Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

2 munkaadókra a javaslat. De ez a szociális in­tézkedés csak kezdő lépést jelenthet, mert ka­tonai helyzetünk fejlesztését szociális fejlesz­tés, gazdasági előrehaladás nélkül nem lehet elképzelni. A kormánynak szüksége van bizo­nyos mértékű propagandára és ebben az érzelmi résznek az érzelmivel egyensúlyban kell len­nie. A propaganda egyik legfontosabb fegyvere az állandó ismétlés. Ha a propagandát helyte­len célokért használják, ez az­ állandó ismétlés sokszor az elfogadott igazságtalanság "látszatá­val bír és azt, amit az a folyton ismétlődő pro­paganda mond, mint tényt fogadják el. A té­ves propagandával szemben áll a felvilágosítás. Sokszor hallottuk, hogy ezeket a téves propa­gandákat lekicsinyeljük, mert felelőtlen embe­rek terjesztik. A téves propagandát nem fele­lőtlen emberek csinálják, ha felelőtlen elem van is, felelőtlen ember nincs. (Helyeslés.) Amióta fennáll a világ, a levegő oxigénje táp­lálja az élőlények tüdejét, mert ami más a levegőben van, füstök, gázok, azokkal életet fentartani nem lehet. Beszélt ezután a birtok­politikával kapcsolatos propagandáról, arról a mind sűrűbb propagandáról, hogy ebben az or­szágban radikális nagymérvű földosztás lesz. Néhány évvel ezelőtt kimutatta, hogy jól ke­zelt, jól instruált nagybirtok azon a területen körülbelül négyszer annyi embert tart el,­ mint­ha azt a birtokot apró részletekre osztanák. Arra kell törekednünk, hogy a mezőgazdasági munkásságot csak a jól kezelt nagybirtok se­gítségével lássuk­ el kenyérrel. Mikor jogosult a nagybirtok — Helytelenítek minden olyan intézkedést — mondotta —, amely életképtelen nagybirto­kok mesterséges eszközökkel való alátámasz­tását célozza. De lehet tízezerholdas nagybirtok közérdek is, viszont párszázfoldas olyan bir­tok, amely nem felel meg a közérdek követel­ményeinek. A tulajdonjog szentsége alapján állok, de a földtulajdonost csak jogilag tartom tulajdonosnak, aki erkölcsileg tartozik a köz­nek azzal, hogy birtokán annyit termeljen, amennyit csak tud és annyi embernek adjon megélhetést, amennyinek csak tud. Ha ennek megfelelni nem tud, úgy birtokának további fentartása nem közérdekű. De hogy a birtokok meg tudjanak felelni kötelezettségüknek, szük­ség van elsősorban biztonságra. Éppen ezért az egészséges mezőgazdasági hitel helyreállítá-­­sát kell kívánnom. Ez szorosan összefügg a biztonsággal, melynek aláásását meggátolni ál­lami feladat. Ezután arról beszélt, hogy egy forradalmi mentalitású földreformot nem tart jó földbir­­tokpolitikánnk, mert az gazdasági hanyatlást eredményez, amit viszont nyomon követ a szo­ciális hanyatlás. Tehát nem jelszavakkal do­bálózó, hanem állandó és céltudatos földbir­­tokpolitikára van szükség. A földbirtok elosz­lása természetes folyamat, mely mindert be­avatkozás nélkül folyik, néha gyorsabban, más­kor lassabban. Ezt megakadályozni mestersé­ges eszközökkel hiba. Szem előtt is tartani, kinek a kezébe kezd a föld. Kérte a minisz­tert, ne csak Budapestről, a központból intézze ezeket a kérdéseket, engedjen teret a szelekció­ban a helyi ismeretekkel rendelkező emberek­nek és hatóságoknak is. A pénteki ülés utolsó szónoka Hegedűs Ló­ránt volt. Azt mondotta, hogy a javaslat mel­lett szereplő statisztikai kimutatásokban leg­feljebb csillagászati használatra alkalmas szá­mok vannak. Azt esetleg ki lehet belőlük szá­­mítatni, hogy a Stalley-üstökös mikor látogat el megint, de hogy hány cseléd lesz 1990-ben, azt nem. A kultikus kérdés megoldása nélkül nem lehet társadalmi nyugalmat