Ujság, 1943. január (19. évfolyam, 1-10. szám)

1943-01-01 / 1. szám

A vese, a hugyutak és a prosztata megbetegedéseinek kezelésében reggel éhgyomorra egy pohárnyi természetes »Ferenc József“ keserű­víz gyakran nagyfontosságu szolgálatot tesz az­által, hogy igen könnyű, lágy szék­­ürülést biztosit és az egész anyagcse­rét előmozdítja. Kérdezze meg orvosait­s.... A Kormányzó Ur elfogadta egy bánya­munkás ikreinek keresztapaságát A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csemniczky József hadiüzemi bányamunkás, esztergomi lakos nemrégiben született iker fiúgyer­mekei keresztapai tisztségére a Kormányzó Ur ő főméltóságát kérte fel. A Kormányzó ur teljesítette is a derék, szorgalmas munkásember kérelmét, akinek kilenc élő gyer­meke van, köztük az újszülötteken kívül még két ikerlány. A kereszte­lési ünnepélyen a Kormányzó Urat Esztergom vármegye főispánja képviseli és ő fogja átadni a szü­lőknek a keresztelési ajándékot. Rendeltek a hivatalos lapban 7700­/102. M­E. szám alatt a Ma­gyar Szövetkezeti Jog szabályainak a visszafoglalt délvidéki területekre ki­ter­jesztéséről és az ott székhellyel bíró szövetkezetek egyes jogviszonyai­nak szabályozásáról szóló 5040/1941. M. E. számú rendelet kiegészítéséről.­­13.00011­912. B. V­. szám alatt a vá­rosi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok illetményeinek megtéríté­séről. 369.81011942. B. M. szám alatt a m. kir. állami gyermekm­enhelyek műkö­dési területének megállapításáról. 77.723119­12. H. M. szám alatt a ki­segítő szolgálatra bevonult szentélyek ■hozzátartozóinak hadisegélyezése. 80.90011942. Ip. M. szám alatt a sör­­kimérőkész­ülékek igénybevett óncsó­­val megőrzési határidejének meghosz­­szabbitásáról. 3791 11912. P. M. szám alatt a mo­torhajtásra szolgáló nehézben­zinnek szesszel keverésére vonatkozó rendel­kezések módosításáról szóló 42.500— ■JŰ41. P. M. számú rendelet hatályának meghosszabbít­ásáról. Bonyodalmak egy perzsaszőnyeg körül Junek­er Géza szőnyegkereskedő 1930-ban nagyértékű perzsaszőnyeget bizományi eladás céljából átadott Schwiegt Kálmánnak, aki azt Szemere­ István földbirtokosnak ajánlotta fel megvételre. Szemere István apósával, Halmon Károly dr­.ral együtt megte­kintette a szőnyeget, de nem vásá­rolta ri Néhány nappal később Hahn­t . felkérték, hogy a szőnyeget vigye ki Parisba és ott egy ismert szőnyeggyűjtőnek adja el. Halmos a­­szőnyeget ki is vitte, előbb azonban 5000 pengő kölcsönt folyósított a sző­nyegre, amelyet ennek ellenében zá­logul kötöttek le. A párisi értékesítés azonban nem sikerült. Juwelier Géza, aki Schwiegeltnek csak néhány napra adott megbízást, a szőnyeg visszaadá­sát követelte. Schwieg­ a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a nagyértékű szőnyeget Juwelier tudtával és bele­egyezésével adta át Halmos Károly dr.-nak. A peres bonyodalmak, amelyek a Vörszeg körü­l keletkeztek, ezzel nem étek véget. Sehwiegl ugyanis az 1300 fő megfizetése iránt Sarló ellen­­ indított és a bíróság marasztaló eret is hozott. Ezenkívül Sehwiegl Orló ellen még egy 3700 pengős pert­­ indított. Ebben a perben, mint Ju­nelier Géza engedményese lépett fel. Junelier ugyanis a szőnyeg jogtalan elzálogosítása miatt kártérítésként­ igényelte azt az összeget, amelyet a szőnyeg visszaszerzése céljából volt kénytelen fizetni egyrészt Halmos Ká­rolynál­, másrészt a szállítmányozó­nak és az ügyvédnek. Junelier ezt a követelését engedményezte Sibwieglie, aki Sarló elleni keresőjét arra alapí­totta, hogy Sarló volt az, aki a sző­nyeget 3 tulajdonos tudta és bele­egyezése nélkül Halmos Károly dr.