Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
Szombat, 1938 Április 9 ÚJSÁG Reményi-Schneller Lajos pénzügyi expozéja Deficitmentes az 1938/1939. évi állami költségvetés. Darányi miniszterelnök benyújtotta a zsidó javaslatot A képviselőház pénteken délelőtt tizenegy órakor ülést tartott, amely iránt, ismerve tárgysorozatát, igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Ház mindenekelőtt harmadszori olvasásban is elfogadta a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot és az üzemi balesetekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, azután Rörvényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nyújtotta be a költségvetést. Ezzel kapcsolatban a következő pénzügyi expozét mondotta el: — Az 1931—32. évi költségvetés óta a most benyújtott törvényjavaslat az első, amely egyensúlyban van, deficitmentes. — A költségvetés deficitmentessége három tényezőre vezethető vissza: a bevételek kedvező alakulására, az üzemek helyzetének kedvezőbb alakulására és arra a tényre hogy az állami adósságterheket egyezmények folytán csökkenteni lehetett. Már az 1936—37. évi zárszámadás is deficitmentesen alakult. A folyó évben is kedvezően alakulnak a bevételek, úgyhogy a 68 milliós deficit már nem fog jelentkezni a zárszámadásban. A bevételek kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és üzemi bevételeket tényleges beruházásként vigyük keresztül anélkül, hogy az adótételeket emelni kellene. Az egyenes adók előirányzata 21,8 millió pengővel haladja meg az előző évit. 18,5 millió pengővel többet irányoztunk elő a forgalmi adóknál. A fogyasztási adóknál 6 millió az előirányzott többlet, a vámjövedék bevételét pedig 4 millió pengővel magasabban irányoztuk elő, a külkereskedelmi forgalom várható alakulásának figyelembevételével. Az üzemi bevételek emelkedésénél figyelemreméltó az Államvasutak 29 milliós, a posta több mint 6 milliós, az Állami Vasgyár több mint 24 milliós és a postatakarékpénztár másfél milliós emelkedése. A többi üzemeknél is elmelkedtek a bevételek, ami a gazdasági élet erősebb ütemére vezethető vissza. Ezek a bevételi emelkedések együtt járnak a kiadások emelkedésével, mert a nagyobb forgalom lebonyolítása több befektetést igényel. Hogyan tlnk el a deficit ? A deficitcsökkenés egyik oka — folytatta a pénzügyminiszter — az adóságtörlesztési előirányzat csökkenése is. A külföldi hitelezőkkel kapcsolatban 1937 nyarán a Nemzeti Bank elnöke megállapodást létesített és további tárgyalásokat is folyamatba tett, amelyek abból az alapelvből indultak ki, hogy a jövőben három éven át devizában teljesítsük fizetéseinket kissé magasabb összegben és ennek a következménye az, hogy ezentúl az állami adósságszolgáltatásra ■valamivel több pengőt fizetünk ki. Mivel azonban elesik a kincstárjegyek letételének szükségessége, végeredményben az állami adósságszolgáltatásra 32 millióval kevesebbet irányoztunk elő, mint a megelőző évben. A közigazgatás kiadásai 827 millióról 846 millióra emelkedtek. Huszonhétmillió pengő a mindenki szívéhez legközelebb eső tárcának, a honvédelmi tárcának a dotálására fordulatik. (Taps a Ház minden oldalán.) Ez azonban független attól a 600 milliótól, amely beruházásokban szerepel. Az üzemi kiadásoknál kilencmillió esik illetékemelésekre, a kiadási lobbiét oroszlánrésze bevételszerző kiadás. Ismertette ezután a költségvetés mérlegét, amely pontosan 103.000 pengő sufficittel végződik. Ismertette a nyugdíjterhek megoszlását, majd a beruházásokkal foglalkozott és hangoztatta: nem akarnak abba a hibába esni, hogy minden beruházást a nagy beruházási programoira toljanak át. Gondoskodtak arról, hogy az ehhez szükséges anyagi eszközök is rendelkezésre álljanak. Kétmillió pengőt fordítanak a nemzeti önellátási alap dotálására és az ideiglenesen alkalmazott főiskolások végleges elhelyezése céljából jelentékeny