Ujság, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
KÖPIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra ..................... . . . . ... pengő Negyedév. ........................... . . K1.80 pengő Egész évre . . .................. . . . . K 3.20 perun Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a nálaudvarokon hétköznap..................... . . 16 fillér Vasárnap ........................... . . ............. 32 fillér Megjelenik vsárnap és ünnepnap a napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVETLEI VI.. Aradi utca 8 TELEFON: •1-207-57, 1 -207-50, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 22. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 181-M8) UTAZÁSI ÉS MENET. JEGYIRODA VII., Erzsébet körút 43 szám (Royal-épület). Telefon: 131-628 és 137-905. Budapest, 193? december V péruak * SZABADELVŰ NAPILAP * XV. évfolyam, 275. szám Mi történt csütörtökön A képviselőház folytatta az appropriációs javaslat tárgyalását. A Közigazgatási Bizótság Nesz Ferenc nyilaskeresztes képviselő mandátumát megsemmisítette, a Kórody Tibor mandátuma ellen beadott kifogásokat elutasította. A külföldi sajtó behatóan foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszternél, Gafencu román külügyminiszter beszédére tett nyilatkozatával. Perényi Zsigmondi béró kárpátaljai kormányzói biztos Illniczky Sándor főtanácsadó Budapestre érkezett, és A kormánypárt elhatározta, hogy a párton belül Interpellációs Intézményt létesít. Az első Interpellációt a csütörtöki értekezleten Ronkay Ferenc intézte a kereskedelmi miniszterhez. Varga József kereskedelemügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy maximálják a kereskedelmi haszonkulcsot és kötelezővé teszik az áruknak árral való megjelölését. A szovjet csapatok csütörtök reggel hét órakor átlépték a finn határt, s erős harcok után 20 kilométerre bevonultak finn területre. Az északi Jegeszonger felől támadó szovjet csapatok elfoglalták a Halász-félszigetet. A szovjet repülők többször bombázták Helsinkit, Finnország fővárosát. Vlipuri városának egyes negyedeit a szovjet repülők gyújtóbombákkal felgyújtották. A Ladoga-tó északi partjain szovjet csapatokszintén átlépték a finn határt. Finnországban kihirdették a hadiállapotot és Mannerheim tábornagyot bízták meg a hadsereg főparancsnokságával. Az oroszok a szárazföldön és a tengeren egyszerre támadnak Viipuri felé. Leitskaer szigetén, a Finn-öbölben orosz csapatokat hajóztak ki. Amerika jegyzékét a finn-szovjet viszály közvetítése ügyében átadták Moszkvában. A francia kamarában Daladier kormánynyilatkozatot olvasott fel. A francia miniszterelnök hangoztatta, hogy az ellenállás vonala alatt nemcsak a Maginot-vonalat, hanem ennek az Északi-tengerig és a Juráig való meghosszabbítását is kell érteni. Daladier törvényjavaslatot nyújtott be a kormány különleges felhatalmazásáról a háborús időre. Szovjet-Oroszország fi———m—wiágámmá—— megtámadta Finnországot Három helyen átlépték a Hun határt a szovjet csapatok és húsz kilométernyire behatoltak finn területre. Repülőtámadások Helsinki, Viipuri és a Finn-öböl partja mentén lévő városok ellen. Mannerheim tábornagy irányítja a finn védelem hadmozdulatait. A nyugati harctéren nem történt említésre méltó esemény. Élénk visszhangja van a külföldi sajtóban Csáky István külügyminiszter nyilatkozatának, amelyet Gafencu beszédére adott Daladier külpolitikai beszámolója a francia kamarában I Igaz rokonérzével és szeretettel gondolunk a szabadságszerető, demokrata Finnországra, elismerve a finn testvérnemzet páratlan hősiességét, amikor szembeszáll