-nál 5000 pengő kötésön ellenében elzá­logosította. A bíróság előtt Sarló hivatkozott a büntetőiratok tartalmára és a bűn­ügyben hozott ítéletre. A bíróság úgy találta, hogy a kölcsönt valóban n­em fsarló, hanem Schwiegl vette fel és ezért a törvényszék, majd most felleb­bezés folytán a tábla a keresetét el­utasította ROSs UntM fiyermekpszichótófia* »Amit egy anyának tudnia kell« címe gyermekegéS2£égügryi. gondozási, ne­velési könyve, a születés előtt él a serdü- Leadj?. Kapható mindenütt: ÚJSÁG PÉNTEK, 19 A JANT­AK ! Kik kapják a Baumgarten-díjat? Négy erdélyi név az élvonalban... Szász Endre, a régi erdélyi újság­író­ komoly és mindig megbízható marosvásárhelyi napilapja, a Szé­kely Szó legújabb száma érdekes pesti értesülést közöl arról, hogy kik kapják ebben az évben a Baum­­garten-díjat? Tudni kell Magyar­­ország egyik legnagyobb irodalmi díjáról, hogy a Baumgarten-alapít­­vány kuratóriuma, amelynek élén Schöpflin Aladár és Hasch Lóránd dr.­ áll, minden évben január 18-án, Baumgarten Ferenc halálának év­fordulóján hirdeti ki döntéseit, ame­lyeket előzően a kultuszminisztérium már jóváhagyott. A marosvásárhelyi lap értesülése szerint ebben az év­ben a jutalmazottak között négy er­délyi is szerepel: Tamási Áron, Asz­talos István, Szemlér Ferenc és ,,egy fiatal nagyváradi költő“. A négy erdélyi író közül, akiknek nevei a Baumgarten-díj idei jutal­mazásával kapcsolatban elterjedtek, Tamási Áron áll az első vonalban, ő az erdélyi irodalom egyik legrégibb szépmíve­­se, Erdély uréno-ja, helikonista, re­gényíró, novellista és színpadi szer­ző. Irodalmi munkásságán kívül politikai szerepet is játszik, a szó nemes és megtisztult értelmében. Nem „politizál“, de néha, ha cikket ír erdélyi közéleti kérdésekről, hang­jára Erdélyen innen és túl sokan felfigyelnek. Egyik cikksorozata in­dította el azt a mozgalmat is, amelynek eredménye az erdélyi fia­talság összefogása, a román idők híres „Marosvásárhelyi találkozó“-ja lett. Legújabb színdarabját néhány héttel ezelőtt mutatta be a Nemzeti Színház. Tamási Áron Kolozsvárt es e­gyike azoknak, akiknek első eszmé­nye a hűség. Tamási hű­ maradt Er­délyhez. Ha Pestre hívják, csende­sen megjegyzi: „Nekem Erdély az otthonom.“ Asztalos István a „második nemzedék“ nagy értéke. Jónéhány évvel ezelőtt még egy brassómegyei alagút építőmunkása. Azután tiszta és egyszerű mondani­valójával, a szegény emberek sorsá­nak elbeszélésével jelentkezik az iro­dalomban. Helikonista. Néhány év alatt országos névre tett szert. Leg­újabb könyve, az Üröm, a klasszikus magyar elbeszélés remeke. Szemlér Ferenc fiatal brassói ügyvéd. költő. Versei­ben a formaművészet uralkodik. A régi klasszikus forma neveltje, de hangjában már az új nemzedék té­­pelődése és szorongása vegyül. A negyedik név ,.fiatal váradi költőé“. Az irodalmi közvélemény két komoly fiatal ér­téket tart számon Ady Endre „pece­­parti Párisában“. Az egyik Bélteky László, a másik pedig Horváth Imre. Bélteky Lászlónak csak né­hány versét tartja számon az iro­dalmi világ, mert a költőt elhódí­totta az újságírás és a lapszerkesz­tés. De ezekben a versekben érett művész és elmélyült mondanivaló szól az olvasóhoz. Horváth Imre nevét Budapest is ismeri. Négysoros verseiben, amelyek kínai költők cso­dálatos egyszerűségét idézik, az élet, szerelem, nagyvilág és hangulatok finom ötvözetű aranysorait veti pa­pírra. (ruffy) Ipari munkára képezik át a magyar értelmiség leányait és asszonyait Többször beszámolt már az Újság a Női önkéntes Honvédelmi Munka­szervezet működéséről. A szervezet mozgalmának az a célja, hogy pótol­ják a férfi munkaerőt és a magyar