Ujság, 1938. június (14. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

s POLITIKAI ÉLET A KÉPVISELŐHÁZBAN programmszerűen folyik a költségvetés vitája. Úgy látszik, azok­nak lesz igazuk, akik azt jósolják, hogy az egyes tárcák költségvetésének tárgyalása sok­kal gyorsabban fejeződik be, mint amennyi időt a házszabályok erre a célra megállapítanak. Kedden az igazságügyi tárcával végzett a képviselőház, szerdán pedig minden valószínű­ség szerint nemcsak a honvédelmi, hanem a külügyi tárca költségvetésének vitája is befeje­ződik. Általános érdeklődéssel várják Kánya Kálmán külügyminiszter beszédét, amelyben — hír szerint — részletesebb tájékoztatót ad az időszerű külpolitikai eseményekről és az egész helyzetről. Nagyobb számban csak a föld­­mívelésügyi, a belügyi és a kultusztárca költség­vetésének vitájában vonulnak fel szónokok az ellenzék és a kormánypárt soraiból. A jövő hét végére, úgy mondják, befejeződik a költség­vetési vita és utána két-három ülésben az appropriációs javaslatot is elfogadja a képvi­selőház. A felsőháznak bőségesen lesz ideje a költségvetés és az appropriáció letárgyalására. A parlament a nyári szünet előtt még három kisebb javaslatot fog tárgyalni: a szesz javas­latot, a hegyközségi javaslatot és a Nemzeti Bank statútumainak módosítását célzó javas­latot. Ezzel a törvényhozás két háza befejezi a nyári szünetig megszabott munkaprogramm­­ját s valószínűleg június utolsó napjaiban, vagy július legelején megkezdi vakációját. Ezúttal is valószínűleg október közepéig tart a nyári szünet.★ A KORMÁNY rövidesen megkezdi azoknak a rend­eteknek az összeállítását, amelyekkel gon­doskodik a legutóbb kihirdetett törvények végrehajtásáról. A rendeleteket a törvény előírása írása szerint maximálisan három hónapon belül kell kibocsátani, de valószínű, hogy az illetékes miniszterek sokkal rövidebb időn belül készülnek el ezzel a munkával. „A társadalmi és gazdasági rend egyensúlyának hathatósabb biztosításáról" szóló törvény végrehajtási ren­deletei között fog szerepelni a sajtókamarára vonatkozó rendelet is, amelynek előkészítésében a kormánypártban elterjedt hírek szerint nagy szerep jut Antal István dr. igazságügyi állam­titkárnak. Antal István államtitkár, akinek eddig az igazságügyminisztériumban volt hivatali helyisége, szerdán átköltözik a miniszterelnök­ségi palota második emeletén berendezett új hivatalába.★ A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG szerdán dél­előtt tárgyalja a kőszegi választás ellen be­nyújtott petíciót. Kovács Sándor dr. egyesült kereszténypárti képviselőjelölt hívei tudvalévően a választás eredményének kiigazítását, illetve Kovács Sándor dr.-nak megválasztott képvi­selővé nyilvánítását kérték petíciójukban. Poli­tikai körökben nagy érdeklődéssel várják a Közigazgatási Bíróság ítéletét. Valószínűnek tart­ják, hogy a Közigazgatási Bíróság helyt ad a választás eredménye kiigazítását célzó kére­lemnek, s így nem kerül sor új képviselő­­választásra a kőszegi kerületben. ★ IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK kedden délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott a par­lamentben levő dolgozószobájában Tasnádi Nagy Andrással, a NÉP országos elnökével, majd több képviselőt fogadott. Délelőtt fél­­♦­izenkettőkor eltávozott a parlamentből és Esz­tergomba utazott, ahol részt vett Serédi Juszti­nián bíboros-hercegprímásnak Pacelli bíboros­­államtitkár, pápai legátus tiszteletére adott ünnepi ebédjén. A miniszterelnök délután vissza­tért Budapestre és hat órakor a kormány tagjai­nak élén megjelent a keleti pályaudvaron a pápa legátusának