az orosz óriással. Ugyanakkor azonban a legnagyobb aggodalommal kisérjük sorsát. Úgy tűnik fel ez, mint a horatiusi férfias és bátor kijelentés: „Impavidum ferrent ruinae" („Ha a világ összedől is, meg nem rettenve temessenek el a romok“) — egy egész nemzet hősies gesztusaképpen történő megvalósítása. De ha az egyéni lelkesedésnek és halálmegvetésnek s általában az erkölcsi tényezőknek fontosságuk van, a Mucius Scaevolák és a Tell Vilmosok korszaka elmúlt és az egyéni kezdeményezés és vitézség helyét a háborúban elfoglalta az emberek gyanánt dolgozó géptömegek és a gépek gyanánt dolgozó embertömegek jelentősége. A szovjet kormány, határozottságát jellemzi, hogy szerda este a diplomáciai kapcsolatokat Finnországgal akkor szakította meg, mialőtt átadhatták volna a megnemtámadási szerződés felmondására küldött finn választ. A Szovjet ezt a választ, amely a megnemtámadási szerződés által előírt békítő eljárást ajánlotta és közölte, hogy a finn csapatokat tüzérségi lőtávolságnyira hajlandók visszavonni, figyelembe sem vette, hanem visszarendelte Helsinkiből diplomáciai és kereskedelmi képviseletét és ezzel nyilvánvalóvá tette támadó szándékát._Persze, hiába jött már az amerikai békeközvetítés is — noha Amerika jegyzékét csütörtökön átadták a Szovjetnek , a szovjet támadás csütörtök reggel megindult Finnország ellen, mégpedig három oldalról egyszerre: 1. a keskeny karéliai földszoroson, ahol a finnek Mannerheimvonala húzódik (a finn Maginot-vonal), Viipuri (Viborg) irányában, amelyet ugyanekkor a tenger felől is fenyegetnek; 2. a Sadoga-tótól északra és 3 az Északi Jegestenger felől a Halász-félsziget ellen. Ezt a félszigetet a finnek már hajlandók voltak átengedni a Szovjetnek. A szovjet csapatok azonban most a félszigetet elfoglalva, Petsamot, Finnország egyetlen sarki kikötőjét is fenyegetik. A szárazföldi és a tengeri támadással egyidejűleg rendkívül erélyes repülőtámadást is hajtottak végre. A szovjetgépek bombázták a legtöbb finn várost és ipartelepet, méghozzá sokhelyütt gyújtóbombákkal, melyek Viipuri városának egyes negyedeit lángba borították. Megtámadták a szovjet bombavetőgépek magát a fővárost, Helsinkit, is. Délelőtt csak a kikötőjét, vasúti állomásait, repülőterét és déli külvárosait bombázták, kora délután azonban a város több kerületét és a belvárost is bombazápor alá fogták. Ugyanekkor Helsinki munkásnegyedeiben röpcédulákat szórtak le. A szovjet kormánynak ugyanis az a célja, hogy visszaidézve Finnországban az 1918-as idők fehérgárda-vörösgárda korszakát, amikor az előbbit a németek, az utóbbit az oroszok támogatták, belső forradalmat szítson és igy megbuktassa, a Pravda szerint, „imperialista idegenek zsoldjában álló mostani kormányt és bolsevista finn kormányt segítsen helyére, amellyel természetesen azonnal megegyezhetne.Ez esetben azonban ez az egyezség továbbmenne az eddigi követeléseken és Finnország mint szovjetköztársaság csatlakoznék a Szovjetunióhoz. Molotovnak ezt az elgondolását szovjet lapok cikkei eddig is sejttették, de a moszkvai politikai körök csütörtökön már nyíltan kijelentik, hogy a megoldás egyetlen útja a finn kormány távozása. Ezt a gondolatot Molotov rádióbeszédénél sokkal élesebb formában kifejezik a különböző határozatok és tüntetések is. Hadüzenet nélküli újabb háború folyik, bebizonyítva — mint a Svenska Dagbladed az MTI jelentése szerint írja —, mi az értéke egy nagyhatalom és egy kis állam közti megnemtámadási szerződésnek. Az aggodalom és a civilizált világ rokonszenve, melynek hangoztatásában az olasz lapok járnak elöl, nem segíthet Finnországnak kétségbeesett