Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

Szombat, 1938 Április 9 ÚJSÁG Reményi-Schneller Lajos pénzügyi expozéja Deficitmentes az 1938/1939. évi állami költségvetés. Darányi miniszterelnök beny­újtotta a zsidó javaslatot A képviselőház pénteken délelőtt tizenegy órakor ülést tartott, amely iránt, ismerve tárgy­sorozatát, igen nagy­ érdeklődés nyilvánult meg. A Ház mindenekelőtt harmadszori olvasásban is elfogadta a titkos választójogról szóló tör­vényjavaslatot és az üzemi balesetekkel kap­csolatos nemzetközi egyezményt, azután Rö­­rvényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nyúj­totta be a költségvetést. Ezzel kapcsolatban a következő pénzügyi expozét mondotta el: — Az 1931—­32. évi költségvetés óta a most benyújtott törvényjavaslat az első, amely egyen­súlyban van, deficitmentes. — A költségvetés deficitmentessége három té­nyezőre vezethető vissza: a bevételek kedvező alakulására, az üzemek helyzetének kedvezőbb alakulására és arra a tényre hogy az állami adósságterheket egyezmények folytán csökken­teni lehetett. Már az 1936—37. évi zárszámadás is deficitmentesen alakult. A folyó évben is ked­vezően alakulnak a bevételek, úgyhogy a 68 milliós deficit már nem fog jelentkezni a zár­számadásban. A bevételek kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és üzemi bevételeket tényleges beruházásként vigyük ke­resztül anélkül, hogy az adótételeket emelni kellene.­­ Az egyenes adók előirányzata 21,8 millió pengővel haladja meg az előző évit. 18,5 millió pengővel többet irányoztunk elő a forgalmi adóknál. A fogyasztási adóknál 6 millió az elő­irányzott többlet, a vámjövedék bevételét pedig 4 millió pengővel magasabban irányoztuk elő, a külkereskedelmi forgalom várható alakulásá­nak figyelembevételével.­­ Az üzemi bevételek emelkedésénél figye­lemreméltó az Államvasutak 29 milliós, a posta több mint 6 milliós, az Állami Vasgyár több mint 24 milliós és a postatakarékpénztár másfél milliós emelkedése. A többi üzemeknél is elmel­kedtek a bevételek, ami a gazdasági élet erősebb ütemére vezethető vissza. Ezek a bevételi emel­kedések együtt járnak a kiadások emelkedésé­vel, mert a nagyobb forgalom lebonyolítása több befektetést igényel. Hogyan t­lnk el a deficit ? A deficitcsökkenés egyik oka — folytatta a­ pénzügyminiszter — az adóságtörlesztési elő­irányzat csökkenése is. A külföldi hitelezőkkel kapcsolatban 1937 nyarán a Nemzeti Bank el­nöke megállapodást létesített és további tárgya­lásokat is folyamatba tett, amelye­k abból az alapelvből indultak ki, hogy a jövőben három éven át devizában teljesítsük fizetéseinket kissé magasabb összegben és ennek a következménye az, hogy ezentúl az állami adósságszolgáltatásra ■valamivel több pengőt fizetünk ki. Mivel azonban elesik a kincstárjegyek letéte­lének szükségessége, végeredményben az állami adósságszolgáltatásra 32 millióval kevesebbet irányoztunk elő, mint a megelőző évben.­­ A közigazgatás kiadásai 827 millióról 846 millióra emelkedtek. Huszonhétmillió pengő a mindenki szívéhez legközelebb eső tárcának, a honvédelmi tárcának a dotálására fordu­latik. (Taps a Ház minden oldalán.) Ez azonban füg­getlen attól a 600 milliótól, amely beruházá­sokban szerepel. Az üzemi kiadásoknál kilenc­millió esik illetékemelésekre, a kiadási lobbiét oroszlánrésze bevételszerző kiadás. Ismertette ezután a költségvetés mérlegét, amely pontosan 103.000 pengő sufficittel végző­dik. Ismertette a nyugdíjterhek megoszlását, majd a beruházásokkal foglalkozott és hangoz­tatta: nem akarnak abba a hibába esni, hogy minden beruházást a nagy beruházási pro­gramoira toljanak át. Gondoskodtak arról, hogy az ehhez szükséges anyagi eszközök is rendel­kezésre álljanak. Kétmillió pengőt fordítanak a nemzeti önellátási alap dotálására és az ideigl­­enesen alkalmazott főiskolások végleges el­helyezése céljából jelentékeny számban szervez­nek állásokat. A belügyminiszter gondoskodott a rendőrtisztikar anyagi helyzetének javításáról. — Az állami üzemeknél mind fokozottabb mérteikben érvényesül a józan kereskedelmi szellem, ez vonatkozik a dohányjövedékre is. Arányos adóztatás — Az adóztatás kérdéséről szólva kijelentette: arra törekszik, hogy a közterhek tekintetében minél teljesebben valósítsák meg az arányos és igazságos adóztatást. Ennek érdekében elsősor­ban új társulati adótörvényt készít elő. A volt pénzügyminiszter előkészítő munkái alapján módosítani fogják a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó jogszabályokat is és kimunkálását tökéletesíteni fogják abból a célból, hogy a nem fundált nagy jövedelmek és a mobil vagyonok megfelelő részben vegyék ki részüket a köz­teherviselésből.