Ujság, 1938. június (14. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
s POLITIKAI ÉLET A KÉPVISELŐHÁZBAN programmszerűen folyik a költségvetés vitája. Úgy látszik, azoknak lesz igazuk, akik azt jósolják, hogy az egyes tárcák költségvetésének tárgyalása sokkal gyorsabban fejeződik be, mint amennyi időt a házszabályok erre a célra megállapítanak. Kedden az igazságügyi tárcával végzett a képviselőház, szerdán pedig minden valószínűség szerint nemcsak a honvédelmi, hanem a külügyi tárca költségvetésének vitája is befejeződik. Általános érdeklődéssel várják Kánya Kálmán külügyminiszter beszédét, amelyben — hír szerint — részletesebb tájékoztatót ad az időszerű külpolitikai eseményekről és az egész helyzetről. Nagyobb számban csak a földmívelésügyi, a belügyi és a kultusztárca költségvetésének vitájában vonulnak fel szónokok az ellenzék és a kormánypárt soraiból. A jövő hét végére, úgy mondják, befejeződik a költségvetési vita és utána két-három ülésben az appropriációs javaslatot is elfogadja a képviselőház. A felsőháznak bőségesen lesz ideje a költségvetés és az appropriáció letárgyalására. A parlament a nyári szünet előtt még három kisebb javaslatot fog tárgyalni: a szesz javaslatot, a hegyközségi javaslatot és a Nemzeti Bank statútumainak módosítását célzó javaslatot. Ezzel a törvényhozás két háza befejezi a nyári szünetig megszabott munkaprogrammját s valószínűleg június utolsó napjaiban, vagy július legelején megkezdi vakációját. Ezúttal is valószínűleg október közepéig tart a nyári szünet.★ A KORMÁNY rövidesen megkezdi azoknak a rendeteknek az összeállítását, amelyekkel gondoskodik a legutóbb kihirdetett törvények végrehajtásáról. A rendeleteket a törvény előírása írása szerint maximálisan három hónapon belül kell kibocsátani, de valószínű, hogy az illetékes miniszterek sokkal rövidebb időn belül készülnek el ezzel a munkával. „A társadalmi és gazdasági rend egyensúlyának hathatósabb biztosításáról" szóló törvény végrehajtási rendeletei között fog szerepelni a sajtókamarára vonatkozó rendelet is, amelynek előkészítésében a kormánypártban elterjedt hírek szerint nagy szerep jut Antal István dr. igazságügyi államtitkárnak. Antal István államtitkár, akinek eddig az igazságügyminisztériumban volt hivatali helyisége, szerdán átköltözik a miniszterelnökségi palota második emeletén berendezett új hivatalába.★ A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG szerdán délelőtt tárgyalja a kőszegi választás ellen benyújtott petíciót. Kovács Sándor dr. egyesült kereszténypárti képviselőjelölt hívei tudvalévően a választás eredményének kiigazítását, illetve Kovács Sándor dr.-nak megválasztott képviselővé nyilvánítását kérték petíciójukban. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a Közigazgatási Bíróság ítéletét. Valószínűnek tartják, hogy a Közigazgatási Bíróság helyt ad a választás eredménye kiigazítását célzó kérelemnek, s így nem kerül sor új képviselőválasztásra a kőszegi kerületben. ★ IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK kedden délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott a parlamentben levő dolgozószobájában Tasnádi Nagy Andrással, a NÉP országos elnökével, majd több képviselőt fogadott. Délelőtt fél♦izenkettőkor eltávozott a parlamentből és Esztergomba utazott, ahol részt vett Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak Pacelli bíborosállamtitkár, pápai legátus tiszteletére adott ünnepi ebédjén. A miniszterelnök délután visszatért Budapestre és hat órakor a kormány tagjainak élén megjelent a keleti pályaudvaron a pápa