helyzetében és ha a Szovjetnek sikerül csapatait kihajózni a finn partokon, akkor a finn állam sorsa tragikussá fordulhat. Mint az MTI Berlinből jelenti Németország e bonyodalommal szemben nem lépi túl a szemlélő szerepét, egyébként Berlinben megértést mutatnak a szovjetorosz szükséglet iránt, amely veszélytelen nyílt utat akar biztosítani magának a Keletitengerhez. Ebben — mint Berlinben mondják — csak azt a szükségszerűséget követi, amely Nagy Péter óta irányította az orosz politikát. Az „idegháború" korszaka mindenesetre elmúlt és Hango, úgy látszik, ugyanazt a szerepet játszotta itt, mint Danzig Lengyelországban. Helsinki, Kotka s a finnek más parti városainak bombázását igen megkönnyíti az, hogy szemben velük, a Finn-öböl másik oldalán, az észt partokon most már szovjet támaszpontok vannak. Így a Szovjetnek Balliszkiban katonai, tengeri és légi támaszpontja van, ahonnan Helsinki mintegy 60—70, de legfeljebb 80 mérföldnyíre fekszik. A Finn-öböl keleti részén Kronstadt ágyúi is elérik lövedékeikkel a finn partokat. Azokat a szigeteket, amelyeket a Szovjet Finnországtól a Finn-öbölben követelt — mint Hogland, Sommarö, Lavansaari és Tytarsaari szigetét. — játszva megszállhatja és mire e sorok megjelennek, a megszállás talán már meg is történt. Egyszigeten márcsütörtök délelőtt partraszálltak. A nagy kérdés most már az,, várjon beérte a Szovjet azokkal a szigetekkel és támaszpontokkal, melyeket a tárgyalásokon követelt a finnektől. Finnország, a jelek szerint, a végső ellenállásra készül, a köztársasági elnök kihirdette a hadiállapotot s az 1918-as harcok hősét, a finn köztársaság tulajdonképpeni megteremtőjét, a hetvenkét éves Mannerheim tábornagyot nevezte ki főparancsnoknak. „Bizonyos, hogy a katonai hadműveletek a harmadik hónap végén sem alakultak ki oly hevességgel, mint ahogy kezdetben látszott“ — mondotta Daladier kormánynyilatkozatában, melyet felolvasott a kamarában. Valóban „a háborúnak váratlan formája van" és máskép alakult ki, mint általában a szakírók és az olvasók várták. Vasból, betonból, ágyukból kínai fal áll a két nagy ellenfél között, tengeralattjáró harc, aknaháború folyik a tengeren és főképpen gazdasági mérkőzés, nyersanyagháború az egész világon. De maga a légi bombázás, is másképpen ütött ki, mint ahogy jósolták. Azzal rémítgették a világot, hogy a légitámadások ellen a városok nem védekezhetnek, a németek azonnal rombadöntik Londont és Párist, az angolok és a franciák a német városokat támadják és néhány óra alatt elpusztul minden, amit évszázadok alatt dolgos nemzedékek felépítettek, összehordtak, megőriztek. Még nem lehet tudni, mennyi része van abban, hogy ez nem következett be, annak, hogy a retorzióra való gondolás miatt kölcsönösen kímélik egymás városait, de általában a légvédelem sokkal jobbnak bizonyult, mint híresztelték. Ahol légvédelem van, ott jól működik és egyensúlyban áll a támadással. A lengyeleknél nem volt, ezért a légitámadás legyőzhetetlen fensőbbségbe került. De a szovjet gépekről ledobott gyújtóbombák és Helsinki utcáinak bombázása igazolni látszik azokat a baljóslatú képeket, melyeket a szakírók a jövő légi háborújáról elénk festettek. Ma a Finnország elleni szovjet támadás a legnagyobb esemény, amely minden mást háttérbe szorít. Ebben nagy része van azoknak a lélektani körülményeknek is, amelyek vele jártak s amelyekre Chamberlain az alsóházban oly nyomatékosan rámutatott. Érdekes ebből a szempontból, hogy Moszkvában csütörtök estig hivatalosan még nem vettek tudomást az eseményekről, azaz elzárkóztak minden közlés elől. Az orosz támadás színhelye ín 16 kitér