Ujság, 1943. január (19. évfolyam, 1-10. szám)

1943-01-01 / 1. szám

A vese, a hugyutak és a prosztata megbetegedéseinek kezelésében reggel éhgyomorra egy pohárnyi természetes »Ferenc József“ keserűvíz gyakran nagyfontosságu szolgálatot tesz azáltal, hogy igen könnyű, lágy székürülést biztosit és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosaits.... A Kormányzó Ur elfogadta egy bányamunkás ikreinek keresztapaságát A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csemniczky József hadiüzemi bányamunkás, esztergomi lakos nemrégiben született iker fiúgyermekei keresztapai tisztségére a Kormányzó Ur ő főméltóságát kérte fel. A Kormányzó ur teljesítette is a derék, szorgalmas munkásember kérelmét, akinek kilenc élő gyermeke van, köztük az újszülötteken kívül még két ikerlány. A keresztelési ünnepélyen a Kormányzó Urat Esztergom vármegye főispánja képviseli és ő fogja átadni a szülőknek a keresztelési ajándékot. Rendeltek a hivatalos lapban 7700/102. ME. szám alatt a Magyar Szövetkezeti Jog szabályainak a visszafoglalt délvidéki területekre kiterjesztéséről és az ott székhellyel bíró szövetkezetek egyes jogviszonyainak szabályozásáról szóló 5040/1941. M. E. számú rendelet kiegészítéséről.13.00011912. B. V. szám alatt a városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok illetményeinek megtérítéséről. 369.81011942. B. M. szám alatt a m. kir. állami gyermekmenhelyek működési területének megállapításáról. 77.72311912. H. M. szám alatt a kisegítő szolgálatra bevonult szentélyek ■hozzátartozóinak hadisegélyezése. 80.90011942. Ip. M. szám alatt a sörkimérőkészülékek igénybevett óncsóval megőrzési határidejének meghoszszabbitásáról. 3791 11912. P. M. szám alatt a motorhajtásra szolgáló nehézbenzinnek szesszel keverésére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 42.500— ■JŰ41. P. M. számú rendelet hatályának meghosszabbításáról. Bonyodalmak egy perzsaszőnyeg körül Juneker Géza szőnyegkereskedő 1930-ban nagyértékű perzsaszőnyeget bizományi eladás céljából átadott Schwiegt Kálmánnak, aki azt Szemere István földbirtokosnak ajánlotta fel megvételre. Szemere István apósával, Halmon Károly dr.ral együtt megtekintette a szőnyeget, de nem vásárolta ri Néhány nappal később Hahnt . felkérték, hogy a szőnyeget vigye ki Parisba és ott egy ismert szőnyeggyűjtőnek adja el. Halmos aszőnyeget ki is vitte, előbb azonban 5000 pengő kölcsönt folyósított a szőnyegre, amelyet ennek ellenében zálogul kötöttek le. A párisi értékesítés azonban nem sikerült. Juwelier Géza, aki Schwiegeltnek csak néhány napra adott megbízást, a szőnyeg visszaadását követelte. Schwieg a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a nagyértékű szőnyeget Juwelier tudtával és beleegyezésével adta át Halmos Károly dr.-nak. A peres bonyodalmak, amelyek a Vörszeg körül keletkeztek, ezzel nem étek véget. Sehwiegl ugyanis az 1300 fő megfizetése iránt Sarló ellen indított és a bíróság marasztaló eret is hozott. Ezenkívül Sehwiegl Orló ellen még egy 3700 pengős pert indított. Ebben a perben, mint Junelier Géza engedményese lépett fel. Junelier ugyanis a szőnyeg jogtalan elzálogosítása miatt kártérítésként igényelte azt az összeget, amelyet a szőnyeg visszaszerzése céljából volt kénytelen fizetni egyrészt Halmos Károlynál, másrészt a szállítmányozónak és az ügyvédnek. Junelier ezt a követelését engedményezte Sibwieglie, aki Sarló elleni keresőjét arra alapította, hogy Sarló volt az, aki a szőnyeget 3 tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül Halmos Károly dr.