legátusának ünnepélyes búcsúztatásánál. A KÉPVISELŐHÁZ SZERDAI INTERPELLÁCIÓS ÜLÉSÉRE négy interpellációt jegyeztek be. Ifjabb Balogh István két interpellációval szerepel. Az egyiket a „nyugalmazott vasutasok és köztisztviselők sérelmei" tárgyában a kereskedelmi miniszterhez és a pénzügyminiszterhez, a másikat „a vasszindikátusnak közgazdaságunkra való károsságáról" címmel az iparügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez fogja intézni. Matolcsy Mátyás a „báró Harkányi-féle parcellázások során kiárverezett gazdák" érdekében, Berg Miksa báró pedig „vitéz Endre László politikai szereplése és magatartása" tárgyában jegyzett be interpellációt. * KEDDEN DÉLUTÁN mintegy húsz lengyel törvényhozó látogatást tett a magyar parlament épületében. Putnoky Móric háznagy fogadta a vendégeket és végigkalauzolta őket a lépcsőcsarnokon, a kupoláimon át a felsőházi szárnyra, majd a képviselőház első emeleti diplomata karzatára kísérték fel a lengyel képviselőket. Néhány percnyi ott tartózkodás után az éttermen át a dunai erkélyre mentek a lengyel vendégek és hosszasabban gyönyörködtek a Duna panorámájában. Végül a képviselőház elnöki fogadótermét tekintették meg. Putnoky Móric háznagyon kívül Csikvándy Ernő, Törley Bálint és Brandt Vilmos országgyűlési képviselők szolgáltak magyarázattal lengyel kollégáiknak. KÖZISMERT TÉNY, hogy a szélsőjobboldali csoportok ismételten tárgyaltak egységfront megalakítása céljából. Az akciót a független kisgazdapártból kivált hattagú képviselőcsoport kezdeményezte. Bár ismételten ültek össze a különböző szélsőjobboldali frakciók képviselői, mégsem tudtak közös nevezőre jutni és szélsőjobboldali egységfront helyett — a Magyar Tudósító értesülése szerint — mindössze szűkebb körű parlamenti együttműködést biztosított Három szélsőjobboldali alakulat: a független kisgazdapártból kivált képviselők csoportja, amely nemzeti, földműves és munkáspárt néven működik, továbbá Balogh István nemzeti szocialista pártja és a nemzeti front, amelynek Rajniss Ferenc a vezetője. ÚJSÁG SZERDA, 1038 JÚNIUS ! A Ház elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését Reményi-Schneller pénzügyminiszter a tisztviselők megsegítését ígérte költségvetési válaszbeszédében. Mikecz igazságügyminiszter fontos igazságügyi reformokat jelentett be A képviselőház, az eucharisztikus kongreszszus miatt tartott szünet után, kedden újra összeült. Az ülés megnyitása után Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a múlt héten befejezett általános vita során elhangzott felszólalásokra. Megköszönte a vita során felvetett helyes ötleteket, majd reflektált azokra a többek által hangoztatott aggodalmakra, hogy az előirányzott bevételek tényleg befolynak-e. — Kétségtelen — mondotta —, hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett változások és a beruházási törvény bizonyos visszahatást gyakoroltak. Emelkednek az adóbevételek . Áprilisban már nyomait is láttuk ennek, így a forgalmi adónál és nagyobb mértékben a vámoknál. Az utóbbi az osztrák események következménye, mert az osztrák-magyar forgalomban csökkenés állott be. Viszont a többi adónem bevételei emelkedést mutatnak, úgy a fogyasztási, mint az egyenes adóknál. Végeredményben áprilisban 60,5 millió volt a bevétel, szemben a múlt év áprilisának 58,5 millió pengő bevételével. 