ünnepélyes búcsúztatásánál. A KÉPVISELŐHÁZ SZERDAI INTERPELLÁ­­CIÓS ÜLÉSÉRE négy interpellációt jegyeztek be. Ifjabb Balogh István két interpellációval szere­pel. Az egyiket a „nyugalmazott vasutasok és köztisztviselők sérelmei" tárgyában a kereske­delmi miniszterhez és a pénzügyminiszterhez, a másikat „a vasszindikátusnak közgazdaságunkra való károsságáról" címmel az iparügyi és keres­kedelemügyi miniszterekhez fogja intézni. Ma­­tolcsy Mátyás a „báró Harkányi-féle parcellá­zások során kiárverezett gazdák" érdekében, Berg Miksa báró pedig „vitéz Endre László politikai szereplése és magatartása" tárgyában jegyzett be interpellációt. * KEDDEN DÉLUTÁN mintegy húsz lengyel törvényhozó látogatást tett a magyar parlament épületében. Putnoky Móric háznagy fogadta a vendégeket és végigkalauzolta őket a lépcső­­csarnokon, a kupoláimon át a felsőházi szárnyra, majd a képviselőház első emeleti diplomata karzatára kísérték fel a lengyel kép­viselőket. Néhány percnyi ott tartózkodás után az éttermen át a dunai erkélyre mentek a len­gyel vendégek és hosszasabban gyönyörködtek a Duna panorámájában. Végül a képviselőház elnöki fogadótermét tekintették meg. Putnoky Móric háznagyon kívül Csikvándy Ernő, Törley Bálint és Brandt Vilmos országgyűlési képvi­selők szolgáltak magyarázattal lengyel kollé­gáiknak.­ KÖZISMERT TÉNY, hogy a szélsőjobboldali csoportok ismételten tárgyaltak egységfront megalakítása céljából. Az akciót a független kisgazdapártból kivált hattagú képviselőcsoport kezdeményezte. Bár ismételten ültek össze a különböző szélsőjobboldali frakciók képviselői, mégsem tudtak közös nevezőre jutni és szélső­­jobboldali egységfront helyett — a Magyar Tudósító értesülése szerint — mindössze szű­­kebb körű parlamenti együttműködést biztosított Három szélsőjobboldali alakulat: a független kisgazdapártból kivált képviselők csoportja, amely nemzeti, földműves és munkáspárt néven működik, továbbá Balogh István nemzeti szo­cialista pártja és a nemzeti front, amelynek Rajniss Ferenc a vezetője. ÚJSÁG SZERDA, 1038 JÚNIUS ! A Ház elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését Reményi-Schneller pénzügyminiszter a tisztviselők megsegí­tését ígérte költségvetési válaszbeszédében. Mikecz igaz­­ságügyminiszter fontos igazságügyi reformokat jelentett be A képviselőház, az eucharisztikus kongresz­­szus miatt tartott szünet után, kedden újra összeült. Az ülés megnyitása után Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a múlt héten befejezett általános vita során el­hangzott felszólalásokra. Megköszönte a vita során felvetett helyes ötleteket, majd reflek­tált azokra a többek által hangoztatott aggo­dalmakra, hogy az előirányzott bevételek tény­leg befolynak-e. — Kétségtelen — mondotta —, hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett változások és a beruházási törvény bizonyos visszahatást gyakoroltak. Emelkednek az adóbevételek . Áprilisban már nyomait is láttuk ennek, így a forgalmi adónál és nagyobb mértékben a vámoknál. Az utóbbi az osztrák események kö­vetkezménye, mert az osztrák-magyar forga­lomban csökkenés állott be. Viszont a többi adónem bevételei emelkedést mutatnak, úgy a fogyasztási, mint az egyenes adóknál. Végered­ményben áprilisban 60,5 millió volt a bevétel, szemben a múlt év áprilisának 58,5 millió pengő bevételével. 