teremteni. Beszélt a falukutatókról is és kijelentette, hogy köny­veikben rengeteg igazság van, de sok a tódítás is. A kormány beruházási tervéről azt mon­dotta, hogy’ túl messze megy a nemzet vagyon megadóztatásában, amikor 600 mill­s vagyon­­váltságot csinál. Vigyázni kell, hogy a vagyon­adóval agyon ne csapjuk a házbirtokot. A 400 millió pengős belső kölcsönt másként nem le­het elképzelni, csak úgy, ha ezzel kapcsolatban a hadikölcsönök valorizálása is megtörténik. Az új kötvények kibocsátásánál 10 százalékkal kellene valorizálni a hadikölcsönöket. A felsőház szombaton délelőtt tíz órakor folytatja a vitát Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett az igazgató Csütörtökön este jólöltözött úr jelent meg a Teréz­ körüli Britannia-szállóban és fürdő­szobás szobát rendelt. A harmadik eme­let 328-as számú szobát jelölték ki az ele­gáns úr, Vadas Géza Gábor ötvennyolc éves nyugalmazott részvénytársasági igazgató ré­szére, aki a Kovács­ utca 16. szám alatt lakik. Pénteken délelőtt a szálló személyzetének feltűnt, hogy a szobában állandóan ég a vil­lany. Dörömböltek az ajtón, majd felfeszí­­tették, de az igazgató nem volt a szobában. Rosszat sejtve indultak a fürdőszoba felé, ahol a kád alján holtan találták az igazgatót. Két búcsúlevelet találtak, az egyik a rend­őrségnek szól, a másik feleségének. A rend­őrségnek az igazgató azt írta, hogy súlyos beteg, a rák elhatalmasodott rajta s ehhez cukorbaj is járult, ezért lett öngyilkos. Kiderült, hogy az életunt megirta búcsú­leveleit, majd nagymennyiségű altatószert vett be, ezután megitta a likőrt és konyakot. A rendőrorvos megállapítása szerint éjfél­­tájban veszthette el eszméletét, lecsúszott a köd fenekére és ott megfulladt. ÚJSÁG SZOMBAT, 1938 ÁPRILIS 9 Az 1938-39. évi állami költségvetés 1937/38. 1938/39. 1938/39. 1937/38. 1938/39. 1938/39. évi évi évi .­­ évi évi évi x _ köttsés- p­otrány* kSttséff- d­öiVAnjr- tóbb(*f) I. Állami közigazgatás «*■- m ^ millió p­e il g a Kormányzó tiszteletdija— —--------------0.1­0.1 — — — — Kormányzóság-------— — -----------0.8 0.8 — 0.1 0.1 — Országgyűlés —------------------------ 4.1 4.2 +0.1 — — — Állami adósságok------*---------------83.1 50.8 —32.3 21.9 28.8 1 4.9 Állami közigazgatás nyugellátásai 160.6 167.1 + 6.5 — — — legfőbb állami számvevőszék-------0.5 0.6 +0.1 — — — Közi­azgatási bíróság--------------- 0.8 0.8 -— —- — — Miniszterelnökség------------- 7.3 7.8 + 0.5 0.5 0.6 + 0.1 Külügyminisztérium--------------------------11.1 11.5 + 0.4 1.9 1.9 — Közigazgatási bíróság —------------------0.8 — — — — — Belügyminisztérium------------- 127.2 133.0 + 5.8 11.5 12.9 + 1 4 Pénzügyminisztérium------------------ 98.8 97.5 + 0.7 739.7 803.7 +04.0 Iparügyi minisztérium —-------- — 10.7 11.6 + 0.9 3.8 4.9 + 1.1 Keresk. és köziek, minisztérium — 36.8 39.4 + 2.6 6.2 6.1 — 0.1 Földmivelésügyi minisztérium----- 31.7 35.5 + 3.8 9.8 11.0 + 1.2 Vallás-és közokf. minisztérium-1­.-1- 89.5 97.9 + 8.4 7.2 7.5 + 0.3 Igazságügyi minisztérium------— 33.1 34.6 + 1.5 1.9 •­­2.2 + 0.3 Honvédelmi minisztérium-------— 127.6 155.1 +27.5 0.8 0.8 — I. összesen: 821.8 848.3 +26.5 805.3 878.5 +73.2 II. Állami üzemek Posta, távírda és távbeszélő---- 82.4 84.3 + 1.9 103.1 109.5 + 6.4 Államvasutak------------- 214.7 227.6 +12.9 237.5 266.5 +29.0 Állami vas-, acél- és gépgyárak 1 29.6 49.6 + 20.0 28.0 52.1 +24.1 Kőszénbányászat----------------- 2.6 2.9 + 0.3 2.8 3.2 + 0.4 Állami erdőgazdasági birtokok — — 2.6 3.0 + 9.4 2.9 3.3 + 0.4 Állami mezőgazdasági birtokok----- 43 5.4 + 0.6 6.0 6.8 + 0.8 Selyemtenyésztés — --------------------- 1.2 1.2 — 0.9 0.9 — Postatakarékpénztár ——-—-----— — 11.4 12.6 + 1.2 12.6 14.2 + 1.6 Állami üzemeik nyugellátásai —— *— . 