-nál 5000 pengő kötésön ellenében elzálogosította. A bíróság előtt Sarló hivatkozott a büntetőiratok tartalmára és a bűnügyben hozott ítéletre. A bíróság úgy találta, hogy a kölcsönt valóban nem fsarló, hanem Schwiegl vette fel és ezért a törvényszék, majd most fellebbezés folytán a tábla a keresetét elutasította ROSs UntM fiyermekpszichótófia* »Amit egy anyának tudnia kell« címe gyermekegéS2£égügryi. gondozási, nevelési könyve, a születés előtt él a serdü- Leadj?. Kapható mindenütt: ÚJSÁG PÉNTEK, 19 A JANTAK ! Kik kapják a Baumgarten-díjat? Négy erdélyi név az élvonalban... Szász Endre, a régi erdélyi újságíró komoly és mindig megbízható marosvásárhelyi napilapja, a Székely Szó legújabb száma érdekes pesti értesülést közöl arról, hogy kik kapják ebben az évben a Baumgarten-díjat? Tudni kell Magyarország egyik legnagyobb irodalmi díjáról, hogy a Baumgarten-alapítvány kuratóriuma, amelynek élén Schöpflin Aladár és Hasch Lóránd dr. áll, minden évben január 18-án, Baumgarten Ferenc halálának évfordulóján hirdeti ki döntéseit, amelyeket előzően a kultuszminisztérium már jóváhagyott. A marosvásárhelyi lap értesülése szerint ebben az évben a jutalmazottak között négy erdélyi is szerepel: Tamási Áron, Asztalos István, Szemlér Ferenc és ,,egy fiatal nagyváradi költő“. A négy erdélyi író közül, akiknek nevei a Baumgarten-díj idei jutalmazásával kapcsolatban elterjedtek, Tamási Áron áll az első vonalban, ő az erdélyi irodalom egyik legrégibb szépmívese, Erdély uréno-ja, helikonista, regényíró, novellista és színpadi szerző. Irodalmi munkásságán kívül politikai szerepet is játszik, a szó nemes és megtisztult értelmében. Nem „politizál“, de néha, ha cikket ír erdélyi közéleti kérdésekről, hangjára Erdélyen innen és túl sokan felfigyelnek. Egyik cikksorozata indította el azt a mozgalmat is, amelynek eredménye az erdélyi fiatalság összefogása, a román idők híres „Marosvásárhelyi találkozó“-ja lett. Legújabb színdarabját néhány héttel ezelőtt mutatta be a Nemzeti Színház. Tamási Áron Kolozsvárt es egyike azoknak, akiknek első eszménye a hűség. Tamási hű maradt Erdélyhez. Ha Pestre hívják, csendesen megjegyzi: „Nekem Erdély az otthonom.“ Asztalos István a „második nemzedék“ nagy értéke. Jónéhány évvel ezelőtt még egy brassómegyei alagút építőmunkása. Azután tiszta és egyszerű mondanivalójával, a szegény emberek sorsának elbeszélésével jelentkezik az irodalomban. Helikonista. Néhány év alatt országos névre tett szert. Legújabb könyve, az Üröm, a klasszikus magyar elbeszélés remeke. Szemlér Ferenc fiatal brassói ügyvéd. költő. Verseiben a formaművészet uralkodik. A régi klasszikus forma neveltje, de hangjában már az új nemzedék tépelődése és szorongása vegyül. A negyedik név ,.fiatal váradi költőé“. Az irodalmi közvélemény két komoly fiatal értéket tart számon Ady Endre „peceparti Párisában“. Az egyik Bélteky László, a másik pedig Horváth Imre. Bélteky Lászlónak csak néhány versét tartja számon az irodalmi világ, mert a költőt elhódította az újságírás és a lapszerkesztés. De ezekben a versekben érett művész és elmélyült mondanivaló szól az olvasóhoz. Horváth Imre nevét Budapest is ismeri. Négysoros verseiben, amelyek kínai költők csodálatos egyszerűségét idézik, az élet, szerelem, nagyvilág és hangulatok finom ötvözetű aranysorait veti papírra. (ruffy) Ipari munkára képezik át a magyar értelmiség leányait és asszonyait Többször beszámolt már az Újság a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet működéséről. A szervezet mozgalmának az a célja, hogy pótolják