetíró szinte meg kell, hogy fékezze képzeletét, nehogy az a tényeken túlragadja őt. Egy pan­nonhalmi bencés adja ki Szent Ist­ván életrajzát, az első magyar király istenuralmi eszmétől áthatott államá­nak létrejöttét tárja fel, azé a ma­gyar királyét, aki a keresztény kult­úrát hozta be és ezáltal lehetővé­­ tette a magyarság fennmaradását. A magyarság jövő évének nagy je­lentőségét méltóképpen átéreztük Mi­hályi Ernő dr. művének áttanulmá­nyozásával A tudós­­objektivitására vall, hogy hangsúlyozza könyvében! 5 nem tart számot az eredetiségre­, csak az utolsó évtized történelmi részletmunkáinak akar tolmácsolója lenni és egybefoglalni az országszer* vező­t szent király életének adatait így is, bár a felhasznált irodalmi forrásokat ,hűségesen felsorolja, az embernek az­­ az impressziója, hogy Mihályi Ernő dr. újszerű történelmi olvasmányt nyújt a művelt magyar közönségnek és Szent István király­ról halálának kilencszázéves forduló­jára tökéletes képet adott. POLGÁRI KONYHA Rovatvezető: KOVÁCSICS MÁTYÁS oktató-szakácsmester. Kormányzó Úr Őfőméltósága, Zita királyné, a szerb-, bolgár•* román- olasz-, török királyi udvarok, stb. v. ut. főszakácsa, Ételreceptek a heti étlapból Félkövéres ürü- vagy birkahúst vágjunk kis kockákra és főzzünk be­lőle jó magyaros gulyáslevest, szárí­tott zöldbabot (lehet konzerv is) vág­junk hosszúkás kockákra, főzzük meg egy külön edényben és csipedettel együtt adjuk a gulyáslevesbe. Tálalás­kor savanyú tejfellel ízesítjük a le­vest Megjegyezzük, tavasszal, nyáron, mikor már friss zöldbab van, a gu­lyásban főzzük meg a zöldbabot BORLEVES Fehérbort felforralunk, tegyünk bele darabka fahéjat, citromhéjat és két darab szegfűszeget. Darabka vaj­ból és kevés lisztből egész világos rántást keverünk, kevés vízzel föl­eresztve, hozzáöntjük a bort és ízlé­sünk szerint cukrot. Most befödjük és 5 percig forrni hagyjuk, aztán szi­tán vagy szűrőn átfolyatjuk. Tálalás­kor a levestálba 3 tojássárgát 1 kanál porcukorral és­­ 1 citromlével elkeve­rünk és beléhabarjuk a forró levest. Pirított zsemlyeszeletkéket adunk hozzá. VADHUSPASTÉTOMOCSKÁK 50 deka őz- vagy nyálhúst az inas részektől megtisztítunk és 20 deka borjúhússal a húsdarálón megőröljük, a mozsárban péppé zúzzuk, adunk még bele 3 tojás fehérjét, 3 kanál hi­deg tejpépet, sót, töröttborsot. Ha ez­zel is jól összezúzzuk, drótszilán át­törjük és a jégre tesszük. Egy órai pi­hentetés után elvesszük a jégről, be­lekeverünk 2­0 deci tejszínből felvert habot, 5 deka apróra vagdalt, főtt füs­tölt marhanyelvet és 4 deka apróra vagdalt sonkát. Ha mindezt jól elke­vertük, vajjal kikent kis bádogfor­mácskákba töltjük és forró vízfürdő­ben, ahogyan a puddingot szoktuk kipároljuk. 