96.0 100.0 + 4.0 — — — B. összesen: 445.3 4869 +41.3 393.8 456.5 +62.7 Együtt: 1.267.1 1.331.9 +67.8 1.199.1 1.335.0 +135.9 Az 1938-39. évi költségvetés végösszegei I. Állami Közigazgatás III. Együtt Felesleg: 0.1 millió P Az előző évi költségvetés 01 millió P hiányt irányzott elő. Az 1938/39. évi költségvetés mérlege tehát 66.1 millió P-vel kedvezőbb. Az állami közigazgatás is az állami üzemek 1938/39. évi kiadásainak és bevételeinek össze­­hasonl­ítását az 1937/38. évi kiadásokkal és bevé­telekkel, a következő táblázat mutatja.: Összes kiadás------------------ 848.3 millió P összes bevétel —---------- 878.5 m­illó P Felesleg: 39.2 millió P II. Állami üzemen Összes kiadás-------— 486.6 millió P Összes bevétel — — ---- 456.5 millió P Hiány: 30.1 millió P összes kiadás------------------- 1334.9 millió P összes kiadás ----- 1.335.0 millió P Hogyan áll elő a százezer pengős felesleg? Az 1938/39-es kincstári évre pénteken beter­jesztett költségvetés éles határvonalat jelent Magyarország pénzügyeinek újabb fejlődésében. Mint a pénzügyminiszter beszédében jelezte, 1931/32. óta kizárólag deficites költségvetést tudott a mindenkori pénzügyminiszter az or­szággyűlés elé terjeszteni. A költségvetés hiánya kitett. Most van először évek óta a pénzügyi kor­mány abban a helyzetben, hogy olyan költség­­vetést nyújtson be, amely nem hiánnyal zárul, sőt 100.000 pengő felesleget mutat, gyakorlati­lag tehát kiegyensúlyozottnak tekinthető. Igaz, hogy a valóságos eredmények már a lefolyt zárszámadási években is jobbak voltak a költségvetési előirányzatnál. A napokban pub­likált zárszámadási eredmény, amely 1931/32-ben 124 millió, 1932/33-ban pedig 88 millió, 1933/34-ben 38 millió hiánnyal zárult, azóta a következő volt: 1934.35. kincstári év hiány 78.4 millió pengő 1935/36. „ „ 38.1 „ 193637. „ „ felesleg 8.1 „ „ Ha az 1936/37-es kincstári évben a kölcsön­bevét­eleket is hozzáadjuk, akkor öt.6 millió volt már a legutolsó kincstári évben a bevételi többlet. Mivel az 1957/38-as kincstári évben — amelyből már kilenc hónap letelt —"további javulás állott be — mint az ú­jság által havonta közölt kimutatásokból is látható volt —■, a most folyó kincstári év az előirányzott deficit elle­nére is megint többlettel fog zárulni. Ennek következtében a pénzügyminiszter semmiképen sem lépte túl a köteles óvatosság határait, ami­kor az 1938/39-es kincstári évre deficitmentes költségvetést irányzott elő. Ha azt lehetne el­érni, hogy nem lesz valami erősebb gazdasági visszaesés, a tényleges adatok megint csak jobbak lesznek az előirányzottaknál. A legerősebb emelkedés természetesen az egyenes adóknál és forgalmi adónál állott be;­­ két adónemnél egyedül 40 millió pengőt tesz fel. Az adókulcsokat tudvalevőleg nem emelték, sőt egyes adónemeket az alkalmazottak külön­adója, stb. — mérsékeltek is, úgyhogy az emel­kedő adójövedelem kizárólag arra vezethető vissza, hogy a javult jövedelmi viszonyok és a növekedett forgalom alapján a bevételek a régi kulcsok alapján is bővebben folynak be. Az új vagyonadóvá­lság, amely speciális célokat szol­gál és amelyről az Újság közgazdasági rovatá­ban számolunk be, a költségvetésbe nincsen be­állítva, miután a vagyonadóváltság alapján esz­­közlendő kiadások nem a költségvetés terhére, hanem egy külön alapból fognak foganatosít­­tatni. A költségvetés javulásának másik legfonto­sabb tényezője az államadóssági szolgálatnál elért