Ujság, 1938. augusztus (14. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 4.80 pengd Negyedévre mímihiiiiih 13.— pengd Egész évre mmimmiimii 52.— pengd Megjelenne vasárnap és ü­nnepnap trtáni napos kivételével minden nap ÚJSÁG Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap •••••*••••■ 16 fillér Vasárnap *••»..»•»•«••**«* 32 Quer­­­fis KIADÓHIVATAL: VI., Aradi­ utca 8. TELEFON: •1-207-57, 1-207-5­1, 1-207-55, 1-207 54. Budapest 62. nostafiói 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KOLCSÖNKONYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA Telefon: 1-316-28 (­ 1-379-55 VII., Erzsébet-korm (3 film. (Royal-épü­let.) Budapest, 1938 augusztus 2. kedd SZABADE­L­V . NAPILAP , XIV. évfolyam, 172. szám HÁBORÚS LÁZBAN A TÁVOL-KELET Véres harcok folytak vasárnap és hétfőn az orosz-mandzsu határon. A szovjetorosz légiflotta szabályszerű harci tevékeny­séget fejtett ki a mandzsu és koreai határvidéken. A japán vezérkar főnöke hazatért szabadságáról „Egyformák a béke és a háború esélyei*” Az öregebb nemzedékek még emlé­keznek reá, mikor az orosz hadiflotta Rozsdesztvenszko tengernagy vezetésé­vel elindult földkörüli útjára és meg­kerülvén Afrikát, hetekig tartó út után megérkezett a japán vizekre, hogy a sárga hajókat a tenger fenekére küldje. Gondolatban együtt kísértük úttán az orosz világhatalm­at, amely az előretörő­ben lévő japán világbirodalmat akarta térdre kényszeríteni. Aztán jött a csuzi­­mai tengerszoros, az orosz flotta, majd az orosz szárazföldi hadsereg óriási ka­tasztrófája és az égre felrajzolódott a Togo admirálisok és a Nogi tábornokok diadalmas neve. Az orosz kolosszus ha­lálos sebet kapott, de a győztes japán is a békétől koldult, Amerika és az­ európai világhatalmat a portsmouthi békeszer­ződésben visszatáncoltatták Japánt. Mily változáson esett át azóta a két világ­­birodalom! A Japán megnövelte a maga területeit Koreával és Mandzsukuóval és most mélyen gázol Kína testében, hogy milyen eredménnyel, azt még senki sem tudja kiszámítani, hiszen ellene van az ötszázmilliós kínai nép és ellene van­nak a felbőszült ősfolyamok. De mily változáson esett át Oroszország is! Cári családját kiirtotta, a deszpotizmust meg­szüntette és helyébe a bolsevizmusnak olyan új deszpotizmusát ültette, amely­hez foghatót emberek a világ teremtése óta még nem aggattak ki. Míg Japán folyton nyert területben, Oroszország azóta legalábbis Európában, folyton vésztett. Testének nyugati oldaláról le­szakadtak a balti államok és Lengyel­ország, elvesztette Besszarábiát és Európa réme, a nagy Napóleon igazi megnyug­tatója, az orosz, a Távol-Keletre szorult a maga hódító politikájával. A bolseviz­mus vörös zászlója behatolt Kínába és a mandzsu területekre. De Oroszország e világtébolyító eszméken felül igazi szláv ravaszsággal nem csupán a világ bolse­­vizálására készült fel, hanem suttyom­ban távolkeleti területi aspirációira is. Szibéria szomszédságában még­ van mit foglalni és a pánorosz gondolat benne ég minden orosz, bolsevikiban is. Most ez a pánorosz gondolat fog vulkánként kitörni és elfeledteti Blücher vörös gene­rális távolkeleti hadseregével egy darab időre a bolsevizmust és odaát nem a bol­­seviki fog küzdeni, hanem az orosz, az a mindenható orosz, akinek átyuskái a népek egész tömegét nyelték le és olvasz­tották bele az orosz birodalomba s akik­nek Nagy Péter előtt éppúgy, mint Nagy Péter után csak egyetlen céljuk volt, hó­dítani, kiszélesíteni a világbirodalom ha­tárait, ha kell Konstantinápollyal, ha kell az Aldunával, ha kell Indiával és határ­államaival. Csak a terepe változott meg az orosz hódító törekvésnek. Európa te­repe és Dél Ázsia helyett Kelet-Ázsiába tevődött át. Ha ez a háború most teljes erővel kitör, maga Európa csodálatosan érdekes világpolitikai helyzet elé fog ke­rülni. Oroszország a világ nagy de­mokrata államainak szövetségese, szem­ben áll az úgynevezett totalitásos álla­mokkal. Előőrsei itt lappangnnnk Európában. Politikai exponensei Genfben egy évtized óta szívós harcot folytatnak a totalitásos államok ellen és amellett meg nem feled­keztek arról, hogy Európa bolsevizálá­­sát is megcsinálják. Befurakodtak Spa­nyolországba és ezt a szerencsétlen nem­zetet a a világ legnagyobb polgárháború­jába kergették bele. Európa békéjét oly mértékben fenyegetik az utolsó években az oroszok a maguk diplomáciai és ka­tonai bolseviki akcióival, mint még soha. Egy orosz-japán háború kétségte­lenül azt ígérné, hogy európai hatalma az orosznak összébb szorulna és fel kel­lene hagynia európai mesterkedéseivel. Izgalmas fejezetek