20 perc múlva kivesszük a gőzből, szitára fordítjuk és ha meg­szikkadtak és kihűltek, tojással és zsemlyemorzsával lepanirozzuk, be­­bundázzuk és forró, bő zsírban né­hány pillanat alatt kirántjuk. Külön adunk hozzá á fénykompótot. A re­ceptben előforduló tejpép nem más, mint besamel: 1 deka vajból és 1 deka lisztből világos rántást keverünk és annyi forró tejjel feleresztjük, hogy sűrű pépet kapjunk, aztán kihűlni hagyjuk. PÁROLT SÓDAR MADEIRAMÁRTÁS­­SAL Középnagyságú füstölt sonkát egy nappal előbb hideg vízben kiáztatunk, aztán ugyancsak hideg vízben a tűzre tesszük. Ha a víz,felforrott, a tűzhely szélére húzzuk és egész lassan, 2­ A óra hosszat forrni hagyjuk. Ekkor el­vesszük a tűzhelyről, fél óra múlva kivesszük a sonkát a vízből, a bőrét óvatosan lehúzzuk és a felesleges kö­­vérjét szép formásan lefaragjuk a son­káról. A sonkát aztán tepsibe tesszük, a tetejét, illetve a felső kövér részét­­ porcukorral meghintjük, melléje egy deci madellabort öntünk és a forró sütőben addig hagyjuk pirulni, amíg a sonkára hintett cukor barnára pör­­kölődött Tálaláskor a sonkát éles késsel szépen felszeleteljük, madeira­­mártással és burgonyapürével felszol­­gáltatjuk. zöldmártás Néhány tár­konylevelet, zöldpetre­zselymet, parajlevelet lobogó vizbe do­bunk, 5 perc múlva kiszedjük és hi­deg vizben lehűtjük. Azután szitára öntjük, hogy a víz kicsinogjon belőle. Ha a víz kicsurgott és a levelek kissé megszikkadtak, mozsárba tesszük, adunk még hozzá A csomó metélő hagymát és finomra összezúzzuk. Ki­véve a mozsárból, szőrszitán áttörjük, majonézbe belekeverjük és tejszínnel hígítjuk. párnacsücske 21 deka lisztet, 18 deka vajat, 4 to­jás sárgáját és két kanál porcukról összegyúrunk és 15 percre hűvös helyre tesszük, aztán késfoktvastagság­­ra, kerekalakúra kinyújtjuk. 4 tojás fehérjéből kemény habot verünk, be­lekeverünk egy kanál cukrot és 12 deka lehéjült, darált mandulabélt. A tészta egyik felére 2 ujjnyi távolság­ban egymástól kis halmokat rakosga­tunk a tojáshabból, aztán ráborítják a tészta másik felét, derelyeszaggató­­val párnacsücske formára vagdaljuk. Tepsire téve, a sütőben világosra süt­jük és még melegen vaníliás cukorba hempergetjük. KARÁCSONYI DIÓSPATEK A nyujtótáblára szitálunk 29 deka lisztet és 15 deka­ vajjal tenyerünkkel összemorzsoljuk, a közepébe mélye­dést nyomunk és adunk bele csipetnyi sós 1 evőkanálnyi porcukrot, 2 tojás­­sárgát, 3 deka élesztőt és 4 kanál lan­­­­gyos tejet. Ezt jól kidolgozzuk, a ré­testésztánál keményebb kell, hogy le­gyen. Majd 2 cipóba formálva kelni hagyjuk. Míg a tészta kel, elkészítjük a tölteléket 20 deka cukorból kevés vizzel sülü szk­fipot főzünk, adunk bele 8 deka tisztított mazsolát, 20 deka darált diót, 2 deka apróra vag­dalt citronátot, egy evőkanálnyi jó rumot, néhány kanál vaníliás porcuk­rot, 1 deka vajat és csak annyi mor­zsát, hogy a töltelék lágy ne legyen. A morzsa arra való, hogy­ a felesleges nedvet felszívja. Ha patkóalakban ké­szítjük el a tésztát, akkor ovális alakra nyújtjuk, ha pedig rudalakúra (beigli) akarjuk elkészíteni, akkor hosszúkás négyzetre kell kinyújtani. Dióspatkóról lévén szó, a tésztát vé­konyra, ovális alakúra kinyújtjuk, a teljesen kihűlt tölteléket egészen a tészta széléig rákenjük, majd össze­­göngyölítve, patkóalakra formálva, tepsibe tesszük, tojással megkenjük és megsütjük. — Leányoknak, fiuknak a cirrte an­­nak a kedves kis képeskönyvnek, amely­ben G­y­ö­k­ő­s­s­y Endre harminchárom mulatságos történetet beszél el leá­nyoknak, fiuknak, Kiss Farkas