Ujság, 1943. február (19. évfolyam, 26-47. szám)

1943-02-10 / 32. szám

9 Elveszett n­et­főn délben 1 óra körül cím. Buksi névre h­allhat. Megtaláld ma­gas jutalomban részelj. Telefon 426-455. Cím: S^v­^t-utca 38., IV. emelet 21. '£­z*é& a s­ zAhke.ívJtő&ö/i A háztartási alkalmazottak kérdése Tekintetes Szerkesztőség! Vasárnapi számukban megjelent. ..Bocsánat, a hogy a háztartási alkal­mazott hozzászól“ című cikkük nem felel meg a­­valóságnak, mert köz­tudomású, hogy ma már nem a gazda, de a cseléd szabja meg szinte egyoldalúan az alkalmaztatás felté­teleit és ezer alkalmuk van a leg­nagyszerűbb helyeken a legkitűnőbb elhelyezkedésre. A mai viszonyok közt az ilyen cikknek a megjelenése, véleményem szerint, a társadalmi rend szempont­jából sem közömbös, ezenkívül sértő a középosztály úriasszonyaira, akijének az életet a szó szoros ér­telmében tönkreteszik a mai cseléd­­viszonyok. Tisztelettel D. D.-né. Mégegyszer a tanonc-ügy Engedjék meg, hogy b. lapjuk február 4-i számában megjelent „Az inasok ellen“ c. cikkhez hozzászól­jak. Azt panaszolja az iparostanonc­­iskolai tanárok és az iparosmesterek társadalma, hogy a tanonc sem ta­nulmányait, sem mesterségét nem akarja lelkiismeretesen elsajátítani, hogy nincs benne kötelességérzet és hivatásszeretet. Ne kételkedjünk benne, hogy ez így van, de gondol­kozzunk: csak a tanonc a hibási? Meg lehetünk győződve arról, hogy aimikor a 14—15 éves fiú leszerződik a mesterhez, többnyire a legnagyobb kötelességérzet és munkakedv hatja át. Azonban a két és fél-három-, sőt sokszor négyéves tanoncidő a legkevésbbé sem erősíti meg ezek­ben az érzéseiben. Nem sajátítja, mert nem is sajátíthatja el jól mes­terségét. Az inasgyereket a legritkább esetben használják iparágával össze­függő önálló munkára; az ő dolga a takarítás, ebédért és cigarettáért szaladgálás a mesternek és a segéd uraknak, megszakadásig nehéz cso­magok cipelése, kocsihúzás stb. Emellett természetesen a tanonc­­nak kell legkorábban megérkeznie, tüzet rakni, gépeket előkészíteni stb. Este pedig a munkaidő letelte után ismét ő takarít, de ritka eset, ha ezután már hazamehet, többnyire ott tartják a túlórázó segédek mel­lett (hiszen az inasnak nem kell túlórát fizetni), vagy épp ilyenkor kell szállítania valamit, esetleg egy nehéz csomagot a főnök az Óbudán lakó rokonaihoz. Mindezért pedig mi a fizetség?­­Állandó szidás, sokszor már ember­telen bánásmód és évekig 2—3 pengő hetenként. L­eh­et-e szó ezek után munkakedvről, hivatásszeretetről, és lehet-e szó a tanonciskolai tanulmá­nyok lelkiismeretes elvégzéséről? Várjon csak a tanoncnak kell meg­változnia ahhoz, hogy ez a tartha­tatlan helyzet megszűnjön? Tisztelettel: Sasvári Sándor, Buda­pest. N­em történt bűncselekmény Dreszler Géza autószerelő halála ügyében. Mint ismeretes, még január 31-én éjjel az őrszemes rendőr Kőbá­nyán a Korponai­ utca 15. számú ház előtt a hóhuckán egy eszméletlen fér­fit talált, aki később a Rókus-kórház­­ban, anélkül, hogy eszméletét vissza­nyerte volna, meghalt. Az illető Dresz­­ler Géza 43 éves autószerelő volt, a