asszonyok és leányok önkéntes munka­vállalással álljanak be a gazdasági front munkájába. A NÖHM toborzó hölgyei két héttel ezelőtt tettek esküt és sorra keresik fel a budapesti laká­sokat, hogy munkavállalásra buzdít­sák a lányokat és asszonyokat. A toborzással kapcsolatban most érdekes mozgalom indult meg. Ennek az a célja, hogy az értelmiség és a középosztály leányait és asszonyait — különösen azokat, akiknek nincs el­foglaltságuk — ipari munkára képezik ki, ha erre a munkára megfelelnek. A mozgalom kezdetitértvezői már lépése­ket tettek illetékes kormányhelyen és a közel­jövőben nyilvánosság­ra hozzák a kormány idevonatkozó döntését. A mozgalomnak az a célja, hogy a középosztály leányai és asszonyai áll­janak munkasorba és pótolják a ka­tonai szolgálatot teljesítő vagy a hadi­ipar szolgálatába átállított ipari mun­kásság egy részét. A jelentkezők az átképzés után ipari vállalatoknál he­lyezkednének el, többek között mint raktárosok, felügyelők és esetleg munkavezetők. Munkájukért termé­szetesen fizetést is kapnak, hiszen itt nem anyagi áldozatok megtakarításá­ról, hanem a munka pótlásáról van szó. A mozgalom kezdeményezői azt várják, hogy a felhívásra számosan fognak jelentkezni Csak feltündöklő humánum mentheti meg a világot... Ravasz László református püspök ez idén Szilveszter estéjén is elmondta a rádióban ,,sommázatát“ és tanítását. Abból indult ki, hogy minden szük­ség és megannyi lehetőség. Aki azon­ban ezt a tételt hallja, felzúdul, hi­szen a mai időt, a háborús világot éppen az jellemzi, hogy nem lehet az, ami szükséges. Egyelőre: nem. I de ez nem érinti a törvény igazságát. — Szükségből támadt a pitypang bolyha — fejtegette —, hogy a szél felkapja a parányi repülőgépet s elvigye belnne a bujdosó magot; az oroszlán ereje, hogy összetört életek árán kitündö­­köljön a parancsoló életakarat Azért lett az élet olyan, amilyen, mert a szükség kényszerítette rá. Szükségből származott az első barlanglakás s az első „szabott barlangi ruha“ Szük­ség szülte a dalt, a képet é s az ember Csak akkor szabadult meg keserű és­ édes kínjától, ha megzördült a költé­szet és megszületett a művészet. Azzal sem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a templomok, a vallások, a szer­tartások és az Istennel számoló élet­nek minden intézménye szükségből született: a múlandóság, tehetetlenség, társkeresés fojtogató érzésétől, akár­csak az egész művelődés. A történelemben is azok a kor­szakok a korlátlan lehetőségek idő­szakai, amikor korlátlanokká váltak a szükségek. Minden szabadságharc földig legázolt és koldussá tett nemzedékek­ből indult ki, akár a kuruc­ felkelést nézzük, akár a mostani világháborút. A szükség nemcsak törvényt róni, de törvényt, sőt világot teremt. Aki nyi­tott szeműtél nézi az életet, az tudja, hogy­ ami ma szükség, az holnap lehetőség. Mire lesz nekünk szüksé­günk az Urnák 1943. esztendejében? Mindenekelőtt arra, hogy szükség lé­gijön reánk. A hivatás ment meg az élet számára és tesz naplopókból, szegénylegények­ből hősökké és világépítőkké. Ebben az évben nagyobb szükség­ lesz reánk mindnyájunkra, mint valaha. Szükség lesz minden magyarra, mert ,,sok a sír a völgyeken“. Szükség van min­den anyára, mert sohasem volt olyan életfeltétel: szülessetek sokan! Szük­ség lesz­ minden dolgozó kézre, min­den férfira, mert az új világot csak­­re­­ményderekú, világosfejű, emelkedett gondolkozású emberek építik fel. Ezer év óta még sohasem len­dök­lett olyan tisztán az igazság, hogy. Szük­ség van a földön a magyar nemzetre. Nemcsak másoknak, az európai egyen­­súlynak, az egymás húsába harapó népeknek