Imre pompás rajzaival. Mesék, mondák, történelmi mesék váltják fel egymást a díszes kiállítású kötetben, megírva színesen, változatosan, egyszerűen és olyan közvetlenséggel, mely egészen kivételes és megkapja minden olvasó­ját. És ami a fődolog, egészen ujsze­ rűek ezek a mesék és újszerűen érde­ kesek a mondák s különsen a törté­nelmi mesék feldolgozásai. Ezek nem* csak mulattatnak, de tanítanak is, ami külön érdeme a szerzőnek, Gyökössy Endrének, aki egyébként egyik régi legkedveltebb, legkeresettebb és leg­­népszerűbb költője az ifjúságnak. Thurzó-Nagy Árpád: Atirókönyvelést. Ez a hiánypótló munka foglalkozik először magyar nyelven az­ átiróköny­­veléssel. Megismertet a modern köny­veléssel, nyilvántartással, szatíjtartás­­sal. Az elméleti alapismereteket részle­tesen és világosan tárgyalja. Az átíró­ könyvelés hazai gyakorlatáról tájéko­z­­tat. Általános és részletes gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A könyvelő­gépek és a gépkönyvelés ismeretében alapvető fogalmakkal ismertét meg. Minden gyakorlati ember részére hasz­nos olvasmány. KARÁCSONYI MÁKOSRUD „BEIGLI" (Házilag, más módon készítve) 20 deka lisztet, 10 deka teavajat, LA deka cukrot, csipetnyi sót, 1 to*­jássárgát és csak annyi tejfölt, hogy kemény tésztát kapjunk, jól összegyú­runk. Ha jól kidolgozzuk, késfoktvas* tagra kinyújtjuk, a máktölteléket vé*­konyan rákenjük, összegurítjuk, to*­jással megkenve, kristálycukorral meg* hintve megsütjük. Töltelék: 15 kocka* cukorra annyi vizet öntünk, amennyit a cukor magába szív. Felforraljuk, adunk bele annyi darált mákot, hogy sűrü pép legyen, adunk még bele 2 deka vajat, reszelt citromhéjat, pár csepp rumot és 3 deka mazsolát MANDULA PUDDING 5 tojássárgáját 12 deka vaníliás cu­korral és két kanál friss, tejszínnel jó habosra keverünk, adunk hozzá 15 deka darált fehér mandulabelet és vé­gül az 5 tojás fehérének a kemény habját, melybe habverés közben 3 deka porcukrot is belekeverünk. Vaj­­jal kikent és darált mandulával ki­hintett puddingformát részig meg­töltünk. A formát tepsibe vagy lábas­­ba állítjuk, amelybe előzőleg 2 ujjnyi magasan vizet öntöttünk, befedetlenü­l sütjük meg a sütőben 45 perc alatt. Vaniliakrémmel adjuk az asztalra. Vaniliakrém: 14 deka cukrot 4 tojás­­sárgával habosra keverünk, adunk hozzá 2 deka lisztet és azzal is elke­verjük Felöntjük A liter tejjel, adunk bele a rúd vaníliát és a tűzhely lap­­ján habverővel addig keverjük, amíg sűrűsödik. Felforralni nem szabad, mert könnyen összefut KARÁCSONYI PUNCS (10 személyre.) Forrázzunk le 3 deci teát és tartsuk leszűrve melegen. Forraljunk fel 1 8 deci tejet és tartsuk szintén melegen. Egy habüstben 6 tojássárgát 16 deka porcukorral habosra keverünk, adunk hozzá 1 deci valamilyen finom likőrt, aztán lassanként hozzákeverjük a teát és utána a fejet Ekkor a tűzhely lap­jára vagy gőz fölé tesszük és addig keverjük, anélkül, hogy felforrni en­gednél, amíg kétszer-háromszor fel­­buggyant. Elvéve a tűzhelyről, adunk alig bele egy deci konyakot vagy ha az nincs, jó minőségü rumot Melegí­tett poharakba szétosztva, piskótával felszolgáltatjuk.

Next