a férfi munkaerőt és a magyar asszonyok és leányok önkéntes munkavállalással álljanak be a gazdasági front munkájába. A NÖHM toborzó hölgyei két héttel ezelőtt tettek esküt és sorra keresik fel a budapesti lakásokat, hogy munkavállalásra buzdítsák a lányokat és asszonyokat. A toborzással kapcsolatban most érdekes mozgalom indult meg. Ennek az a célja, hogy az értelmiség és a középosztály leányait és asszonyait — különösen azokat, akiknek nincs elfoglaltságuk — ipari munkára képezik ki, ha erre a munkára megfelelnek. A mozgalom kezdetitértvezői már lépéseket tettek illetékes kormányhelyen és a közeljövőben nyilvánosságra hozzák a kormány idevonatkozó döntését. A mozgalomnak az a célja, hogy a középosztály leányai és asszonyai álljanak munkasorba és pótolják a katonai szolgálatot teljesítő vagy a hadiipar szolgálatába átállított ipari munkásság egy részét. A jelentkezők az átképzés után ipari vállalatoknál helyezkednének el, többek között mint raktárosok, felügyelők és esetleg munkavezetők. Munkájukért természetesen fizetést is kapnak, hiszen itt nem anyagi áldozatok megtakarításáról, hanem a munka pótlásáról van szó. A mozgalom kezdeményezői azt várják, hogy a felhívásra számosan fognak jelentkezni Csak feltündöklő humánum mentheti meg a világot... Ravasz László református püspök ez idén Szilveszter estéjén is elmondta a rádióban ,,sommázatát“ és tanítását. Abból indult ki, hogy minden szükség és megannyi lehetőség. Aki azonban ezt a tételt hallja, felzúdul, hiszen a mai időt, a háborús világot éppen az jellemzi, hogy nem lehet az, ami szükséges. Egyelőre: nem. I de ez nem érinti a törvény igazságát. — Szükségből támadt a pitypang bolyha — fejtegette —, hogy a szél felkapja a parányi repülőgépet s elvigye belnne a bujdosó magot; az oroszlán ereje, hogy összetört életek árán kitündököljön a parancsoló életakarat Azért lett az élet olyan, amilyen, mert a szükség kényszerítette rá. Szükségből származott az első barlanglakás s az első „szabott barlangi ruha“ Szükség szülte a dalt, a képet é s az ember Csak akkor szabadult meg keserű és édes kínjától, ha megzördült a költészet és megszületett a művészet. Azzal sem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a templomok, a vallások, a szertartások és az Istennel számoló életnek minden intézménye szükségből született: a múlandóság, tehetetlenség, társkeresés fojtogató érzésétől, akárcsak az egész művelődés. A történelemben is azok a korszakok a korlátlan lehetőségek időszakai, amikor korlátlanokká váltak a szükségek. Minden szabadságharc földig legázolt és koldussá tett nemzedékekből indult ki, akár a kuruc felkelést nézzük, akár a mostani világháborút. A szükség nemcsak törvényt róni, de törvényt, sőt világot teremt. Aki nyitott szeműtél nézi az életet, az tudja, hogy ami ma szükség, az holnap lehetőség. Mire lesz nekünk szükségünk az Urnák 1943. esztendejében? Mindenekelőtt arra, hogy szükség légijön reánk. A hivatás ment meg az élet számára és tesz naplopókból, szegénylegényekből hősökké és világépítőkké. Ebben az évben nagyobb szükség lesz reánk mindnyájunkra, mint valaha. Szükség lesz minden magyarra, mert ,,sok a sír a völgyeken“. Szükség van minden anyára, mert sohasem volt olyan életfeltétel: szülessetek sokan! Szükség lesz minden dolgozó kézre, minden férfira, mert az új világot csakreményderekú, világosfejű, emelkedett gondolkozású emberek építik fel. Ezer év óta még sohasem lendöklett olyan tisztán az igazság, hogy. Szükség van a földön a magyar nemzetre. Nemcsak másoknak, az európai