holttestét kedden délelőtt boncolta fel Orsós Ferenc egyetemi tanár. A boncolás kétségkívül megállapította, hogy Dreszler Géza fejsérülése nem ütéstől, hanem ütődéstől származik, ami Dreszler elesése következtében történt. A bal halánték környékén, am­h légióban van kitéve az esés következtében szenvedhető sérülések­nek — nyílt seb támad, m­íg az ellen­kező oldalon ellenhatásként vérömleny keletkezett, Dreszler Géza halálát a vérömlenynek az agyra gyakorolt nyomása okozta. A rendőrség bű­ncse­­lekmény hiányában a nyomozást meg­szüntette. (VOT) _ Hallózás. Vitéz Görgői és Top­porczi Követes Miklós nyug. m. kir. huszárezredes, volt koronaőrparancs­­nok, február 8-án váratlanul elhunyt,­­"emelése február 10-én, szerdán del­tán 1­­4 órakor lesz a farkasréti te­­r­ető halottasházából. ÚJSÁG SZERDA, 1943 FEBRUÁR 1tt Színház „Kecske és káposzta“ az új Vaszary-bohózatban Pénteken este mutatja be az Új Magyar Színház Vaszary Gábor bo­hózatát Udvarolni felesleges címmel. A darab főszerepeit Day­ka Margit, Vaszary Piroska (aki így kénytelen az Andrássy Színház és az Új Magyar Színház között pendlizni), Hajmássy Miklós és Greguss Zoltán játssza. A darab főpróbáját csütörtökön dél­előtt tartja a szinthéz. Vaszary Gá­bor, annyi szórakoztató és mulat­ságos bohózat szerzője, következőket mondott a új vígjátékáról: — Természetesen nem árulhatom el, hogy darabom miért kapta az Udvarolni felesleges címet. Egyéb­ként is, a történet végén az derül ki, hogy nem is olyan felesleges... Darabom hősnője is rájön arra, hogy az udvarlás szükséges valami. Helyesebben: az udvaroltatás, amely­­lyel egy asszony mindig érdekessé teszi magát és felkelti férje már lanyhuló érdeklődését vagy félté­kenységét. Sajnos, darabom fősze­replőnője erre későn jön rá és ebből származik a töméntelen bonyoda­lom. Annyi, hogy már magam is alig győztem írás közben kibogozni a sok gubancos szálat. Egyébként mostani darabom, úgy hiszem, pon­tosan a kecske jóllakásának és a káposzta megmaradásának esete. Ugyanis a publikumnak az a része, amely igényesebb vígjátékot szeret, másfél felvonáson keresztül ezt a színpadi eledelét kapja, az a része pedig, amely a harsány kacagást szereti, a második másfél felvonás­ban találja meg a maga „káposzta­fejét“. Persze ez az adagolásom csak utólag derült ki, írás közben magam sem gondoltam arra, hogy ilyen igazságosztogató lesz belőlem. — Nehéz bohózatot írni? — Nagyon nehéz. Sohasem értet­tem meg a közönség és a sajtó kö­zömbösségét, illetve vállveregetését ezzel kapcsolatban. Majdnem mindig azt írják rólam, hogy darabommal nem akarok irodalmi Himalájákat megmászni, nem akarok mást, csak mulattatni, szórakoztatni. Hát tud­ják, kérem, hogy mit jelent ez a „csal:“) Tudják, hogy milyen ne­héz, hogy a legnehezebb munka ez a­­,csak“? Meggyőződésem, hogy a nézőtéren az emberek könnyebben simák, mint nevetnek. A leghalvá­nyabb nézőtéri mosoly előcsalására sokkal több lelki izommunkára van szüksége a szerencsétlen szerzőnek, mint a könnyek zuhatagának meg­teremtésére. A közönség szeret szen­vedni. Ezt megfigyelhetjük az