1937 július 1-től ez év április 30-ig 730 millió pengő adó folyt be, míg a megelőző költségvetési év ugyanebben a szakában 706 mil­lió volt a bevétel, ami 30 millió emelkedést mutat. Nem áll meg az az aggály sem, hogy az adófejkvóta emelkedett. Az adókulcsokat nem emelték, új adókat nem vezettek be, ellenben egyes adókat mérsékeltek, úgyhogy a fejkvótá­ban mutatkozó emelkedés a jövedelmek emel­kedésének következménye, ami örvendetes je­lenség. Ha az ország lakosságának keresőképes­sége és jövedelme ilyen örvendetesen emelke­dik, akkor szociális és honvédelmi szempon­tokból eleget tudunk tenni kötelezettségeink­nek. Arra kell törekedni, hogy keresetéből min­denki tisztességesen, emberileg megélhessen és az állammal szemben is megtehesse kötelessé­gét. Főleg a keresőképesség fokozása a lényeg, ami különösen a mezőgazdaságra áll fenn. Ezt elérhetjük a ter­mésárak biztosításával és a mezőgazdasági üzemanyagok árának csökken­tésével. Ezzel kapcsolatosan a mezőgazdasági munkások bérének rendezése is megtörténik. További feladatunk minél több önálló mező­gazdasági egyedet alkotni, ami település és par­cellázás révén történik meg. A mezőgazdaság­ban foglalkoztatáshoz nem juttatható embere­ket az iparban kell elhelyezni, ezért az ipar­­fejlesztés is a kormány gondjai közé tartozik. Elsősorban a mező­gazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágakat,­továbbá a kisipart kí­vánjuk támogatni. Bár nem az a célunk, hogy az ifjúság tisztviselői pályákra tóduljon, ebben a költségvetésben is H8- új állást teremtünk. Sok kifogás hangzott el a személyi kiadások emelkedése miatt, de tekintetbe kell venni, hogy az állam által elvégzendő feladatok milyen óriási mértékben növekedtek meg. A nyugellátásokat illetőleg felhozták, hogy 1913-ban 41 millió volt az ország nyugdíjterhe, míg most 267 millió, azonban nem veszik tekintetbe, hogy a trianoni nyugdíjteher egymaga 100 milliót tesz ki. tán elkövetett bűncselekmény nem volt, mint mostanában. Sérelme a bírói karnak az elő­meneteli lehetőség lassúsága. Kérte a rehabili­táció kérdésének rendezését, hogy azok, akik büntetésüket kitöltötték, ne legyenek életük végéig megbélyegzett emberek. Petró Kálmán az ügyvédi nyugdíj- és gyám­intézet kérdésével foglalkozott és rámutatott, hogy többezer bírói ítélet van, amelyek értel­mében kisebb-nagyobb összegeknek erre az alapra kellene befolyniuk, de ezek elmaradtak. Györki Imre ugyancsak a rehabilitációs tör­vényjavaslatot sürgette meg. Bár a volt igazság­ügyminiszter, Lázár Andor kijelentette, hogy nem új törvényekre van szükség, hanem a ré­giek megvalósítására, néhány hét előtt újabb sajtórendészeti javaslatot tárgyaltak és olyan kijelentések is elhangzottak a kormány oldalá­ról, hogy új sajtótörvényre is szükség van. Ki­fogásolta a rendőrségen a politikai bűncselek­mények elkövetésével gyanúsítottakkal szemben tanúsított bánásmódot. Szóvá tette azután a Pesti Napló betiltásának ügyét. A kormány, amikor ilyen drákói szigorúságú intézkedést hoz, nyilván nem gondol arra, hogy exiszten­­ciák tömegeit, nyomdászokat, lapárusítókat, kiadóhivatali és szerkesztőségi alkalmazottakat létalapjukban rendít meg. Amikor gazdasági újjászületésről beszélünk, elhibázott az ilyen intézkedés. Vitéz Balogh Gábor a bírák és ügyészek rossz előmeneteli viszonyait kifogásolta felszólalásá­ban. A költségvetést elfogadta. Szétsey István a bírósági segédhivatali tiszt­viselők, bijnokok és telekkönyvvezetők helyze­tének javítását kérte, majd az ügyvédi kar sé­relmeit tette szóvá és módot kért ahhoz, hogy a vidéken kvalifikációval nem rendelkező köz­ségi tisztviselők ne intézzenek jogtudással kap­csolatos feladatokat. Váry Albert ugyancsak a birói kar rossz elő­meneteli viszonyait tette szóvá és a kezelői állások számának felemelését kérte. A költség­vetést elfogadta. Fábián Béla arra mutatott rá, hogy a minisz­terek mindig dicsérik a