Ujság, 1938. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
! ELŐFIZETÉST ARAT: Egy hónapra .......................... 4.80 pengő Negyedévre ......................................... 13.— pengő Egész évre .......................................... 52.— pengő Egyes számára Budapesten, vidéken.....és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap ............................................... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG Budapest, 1938 július 1, péntek e 1tótERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL, VI.. Aradi-utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-50, 1-207-55, 1 207-54. Budapest 62. postafiók 282 FIÓK KIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENETÜRÉY IRODA Telefon: 1-316-28 és 1 419-34) VII . Erzsébet körút 43. szám. (Royal-épület.) * SZABADELVŰ NAPILAP * [A XIV. évfolyam, 145. szám Idegen törvények A felsőházi költségvetési vita végénTöreky Géza, a Curia elnöke, arra mutatott reá, hogy a kommunista fronton mutatkozó viszonylagos csend ne téveszszen meg senkit, ez csak azt jelenti, hogy a változott viszonyokhoz képest más eszközökkel, másféle propagandát folytatnak tovább. Bátor mondat. Végre tehát egy nagyállású, díszes méltóságot betöltő ember is reámutat arra, amit a vak is lát, hogy a szélsőséges izgatások táborában nagyon sok szélsőbaloldali törekvés húzódik meg, a kurvák ugyanazok, amint a spanyol közmondás mondja, csak az orvok mások. A kormánynak ezeket az izgatásokat továbbra is a legélénkebben kell figyelnie és nem szabad a kormányzat figyelmének egy pillanatra sem ellanyhulnia és talán, ha nem csalódunk, célszerű volna annak is utánanézni, várjon a titkos egyesületekben elfoglalt tagságok alól való lemondások megtörténtek-e abban a mértékben, amint azt a belügyminiszter komor kijelentései után az ország joggal várhatja el. De más értékes dolgokat is hallottunk a Curia elnökének a szájából. Amikor azt mondja és arra kéri a kormányt, csak olyan törvényeket nyújtson be, amelyek a magyar életből fakadnak és ha valamit idegenből veszünk át, nagyon tüzetesen vizsgáljuk meg az ott alkotott jogszabályok eredetét, az ott dívó szokásokat és viszonyokat, amelyek kiadásukat megokolják, a gleichschaltolásra gondolunk, amely ma elsőrangú magyar importcikk. Nekünk valóban nincs erre szükségünk és amint nem volt szükségünk, a zsidótörvényre sem és nem volt tárgyi szükség arra, hogy a corpus jurisba egy idegen szű törvényt iktassunk be.Úgy, nincs szükség arra sem, hogy az alkotmányos felfogással szakítva, a végrehajtási rendeletbe azt az idegen gondolatot ültessük bele, hogy nincs jog, nincs alkotmány, csak parancs van, amelyik ha jól esik, a törvényt is félretolja. Amikor nemrég Magyarország igazságügyminisztere Németországban a magyar jog fejlődéséről előadást tartott, nem tudjuk, elég nyíltan és pregnánsan emelte-e ki, hogy nekünk nincs szükségünk idegen mintákra. Ahogy Anglia nem érzi annak szükségét, hogy átvegyen idegen törvényekből, ahogy Franciaország,, Olaszország, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Amerika sincs erre rászorulva, akként hagyják élni nyugodtan a magyar jogalkotó géniuszt is és ne menjenek külföldre inspirációért, ötletekért, szenvedélyekért. Minden ország a maga törvényei szerint él. Mi is megéltünk ezer év óta a magunk törvényei szerint és ha idegen törvényeket akartak ránk erőszakolni, nyílt ellenállással, vagy passzív rezisztenciával küzdöttünk ellenük. Ha a császár nem tette fel a fejére a koronát és megelégedett a kalappal, erre is megvolt a nemzet felelete és idegen törvényeit