megtakarítás. Eddig az volt a helyzet, hogy a népszövetségi kölcsönnél a 7,5 százalé­kos kamatszolgáltatás felét készpénzben fizette a kincstár, a másik felét és a törlesztéseket kincstárjegyekben. A kincstárjegyek formájában eszközölt teljesítményeket is beállították azon­ban a költségvetésbe. Ezentúl 7,5 százalék he­lyett 4,5 százalékot fog fizetni az állam az új és ismert megállapodások alapján, de ezt kész­pénzben. A költségvetésben tehát kisebb össze­get lehetett beállítani. Igaz, hogy a tényleges zár­számadásé­leni kiadás nagyobb lesz az eddi­ginél. A költségvetésben azonban az államadós­ságoknál elért megtakarítás 32 millió pengőt tesz ki. A javult államháztartási helyzet harmadik legfontosabb tényezője az állami üzemek pénz­ügyeinek kedvezőbb alakulása. Az állami üze­mek hiánya, amely tudvalevőleg nagyrészt a békeszerződés következtében előállott nyugdíj­­terhekből származik, döntötte el az utolsó­­években mindig azt, hogy a költségvetésekbe aránylag magas deficitet kellett beállítani. Az új költségvetésben ez a hiány öt,5 millióról ke­rek 30 millió pengőre csökkent. A még fennálló deficit 38 millió erejéig az Államvasutak, 3 mil­lió erejéig pedig az állami vasgyárak üzletvite­lére vezethető vissza, míg a többi állami üzem, elsősorban a posta, felesleget mutatnak ki. Az üzemi deficitnek nagy része azonban beruházá­sokon alapszik, úgyhogy magángazdasági szá­mítás mellett nem is jelentette hiányt, mert hiszen például, ha vállalati mérlegről volna szó, az aktívok köré mint vagyonszaporulat lenne beállítható. Összefoglalva: az adók emelkedése 73 millió­val, a kölcsönszolgálat csökkenése 32 millióval, az üzemek veszteségének enyhülése pedig kére- az 1934/35. kincstári évre 66.1 millió pengőt 19,15/36.­­ „ 75.8 „ * 1936.17. „ 75.6 * 1937/38. „ „ 67.9 „ „ Honnan a felesleg Miből származik pénztári helyzetünknek ez a fokozatos javulása? Ha csak a most benyújtott és az előző évi költségvetést hasonlítjuk össze, elsősorban azt látjuk hogy az adóbevételeket — a tényleges eredmények alapján — nagyobb összeggel lehetett a költségvetésbe beállítani, mint eddig. A pénzügyminiszter nem kevsebb, mint 73 millió bevételi többletet remél az adók­ból a múlt évi költségvetéssel szemben. ben 22 millióval járul hozzá az államháztartási helyzet javulásához. Ez összesen 127 millió pengő. A kiadások is növekszenek Ha a múltévi költségvetés 68 millió deficitjé­vel szemben ezúttal deficitmentes a költségvetés, akkor a javulás csak 68 millió, vagyis lényege­sen kevesebb, mint a 127 millió, amelyet fen­tebb mint a három legfőbb forrásból származó javulás eredményét kiszámítottunk. Ennek oka az, hogy az állami közigazgatás kiadásai is lé­nyegesen emelkedtek és felemésztik a javuló bevételek és megtakarítások egy részét. A nyug­ellátási terhek 6,5 millióval emelkednek, a bel­ügyminisztérium kiadásainál közel 6 millió, az vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál 8,5 millió, a honvédelmi minisztériumnál 27 millió pengős emelkedést látunk. Ezek — hangsúlyoz­zuk — csak a folyó kiadási többletek a rend­kívüli beruházások mellett, de azért ezeknek a kiadásoknak is részben beruházási jellegük van. Ha azonban eltekintünk az állami adósságok szolgálatánál­ elért megtakarítástól, akkor a ki­adási többlet 59 millió pengő. Kétségtelenül ör­vendetes tény, hogy a magyar állam a rendes költségvetés keretei között, tehát a folyó bevé­telek terhére 60 millióval többet fog tudni ki­adni az elkövetkező költségvetési évben, mint a most folyóban és­­ emellett a költségvetést egyensúlyban, tudja tartani. Ha