Ujság, 1941. augusztus (18. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
NT1I (111 Ál ál Bedipwtaa, TkJékee, ptirmdrarokoa lettkAznapon 12 fillér vasárnapon 24 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: E®r hónapra S.20 pengi Kagyecóvrt I.10 pengő Ára 12 fillér ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAl VI.. ArtdinterS TELEFON: •120-757, 120-756, 120 755, 120-754, Budapest 61 jvntallér 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 180-674.) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V kerület. Gróf Tisza Iatván utca «. »rin». Telefon: 181-004 és 180-674. Budapest, 1941 augusztus 1. péntek () SZABADELVŰ NAPILAP (VII. évfolyam, 174. szám Mi történt csütörtökön A kormányzó ünnepélyes bemutatkozó kihallgatáson fogadta von Dagow budapesti német követet. A Honvédségi Közlöny fontos újításokat közöl a katonai rangfokozatok elnevezéséről. A kormány redeletet adott ki, amely szerint az Országos Testnevelési Tanács az év végével megszűnik és a magyar testnevelés ügye egységes irányítás alá kerül. Megjelent az új lakásrendelet, amely egységes szerkezetbe foglalja és új rendelkezésekkel egészíti ki az eddigi rendeleteket. A honvédcsapatok az ellenség ismételt ellentámadásait visszaverve, folytatják előretörésüket. A kete 1i arcvonal északi részében a Német Távirati Iroda jelentése szerint a német csapatok befejezték a szovjet hadosztályok körülzárását. Ukrajnában a német erők mélyen benyomultak a visszavonuló szovjet seregek közé. Észtországban a német csapatok észak felé visszavetették az ellenséget. Moszkvát és Orel vasúti csomópontot légi támadás érte. Hopkins Roosevelt megbízottja Moszkvában megbeszélést folytatott Sztálinnal. Az Anglia elleni harcban német repülők öt hajót elsüllyesztettek és több repülőteret bombáztak. Brit repülők a Jeges-tenger északi részén levő Kirkenes kikötőjét, Nyugat-Németország és Észak-Hollandia néhány pontját támadták. Az olasz expedíciós hadtest megérkezett a keleti arcvonalra. Ca g ia r it brit repülők géppuskatűzzel támadták. Kelet-Afrikában a gondari szakaszon az olasz csapatok merész kitöréssel benyomultak az ellenség állásaiba. Indokínában japán hivatalos jelentés szerint július 28-a óta folyamatban van a japán haderők partraszállítása. A Singapore angol flottát tokiói jelentés szerint harci készültségbe helyezték. Roosevelt megbeszélést folytatott Marshall vezérkari főnökkel, Stark tengernaggyal és La Guardia védelmi biztossal. Ingadozóltávolkeleti helyzet Sajnálkozását fejezte ki és elégtételt adott a japán kormány a Tututla amerikai ágyúnaszád bombázásáért. Az amerikai sajtó pesszimista. Britainai katonai egyezmény várható. Készültségi állapotba helyezték a Singapore angol flottát. Washingtoni felfogás szerint „ha Japán lépésekre szánná el magát Holland-India ellen, úgy Anglia minden valószínűség szerint beavatkozna távolkeleti erőivel**. A keleti harctéren a német egységek folytatták a bekerítő hadműveleteket. Hopkins moszkvai tárgyalásai. Az olasz expedíciós hadsereg megérkezett a keleti harctérre A honvéd gyorscsapatok folytatják előretörésüket INDOKÍNA megszállása óta erősen megromlott ugyan azozrony Japán és a Csendesóceánon érdekelt angolszász hatalmak között, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy még mindig nem jóvátehetetlenül, így a külföldi Iikrek washingtoni jelentése azt mondja, hogy az amerikai külügyminisztérium egyik nyilatkozata sejteti: az USA a Japánnal szemben követendő magatartásában nem akarja magát egy határozott irány mellett lekötni, hanem napról-napra a tényleges helyzethez mérten szabja meg politikáját. Igaz, hogy szerdán azt közölte a washingtoni külügyminisztérium: egyelőre semmiféle szándéka sincs a Japánnal való kereskedelem újból való megkezdésére valamilyen intézkedést tenni. De ugyanakkor, mint a Német TIF— az Associated Pressre való hivatkozással — közli, a Taruta Maru japán gyorshajó, amely a követelések befagyasztása óta az amerikai felségvizek határán kívül várta, hogy a san franciscói kikötőbe szerdán biztonságosan befuthasson, aznap meg is kapta az erre vonatkozó engedélyt. Másrészt igen jellemző a Tutuille amerikai hajó esete. Erre az ágyúnaszádra, amely Kína nagy folyamán, a Jangcsen, mégpedig a japánellenes kínai kormány székhelyének, Csungkingnak közelében teljesít őrszolgálatot, a Csungking ellen intézett szerda reggeli japán légitámadás alkalmával bomba hullott. A newyorki lapok (KH) igen részletesen foglalkoznak ezzel az incidenssel és megírják, hogy japán bomba érte az ágyúnaszád mellett az amerikai nagykövetség épületét is, holott a hajó a városon kívül az úgynevezett biztonsági övezetben horgonyzott és azon a helyen van a nagykövetség is. A közvélemény egységes álláspontjának jellemzésére a KH washingtoni távirata megemlíti, hogy még Wheeler szenátor, az elszigetelődési párt jól ismert vezére is teljes mértékben megfelelőnek tartja a japán követelések zárolását. Ugyanakkor viszont igen figyelemreméltó az a tokiói jelentés, amely szerint Konoye herceg miniszterelnök magához kérette Grew amerikai nagykövetet és sajnálkozását fejezte ki a Tutuilla bombázása miatt. „A japán kormány ezt az elégtételt —* mondja a KH tokiói értesülést ** teljesen önként ajánlotta fel, még mielőtt az amerikai nagykövet Washingtonból nyert utasításai alapján egyáltalán tiltakozhatott volna.“ 2. A TÁVOLKELETI feszültséget azonban lényegileg mindez nem enyhíti. Az Újság csütörtöki számában már közöltük Konoye herceg beszédét, amelynek vezérmotívumát a táviratok ebben foglalták össze: „Nem lehet előre megmondani, hova terjed majd még az európai háború , és a világhelyzet gyors változásai folytán Japánban mindenkinek készen kell állnia arra, hogy a legrosszabbat nézzen szembe... A japán kormány fő feladatának tekinti, hogy Japán minden tartalékos munkaerejét mozgósítsa és ilymódon készen álljon minden helyzetre.“ Másrészt valószínűleg a legbefolyásosabb japán helyeken uralkodó felfogást jellemzi a Csugai Logio Simpo című tokiói gazdasági lapnak az a fejtegetése, amelynek tartalmát a Német TI juttatta el hozzánk. A lap foglalkozik a (NTJ) „Japán ellen irányuló bekerítési mozgalommal, amelyet gazdaságilag akarnak bevezetni és katonailag keresztülvinni“. Hozzáteszi a japán lap, hogy a szükségképpen kialakuló helyzetre való tekintettel ma már nem lehet tárgyalásokra gondolni, hanem Japánnak arra kell összpontosítania erejét, hogy szembeszálljon az ellene szövetkezett erőkkel. Ugyanakkor viszont a Távol-Keleten és a Csendesóceánon Amerikánál is erősebben érdekelt nagyhatalom, Anglia eltiltotta a japán hajókat attól, hogy bármelyik brit szénállomáson kikössenek. Másrészt a japánellenes Kína kormányával, amely Csiang Kaj-sek tábornok vezetése alatt áll, az angolok és az amerikaiak élénk tárgyalásokat folytatnak. A tokiói Domei-iroda értesülése szerint rövidesen várható kínaibrit katonai egyezmény megkötése a a Japán ellen irányuló éllel. A KH hanoi jelentése szerint azok a német és olasz diplomaták, akik Berlin és a japánellenes Kína, illetve Róma és a japánellenes Kína viszonyának megszakadása miatt csungkingi állomáshelyüket nemrég elhagyták, újságírók előtt kijelentették, hogy Csiang Kaj-sek fővárosába naponta érkeznek amerikai repülőgépek és állandóan növekszik az amerikai műszaki emberek száma. A Német TI azt a hírt közli, hogy Csiang Kajsek a japánok indokínai partraszállása miatt utasította alárendeltjeit, hogy Kína és Indokína határán pusztítsanak el minden hidat és vasutat. Ami a szintén fenyegetettnek mondott Thaiföldet (Sziám) illeti, annak helyettes külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a legszigorúbban meg akarja őrizni semlegességét. A másik veszélyes zónából, Holland-Indiából, Tokión keresztül az a meglepő hír érkezik, hogy annak kormánya, ellentétben a minapi jelentésekkel, nem szüntette be a Japánba irányuló kőolajszállítást. Éppen ezért figyelemreméltó a tokiói Kokumin Shimbun csütörtöki számának erélyes cikke Holland-India ellen. 