visszautasította. Végül a császár engedett. Rendületlenül hisszük, hogy azok a kon- junktúra-kodifikátorok, akik szorgalmasan bújják a külföldi faji kodifikáció lapjait, egy szép napon vissza fognak hőkölni az elért eredményektől, mert az idegen törvények átültetése csak pusztulást fog jelenteni a belső erkölcsi és gazdasági értékekben. A legjobb időben jött a Curia elnökének mementója, figyelmeztetése, hogy csak akkor ültessünk át idegen jogszabályokat, ha azok eredményeiről meggyőződtünk, különben azoknak se gyökerük, se gyümölcsük nem lesz. Vájjon gyökér, vájjon gyümölcs, ha egy bizonyos fajnak vagy felekezetnek nem szabad a parkba menni sétálnia, nem szabad bemennie oda, ahova más ember bemegy és talán a katolikusnak sem szabad bemennie a templomába, mert fajilag nem katolilikus? Mi nem akarjuk bírálni egyetlen ROVÁS Hogy a végrehajtási utasítás teljesen törvényes, mert a törvény csak alapelveket állít fel, tartalmát pedig a kormány adja meg — ezt Antal István államtitkár úr állítja s mi pedig nem vagyunk illetékesek az ellenkező állításra. De ezzel elavult a tétel, hogy a törvény nem ismerése nem mentség a megszegése esetén s úgy fordul, hogy ismerése nem mentség a megtartása esetén. Ezentúl a végrehajtási utasítást kell ismerni, nem a törvényt s a corpus jurisba sem a törvényt kell felvenni, hanem a végrehajtási utasítást. A törvény kétséges, mert azt csak a törvényhozás szavazta meg, ellenben a végrehajtási utasítás a döntő, mert ezt a kormány állapította meg. Az államtitkár úr szerint a zsidótörvénynyel a klasszikus jogegyenlőség érvényesül a formális jog elefántcsonttornyából kiszabadítottan és az életbe átplántálva. Az eddigi jogegyenlőség a legigazságtalanabb egyenlőtlenségre, a gazdasági és szociális jogok diszparitására vezet. Ezt is el kell gondolni, nem pedig vitatkozni, mert bizonyos, hogy az államtitkár úr nem akart gúnyolódni. Tehát klasszikus jogegyenlőség az, ami a jogban két kategóriát állít fel, az egyiket több joggal, a másikat kevesebbel. Az egységes jogegyenlőség gazdasági és szociális jogok diszparitására vezet? Nekünk úgy rémlik, a diszparitás nem a jogokban diszparitásos, hanem a gazdasági és szociális valóságban, amelyről Imrédy Béla azt mondotta, hogy a a gazdasági és szociális helyzet nem lehet egyenlő, mivel az emberek nem egyenlőek s a társadalomban hierarchia van és kell is, hogy legyen. Nem hisszük, hogy a zsidótörvény egyenlővé tenne szegényt és gazdagot, tudóst és írástudatlant. Azt sem, hogy Imrédy Béla sajnálná, hogy a zsidótörvény nem szünteti meg a gazdasági és szociális diszparitást. ★ Nem cáfolat, ha mi itt a baloldalon nem igen látjuk a megnyugvást és a megindult társadalmi konszolidáció örvendetes" folyamatát. Darányi Kálmán nem engedte magát túllicitálni, mégis túl van licitálva. S egyre halljuk az illetékesek beszédeit a zavarosak és zavart szitók ellen, akiknek semmi sem elég és a keresztény jobboldali társadalomhoz tartoznak. Itt a baloldalon pedig felháborodás, tiltakozás és kétségbeesés és minden nap újabb riadalom, mert újabb értelmezése akad a húsznak, mely kevesebb és a nyolcvannak, mely mind több lesz. Hol látja Antal István a megnyugvást? Miben látja? Az imént hallottunk egy jobboldali jelmagyarázatot: a zsidók íjajgatnak? — akkor minden jó. Az angol alsóház bizottsága döntött: Sandys képviselő mentelmi jogát megsértették „Fontos katonai titkokat hoztak nyilvánosságra” — mondja a hadügyminiszter, joga van-e a katonai törvényszéknek megidézni brit képviselőt, ha az a hadsereg tagja. 