van reá szüksége, de magá­nak a teremtésnek, mert senki sincs érett a földön se­m a szomszédos bús és ismeretlen planétákon senki, aki a magyarságnak nevezett minőséget rá értéket megvalósithatná, csak síb­. Egyénenként is csak akkor nyugszik meg a lelkünk s találja m­eg, mint a kimozdított delejtü a maga romolh­a­­tatlan irányát, ha 1943-ban még ma­­gyarabbak leszünk, mint eddigi . Szükség van arra, hogy emberek legyünk. Ne feledjük et: e­nnek a te­remtett mindenséginek célt és értel­met az emberi széllem ad. Ezt az em­beri szellemet hordozni, Isten képét viselni a világban a legnagyobb hiva­tás, a legmagasabb szolgálat. Csak a feltündöklő humánum mentheti meg a világot attól, hogy ne maradjon Sá­ros, összetört totéknak. Mire van szükségünk? Azt hiszem, m­­indenek­­felett hitre. Szentlélekre van szüksé­günk És egy a szükséges dolog:­ az egyetlen szükség és minden lehetőség — Ki­ztül. 1 ifj. Hontig Miklós rádiószózat» a világ nagyáriáihoz Ifjú vitéz Nagybányai Horthy Miklós rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter a Magyarok Világszövetsége felkérésére a ma­gyar rövidhullámú rádióban Szil­veszter éjszakáján a világ magyar­jaihoz az alábbi szózatot intézte: Magyar Testvéreim! Az idő végtelenségének homok­­óráiján ismét lepergett egy szem, amelyet a mi véges emberi elménk évnek nevez. Új esztendő virrad az egész világra és a világon szerte­­széjjel élő valamennyi magyarra. Ez az esztendő a negyedik hábo­­rús évet jelenti az­ emberiség szá­mára és e sorsdöntő napokban az élet és a halál titokzatos arca te­kint mindnyájunkra. E megpróbál­­tatások közepette az egész magyar nemzet újévi köszöntését, együtt­érzését és szerető ragaszkodását tolmácsolom a világ magyarjainak, hogy most, mikor az idők ferge­­tege minden kapcsolatot megszün­tetett közöttünk, legalább ezzel ke­rüljünk közelebb egymáshoz. A Magyarok Világszövetsége minden esztendő utolsó napján a rádió hullámain keresztül fordul a világ magyarjaihoz. Az óhaza, az alma mater szeretetteljes üzenetét küldi azoknak, akik az ország ha­tárain kívül élnek és akik más világban, más nemzetek között te­remtettek maguknak exisztenciát és értékes munkájukkal, tehetségük­kel megbecsülést szereztek magyar­­ származásuknak. Néhány hónappal ezelőtt még én is az óceán túlsó partján, Brazí­liában képviseltem a magyarság érdekeit és amikor visszajöttem, kötelességemnek tartottam, hogy Dél-Amerikában maradt magyar­jainknak beszámoljak arról, mi­képpen dolgozik kormányzatunk a nemzet vezetőivel fajtánk megtartá­sán és jövőjének biztosításán. A Keresztény civilizáció védelmében Az egész világ magyarjaihoz szól­va, meg akarom mondani, hogy az elmúlt esztendőben ismét hűek ma­radtunk történelmi múltúnkhoz. A jelen biztonságáért és a jövő re­ménységéért minden erőnket meg­feszítve harcoltunk és dolgoztunk. Mint ezer éven át mindig, úgy most is a keresztény civilizáció­ védelmé­ben voltunk kénytelenek fegyvert ragadni, hogy szövetségeseink olda­lán­ harcbaszállva távoltartsuk föl­dünktől és annak lakosaitól a bol­­sevizmus pusztítását és istentelen­­ségét. Nem engedhettük meg, hogy elve­gyék Istenünket, lerombolják temp­lomainkat, megsemmisítsék ezeréves kultúránkat és mindazt, ami szá­munkra nemzeti és lelki értéket je­lent. Így most ismét, mint a törté­nelem folyamán annyiszor, tanú­bizonyságot teszünk hazafias, val­lásos és konstruktív eszméink mel­lett. Boldog új évet kivon­ tatóan kielégítőnek mondható. Az­ ország kormányzatának fő gondja, hogy egyrészt a lehetőségekhez ké­pest senki se szenvedjen hiányt, másrészt pedig, hogy szociális és kulturális