egyensúlynak, az egymás húsába harapó népeknek van reá szüksége, de magának a teremtésnek, mert senki sincs érett a földön sem a szomszédos bús és ismeretlen planétákon senki, aki a magyarságnak nevezett minőséget rá értéket megvalósithatná, csak síb. Egyénenként is csak akkor nyugszik meg a lelkünk s találja meg, mint a kimozdított delejtü a maga romolhatatlan irányát, ha 1943-ban még magyarabbak leszünk, mint eddigi . Szükség van arra, hogy emberek legyünk. Ne feledjük et: ennek a teremtett mindenséginek célt és értelmet az emberi széllem ad. Ezt az emberi szellemet hordozni, Isten képét viselni a világban a legnagyobb hivatás, a legmagasabb szolgálat. Csak a feltündöklő humánum mentheti meg a világot attól, hogy ne maradjon Sáros, összetört totéknak. Mire van szükségünk? Azt hiszem, mindenekfelett hitre. Szentlélekre van szükségünk És egy a szükséges dolog: az egyetlen szükség és minden lehetőség — Kiztül. 1 ifj. Hontig Miklós rádiószózat» a világ nagyáriáihoz Ifjú vitéz Nagybányai Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Magyarok Világszövetsége felkérésére a magyar rövidhullámú rádióban Szilveszter éjszakáján a világ magyarjaihoz az alábbi szózatot intézte: Magyar Testvéreim! Az idő végtelenségének homokóráiján ismét lepergett egy szem, amelyet a mi véges emberi elménk évnek nevez. Új esztendő virrad az egész világra és a világon szerteszéjjel élő valamennyi magyarra. Ez az esztendő a negyedik háborús évet jelenti az emberiség számára és e sorsdöntő napokban az élet és a halál titokzatos arca tekint mindnyájunkra. E megpróbáltatások közepette az egész magyar nemzet újévi köszöntését, együttérzését és szerető ragaszkodását tolmácsolom a világ magyarjainak, hogy most, mikor az idők fergetege minden kapcsolatot megszüntetett közöttünk, legalább ezzel kerüljünk közelebb egymáshoz. A Magyarok Világszövetsége minden esztendő utolsó napján a rádió hullámain keresztül fordul a világ magyarjaihoz. Az óhaza, az alma mater szeretetteljes üzenetét küldi azoknak, akik az ország határain kívül élnek és akik más világban, más nemzetek között teremtettek maguknak exisztenciát és értékes munkájukkal, tehetségükkel megbecsülést szereztek magyar származásuknak. Néhány hónappal ezelőtt még én is az óceán túlsó partján, Brazíliában képviseltem a magyarság érdekeit és amikor visszajöttem, kötelességemnek tartottam, hogy Dél-Amerikában maradt magyarjainknak beszámoljak arról, miképpen dolgozik kormányzatunk a nemzet vezetőivel fajtánk megtartásán és jövőjének biztosításán. A Keresztény civilizáció védelmében Az egész világ magyarjaihoz szólva, meg akarom mondani, hogy az elmúlt esztendőben ismét hűek maradtunk történelmi múltúnkhoz. A jelen biztonságáért és a jövő reménységéért minden erőnket megfeszítve harcoltunk és dolgoztunk. Mint ezer éven át mindig, úgy most is a keresztény civilizáció védelmében voltunk kénytelenek fegyvert ragadni, hogy szövetségeseink oldalán harcbaszállva távoltartsuk földünktől és annak lakosaitól a bolsevizmus pusztítását és istentelenségét. Nem engedhettük meg, hogy elvegyék Istenünket, lerombolják templomainkat, megsemmisítsék ezeréves kultúránkat és mindazt, ami számunkra nemzeti és lelki értéket jelent. Így most ismét, mint a történelem folyamán annyiszor, tanúbizonyságot teszünk hazafias, vallásos és konstruktív eszméink mellett. Boldog új évet kivon tatóan kielégítőnek mondható. Az ország kormányzatának fő gondja, hogy egyrészt a lehetőségekhez képest senki se szenvedjen hiányt, másrészt pedig, hogy szociális és kulturális