40.000 tonnára emelték fel a csatahajók térfoglalásának maximumát London, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) Duff Cooper, a tengernagyi hivatal első lordja, Alexander képviselő kérdésére az alsóházban bejelentette, hogy a londoni tengerészeti egyezmény biztonsági szakasza alapján folyt megbeszélések eredményeként az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői csütörtökön jegyzőkönyvet írtak alá, amely a csatahajók térfogatának korlátozását 35.000 tonnáról 45.000 tonnára emeli fel. Az ágyuk méreteinek korlátozása változatlanul 15 hüvelyk maradt. Hasonló tartalmú jegyzőkönyvet írtak alá az angol és a német kormány képviselői is. Remélhető, hogy a szovjet kormány is kielégítő választ fog adni az ebben az ügyben hozzáintézett kérdésre. Az új felső határ magasabb, mint amin öt az angol kormány kívánt, de a legalacsonyabb, amelyen megegyezést lehetett elérni. Az angol kormány közölte az összes tengeri hatalmakkal, amelyekkel szerződéses viszonyban áll, hogy jelenleg nem szándékozik 40.000 tonnánál nagyobb csatahajókat építeni és reméli, hogy valamennyi többi európai tengeri hatalom betartja ezt a korlátozást. Az 1938. évi építési terv alapján épült két csatahajó sem lett nagyobb 40.000 tonnánál. Az interpelációk során Chamberlain miniszterelnök Attlee őrnagy kérdésére ismertette a Sandys képviselő mentelmi panasza folytán, a mentelmi bizottság eljárásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát, amely többek között ezeket mondja: „Landys képviselő panaszt emelt, hogy katonai vizsgálóbizottság idézte meg, felszólítva őt, hogy pénteken jelenjék meg tanúságtétel végett katonai egyenruhában. A panaszt a mentelmi bizottság elé utalták, amelynek jelentése a következő: A képviselői mentelmi jog nem tételes törvény, hanem jórészt szokásjogon alapul. A jelen eset körülményeire nincs pre küföldi állam belső életét sem, de védenünk kell a magyar életet, úgy, ahogy a Curia elnöke, a legmagasabb bírói méltóságot viselő szenátor is szükségesnek tartja, hogy védjük a magunk portáját mindenféle káros idegen behatás elől. Ám menjenek a minisztereink a párisi egyetemre is előadni, avagy tiszteljék meg Oxford vagy Cambridge egyetemeit az előadásaikkal, hozzanak tisztult eszméket a megvetett demokrata világállamokból is, ahol polgári szabadság van, jogegyenlőség, fajszeretet, gazdasági megbecsülés, ahol nem kérdezik meg, ki fia, ki borja vagy, ahol nem osztályoznak nagyapa vagy ükapa szerint, ahol nem vonják kétségbe senkinek keresztény voltát és nem üldözik azért, amiért zsidónak született, ám menjenek a miniszter urak idegen viszonyokat tanulmányozni olyan országokba is, amelyeknek magatartásától még Magyarország sorsa, területe, jövője is függ. Fogynak a bíróságoknál a restanciák? Örömmel hallottuk a Curia elnökének a szájából. De attól félünk, az öröm nem tart sokáig és kártérítési perek tömege fog megindulni törvényeket félretevő rendeletek miatt. Kevés a per? Attól félünk, hogy ennek okai között ott szerepel a gazdasági élet óriási bizonytalansága is, az idegen jogeszméktől való félelem is. Homo Ára 16 fillér cedens. A ház Sandys képviselő meghallgatása után megállapította, hogy fontos kérdések forognak kockán, amelyek megvizsgálására külön szervezetet kell felállítani, de mielőtt még ez a pártközi bizottság megalakulhatott volna, Sandys képviselőt territoriális hadseregbeli tiszti minőségében katonai vizsgálóbizottság elé idézték meg, amely bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia Sandys képviselő nyilatkozata alapján a képviselői titoksértés ügyét. Ilyen körülmények között anélkül, hogy ítéletet mondanánk a katonai vizsgálóbíróság eljárása felett, úgy találtuk, hogy Landys képviselő megidézése olyan kísérletnek tekinthető, amelynek célja az alsóház tagjának arra bírása, hogy bizonyos felvilágosítást adjon olyan időben, amidőn a ház pártközi bizottságot szándékozott kiküldeni, többek közt annak megállapítására, lehet-e Landys képviselőtől mint képviselőtől felvilágosítást kérni. A bizottság az összes értesülések mérlegelésével megállapította, hogy a mentelmi jogot tényleg megsérthették, de nem javasol most további eljárást.