3§ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elnökének személyes megbízottja, Harry Hopkins, aki tudvalevőleg az Anglia megsegítését célzó kölcsön- és bérlettörvény végrehajtásának megszervezője, mint már jelentettük, Moszkvába érkezett. Tekintettel arra a feladati körre, amelyet Hopkins Amerikában és Angliában betölt, érthető az az érdeklődés, amellyel a szovjetunióbeli kirándulása felé fordultak. A csütörtöki napon már táviratok egész serege beszél az amerikai kiküldött moszkvai tartózkodásáról. Elmondják ezek a jelentések, hogy Hopkins szerdán találkozott Sztálinnal, akinek átadta Roosevelt elnök személyes üzenetét. A népbiztosok tanácsának elnöke köszönetét tolmácsoló üzenettel válaszolt az USA elnökének. A Kreml uraival való tanácskozás után Hopkins kijelentette külföldi újságíróik előtt, hogy Roosevelt kívánságára ment Moszkvába Sztálinnal tárgyalni. Elmondotta az amerikai kiküldött, hogy országa segíteni akar a Szovjet Unión. Közölte az újságírókkal azt is, hogy feltárta Sztálin és Molotov előtt: milyen és mennyi hadianyagot tud Amerika a Szovjetnek rendelkezésére bocsátani. Csütörtökön az amerikai kiküldött Sir Stafford Cripps moszkvai brit nagykövetnek a vendége volt. Egyébként Sumner Welles, az USA külügyi államtitkára, Hopkins moszkvai látogatásáról egy washingtoni sajtófogadáson tett nyilatkozatában megerősítette azt, amit az elnök bizalmi embere az újságíróknak mondott, hogy tudniillik az utazás Roosevelt kérésére történt, hogy a hadianyagszállítást a Szovjet részére megfelelően organizálhassák. Hozzátette Welles, hogy Hopkins nem mint a kölcsön- és bérlettörvény végrehajtásának szervezője utazott Moszkvába. Élénken foglalkoztatja Hopkins útja az angol sajtót is. A londoni lapok egyértelmű véleménye szerint az amerikai kiküldött moszkvai látogatása annak a bizonyítéka, hogy az USA komolyan veszi a Szovjet Unió támogatását. Végül, de nem utolsó sorban igen érdekes az, amit erről az ügyről német és olasz félhivatalos körökben mondanak. A Magyar Távirati Iroda Berlinből keltezett távirata szerint ottani politikai körökben Hopkins moszkvai útját „annak a támogatásnak szempontjából ítélik meg, amit a Szovjet Unió Európa ellen folytatott harcában az Egyesült Államoktól szeretne kapni. Berlinben az a feltevés, hogy Hopkins a szovjet fővárosban az amerikai segélynyújtás módozatait beszéli meg a bolsevista vezetőkkel“. Majd így szól a berlini távirat: „Félhivatalos német körök szerint Roosevelt külön megbízottjának moszkvai tartózkodása végérvényesen bizonyítja, hogy az Egyesült Államok csellel a bolsevizmus európai előretörését támogatják, bár az Egyesült Államokban — a Wilhelmstrasse kijelentése szerint — elég jól ismerik azt a rémuralmat és gonoszságot, amit a bolsevisták az utóbbi években az általuk megszállt országokban véghezvittek. Éppen ezért német felfogás szerint a Szovjet Unió támogatása a gyakorlatban annyi, mintha az illető saját maga követi el a gonoszságot.“ A római nézetet pedig a Stefani-iroda szerkesztője a következőkben tolmácsolja: „Hopkins megígérte Sztálinnak, hogy Amerika hadiszert fog szállítani, de meg kellett jegyeznie, hogy nem áll módjában megállapítani a szállítandó anyag mennyiségét. A valóságban ez a mennyiség — jegyzi meg a Stefani — nagyon korlátolt lehet csak.“ Majd azt fejtegeti a Stefani-iroda szerkesztője, hogy az amerikai segítség azért lehet csak nagyon korlátozott, mert az USA ipara, ottani szakértőik bevallása szerint, még Anglia szükségleteit sem tudja kielégíteni, továbbá az Egyesült Államok szállítmányait a Csendes-óceánon, illetve a szibériai vasúton keresztül rendkívül nehéz volna eljuttatni Moszkvába.