tisztviselőket, de nem igen tesznek bármit is az érdekükben. A kor­mány kötelessége, hogy betartsa az 1931-ben tett ígéretét, hogy a k­öltségvetési helyzet meg­javítása után visszaállítja a tisztviselők régi fizetését. Szóbahozta, hogy egy királyi ügyészt egy vádlott provokált. Hogy mi történt a lova­­gias ü­gy folyamán, az titok a közvélemény előtt, ellenben nap-nap után tapasztalható, hogy a szélsőséges sajtóban ez ellen a Vitézi Székben is helyet foglaló ügyész ellen olyan­­hangú támadások jelennek meg, amelyek az 1918-as és 1919-es időket juttatják eszünkbe. Ennek a jelenségnek a megszüntetésére kérte a minisztert. Drobni Lajos ugyancsak a bíróságok tagjai­nak helyzetével foglalkozott. ­ kormány célkitűzései . Honvédelmi célokra a mostani költség­­vetés 27,5 millió pengővel vett fel többet, így tehát 155 milliót fordítunk­ erre a célra, ami a jövőben még inkább fokozódni fog. További feladatok a mezőgazdaság fejlesztése, a birtok­­politika, iparfejlesztés, utak építése és karban­tartása, a vasúti, hajózási és légiforgalom fej­lesztése, kultúrintézmények kiépítése, gyakor­lati szakoktatás, diákszociális célok és egyéb szociális célok kielégítése, a népegészségért folytatott küzdelem, amelyek mind olyan fel­adatok, amikért terhet vállalni hasznos és szükséges. A telepítéssel kapcsolatosan meg­állapította, hogy az utóbbi időben 60.060 hold földet használtak fel erre a célra. További tele­pítésekre ebben a költségvetési évben 7 millió pengőt szán a kormány, továbbá a beruházási hozzájárulás fejében felajánlott földmennyisége­ket. Megemlítette, hogy a védettség intézményét nem akarják máról­ holnapra megszüntetni, ha­nem a 33-as bizottság elé nyújtandó rendelet­­tervezettel biztosítani a védelem által elért eredményeket. A védettség határát a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörös megterhelése esetén rendelték el, a jövőben ezt a határt fel­emelik húsz, illetve huszonötszörös megterhe­lésre. A köztisztviselői fizetések felemelését illető­leg, kijelentette a pénzügyminiszter, hogy tuda­tában van annak a nehéz sorsnak, amelyben a tisztviselők élnek és a kormány, ahol lehet, igyekszik is szociális téren segíteni rajtuk. Amint a költségvetési helyzet megengedi, a tisztviselőkről is gondoskodni fognak. Úgy a tisztviselők fizetésének további rendezése, mint az adómérséklések és adótörlések tekintetében a családvédelem lesz a döntő szempont. A Ház a beszédet igen nagy tetszéssel fo­gadta. Utána az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Az igazságügyi ügület tárgyalása A szünet után az igazságügyi tárca költség­vetésének tárgyalását kezdték meg, amelyet Kru­ger Aladár ismertetett. Dulin Jenő szólalt fel elsőnek, aki az igazságügyi tárcának mos­toha gyerekként való kezelése ellen tiltakozott. Rámutatott, hogy a bírók munkája mennyire megnövekedett. Soha annyi izgatás és sajtó itt­ Mikecz igazságügyminiszter reformokat jelentett be Mikecz Ödön igazságügy miniszter válaszolt a felszólalásokra. — Szent István halálának kilencszázadik éves fordulóján — kezdte beszédét — időszerű idézni első királyunkat, a nagy törvényalkotót, aki élete munkásságával, törvényeivel a nemzet bé­kéjét kívánta szolgálni. Ennek a belső békének megtartása volt a magyar igazságszolgáltatás legfőbb hagyománya kilencszáz esztendőn át. Ez az alkotmányos alap, amelyet meg kell be­csülni mindazoknak, akiknek szerepük van a magyar igazságszolgáltatásban. — De egyben szolgálni kell a jogfejlődést is, nehogy a jog megmerevedvén, holt betűvé vál­jék. Mert helytelenül értelmezik a hagyomány tiszteletének parancsát azok, akik a tradíció címén elmúlt idők rendelkezéseinek merev meg­tartását követelik. — Párkülönbség nélkül, a legnagyobb meg­becsüléssel szóltak ma itt a Házban a bíróság munkájáról. A magyar bíróság valóban meg­teszi a nemzettel szemben kötelességét, éppen ■ezért arra kell törekednünk, hogy ez az erköl­csi és értelmi erő, amelyet a bírói szervezet je­lent, minél akadálytalanabbul tudja kifejteni munkásságát.