1937 július 1-től ez év április 30-ig 730 millió pengő adó folyt be, míg a megelőző költségvetési év ugyanebben a szakában 706 millió volt a bevétel, ami 30 millió emelkedést mutat. Nem áll meg az az aggály sem, hogy az adófejkvóta emelkedett. Az adókulcsokat nem emelték, új adókat nem vezettek be, ellenben egyes adókat mérsékeltek, úgyhogy a fejkvótában mutatkozó emelkedés a jövedelmek emelkedésének következménye, ami örvendetes jelenség. Ha az ország lakosságának keresőképessége és jövedelme ilyen örvendetesen emelkedik, akkor szociális és honvédelmi szempontokból eleget tudunk tenni kötelezettségeinknek. Arra kell törekedni, hogy keresetéből mindenki tisztességesen, emberileg megélhessen és az állammal szemben is megtehesse kötelességét. Főleg a keresőképesség fokozása a lényeg, ami különösen a mezőgazdaságra áll fenn. Ezt elérhetjük a termésárak biztosításával és a mezőgazdasági üzemanyagok árának csökkentésével. Ezzel kapcsolatosan a mezőgazdasági munkások bérének rendezése is megtörténik. További feladatunk minél több önálló mezőgazdasági egyedet alkotni, ami település és parcellázás révén történik meg. A mezőgazdaságban foglalkoztatáshoz nem juttatható embereket az iparban kell elhelyezni, ezért az iparfejlesztés is a kormány gondjai közé tartozik. Elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágakat,továbbá a kisipart kívánjuk támogatni. Bár nem az a célunk, hogy az ifjúság tisztviselői pályákra tóduljon, ebben a költségvetésben is H8- új állást teremtünk. Sok kifogás hangzott el a személyi kiadások emelkedése miatt, de tekintetbe kell venni, hogy az állam által elvégzendő feladatok milyen óriási mértékben növekedtek meg. A nyugellátásokat illetőleg felhozták, hogy 1913-ban 41 millió volt az ország nyugdíjterhe, míg most 267 millió, azonban nem veszik tekintetbe, hogy a trianoni nyugdíjteher egymaga 100 milliót tesz ki. tán elkövetett bűncselekmény nem volt, mint mostanában. Sérelme a bírói karnak az előmeneteli lehetőség lassúsága. Kérte a rehabilitáció kérdésének rendezését, hogy azok, akik büntetésüket kitöltötték, ne legyenek életük végéig megbélyegzett emberek. Petró Kálmán az ügyvédi nyugdíj- és gyámintézet kérdésével foglalkozott és rámutatott, hogy többezer bírói ítélet van, amelyek értelmében kisebb-nagyobb összegeknek erre az alapra kellene befolyniuk, de ezek elmaradtak. Györki Imre ugyancsak a rehabilitációs törvényjavaslatot sürgette meg. Bár a volt igazságügyminiszter, Lázár Andor kijelentette, hogy nem új törvényekre van szükség, hanem a régiek megvalósítására, néhány hét előtt újabb sajtórendészeti javaslatot tárgyaltak és olyan kijelentések is elhangzottak a kormány oldaláról, hogy új sajtótörvényre is szükség van. Kifogásolta a rendőrségen a politikai bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottakkal szemben tanúsított bánásmódot. Szóvá tette azután a Pesti Napló betiltásának ügyét. A kormány, amikor ilyen drákói szigorúságú intézkedést hoz, nyilván nem gondol arra, hogy exisztenciák tömegeit, nyomdászokat, lapárusítókat, kiadóhivatali és szerkesztőségi alkalmazottakat létalapjukban rendít meg. Amikor gazdasági újjászületésről beszélünk, elhibázott az ilyen intézkedés. Vitéz Balogh Gábor a bírák és ügyészek rossz előmeneteli viszonyait kifogásolta felszólalásában. A költségvetést elfogadta. Szétsey István a bírósági segédhivatali tisztviselők, bijnokok és telekkönyvvezetők helyzetének javítását kérte, majd az ügyvédi kar sérelmeit tette szóvá és módot kért ahhoz, hogy a vidéken kvalifikációval nem rendelkező községi tisztviselők ne intézzenek jogtudással kapcsolatos feladatokat. Váry Albert ugyancsak a birói kar rossz előmeneteli viszonyait tette szóvá és a kezelői állások számának felemelését kérte. A költségvetést elfogadta. Fábián Béla arra mutatott rá, hogy a miniszterek mindig dicsérik a