valami aggoda­lom lehet ezzel a ténnyel szemben, akkor talán csak az, hogy a most hozandó ,,zsidótörvények" a gazdasági helyzetben esetleg olyan visszahatá­sokat idézhetnek elő, amelyek mellett az adózók teherbíróképessége elgyengül és az adóbevéte­lek az előirányzatok mögött maradnak. Más években az államháztartás ilyen kedvező helyzet alakulása mellett talán azzal a kíván­sággal lehetett volna előállni, hogy a kormány csökkentse az adózók terhét. Ma azonban, ami­kor az elengedhetetlenül szükséges beruházások a vagyonos adózóknak és a vállalatoknak rend­kívüli megterhelését teszi szükségessé és­ a gaz­dasági helyzet alakulására nézve prognózist fel­állítani nehéz, az adókulcsok csökkentésére irányuló kívánalom a folyó költségvetési adatok kedvező alakulása ellenére időszerűtlen lenne. POLITIKAI ÉLET A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT képviselő­­tagjai értekezletet tartottak. A kiadott közlés szerint a független kisgazdapárt képviselői cso­portja kimondotta, hogy a párt képviselőtagjai a parlamenti szünet alatt is hetenként legalább egyszbeli értekezletre jönnek össze. Az első ilyen pártér­tekezlet április 13-án, szerdán lesz. •­ A TISZA ISTVÁN-TÁRSASKÖR az idén áp­rilis 22-én, pénteken rendezi hagyományos Tiszaserleg-vacsoráját a Dunapalota-szálló dísz­termében. Az idei serleg-vacsora ünnepi szónoka Fabinyi Tihamér dr. nyug. pénzügyminiszter, a Magyar Általános Hitelbank Zlt. alelnök­­vezérigazgatója lesz. A Tisza István­ Társaskör egyébként április 12-én, kedden este félkilenc, órakor tartja kéthetenként szokásos társas­vacsoráját a kör helyiségében. * A KORMÁNYZÓ Mikecz Ödön igazságügy­­minisztert pénteken délelőtt öét órakor kihall­gatáson fogadta. A miniszter a tárcája körébe eső ügyekről tett jelentést. A bankkamatláb leszállítása Ausztriában Bécs, április 8. (Bécsi Távirati Iroda.) Seyss- Inquart birodalmi helytartó kezdeményezésére az osztrák bankok szövetsége elhatározta, hogy az osztrák közgazdaság részéről fizetett bank­kamatot az óbirodalomban fizetett bankkamat­hoz alkalmazza és ennek megfelelően lényege­sen leszállítja. A kamatleszállítás mértékéről és természetéről részleteket később közölnek. Mikor írják alá az angol-olasz egyezményt? London, április 8. A Reuter-iroda római le­velezője úgy értesült, hogy az angol-olasz egyezményt valószínűleg csütörtökön, de leg­később nagyszombaton parafálják. Lord Perth és Ciano gróf pénteken egy óra hosszat tanácskozott. Megbeszélésük nagyon eredményes és hasznos volt. Végleges megegye­zés jött létre sok pontban. Az egyezményt na­gyon világos és szabatos alakba öntik. Az egyezmény szöveget a lehető legnagyobb gond­dal készítik. Lord Perth és Ciano legközelebbi találkozásukat vasárnapra tűzték ki. 550.000 pengőért vásárolta meg a főváros a volt Lujza Gőzmalom Óbudai telkeit Óbuda rendezésével és szabályozásával kap­csolatban a főváros már hosszabb idő óta tár­gyalásokat kezdett az Első Budapesti Gőzma­lomml. is, a Lujza Gőzmalom hatalmas óbudai telekkomplexumának megszerzéséről. Lz a te­­lekkomplexum­ kereken 4083 négyszögöl kiter­jedésű. A főváros eredetileg anyagi megterhelés nélkül szerette volna e nagyértékű­ Ingatlantüm­­böt megszerezni és cseretelkeket ajánlott fel az Első Budapesti Gőzmalomnak. A telekcsere ügyében azonban nem sikerült megegyezésre jutni. Hosszabb tárgyalások után a főváros négyszögölenként 137.50 pengőért, összesen te­hát 550.000 pengőért vásárolta meg a 4000 négy­szögöl­es ingatlantömböt. A hatalmas telket tel­jes egészében városrendezési célokra használ­ják fel.

Next