­­ A bírói függetlenség olyan elv, amely egyik alapprincipiuma a magyar alkotmányos felfo­gásnak. A magyar törvényhozásnak tehát olyan helyzetbe kell hoznia a bírákat, hogy azok nyomasztó gondok nélkül teljesíthessék hiva­tásukat. Gondolok itt elsősorban a többgyerme­kes bírák helyzetére, amelyen javítani kell.­­ Amikor arról beszélünk, hogy a bírói ítélkezésnek helyesnek kell lennie, ebben benne foglaltatik az is, hogy az gyors is legyen. A bí­róságokon a múlthoz, viszonyítva mindenütt nagy mértékben apadt is a restanciák száma. De csökkent a perek száma. Hogy azonban el­érhessük azt a gyorsaságot, amely elengedhe­tetlen, a bírói funkciót meg kell tisztítani min­den oda nem tartozó feladattól. Szükség van azonkívül a személyzet létszámának emelésére, a személyzet racionális beosztására, sőt arra is, hogy a segédszemélyzetet rászorítva a gyors­ításra, javítsunk a mai helyzeten. Szükségessé vált a segédszemélyzet korszerű átképzése. Ezután a miniszter arról beszélt, hogy a bí­róságok elhelyezése nem mindenben felel meg a kívánalmaknak, de reméli, hogy a jövő költ­ségvetési évben megfelelő összeget tud kihasí­tani a bírósági épületek tatarozására, rendbe­­hozására. — A bírói munka jósága — folytatta az igazságügy-miniszter -s- azon fordul meg, hogy Újra szabályozzák a jogi oktatást — igen időszerű és helyes a jogi oktatás sza­­bályozása is. A felsőoktatási tanács már foglal­­kozik is a kérdéssel. Amit a bírósági szervezet­­ról mondottam, ugyanaz, talán még fokozottab­ban áll a büntető igazságszolgáltatásra. A rend­­törvény tökéletesíteni fogja a büntető bírósá­gok működését és egyúttal tapasztalatokat ad a büntetőjogi eljárás rendszerének átformálá­sára. A miniszter ezután elmondta, hogy az elmúlt évben fiatalkorúaknál és felnőtteknél is emel­kedett a letartóztatások száma. — A büntetés végrehajtása nem csupán az megtorlást szolgálja — mondotta —, hanem javítani is kíván. A szabadságvesztéses bünte­téseknek is javítás a célja. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére is igyekszik a kormány a bör­tönügyet fejleszteni. A letartóztatásban levőket munkához akarja juttatni, de természetesen oly formában, hogy­ ezzel ne támasszon ver­senyt a munkásságnak. — A tagosításról szólva, remélem, meg lesz a lehetőség arra, hogy nagyobb összeget for­dítsunk erre a célra. A miniszter ezután bejelentette a büntető el­járás reformját. Szeretné — mondotta — megszüntetni az egyesbíráskodás rendszerét, még­pedig oly módon, hogy az egyesbíráskodást a járásbíróság hatáskörébe utalná. Foglalko­zik a kormány a perorvoslat reformjának meg­valósításával is és pedig az eddigi kétfokú per­­orvoslat helyébe az egyfokú rendszert kívánja állítani. A rehabilitációra vonatkozólag azt mondotta, hogy hajlik olyan megoldás felé, hogy a büntetett előélet ne legyen feltüntetve az erkölcsi bizonyítványokban. — Előkészítés alatt van — mondotta — a sajtótörvény reformja és az örökösödési reform, utóbbinál a kormány elsősorban a falusi föld­kérdés helyes megoldását helyezi előtérbe. Lengyel vendégek a Házban A miniszter után Csoór Lajos szólalt fel, aki azt kifogásolta, hogy a kormány egyik kezével az egyik, másik kezével a másik lapot üti po­fon. Úgy