élet­ben is. Ezért tud mindenki a másik­nak remek fogorvost ajánlani. De ha ugyanekkor egy remek humoros könyvet olvasott, ezt már csak így mondja tovább: „tudod, olyan édes marhaság“... Azonban nem akarok úgynevezett magas piedesztálról pré­dikálni arról, hogy milyen fáradsá­gos a humorista író munkája, csak azt szögezem le, hogy drámát köny­­nyebb irni, mint bohózatot, ha ugyan egyáltalán szabad ilyen felü­letesen ítélkezni műfajokról. Vagy talán így is mondhatnám — és ezzel szeretném lezárni a témát —drá­mája és bohózata válogatja ... Zsindelyné Tüdős Klára rendezi a „Henschel fuvaros“-t A Színművészeti Kamara hivata­los lapja, a ,,Magyar Színészet“ ér­dekes személyi h­írt közöl „Átjegy­­zések“ című­ rovatában. Ezek szerint: ,,Dr. Zsindely Ferencné, született Tüdős Klára, mint ruhatervező a filmművészeti főosztály művészeti ügykezelők szakcsoportjába való tartozásának fenntartásával, a szín­művészeti főosztály művészeti ügy­kezelők szakcsoportjába, mint ren­dező felvételt nyert.“ Mindez pedig annyit jelent, hogy Zsindely Ferencné, Tüdős Klára a jövőben színházi szaktudását rende­zői területen kívánja hasznosítani. Illetve valamilyen tervei lehetnek erre vonatkozólag, hiszen ez az ér­telme a rendezői átminősítésnek. Természetesen mindjárt magához a „forráshoz“ fordultunk és telefonon érdeklődtünk a méltóságos asszony­nál — akiről időközben azt is meg­tudtuk, hogy felhagyott eddigi mű­ködésével és leköszönt egyik nagy áruházunkban vállalt üzleti tevé­kenységéről —­ mi az igazság és fő­leg mennyi a konkrétum rendezői tervei körül. Kérdésünkre érdekes és meglepő, választ kaptunk, de itt már átadjuk a szót magának Tüdős Klárának: — Az Új Magyar Színház részé­ről ért az a megtisztelő felhívás: vállalnám-e el az idei Gerhart Hauptmann-ünnepségekre lekötött ,,Henschel fuvaros“ előkészítését és rendezését? Természetesen boldog örömmel tettem eleget ennek a fel­kérésnek, bár akár az „És Pippa táncol“, akár az „Elsüllyedt harang" című darabok közelebb állnak egyé­niségemhez és elképzeléseimhez. A színház azonban ezt a darabot kö­tötte le és így itt fogom valóra vál­tani elképzeléseimet. ■— Mondjon valamit művészi ter­veiről és véleményéről■? — Egyetlen szót sem mondok. Nem szeretem az előzetes nyilatko­zatokat, véleményem szerint a munka beszéljen alkotója helyett. Helyesebb volna, ha mindenki sa­ját mesterségében, saját munkájá­ban mondaná el meggyőződését. Egyébként is, a „Henschel fuvaros“ inkább reprezentatív előadásnak számít, maga a színház sem remél tőle közönségsikert. Témája távol áll a mai aktualitásoktól, hangulata sötét, súlyos, komor, — semmi va­lószínűsége a hosszabb szériának. Igaz, hogy a remek főszereplők.­­— Szabad legalább erről a titok­ról fecsegni? — A két főszereplő nevét már megmondhatom: Kiss Ferenc és Bulla Elma. A többiek is a jelentős nevek listájáról kerülnek elő. Úgy tudom, február végén már meg­kezdjük a próbákat és körülbelül március közepére tervezik a bemu­tatót. Utána majd szívesen nyilat­kozom bővebben ... Csak Kouidm.. A szegedi Városi Színház Both Béla rendezésében szerdán este ős­bemutatót tart Luigi Pirandello eddig még Magyarországon ismeret­len művének előadásával, a Hol az igazsági című drámával. * A pécsi Öregdiákok, Nagykovácsy Ilona és Polgár Tibor nagy sikerrel vendégszerepeltek elmúlt héten Ma­rosvásárhelyen. A közönség lelke­sen ünnepelte a fővárosi művésze­ket.