számban szerveznek állásokat. A belügyminiszter gondoskodott a rendőrtisztikar anyagi helyzetének javításáról. — Az állami üzemeknél mind fokozottabb mérteikben érvényesül a józan kereskedelmi szellem, ez vonatkozik a dohányjövedékre is. Arányos adóztatás — Az adóztatás kérdéséről szólva kijelentette: arra törekszik, hogy a közterhek tekintetében minél teljesebben valósítsák meg az arányos és igazságos adóztatást. Ennek érdekében elsősorban új társulati adótörvényt készít elő. A volt pénzügyminiszter előkészítő munkái alapján módosítani fogják a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó jogszabályokat is és kimunkálását tökéletesíteni fogják abból a célból, hogy a nem fundált nagy jövedelmek és a mobil vagyonok megfelelő részben vegyék ki részüket a közteherviselésből. A jelenlegi szövevényes eljárással szemben a fix öszegű, tételes adóztatást kívánom bevezetni a tulajdonosok által használt kis házaknál és a kisiparosoknál. A földadó révén a mezőgazdaság viszonyaihoz jobban simuló intézkedéseket tervezek és az egészen kis haszonbérleteket mentesíteni kívánom a kereseti adó alól. (Taps.) Ha a bevételi eredmények lehetővé fognak tenni, foglalkozni fogok egyes adópótlékok csökkentéséről, gondolok itt elsősorban a házadó rendkívüli pótlékára. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az egyes adókedvezmények fenntartása indokolt-e és ha igen, milyen mértékben. Az illetéktörvényjavaslat tervezetét az érdekeltségek már letárgyalták és rövid időn belül be fogjuk vezetni az egységes illetékkódexet. Az a szándékom, hogy a szesztörvényjavaslatot még a költségvetés parlamenti tárgyalása alatt benyújtom. Folyamatban van a fogyasztási adókra vonatkozó egységes jogszabályok megalkotása és a fázisrendszer teljes kiépítése. Ezek a reformok az igazságosabb és kiegyensúlyozottabb adóztatást szolgálják és a szociális béke és nyugalom hatékony tényezői lesznek. Kis ország nem vonhatja ki magát a világgazdaság hatása alól — Ilyen kis ország nem vonhatja ki magát a világgazdaság hatása alól. De fontos szerepet játszanak a gazdasági helyzet kialakulásában olyan tényezők is, amelyek a saját ellenőrzésünk alatt állanak. A világgazdasági konjunktúrában a felfelé haladó irányzat a múlt év folyamán esett, előbb tavasszal jelentkezett átmeneti visszaesés, az őszi hónapokban pedig hanyatlás állott be. Nincs okunk azonban arra, hogy a világgazdasági helyzet alakulásából a felfelé haladó irányzat végleges megváltozására következtessünk. Sok jelből következtethető, hogy a múlt év őszi hanyatló irányzat csak átmenetinek tekinthető, ma is csak a gazdasági élet bizonyos részeit érinti és nem az egész gazdasági életet. A nagy beruházási programm nagy terheket jelent a teherbíró lakosságra nézve, de erős ösztönzést fog adni a gazdasági életnek. Az elmúlt év nyarán a külföldi adósságok rendezése terén hatalmas lépést tettünk. Ez a rendezés külföldi adósságszolgáltatásunkat összhangba hozta az ország teljesítőképességével. A közeljövőben azonban aligha számíthatunk arra, hogy a devizaforgalom szabadsága felé erőteljesebb léppéseket tehessünk. Devizakészletünket elsősorban azoknak az országoknak magatartása határozza meg amelyek áruinkat felveszik. Exportunk zöme olyan országokba irányul, amelyek maguk is devizakorlátozásokat alkalmaznak. Amíg ez a helyzet fennáll, Magyarország nem vállalhatja a szabad devizaforgalomra való áttérést. • Fontos szempont itt a külföldi tartozások kérdése is. A külföldi tartozások az utóbbi években jelentősen csökkentek, de ma is igen tekintélyes összegeket képviselnek, százalékot tesz ki. A második korrekció, amelyet alkalmazni fogunk, a háztulajdonnal áll kapcsolatban. Különbséget teszünk az adómentes és adózó házaknál A kisebb házak hozzájárulási összege kevesebb lesz, mint a nagyobb adómentes bérházak . Egészen az elkobzásig! — Alkalmat kívánunk adni az ingóvagyonok őszinte bevallására. Nem szívesen tesszük, de még ezúttal utoljára büntetlenséget biztosítunk és devizaamnesztiát is javaslatba hozunk. De e helyről figyelmeztetem az ingóvagyonok tulajdonosait, éljenek ezzel az utolsó alkalommal, mert ha ezt nem teszik, a javaslatban tervezett börtönbüntetésen felül egészen az elkobzásig fogunk elmenni. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) A pénzügyminiszter ezután a milliárdos programm beruházási tételeit ismertette, kijelentette, hogy a legkiemelkedőbb és legjelentősebb az a hatszázmillió, amelyet a honvédségünk korszerű felszerelésére kívánunk fordítani. (Helyeslés az egész Házban.) Ezután a közlekedési, vasúti és útépítési beruházások 190 millió pengős tételeit ismertette a pénzügyminiszter. 196 millió pengő jut az államvasutak beruházására, 2 millió a csepeli szabadkikötőre, 56 millió különböző útépítésekre, 30 millió a bekötőutak építésére, 20 millió posta- és távirdai berendezkedésekre, 20 millió telepítési célokra, 19 millió mezőgazdasági értékesítés fejlesztésére, 10 millió a bányászati beruházásokra, 30 millió a falu egészségügyi, kulturális és szociális berendezkedésének javítására, 75 millió a mezőgazdasági hitel újjászervezésére. Kijelentette a pénzügyminiszter a számadatok felsorolása után, hogy a beruházási tételek rendkívül élénkítően fognak hatni az egész ország gazdasági életére. — Mi lesz a krómmal?— kiáltják közbe a baloldalról. Mojzes János: Az igazságügyminiszter tárcájában van a króm. Keményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter expozéját azzal fejezte be, hogy a beruházási programm végrehajtása nagy áldozatokat kíván a nemzettől, de ez áldozatok meghozatalánál a kormány figyelemmel volt a gazdasági élet teherbíróképességére. A milliárdos programm oly nagy előnyöket is jelent, amelyek mögött az áldozatok szinte eltörpülnek. A pénzügyminiszter expozéját a kormánypárt hatalmas tapssal fogadta. Egymásután tódultak oda a képviselők, hogy gratuláljanak beszédéhez. „Nem közömbös, hogy kinek a kezében van a föld** Ezután a gazdavédelmi rendeletekkel, a védett birtokokkal foglalkozott s emelt hangon ezeket mondotta: — Nem lehet közömbös, hogy a magyar föld kinek a kezében van. (Nagy taps a jobboldalon.) A pénzügyminiszter a pénzintézetek fúziójával kapcsolatban kifejtette, hogy a hitelszervezetek túldimenzionált voltát meg kell szüntetni. Ezt a célt szolgálta a Magyar Általános Takarékpénztárnak a Magyar Általános Hitelbankba történt beolvasztása. Akár kis, akár nagy vállalatokról van szó, érvényesülnie kell annak a posztulátumnak, hogy csak a közösség célkitűzéseinek szem előtt tartásával fejthetnek ki működést. Ez nem jelenti az egyéni kezdeményezés megszüntetését, de jelenti azt, hogy az egyéni kezdeményezésnek a nemzeti közösség érdekében is irányt kell szabni. — Tudvalevő, a beruházási programm összege egymilliárdot tesz ki. Ennek az összegnek a kétötödét, vagyis négyszázmillió pengőt kölcsönnel kívánunk fedezni, ennek a kölcsönösszegnek egy része ebben az évben kibocsátásra kerül. A 600 millió nagyobb részét a vállalatok fogják viselni . A kölcsön lebonyolítása előtt átmeneti intézkedésekre lesz szükség, amelyhez a törvényhozástól felhatalmazást fogunk kérni. Az egy milliárdos beruházási programm négyötödrészét, vagyis hatszázmillió pengőt egyszeri vagyonadó kivetéssel kívánjuk biztosítani. Ennek a hatszázmilliónak a nagyobbik részét a vállalatok fogják viselni, ez mindenképpen indokolt, mert a vállalatoknak az elmúlt esztendők során módjuk volt a kedvező konjunktúrát kihasználni. A vállalatokra 350 millió pengő esik az egyszer lerovandó adóból. Ha ez az összeg a megjelölt kulcsok szerint nem lesz elérhető, gondoskodunk arról, hogy a kulcsokat mindaddig felemeljük, amíg a 350 milliót eléri. A hozzájáruláskulcsa progresszív lesz és 10 százaléktól 20 százalékig terjed. A 100 milliós összeg kisebb részét. 