­­ A jelenlegi szövevényes eljárással szemben a fix öszegű, tételes adóztatást kívánom beve­zetni a tulajdonosok által használt kis házaknál és a kisiparosoknál. A földadó révén a mező­­gazdaság viszonyaihoz jobban simuló intézke­déseket tervezek és az egészen kis haszonbér­leteket mentesíteni kívánom a kereseti adó alól. (Taps.) Ha a bevételi eredmények lehetővé fog­nak tenni, foglalkozni fogok egyes adópótlékok csökkentéséről, gondolok itt elsősorban a ház­­adó rendkívüli pótlékára. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy­ az egyes adókedvezmények fenntartása indokolt-e és ha igen, milyen mér­tékben.­­ Az illeték­törvényjavaslat tervezetét az ér­dekeltségek már letárgyalták és rövid időn belül be fogjuk vezetni az egységes illetékkódexet. Az a szándékom, hogy a szesztörvényjavaslatot még a költségvetés parlamenti tárgyalása alatt benyújtom. Folyamatban van a fogyasztási adókra vonatkozó egységes jogszabályok meg­alkotása és a fázisrendszer teljes kiépítése. Ezek a reformok az igazságosabb és kiegyen­súlyozottabb adóztatást szolgálják és a szociá­lis béke és nyugalom hatékony tényezői lesznek. Kis ország nem vonhatja ki magát a világgazdaság hatása alól — Ilyen kis ország nem vonhatja ki magát a világgazdaság hatása alól. De fontos szerepet játszanak a gazdasági helyzet kialakulásában olyan tényezők is, amelyek a saját ellenőrzésünk alatt állanak. A világgazdasági konjunktúrában a felfelé haladó irányzat a múlt év­ folyamán eset­t, előbb tavasszal jelentkezett átmeneti visszaesés, az őszi hónapokban pedig hanyatlás állott be. Nincs okunk azonban arra, hogy a világgazdasági helyzet alakulásából a felfelé haladó irányzat végleges megváltozására követ­keztessünk. Sok jelből következtethető, hogy a múlt év őszi hanyatló irányzat csak átmeneti­nek tekinthető, ma is csak a gazdasági élet bizo­nyos részeit érinti és nem az egész gazdasági életet.­­ A nagy beruházási programm nagy terheket jelent a teherbíró lakosságra nézve, de erős ösztönzést fog adni a gazdasági életnek. Az el­múlt év nyarán a külföldi adósságok rendezése terén hatalmas lépést tettünk. Ez a rendezés kül­földi adósságszolgáltatásunkat összhangba hozta az ország teljesítőképességével. A közeljövőben azonban aligha számíthatunk arra, hogy a deviza­forgalom szabadsága felé erőteljesebb léppéseket tehessünk. Devizakészletünket elsősorban azok­nak az országoknak magatartása határozza meg amelyek áruinkat felveszik. Exportunk zöme olyan országokba irányul, amelyek maguk is devizakorlátozásokat alkalmaznak. Amíg ez a helyzet fennáll, Magyarország nem vállalhatja a szabad devizaforgalomra való áttérést. •­ Fontos szempont itt a külföldi tartozások kérdése is. A külföldi tartozások az utóbbi évek­ben jelentősen csökkentek, de ma is igen tekin­télyes összegeket képviselnek, százalékot tesz ki. A második korrekció, amelyet alkalmazni fo­gunk, a háztulajdonnal áll kapcsolatban. Kü­lönbséget teszünk az adómentes és adózó há­zaknál­ A kisebb házak hozzájárulási összege kevesebb lesz, mint a nagyobb adómentes bér­­házak . Egészen az elkobzásig! — Alkalmat kívánunk adni az ingóvagyonok őszinte bevallására. Nem szívesen tesszük, de még ezúttal utoljára büntetlenséget biztosítunk és devizaamnesztiát is javaslatba hozunk. De e helyről figyelmeztetem az ingóvagyonok tulaj­donosait, éljenek ezzel az utolsó alkalommal, mert ha ezt nem teszik, a javaslatban tervezett börtönbüntetésen felül egészen az elkobzásig fogunk elmenni. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) A pénzügyminiszter ezután a milliárdos pro­gramm beruházási tételeit ismertette, kijelentette, hogy a legkiemelkedőbb és legjelentősebb az a hatszázmillió, amelyet a honvédségünk korszerű felszerelésére kívánunk fordítani. (Helyeslés az egész Házban.) Ezután a közlekedési, vasúti és útépítési beruházások 190 millió pengős tételeit ismertette a pénzügyminiszter. 