* Szombaton este tartotta ősbemu­tatóját, a debreceni Csokonai Szín­ház Nagy Kázm­ér, Németh Antal és Kottay Sándor operettjével, a V­iolettá-val. A zenekart a bemuta­tón az operett fiatal és nagytehet­­ségű zeneszerzője, Koltay Sándor vezényelte. A pécsi Nemzeti Színház szerdán este mutatja be először Moliére „Képzelt beteg“ című vígjátékát. Argin híres szerepét a pécsi előadá­son Danis Jenő játssza, mint ven­dég.* Az Új Magyar Színházban a hét végén bemutatásra kerülő Vaszary­­vígjáték új főszereplővel gazdago­don. Dayka Margit, Vaszary Piri és Hajmássy Miklós mellett a ne­gyedik vezető szerepet Greguss Zoltán játssza. * . Kedden este mutatták be hetven­­ötödször az Andrássy Színházban Vaszary János nagysikerű társa­dalmi színművét. Az Egy nap a vi­lág főszerepeit, a bemutató parádés szereposztásában Muráit Lili, Pá­rt­er Antal, Vaszary Piroska és Bi­li­csi Tivadar játszotta. A darab to­vábbra is műsoron marad. Zenorilág. A Magyar Zenei Szemle folyóirat most megjelent februári számába Kresz Károly dr., Szöllőszy András és Bocskai Imre írtak cikkeket. Nagyváradon és Besztercén a Szé­kesfőváros Népművelési Bizottsága Novágh Gyula vezetésével, a helybeli népművelési bizottságokkal karöltve nagysikerű művészestet rendezett Bisz­­triczky Tibor, Dániel Ernő, Farkas Ilonka, Járay József, Dallos Sándor és Isoz István közreműködésével. Az Operaház műsortervezetén feb­ruár 18-án Szöktetés a szorályból, 19-én Aida, 20-án Garabonciás, 21-én délelőtt Rigoletto, este Szevillai bor­bély, 23-án Garabonciás, 24-én Truba­dúr van kitűzve. Takács Jenő, a pécsi városi zene­iskola igazgatója a jövő héten a bécsi rádióban szerepel. Tarantella című zongoraművét játssza sz vezényli Antiqua Hungarica című zenekari szerzeményét. Verdi remekművét, a Requiem-et adják elő a Budapesti Hangverseny Zenekar egyik márciusi hangverse­nyén Failoni Sergio vezetésével. A szólókat Báthy Anna (szoprán), Basi­­lides Mária (alt), Hosser Endre (tenor) és Losonczy György (basszus) énekli. Az Operaházban február 25-én Don Juan-ban mutatkozik be Paul Schöpf­­ler és 28-án Figaro házasságá­ban Maria Heining. * Szonáta-est. Solymos Péter és Szervánszky Péter hangversenyének külön érdekessége, hogy műsorán Bartók Béla első hegedű-szonátája újabb bemutatásra került. A nagy magyar zeneköltőnek ez a csodála­tos kompozícióját rendkívüli nehéz­sége miatt nem szívesen vállalják az előadók. Emlékezetünk szerint az évek előtti premier óta, amikor maga a szerző és Waldbauer Imre mutatták be, nem is hallottuk. Sólymos Péter és Szervánszky Pé­ter tehetségének és tudásának igazi próbája volt, hogy nem­csak techni­kai vonatkozásban oldották meg feladatukat, hanem Bartók merész fantáziájával is együtt tudtak szár­nyalni és teljes odaadással