előtt áll a világtörté­nelem. Ha megkezdődik odaát, Ázsiában a fajok világharca, vigyázni kell, hogy az európai fajok irtózatos harca ne kö­vesse ezt. Mert akkor lángbaborulnak Európa nagyvárosai és megszűnik a kultúra, amely az egyetlen különbség Európa és Ázsia között. Mindenesetre, a legutolsó hírekből arra lehet következ­tetni, hogy maguk a szembenállók is ér­zik az­ irtózatos felelősség súlyát, vagy sem. A hétfőn este közzétett japán hivatalos közleményekből megállapítható, hogy a szov­jetorosz légiflotta szabályos harci tevékeny­séget fejt ki a mandzsuriai és koreai határ­vidéken. A szovjetorosz katonai repülőgépek több ízben bombázták az egyesült mandzsu­japán haderők állásait, sőt gépfegyverrel is végigsöpörték ezeket az állásokat. Koreai területen a szovjet gépek bombazáport zúdí­tottak a Turnen folyó mentén húzódó vasút­vonal több pontjára és az egyik vasúti hídra is. Ezzel a jelentéssel szemben a koreai had­seregfőparancsnokság határozottan megcá­folta azokat a híreket, hogy szovjet repülők bombázták Szejsunget, Rasinget és Kh­ar­­bint. „A helyzet komollyá válhat" A japán külügyi hivatal szócsöve közölte, hogy Sigemicu moszkvai japán nagykövetet megbízták, folytassa Litvinov külügyi nép­biztossal tárgyalásait, amelyek július 20-a óta megszakadtak. A csangkufeng­ esemé­nyek tekintetében utalt arra, hogy eredetileg a japán határvidéki csapatok további össze­tűzések elkerülése céljából ezen a szakaszon visszavonultak, ezt azonban a szovjet a gyengeség jelének tekintette. A külügyi hiva­tal szócsöve hangsúlyozta, hogy Japán mos­tani lépését nem készítették elő tervszerűen, azt egyedül a szovjet újabb kihívó magatar­tása lette elkerülhetetlenné. Arra a kérdésre, hogy Japánnak vannak-e ezután még köve­telései, azt válaszolta, hogy nincsenek, mi­után az eredeti állapot japán részről követelt helyreállítását a „gyakorlatban”4 végrehaj­tották. A helyzet további alakulása a Szovjet­uniótól függ. Ha a Szovjetunió még most sem tér észre — tette hozzá —, a helyzet komollyá válhat. Japán politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a csangkufeng­ japán határcsapatok határozott közbelépése helyreállította az ere­deti állapotot. Hangsúlyozzák, hogy Japán ismételten megkísérelte a határkérdés békés úton való tisztázását, a Szovjetunió azonban erre nem mutatott hajlandóságot. Amikor Csangkufengtől északra újabb határsértések történtek, határozott helyi intézkedésre volt szükség. A belügyminiszter rendeletére a japán la­poknak nem szabad írni a csangkufengi ese­ményekről. Mi történt ? Tokió, augusztus 1. (Inf.) Mandzsúria, Korea és Szovjet-Oroszország határhárom­szögében szabályos háború folyt az egye­sült mandzsu-japán és az orosz haderők között. Hétfőn reggel rövid időközökben két véres ütközet folyt le Csangkufeng és Satszaoping mellett s a helyzet annyira kiéleződött, hogy a japán kormány tagjai állandóan tárgyalnak a várható fejlemé­nyekről. A hétfő reggeli ütközetek, a hivatalos japán jelentés szerint, úgy kezdődtek, hogy reggel öt óra tájban háromszáz főnyi szov­jetorosz gyalogság és lovasság rohamra in­dult a satszapping­ magaslatok ellen. Az orosz támadást a szovjetorosz tüzérség zárólere vezette be. Később a szovjetorosz csapatok kénytelenek voltak visszavonulni, egy óra múlva azonban újabb csata kezdő­dött. Ekkor már 1890 főnyi orosz katona­ság indult támadásra a Csangkufeng hegyen húzódó japán állások ellen, a japánok azonban ezt a rohamot is visszaverték. Szovjetorosz részről már katonai repülő­gépek is részt vettek a harcban. Öt szovjet­gépet a japánok lelőttek. A két ütközetben a szovjetoroszok harminc halottat és 250 sebesültet veszítettek. Az oroszok veszte­sége az utolsó 48 órában összesen 00 halott és többszáz sebesült volt. Japán politikai és katonai körökben rendkívül súlyosnak látják a helyzetet. Erre mutat az a körülmény is, hogy a japán vezérkar főnöke, Kanin herceg, aki néhány nappal ezelőtt rövid szabadságra vidéki birtokára utazott, hétfőn váratlanul visszatért Tokióba. A kormány azért ké­rette haza, mert a legújabb jelentések sze­rint a Mandzsúriával és Koreával szomszé­dos orosz határvidéken igen nagyarányú szovjet csapa­tössze­von­ások folynak. A mikádó a hétfői nap folyamán kihall­gatáson fogadta Konoye herceg miniszter­elnököt, Itagaki tábornok kaglügyminisz­­tert és Kanin herceg vezérkari főnököt, akik jelentést tettek neki a helyzetről. Kor­mánykörökből származó közlések szerint kizárólag Szovjet-Oroszország magatartásá­tól függ, vájjon az újabb határinen­tensek­­ből komolyabb bonyodalmak támadnak-e Ára 6 lei

Next