látszik, a sajtót minden oldalon el akarják némítani. Azután a falusi dolláradós­ságok rendezését kérte és a csődtörvényt sür­gette. Beszéde alatt nagyobb lengyel csoport érke­zett a Ház karzatára. Húsz lengyel képviselő. A Ház tagjai helyükről felállva tapsolták meg a baráti lengyel nemzet fiait s Csoór Lajos be­szédében üdvözölte egy mondattal a vendége­ket. Festetics Sándor a fogházőrök szolgálati ide­jének leszállítását kérte, Mózes Sándor a tago­­sítási eljárás gyorsítását sürgette, azután Mala­­sits Géza azt kívánta, hogy adjanak megfelelő helyiséget a bíráknak, mert most sokszor dög­­letes levegőjű helyiségekben dolgoznak. Felszólalása után a Ház általánosságban el­fogadta az igazságügyi tárca költségvetését. A részletes vita során Fábián Béla szólalt fel, aki tisztességes fizetést kért a köztisztviselők­nek. — Ha békét, nyugalmat, rendet akarnak az országban — mondotta —, akkor nemcsak bün­tető rendszabályokra van szükség, hanem a tisztviselői fizetések rendezésére is. Sohasem jutottunk volna abba a helyzetbe, hogy olyan két törvényjavaslatot kelljen tárgyalni, amilyen a legutóbb tárgyalt két rendjavaslat, sohasem kellett volna kiadni rendeletét a tisztviselők politizálásáról, a titkos esküről, soha semmi­nemű forradalmi megmozdulás nem juthatott volna el odáig, ameddig eljutott, ha a tisztvise­lőket tisztességesen megfizették volna. Az urak vannak többségben — kiáltotta a jobboldal felé —, önöké a hatalom­ Ezt a kérdést tessék elintézni az ország érdekében, erre kell, hogy fedezet legyen. Fábián Béla felszólalása után a Ház részle­teiben is elfogadta a javaslatot és úgy határo­zott, hogy a soron következő tárcák tárgyalását szerdán délelőtt tíz órakor kezdi meg a hon­védelmi tárca költségvetésének tárgyalásával. Az ülés negyed hat után ért véget. m nn m emm » Közvetlen s strandon, meleg tengemi írt Sí SSAtif,IA fürdik, diéták, minden modern ké- J* . rlV,A „ nyelem. szob»rendelés d. e. I-tól Dr. HORVÁTH d. u. 4 óráig Britannia-szálló, szanatórium és penzió Teréz körut 29. Telefon: 120-648 kik végzik. Örömmel kell megállapítanom, hogy az igazságügyminisztérium szelekciós rendszere mintaszerű. Azok a fiatalok, akik a bírói szer­vezetbe kerülnek, jó bírák lesznek. Természe­tes, hogy a legrigorózusabban alkalmazzuk, itt a szelekciót. Ennek a célnak szolgálatába állí­tottuk a bírósági fogalmazói személyzet tovább­képzését is. 67 millió kiadás, 66 millió bevétel A Magyarország pénzügyi helyzetére vonat­kozó 1938. évi április havi pénzügyminiszteri közlemények szerint áprilisban az állami köz­­igazgatás kadása 67.7 millió pengő, bevétele 60.6 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás kiadásai 7.1 millió pengővel haladták meg a be­vételeket. Kölcsönbevétel nem volt. A költségve­tésen kívüli beruházásokra fordított összeg ápri­lisban 1.2 millió pengő volt. Az öszes állami üzemek áprilisi kiadásai együtt­véve 45.3 millió pengőt, bevételei pedig 35.8 mil­lió pengőt tettek, vagyis az üzemeknél együttvéve 9.5 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A költségvetésen kívüli beruházásokra áprilisban az üzemek 0.5 millió pengőt használtak fel. Április hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben az államvasutaknak 6.4 millió pengőt, az állami vas-, acél- és gépgyáraknak 0,2 millió pengőt bocsátott rendelkezésre. A nagyobb üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatok szerint a forgalom az előző évvel szemben áprilisban a postánál általában emelke­dést, az államvasutaknál viszont egyes vonatko­zásokban emelkedést, más vonatkozásokban pe­­­­dig csökkenést mutatott.

Next