mélyed­­tek el a mű problémáiban. A mo­dern muzsikát még Ravel szoná­tája, míg a barokk zenét Bach­a­ dúr szonátája, a klasszikust Mo­zart g-moll szonátája képviselte a stílusos és művészi formájú inter­pretációkban. (p. i.) * Rádióközvetítés a Nemzeti Színházból. A rádió Murai Sándor Kassai polgárok című nagysikerű darabját pénteken, február 19-én, 19 óra 5 perckor közvetíti a Nem­zeti Színházból Somlay Artur, Tas­nádi­ Ilona, Szörényi Éva, Kovács Károly, Apáthy Imre és Major Ta­más tolmácsolásában. dVfifiW*“'..........•‚‚ ...............­­ • ■UK (Mit irt az U­j­ság !) KATYI A legnagyobb vígját­éksiker . . . Tolna ‡• Klári elragadó kellős szerepében. Kiss Manyi. Mál, Gerő. Bilicsii. 14. permierhez: DEÁK, KASZINÓ EGY szív meg Áll . ... valósággal sainbázszerft élménnyel ajándékozza meg az új Karády-film. Ke­ntek együttes. 7. hét: SCALA A HEGYEK LÁNYA .. . erdélyi tálak remek panorámája adja e vadul lobogó szerelmi történet keretét. (fényes Aliz és Natty István.) 5. premierhét: URÁNIA EMBEREK A HAVASON A velencei Hiénájén művészi nagydíjat nyert magyar film a fiatalok bátorságá­val, lendületével és tehetségével készült. «—9. hét: NEMZETI APOLLÓ, SZITTYA, ÁTRIUM BAJTÁRSAK Lélekfetállítóan, izgalmas harctéri jelene­tek előterében szívet simogatóan szép sze­relmi történet bontakozik ki. (Tímár Szi­­lassy, Simor E.) 2. hét: KORZÓ NÉGYLOVAS HINTŐ . . . aranyos, derűs, ötletes vígjáték egy modern makrancos, kisasszony rád il­lése. (Szemere Vera, Turay, Hajmássy.) Nagy premiers­iker után most 4. hét: PALACE tut Háztük mag./ ­ Egy fővárosi művész ügye a Kamara előtt. Szerdán tárgyalja • Színművészeti Kamara annak a magán­színházbeli fővárosi művész­nek az ügyét, aki még egy decem­beri bemutató alkalmával nagyobb­­arányú nézeteltérésbe keveredett a színház egyik igazgatójával. Az ügynek akkor lovagias utórezgései is támadtak, amelyet azonban a szembenálló felek békés utón intéz­tek el. A színház azonban fentar­­totta a vádat, amely szerint a mű­vész viselkedésével nemcsak ma­gántermészetű bonyodalmakba ke­veredett, hanem magatartásával sú­lyosan megzavarta az előadás me­netét is. Számtalan tanú kihallga­tása után most kerül sor a tárgya­lásra, amelynek eredményét nagy figyelemmel kísérik színházi körök­ben. HANGVERSENYEK Ma Zatt­ureczky hegedűest Dohnányi Érai Közreműködés. Műsoron: Locatelli-, Bach-, Francoeut —Zathureczky-, Bartók—Zath­ureczky-, Hindemith-, Suk-, Dohnányi-, Hubay­­- övéik. Zongorán kísér: Peter Endré. Vigadó ,47. Mesterb. „A“ VI. (Har­mónia-rendezés ) SZÍNHÁZAK műsora OPERA! Don Juan (146). F. 12. NEMZETI SZÍNHÁZ: Hatalom (2). K. II. NEMZETI KAMARA: Boleru (147). MŰVELŐDÉS HÁZA: Sellő (147). B. I. MADÁCH SZÍNHÁZ: Képzelt beteg (147). VÍGSZÍNHÁZ: A Manderley ház asszonya (~47. PESTI SZÍNHÁZ: Méreg 047). UJ MAGYAR SZÍNHÁZ: Nincs előadás. ANDR­ÁSSY SZÍNHÁZ: Egy nap a világ (‘47). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNH­ÁZ: Mária hadnagy (147) KAMARA VARIETÉ: Legyünk «szinték (147). VIDÁM SZÍNHÁZ Paton­atk:sam*r­m *47», OMTRc (Goldmark-terem)­, Zenekari hang­verseny (147). NEMZETI BÁBSZÍNJÁTÉK: Rókazsinálta király (141) Az ügyvéd és férje (147). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Marica grófn® (hő. A4-» JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: Becskereki ma­n vers ke. MS). . KISFALUDY SZÍNHÁZ: Csókos regiment (1 45, 148). ROYAL REVOSZÍNH­ÁZ: Utazás a holdba 1HZ1­­KOMÉDIA ORFEUM: Csecse-becse (14­4, »7). Mosik másokCL (Sí «• szombat. * «* vasárnap 0 ̇• ünnep.1 ADRIA. Gentry-fészek. (144. Víé, 148, v. « v.: 11 és 142-kor is.) ALKOTÁS A térfi mind írül! (Hi 146 »48. az.: Vi2-kor is, v és v: 11 és 142 kor is.) ANDRÁSSY. Leányvár! boroszkány. (144. 14«, 148* v. és v.: 142-kor is.) AT I! 11) M. Emberek » havason. (144 14«, 148, v. és v. 142-kor is.) BARLANG. Egy asszony viaszanév. (142, 144« 44«. 148.) BEJ­EZNAY. Keresztuton. (11, 142, 144, VÍG. 148.) BELVÁROSI. Genkry-fészek. (144, 1 45 Va«, 147, 448, V. és v.; 142 443, 144 145 44«, 147, 148.) BELVÁROSI HÍRADÓ 081-241) Erdély ka­puja, Nagyvárad Rajzos hiradó a lőszer­ről. Miki a tengeren. Magyar. Uta­, l.ure­liirodák. Folytatólagos egyórás előadások 10—21 óráig. BETHLEN. Bécsi vér. (144. 146. 148, sz., u. és ü.: 142-kor is.) CAPITOL Szép csillag. (442. S. u. 7. V. és ü.: 11-kor is.) D E A K. Kalyl. (142. 144 146 148.) DUNA. Férliettség. (144, 1«, 148, v. és 0., 112i kor is.) ERZSÉBET A csata (11 142 144. 14« »484 BORUM. Az úszó város. (144, 146, 148,­­ v. és v., 11-kor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (222 499) Erdély ka­puja, Nagyvárad Rajzos hiradó a lőszer­ről. Miki a tengeren. Magyar. Ula­, Lupe­­hk­arlák. Folytatólagos egyórás előadások 9—21 óráig. IPOLY Boldogság komédiája. (04. Vs«. 148. Sz . v. és ü . 142-kor is.) JÓZSEFVÁROSI. Ítél a dzsungel. (144. 145. 148. sz. v. és ü.: 142-kor is.) KASZINÓ. Kalyl. (144. V.«. 148. sz.­ 142­144. 146. 148. a. és ü . d. e. d­-kor d. u ük 146. IIS.) KAMARA. Eltévedt emberek (11, 142. 144 146. 148.) K 0 R Z Ó. Bajtársak. (144. 146. 148. v. : 11 u.: d. e. 11-kor is.) MESEVAR. Bécsi vér. (144 146 148. v. és u.: 142-kor is.) N E M Z­E T­I APOLLÓ. Emberek a­­ havason (144. 146. 148. sz.: 142-kor is. v és v.: 11 és 142-kor is.) NYUGAT. Gentry-részek. (144. 148. 148. sz.: 142-kor is, v és v.: 11 és 142-kor is.) OTTHON. Gerty-részek. (144. 146 148. v. és v.: 142-kor is.) PEST (PALACE). Négylovas biotá. (11 142 144 146 Ha.) PETŐFI. Valahol Oroszországban. Egy­esék az élet. (144. 146. 148, v. és v.: 142-kor is.) ( A 1) I ti S. A nőnek mindig igaza van. n (h­t. 146. 148. sz.: 142-kor is. v és fl.: d. e. 11-kor és d. u. H4. 146. 146.) I C A 1. A filmszinház (Teréz kórut Telefoni J 11-44-11). 4. bék­e prof.: Egy szív megálk Fősz.: Karády Híradók. Előadások: Ht 146. 148 szombat, vasárnap 142-kor is SZÉKELY: Vágyak. (11. 142. 144. 146. 148.) SZÍTTÁ­R (CITY). Emberek :■ havason. (144, 146. 148. sz., V. és v.: 142-kor is.) SZIVÁRVÁNY. A négy testőr. (144, 146, 148, sz., v. és v.: 142-kor is.) 18. a?., v. és v.: 11 és 12-kor is) ’ A négy testőr. (10. 14 142. 144. 146, 148, V. és v.: 11, j, s, 5, 44 TURAN. Alkonyat. (11, 142, 144, 146, 148.)

Next