250 milliót a természetes személyek, a társulati adó alá nem vont személyek viselik 5—15 százalékos progresszivitás alapján. A magánkézben lévő részvények és a záloglevelek tulajdonosait nem terheljük meg. — Mi lesz a bankbetétekkel? — kiáltják közbe, mire Bródy-Harrach Tihamér ezt mondja: — Ne uszítsunk. — A földbirtok értékének ötnyolcadát veszi igénybe, tekintve azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyeket a mezőgazdaság átélt. .A földbirtok megterhelése ezért átlagban öt százalék lesz, a lobbi magánszemélyek megterhelése 1 nyolc százalék, a vállalatok megterhelése 18 A zsidójavaslat és a sajtórendszabályok Sztranyavszky Sándor elnök az ülést felfüggesztette s csak jó negyedórás szünet után szólaltak meg újra a csengők. Darányi Kálmán miniszterelnökkel az előtt egymás után vonultak be a kormány tagjai, a képviselők és már hangzott is Sztranyavszky Sándor elnök szava: — A miniszterelnök úr kivan szólani! Mojzes János: Most kapjuk a brómot! Darányi Kálmán miniszterelnök: Van szerencsém benyújtani a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot! A miniszterelnök után Mikecz Ödön igazságügyminiszter emelkedett szólásra: — Van szerencsém beterjeszteni az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot! Nagy taps tört ki a kormánypárton. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta kórusban az ellenzék, Sztranyavszky Sándor elnök is megkérdezte az igazságügyminisztert, nem kiván-e szólni. A miniszter azonban tagadólag intett. Rupert Rezső: Restet felszólalni! Sztranyavszky Sándor elnök: Ezzel végeztünk is mai napirendünkkel! — És egyúttal végeztünk a jogegyenlőséggel is! — hallatszott egy hang az ellenzékről. A Ház pedig az elnöki javaslatra úgy határozott, hogy üléseit bizonytalan időre elnapolja. A „ZSIDÓTÖRVÉNY" TELJES SZÖVEGE Lapunk legutóbbi számában ismertettük a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról, valamint a sajtórendészeti rendelkezésekről szóló javaslatok főbb alapelveit. Az alábbiakban szó szerint közöljük a két javaslat szövegét. Az első javaslat így hangzik: „ 1. §• Felhatalmazunk a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. §• Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara; b) színművészek, fimszínészek, színházi és fimrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító vállalatnál az első bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó vagy művészeti segédszemélyzek tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3§. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampol lgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Eöbbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az 1919. évi augusztus hónap 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja, vagy pedig ilyen szülőktől származik. 5 § Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg, bármely hara kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hónap 31-ig napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. 6. §: A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgófényképet előállító egyes vállalatoknál milyen arányban lehet a 4. § első bekezdése alá eső személyeket az 1. § első bekezdésének b) pontjában meghatározott munkakörben alkalmazni. 7 §• Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. § első bekezdése alá eső személyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3 Panaszkodó | firkák! | Rengeteg van belőlük. Nem tudnak megállapodni a számos borotválkozási lehetőség közül. Van megoldási Williams BOROTVASZAPPAN (SHAVING STICK) pillanaton alatt dúsan habzik. Még a legborostásabb arcbőr is kisimul tőle Borotválkozás után néhány csepp Williams AQUA VELVA az arcot egész napra bársonysimává teszi. Kapható szakéztetekben. Vezérképviselet: Konitz Iván és Társa, Budapest, VII.