intézmények létesítésével az élet színvonalát emelje, a gondokat csökkentse. De a nemzet vezetői nemcsak a vezetésük alatt állók sorsáról gondoskodnak, hanem szeretettel és elnem múló ragaszkodással gondolnak azokra is, akiknek a sors nem adta meg, hogy idehaza teremthessenek maguknak otthont, megélhetést és így idegen államokban kénytelenek élni. Tisztában vagyunk külföldre szakadt véreink értékével. Ismerve fajtánk erényeit, képességeit és hazájához való ragaszkodását, főleg pedig Becsületes jellemét, egy jövendő Magyarország részére e világban szétszórt magyarjaink szükségesek. Szükségességüket nemcsak hazánkra értjük, hanem az egész világ békés együttműködésére vonatkoztatjuk a magyar remények hajalhasadása .* A Magyarok Világszövetségei nevében, amely annyi aggódó szeretettel törődik a világ legkülönbözőbb táján elszórtan élő magyarok ügyével, kívánom Nektek, hogy az uj esztendő valóra váltsa álmaitokat úgy saját sorsotok kialakulásában, mint azon itthon élők életében, akikért a távolból aggódtak. Az 1942-es esztendő már a múlté, az 1943-as év még a bizonytalan jövőt jelenti. De ha bízunk mindennapi imánk meghallgatásában, úgy már ez az esztendő is a magyar remények hajnalhasadását jelenthetné. Még ebben az évben eljöhet az idő, midőn az emberiség a fegyvert a békés építés eszközeivel cserélheti fel. Mint a múltban, így most is felhangzik ajkunkon az újévi könyörgés: „Isten áldd meg a magyart!...** Az ének szárnyalását most ne fátyolozza el reménytelenség és csüggedés, hanem bizakodva kérjük a Magyarok Istenét: „Hozz reá víg esztendőt!...** És ne csak énekeljük, de hagyjük is, hogy ez a ránk következő esztendő Isten segítségével, a magunk áldozatosságával, szilárd összefogással él a jóban, igazságban való hittel meghozza a békét, nemzetünk felemelkedését, mert: ,,Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt! ...“ IS J.Zefffő szaküzlet V. Ker., erős Teleki Pál utca 3 Szabad és független Magyarországot . Tudom, hogy benneteket hazátok és ugyanakkor itthon maradt hozzátartozóitok sorsa érdekel. Megnyugtatásul elmondhatom tehát: azt akarjuk, hogy a kehiízét minden egyes tagja egyformán vegye ki részét az áldozatokból és hogy országunk épségben jusson el olyan békéhez, amely Isten segítségével a szabad és független Magyarországot jelenthetné et, amiért évszázadokon át küzdöttünk. A magyarság sorsa a körülményekhez képest és a többi európai nép életéhez viszonyítva megnyug Amerikai magyarok együttérzése honvédeinkkel Az Amerikai Szeretetcsomagok Elosztó Központja most juttatta el szeretetcsomagjait a sebesült honvédeknek, amelyeket bensőséges ünnep keretében osztottak ki a Gömbös Gyula-úti helyőrségi kórházban fekvő betegeknek. Hennyey Vilmos dr., ny. h. államtitkár, az Amszek elnöke, a Vöröskereszt t. alelnöke meleghangú beszéd kíséretében nyújtotta át a Szereletadományokat, kifejezésre juttatva az amerikai magyarok együttérzését a magyar honvédséggel. Az elmúlt világháború után - mondotta —» az amerikai szeretetakció jelentős szerephez jut a háborús nyomor enyhítésében, a segélyforrás most elapadt, de az amerikai magyarok szívvel-lélekkel velünk éreznek, ezt a hazafias együttérzést kívánjuk kifejezésre juttatni szerény szeretetadományainikkal, fejezte be beszédét az Amszek elnöke. JANUÁR HÓNAPBAN EGYÉNI ÁTALÁNYOK! LIILAFÜRED, MÁTRAHÁZA L0V£R-SZÁLLÓ, MATRAFÜMD Szobafoglalás, vasúti jegy, autóbuszhely biztosítása pontosan és gyorsan: ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA «• tetero. isi-pos Budapest. V„ Gróf Tisza István-