tisztviselőket, de nem igen tesznek bármit is az érdekükben. A kormány kötelessége, hogy betartsa az 1931-ben tett ígéretét, hogy a költségvetési helyzet megjavítása után visszaállítja a tisztviselők régi fizetését. Szóbahozta, hogy egy királyi ügyészt egy vádlott provokált. Hogy mi történt a lovagias ügy folyamán, az titok a közvélemény előtt, ellenben nap-nap után tapasztalható, hogy a szélsőséges sajtóban ez ellen a Vitézi Székben is helyet foglaló ügyész ellen olyanhangú támadások jelennek meg, amelyek az 1918-as és 1919-es időket juttatják eszünkbe. Ennek a jelenségnek a megszüntetésére kérte a minisztert. Drobni Lajos ugyancsak a bíróságok tagjainak helyzetével foglalkozott. kormány célkitűzései . Honvédelmi célokra a mostani költségvetés 27,5 millió pengővel vett fel többet, így tehát 155 milliót fordítunk erre a célra, ami a jövőben még inkább fokozódni fog. További feladatok a mezőgazdaság fejlesztése, a birtokpolitika, iparfejlesztés, utak építése és karbantartása, a vasúti, hajózási és légiforgalom fejlesztése, kultúrintézmények kiépítése, gyakorlati szakoktatás, diákszociális célok és egyéb szociális célok kielégítése, a népegészségért folytatott küzdelem, amelyek mind olyan feladatok, amikért terhet vállalni hasznos és szükséges. A telepítéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az utóbbi időben 60.060 hold földet használtak fel erre a célra. További telepítésekre ebben a költségvetési évben 7 millió pengőt szán a kormány, továbbá a beruházási hozzájárulás fejében felajánlott földmennyiségeket. Megemlítette, hogy a védettség intézményét nem akarják máról holnapra megszüntetni, hanem a 33-as bizottság elé nyújtandó rendelettervezettel biztosítani a védelem által elért eredményeket. A védettség határát a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörös megterhelése esetén rendelték el, a jövőben ezt a határt felemelik húsz, illetve huszonötszörös megterhelésre. A köztisztviselői fizetések felemelését illetőleg, kijelentette a pénzügyminiszter, hogy tudatában van annak a nehéz sorsnak, amelyben a tisztviselők élnek és a kormány, ahol lehet, igyekszik is szociális téren segíteni rajtuk. Amint a költségvetési helyzet megengedi, a tisztviselőkről is gondoskodni fognak. Úgy a tisztviselők fizetésének további rendezése, mint az adómérséklések és adótörlések tekintetében a családvédelem lesz a döntő szempont. A Ház a beszédet igen nagy tetszéssel fogadta. Utána az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Az igazságügyi ügület tárgyalása A szünet után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását kezdték meg, amelyet Kruger Aladár ismertetett. Dulin Jenő szólalt fel elsőnek, aki az igazságügyi tárcának mostoha gyerekként való kezelése ellen tiltakozott. Rámutatott, hogy a bírók munkája mennyire megnövekedett. Soha annyi izgatás és sajtó itt Mikecz igazságügyminiszter reformokat jelentett be Mikecz Ödön igazságügy miniszter válaszolt a felszólalásokra. — Szent István halálának kilencszázadik éves fordulóján — kezdte beszédét — időszerű idézni első királyunkat, a nagy törvényalkotót, aki élete munkásságával, törvényeivel a nemzet békéjét kívánta szolgálni. Ennek a belső békének megtartása volt a magyar igazságszolgáltatás legfőbb hagyománya kilencszáz esztendőn át. Ez az alkotmányos alap, amelyet meg kell becsülni mindazoknak, akiknek szerepük van a magyar igazságszolgáltatásban. — De egyben szolgálni kell a jogfejlődést is, nehogy a jog megmerevedvén, holt betűvé váljék. Mert helytelenül értelmezik a hagyomány tiszteletének parancsát azok, akik