1­96 millió pengő jut az államvasutak be­ruházására, 2 millió a csepeli szabadkikötőre, 56 millió különböző útépítésekre, 30 millió a bekötőutak építésére, 20 millió posta- és távirdai berendezkedésekre, 20 millió telepítési célokra, 19 millió mezőgazdasági értékesítés fejlesztésére, 10 millió a bányászati beruházásokra, 30 millió a falu egészségügyi, kulturális és szociális be­rendezkedésének javítására, 75 millió a mező­gazdasági hitel újjászervezésére. Kijelentette a pénzügyminiszter a számadatok felsorolása után, hogy a beruházási tételek rendkívül élénkítően fognak hatni az egész ország gazdasági életére. — Mi lesz a krómmal?­­— kiáltják közbe a baloldalról. Mojzes János: Az igazságügyminiszter tárcá­jában van a króm. K­eményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ex­pozéját azzal fejezte be, h­ogy a beruházási programm végrehajtása nagy áldozatokat kíván a nemzettől, de ez áldozatok meghozatalánál a kormány figyelemmel volt a gazdasági élet teherbíróképességére. A milliárdos programm oly nagy előnyöket is jelent, amelyek mögött az áldozatok szinte eltörpülnek. A pénzügyminiszter expozéját a kormánypárt hatalmas tapssal fogadta. Egymásután tódultak oda a képviselők, hogy gratuláljanak beszédé­hez. „Nem közömbös, hogy kinek a kezében van a föld** Ezután a gazdavédelmi rendeletekkel, a védett birtokokkal foglalkozott s emelt hangon ezeket mondotta: — Nem lehet közömbös, hogy a magyar föld kinek a kezében van. (Nagy taps a jobboldalon.) A pénzügyminiszter a pénzintézetek fúziójával kapcsolatban kifejtette, hogy a hitelszervezetek túldimenzionált voltát meg kell szüntetni. Ezt a célt szolgálta a Magyar Általános Takarékpénz­tárnak a Magyar Általános Hitelbankba történt beolvasztása.­­ Akár kis, akár nagy vállalatokról van szó, érvényesülnie kell annak a posztulátumnak, hogy csak a közösség célkitűzéseinek szem előtt tartásával fejthetnek ki működést. Ez nem je­lenti az egyéni kezdeményezés megszüntetését, de jelenti azt, hogy az egyéni kezdeményezésnek a nemzeti közösség érdekében is irányt kell szabni. — Tudvalevő, a beruházási programm összege egymilliárdot tesz ki. Ennek az összegnek a két­ötödét, vagyis négyszázmillió pengőt kölcsönnel kívánunk fedezni, ennek a kölcsönösszegnek egy része ebben az évben kibocsátásra kerül. A 600 millió nagyobb részét a vállalatok fogják viselni . A kölcsön lebonyolítása előtt átmeneti in­tézkedésekre lesz szükség, amelyhez a törvény­­hozástól felhatalmazást fogunk kérni. Az egy milliárdos beruházási programm négyötöd­­részét, vagyis hatszázmillió pengőt egyszeri va­gyonadó kivetéssel kívánjuk biztosítani. En­nek a hatszázmilliónak a nagyobbik részét a válla­latok fogják­ viselni, ez mindenképpen indokolt, mert a vállalatoknak az elmúlt esztendők során módjuk volt a kedvező konjunktúrát kihasz­nálni. A vállalatokra 350 millió pengő esik az egyszer lerovandó adóból.­­ Ha ez az összeg a megjelölt kulcsok sze­rint nem lesz elérhető, gondoskodunk arról, hogy a kulcsokat mindaddig felemeljük, amíg a 350 milliót eléri. A hozzájárulás­­kulcsa pro­gresszív lesz és 10 százaléktól 20 százalékig ter­jed. A 100 milliós összeg kisebb részét. 250 milliót a természetes személyek, a társulati adó alá nem vont­ személyek viselik 5—15 százalé­kos progresszivitás alapján. A magánkézben lévő részvények és a záloglevelek tulajdonosait nem terheljük meg. — Mi lesz a bankbetétekkel? — kiáltják közbe, mire Bródy-Harrach Tihamér ezt mondja: — Ne uszítsunk. — A földbirtok értékének ötnyolcadát veszi igénybe, tekintve azokat a kedvezőtlen körül­ményeket, amelyeket a mezőgazdaság átélt. .A földbirtok megterhelése ezért átlagban öt szá­­zalék lesz, a lobbi magánszemélyek megterhelése 1 nyolc százalék, a vállalatok megterhelése 18 A zsidójavaslat és a sajtórendszabályok Sztranyavszky Sándor elnök az ülést felfüg­gesztette s csak jó negyedórás szünet után szó­laltak meg újra a csengők. Darányi Kálmán miniszterelnökkel az előtt egymás után vonul­tak be a kormány tagjai, a képviselők és már hangzott is Sztranyavszky Sándor elnök szava: — A miniszterelnök úr kivan szólani! Mojzes János: Most kapjuk a brómot! Darányi Kálmán miniszterelnök: Van szeren­csém benyújtani a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot! A miniszterelnök után Mikecz Ödön igazság­ügyminiszter emelkedett szólásra: — Van szerencsém beterjeszteni az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot! Nagy taps tört ki a kormánypárton. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta kórusban az ellenzék, Sztranyavszky Sándor elnök is megkérdezte az igazságügyminisztert, nem kiván-e szólni. A miniszter azonban tagadólag intett. Rupert Rezső: Restet felszólalni! Sztranyavszky Sándor elnök: Ezzel végez­tünk is mai napirendünkkel! — És egyúttal végeztünk a jogegyenlőséggel is! — hallatszott egy hang az ellenzékről. A Ház pedig az elnöki javaslatra úgy hatá­rozott, hogy üléseit biz­onytalan időre el­napolja. A „ZSIDÓTÖRVÉNY" TELJES SZÖVEGE Lapunk legutóbbi számában ismertettük a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának ha­tályosabb biztosításáról, valamint a sajtórendé­szeti rendelkezésekről szóló javaslatok főbb alapelveit. Az alábbiakban szó szerint közöljük a két javaslat szövegét. Az első javaslat így hangzik: „ 1. §• Felhatalmazunk a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása v­égett szükséges és ha­laszthatatlanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg ab­ban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. §• Utasíttatik a m­. kir. minisztérium, hogy a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara; b) színművészek, fimszínészek, színházi és fimrendezők, úgyszintén színművészeti és film­művészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott mű­vészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondos­kodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munka­­viszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító válla­latnál az első bekezdés b) pontjában meghatá­rozott foglalkozások körében rendező, előadó vagy művészeti segédszemélyzek­ tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti ka­mara tagja. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3­§. A sajtókamarának, úgyszintén a színművé­szeti kamarának tagja csak magyar állampol­ l­gár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir.­­ minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban ve­hetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Eöbbe a húsz százalékba nem lehet beleszámí­­tani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az 1919. évi augusztus hónap 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja, vagy pedig ilyen szülőktől származik. 5­ §­ Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § első bekezdése alá eső­ személyeket csak o­lyan arányban szabad alkalmazni, hogy szá­muk az állandó munkaviszonyban álló munka­társak számának húsz százalékát ne haladja meg, bármely h­a­ra kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bár­mely címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hónap 31-ig napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. minisz­terelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen­­ rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen­­ rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoz­nak. 6. §: A vallás- és közoktatásügyi miniszter álla­pítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgy­szintén a mozgófényképet előállító egyes válla­latoknál milyen arányban lehet a 4. § első be­kezdése alá eső személyeket az 1. § első be­kezdésének b) pontjában meghatározott munka­körben alkalmazni. 7­ §• Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban leh­et felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne ha­ladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. § első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan fel­vett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére in­dokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3 Panaszkodó | firkák! | Rengeteg van belőlük. Nem tudnak­­ megállapodni a számos borotválkozási­­ lehetőség közül. Van megoldási Williams BOROTVASZAPPAN (SHAVING­ STICK) pillanaton alatt dúsan habzik. Még a legborostásabb arcbőr is kisimul tőle Borotválkozás után néhány csepp Williams AQUA VELVA az arcot egész napra bársonysimává teszi. Kapható szakéztetekben. Vezérképviselet: Konitz Iván és Társa, Budapest, VII.

Next