intézmények létesítésével­ az élet színvonalát emelje, a gondo­kat csökkentse. De a nemzet vezetői nemcsak a­ vezetésük alatt állók sorsáról gon­doskodnak, hanem szeretettel és el­nem múló ragaszkodással gondol­nak azokra is, akiknek a sors nem­ adta meg, hogy idehaza teremthes­senek maguknak otthont, megélhe­tést és így idegen államokban kény­telenek élni. Tisztában vagyunk kül­földre szakadt véreink értékével. Is­merve fajtánk erényeit, képességeit és hazájához való ragaszkodását, főleg pedig Becsületes jellemét, egy jövendő Magyarország részére e világban szétszórt magyarjaink szükségesek. Szükségességüket nem­csak hazánkra értjük, hanem az egész világ békés együttműködésére vonatkoztatjuk a magyar remények haj­alhasadása .*­ A Magyarok Világszövetségei nevében, amely annyi aggódó sze­retettel törődik a világ legkülönbö­zőbb táján elszórtan élő magyarok ügyével, kívánom Nektek, hogy az uj esztendő valóra váltsa álmaito­kat úgy saját sorsotok kialakulá­sában, mint azon itthon élők éle­tében, akikért a távolból aggódtak.­­ Az 1942-es esztendő már a múlté, az 1943­-as év még a bizony­talan jövőt jelenti. De ha­ bízunk mindennapi imánk meghallgatásá­ban, úgy már ez az esztendő is a magyar remények hajnalhasadását­ jelenthetné. Még ebben az évben eljöhet az idő, midőn az emberiség a fegyvert a békés építés eszközei­vel cserélheti fel. Mint a múltban, í­gy most is felhangzik ajkunkon az újévi könyörgés: „Isten áldd meg a magyart!...** Az ének szárnyalását most ne fátyolozza el reménytelenség és csüggedés, ha­nem bizakodva kérjük a Magyarok Istenét: „Hozz reá víg esztendőt!...** És ne csak énekeljük, de hagyjük­ is, hogy ez a ránk következő esz­­tendő Isten segítségével, a magunk áldozatossá­gá­val, szilárd össze­fogással él a jóban, igazságban való hittel meghozza a békét, nem­zetünk felemelkedését, mert: ,,Meg­­bünhödte már e nép a múltat s jö­vendőt! ...“ IS J.­Zefffő szaküzlet V. Ker., erős Teleki Pál­ utca 3 Szabad és független Magyarországot . Tudom, hogy benneteket ha­zátok és ugyanakkor itthon maradt hozzátartozóitok sorsa érdekel. Megnyugtatásul elmondhatom te­hát: azt akarjuk, hogy a k­ehiízét minden egyes tagja egyformán ve­gye ki részét az áldozatokból és hogy országunk épségben jusson el olyan békéhez, amely Isten se­gítségével a szabad és független Magyarországot jelenthetné et, ami­ért évszázadokon át küzdöttünk. A magyarság sorsa a körülmé­­nyekhe­z képest és a többi európai nép életéhez viszonyítva megnyug­ Amerikai magyarok együttérzése honvédeinkkel Az Amerikai Szeretetcsomagok El­osztó Központja most juttatta el szeretetcsomagjait a sebesült hon­védeknek, amelyeket bensőséges ün­nep keretében osztottak ki a Göm­bös Gyula-úti helyőrségi kórházban fekvő betegeknek. Hennyey Vilmos dr., ny. h. államtitkár, az Amszek elnöke, a Vöröskereszt t. alelnöke meleghangú beszéd kíséretében nyúj­totta át a Szereletadomá­nyokat, ki­fejezésre juttatva az amerikai ma­gyarok együttérzését a magyar hon­védséggel. Az elmúlt világháború után -­ mondotta —» az amerikai szeretetakció jelentős szerephez jut a háborús nyomor enyhítésében,­­ a segélyforrás most elapadt, de az amerikai magyarok szívvel-lélekkel velünk éreznek, ezt a hazafias együttérzést kívánjuk kifejezésre juttatni szerény szeretetadomá­­nyainikkal, fejezte be beszédét az Amszek elnöke. JANUÁR HÓNAPBAN EGYÉNI ÁTALÁNYOK! LIILAFÜRED, MÁTRAHÁZA L0V£R-SZÁLLÓ, MATRAFÜMD Szobafoglalás, vasúti jegy, autóbuszhely biztosítása pontosan és gyorsan: ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA «• tetero. isi-po­s Budapest. V„ Gróf Tisza István-

Next