a tradíció címén elmúlt idők rendelkezéseinek merev megtartását követelik. — Párkülönbség nélkül, a legnagyobb megbecsüléssel szóltak ma itt a Házban a bíróság munkájáról. A magyar bíróság valóban megteszi a nemzettel szemben kötelességét, éppen ■ezért arra kell törekednünk, hogy ez az erkölcsi és értelmi erő, amelyet a bírói szervezet jelent, minél akadálytalanabbul tudja kifejteni munkásságát. A bírói függetlenség olyan elv, amely egyik alapprincipiuma a magyar alkotmányos felfogásnak. A magyar törvényhozásnak tehát olyan helyzetbe kell hoznia a bírákat, hogy azok nyomasztó gondok nélkül teljesíthessék hivatásukat. Gondolok itt elsősorban a többgyermekes bírák helyzetére, amelyen javítani kell. Amikor arról beszélünk, hogy a bírói ítélkezésnek helyesnek kell lennie, ebben benne foglaltatik az is, hogy az gyors is legyen. A bíróságokon a múlthoz, viszonyítva mindenütt nagy mértékben apadt is a restanciák száma. De csökkent a perek száma. Hogy azonban elérhessük azt a gyorsaságot, amely elengedhetetlen, a bírói funkciót meg kell tisztítani minden oda nem tartozó feladattól. Szükség van azonkívül a személyzet létszámának emelésére, a személyzet racionális beosztására, sőt arra is, hogy a segédszemélyzetet rászorítva a gyorsításra, javítsunk a mai helyzeten. Szükségessé vált a segédszemélyzet korszerű átképzése. Ezután a miniszter arról beszélt, hogy a bíróságok elhelyezése nem mindenben felel meg a kívánalmaknak, de reméli, hogy a jövő költségvetési évben megfelelő összeget tud kihasítani a bírósági épületek tatarozására, rendbehozására. — A bírói munka jósága — folytatta az igazságügy-miniszter -s- azon fordul meg, hogy Újra szabályozzák a jogi oktatást — igen időszerű és helyes a jogi oktatás szabályozása is. A felsőoktatási tanács már foglalkozik is a kérdéssel. Amit a bírósági szervezetról mondottam, ugyanaz, talán még fokozottabban áll a büntető igazságszolgáltatásra. A rendtörvény tökéletesíteni fogja a büntető bíróságok működését és egyúttal tapasztalatokat ad a büntetőjogi eljárás rendszerének átformálására. A miniszter ezután elmondta, hogy az elmúlt évben fiatalkorúaknál és felnőtteknél is emelkedett a letartóztatások száma. — A büntetés végrehajtása nem csupán az megtorlást szolgálja — mondotta —, hanem javítani is kíván. A szabadságvesztéses büntetéseknek is javítás a célja. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére is igyekszik a kormány a börtönügyet fejleszteni. A letartóztatásban levőket munkához akarja juttatni, de természetesen oly formában, hogy ezzel ne támasszon versenyt a munkásságnak. — A tagosításról szólva, remélem, meg lesz a lehetőség arra, hogy nagyobb összeget fordítsunk erre a célra. A miniszter ezután bejelentette a büntető eljárás reformját. Szeretné — mondotta — megszüntetni az egyesbíráskodás rendszerét, mégpedig oly módon, hogy az egyesbíráskodást a járásbíróság hatáskörébe utalná. Foglalkozik a kormány a perorvoslat reformjának megvalósításával is és pedig az eddigi kétfokú perorvoslat helyébe az egyfokú rendszert kívánja állítani. A rehabilitációra vonatkozólag azt mondotta, hogy hajlik olyan megoldás felé, hogy a büntetett előélet ne legyen feltüntetve az erkölcsi bizonyítványokban. — Előkészítés alatt van — mondotta — a sajtótörvény reformja és az örökösödési reform, utóbbinál a kormány elsősorban a falusi földkérdés helyes megoldását helyezi előtérbe. Lengyel vendégek a Házban A miniszter után Csoór Lajos szólalt fel, aki azt kifogásolta, hogy a kormány egyik kezével az egyik, másik kezével a másik lapot üti pofon. Úgy látszik, a sajtót