** Chamberlain miniszterelnök ezután javasolta, hogy a ház pártközi bizottságot küldjön ki Landys képviselő június 27-i nyilatkozatának és az érintett miniszterek ezzel kapcsolatos eljárásának, valamint annak megvizsgálására, alkalmazható-e a titoktartásról szóló törvény parlamenti kötelességüket teljesítő képviselőkre. A javaslat nagy alkotmányjogi horderejűnek hangsúlyozása után Chamberlain miniszterelnök még a következőket mondotta: — El tudok képzelni olyan esetet, amidőn egy képviselő által a titoktartásról szóló törvény megsértéséről szóló értesülés a nemzet nagy előnyére használható fel, de lehet olyan eset is, amidőn az ilyen értesülés felhasználása súlyosan árt az ország honvédelmi érdekeinek. Két érdek forog kockán: egyrészt az alsóház jogait és kiváltságait biztosító közjog, másrészt az ország katonai biztonságának érdeke. A lordok házának naplója 1641 -ben leszögezte azt az elvet, hogy a parlament kiváltságai az állam szolgálatának céljaira adattak meg , és azok nem használhatók fel az államot veszélyeztető módon. A Speaker ezután kijelentette, hogy pártközi bizottság kiküldése esetén nem engedhető meg, hogy a ház a szóban forgó üggyel foglalkozzék vagy az érintett személyek eljárását bírálja, mert ez a bizottság munkájának előzetes befolyásolását jelentené. Hore-Belisha hadügyminiszter ismerteti a történteket Ezután Nore-Belisha hadügyminiszter a Speaker külön engedélyével ismertette az esetet. Június 22-én — mondotta — jegyzőkönyvet kaptam a vezérkartól. Ehhez a jegyzőkönyvhöz mellékelve volt Sandys képviselő levele és az a kérdés, amelyet a parlamentben feltenni szándékozott. A levél a hadügyminiszterhez volt címezve közönséges módon, minden „bizalmas vagy titkos" megjelölés nélkül. A jegyzőkönyvben a vezérkar súlyos aggodalmát fejezte ki afelett, hogy Landys képviselő ilyen értesülések birtokába kerülhetett, mert azokból kitűnt, hogy a képviselő nemcsak a titkos terv legapróbb részleteit, de annak későbbi módosításait is ismerte, így például ismernie kellett az ágyuk áthelyezéséről szóló rendeleteket, amelyeket a főparancsnok jóváhagyott. Teljesen szükségtelen ilyen értesülést alantasabb tisztekkel is közölni és nyilván ellenkezik a közérdekkel, hogy ilyesmit a házban kérdezzenek. Az adatokat csakis a főparancsnok által áprilisban készített légvédelmi szükségtervben lehetett megtalálni. Ez a legszigorúbban bizalmasnak és titkosnak minősített okirat részletes utasításokat tartalmazott az ágyuk számáról, beszerzésük és utánpótlásuk forrásáról és felállításuk pontos helyéről. Az utasítás szerint ez az okirat állandóan zár alatt tartandó és alantas tisztekkel csak olyan részletek közölhetők belőle, amelyek számukra a szolgálat ellátásához feltétlenül szükségesek. A Sandys képviselő által elmondani szándékozott interpelláció azt bizonyította, hogy Sandys képviselő nemcsak a titkos tervet, de annak összes későbbi pótlásait is ismerte. A vezérkar súlyt helyezett annak megállapítására, hogyan kaphatta értesüléseit Sandys képviselő és ezért megindította saját hatáskörében, a vizsgálatot. Az iratokat