minden oldalon el akarják némítani. Azután a falusi dolláradósságok rendezését kérte és a csődtörvényt sürgette. Beszéde alatt nagyobb lengyel csoport érkezett a Ház karzatára. Húsz lengyel képviselő. A Ház tagjai helyükről felállva tapsolták meg a baráti lengyel nemzet fiait s Csoór Lajos beszédében üdvözölte egy mondattal a vendégeket. Festetics Sándor a fogházőrök szolgálati idejének leszállítását kérte, Mózes Sándor a tagosítási eljárás gyorsítását sürgette, azután Malasits Géza azt kívánta, hogy adjanak megfelelő helyiséget a bíráknak, mert most sokszor dögletes levegőjű helyiségekben dolgoznak. Felszólalása után a Ház általánosságban elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését. A részletes vita során Fábián Béla szólalt fel, aki tisztességes fizetést kért a köztisztviselőknek. — Ha békét, nyugalmat, rendet akarnak az országban — mondotta —, akkor nemcsak büntető rendszabályokra van szükség, hanem a tisztviselői fizetések rendezésére is. Sohasem jutottunk volna abba a helyzetbe, hogy olyan két törvényjavaslatot kelljen tárgyalni, amilyen a legutóbb tárgyalt két rendjavaslat, sohasem kellett volna kiadni rendeletét a tisztviselők politizálásáról, a titkos esküről, soha semminemű forradalmi megmozdulás nem juthatott volna el odáig, ameddig eljutott, ha a tisztviselőket tisztességesen megfizették volna. Az urak vannak többségben — kiáltotta a jobboldal felé —, önöké a hatalom Ezt a kérdést tessék elintézni az ország érdekében, erre kell, hogy fedezet legyen. Fábián Béla felszólalása után a Ház részleteiben is elfogadta a javaslatot és úgy határozott, hogy a soron következő tárcák tárgyalását szerdán délelőtt tíz órakor kezdi meg a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalásával. Az ülés negyed hat után ért véget. m nn m emm » Közvetlen s strandon, meleg tengemi írt Sí SSAtif,IA fürdik, diéták, minden modern ké- J* . rlV,A „ nyelem. szob»rendelés d. e. I-tól Dr. HORVÁTH d. u. 4 óráig Britannia-szálló, szanatórium és penzió Teréz körut 29. Telefon: 120-648 kik végzik. Örömmel kell megállapítanom, hogy az igazságügyminisztérium szelekciós rendszere mintaszerű. Azok a fiatalok, akik a bírói szervezetbe kerülnek, jó bírák lesznek. Természetes, hogy a legrigorózusabban alkalmazzuk, itt a szelekciót. Ennek a célnak szolgálatába állítottuk a bírósági fogalmazói személyzet továbbképzését is. 67 millió kiadás, 66 millió bevétel A Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó 1938. évi április havi pénzügyminiszteri közlemények szerint áprilisban az állami közigazgatás kadása 67.7 millió pengő, bevétele 60.6 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás kiadásai 7.1 millió pengővel haladták meg a bevételeket. Kölcsönbevétel nem volt. A költségvetésen kívüli beruházásokra fordított összeg áprilisban 1.2 millió pengő volt. Az öszes állami üzemek áprilisi kiadásai együttvéve 45.3 millió pengőt, bevételei pedig 35.8 millió pengőt tettek, vagyis az üzemeknél együttvéve 9.5 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A költségvetésen kívüli beruházásokra áprilisban az üzemek 0.5 millió pengőt használtak fel. Április hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben az államvasutaknak 6.4 millió pengőt, az állami vas-, acél- és gépgyáraknak 0,2 millió pengőt bocsátott rendelkezésre. A nagyobb üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatok szerint a forgalom az előző évvel szemben áprilisban a postánál általában emelkedést, az államvasutaknál viszont egyes vonatkozásokban emelkedést, más vonatkozásokban pedig csökkenést mutatott.