Ujság, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

SZERDA, 1943 JÚLIUS 14 ÚJSÁG Leírás Szicíliáról A GYÜMÖLCS nem hamisítható és nem pótol­ható semmiféle mitrostos anyag­gal. De nem igényel semmiféle ízesítőt, fűszert, cukrot, mert mindez megvan benne, sőt, a mai kor egyik legdivatosabb és legtöbbet emlegetett, titokzatos vegyülete, a vitamin is maradék­talanul fellelhető nedvdus sejt­jeiben. A gyümölcs úgy élvezhető, ahogy rádmosolyog a maga vérbő piros nevetésével, ahogy begy­­gyeszkedik nagy gőgösen és sár­gán a kirakatok üveglapjai mö­gött s ahogy ijesztgeti zöld fin­toraival a gyanútlan szemlélőt. Hála Istennek, Magyarországon a gyümölcs kultusza a gazda­társadalom mind mélyebb réte­geit mozgatja meg s a városok­ban is mind nagyobb és nagyobb körben terjed élvezete. Mégis: a tempót túlságosan lassúnak tartjuk. Nem csupán a termelés szempontjából — bár ezen a téren is szívesebben lát­nánk a gyümölcsöskertek na­gyobb terjeszkedését —, de az értékesítés és propaganda szem­szögéből is. A gyümölcsevés kul­tusza ugyanis körülbelül ugyan­azt az utat rója, amit a művelt­ség terjedése s amit a napfény fut be. Először a városok sza­bad, levegős és verőfényes villa­negyedeiben ütötte fel sátrát, aztán, jóval később bevonult a városokba is, először természe­tesen a széles, forgalmas útvo­nalak bérpalotáinak nagylaká­saiba, aztán lassanként terjedt a perifériák felé, de a pincelaká­­sokba és a városok peremén la­puló proletárházakba még ma sem jutott el bőségesebben. Miért nem? Talán azért, mert hiány­zik a felvilágosító szó: a gyü­mölcs maga az egészség? Rész­ben — jóval kisebb részben — ezért is. Mert ismerjük csak el: bizony, ma sem csinálnak még a gyümölcsnek olyan komoly, országos propagandát, mint kel­lene. Ki ne látott volna olvasóink közül már olyan híradót, mely külföldön, a narancs-, alma-, citrom-, vagy szőlőszüret alkal­mával pergeti képeit s az ün­nepség egészen monumentális: feldiszitett autók, rajta felcico­­mázott leányok, zenekarok, mi­tológiából előcseppent szörnyek s mindenütt a sok narancs, cit­rom, alma ... Mindez persze a gyümölcs leghathatósabb és leg­nagyobb arányú propagandája. Elsősorban növelni kellene a termés mennyiségét. Azután, he­lyesebben már ezt megelőzőleg, ki kellene nyitni a választó so­rompókat a külvárosok szegény­negyedei felé is, ami másként nem képzelhető el, csak az árak­ redukálásával. Drága a gyü­mölcs. Hiszen­ nagyon jól tud­juk, milyen sok baja van vele a­ gazdának. A legtöbb fát gondo­dozni kell, metszeni, permetezni,­ az alját művelni. Magasak a napszámbérek is s a gyümölcs! Szedése is pénzbe kerül, de nem szállít ingyen a vasút sem. És amíg a vasúthoz ér! Az is külön fuvar. Aztán ne is beszéljünk arról: egyik évben van gyü­mölcs, másikban nincs. Megesik, hogy két rossz esztendő után el­veri a termést a jég.. Egyszóval nagyon is tisztában vagyunk a termelő minden kockázatával és ellenérvével. S mégis hangoztat­juk, hogy olcsóbbá kell tenni a gyümölcsöt, tömegesebb termesz­­tése révén, mert így lesz több kínálat belőle. És kedvezményes vasúti tarifákkal. Mert gondoljuk csak meg: a nap azért érleli pirosra a mo­solygó cseresznyét, az eső azért öntözi a duzzadt őszibarackot és a föld nedve azért táplálja a sá­padt körtét, hogy a dolgozó em­ber elfogyassza. Ez a lényeg. S ehhez kell igazodni minden más­nak, elsősorban az áralakulás­nak. A 25.460 négyzetkilométernyi ki­­s terjedésű Szicília a Földközi-tenger­­ legnagyobb szigete. Helyzete már­­ csak azért is figyelemreméltó, mi­vel a Földközi-tenger centrumában fekszik. Messina egyenlő távolság­ban van a Gibraltártól, Szueztől és Odesszától. A távolság Tunisz és és Messina között 145 km Az olasz szárazföldtől csak 3 km választja el, úgyhogy nem annyira szigettel- régű­, mint Szardínia. Szicília földrajzi képét vad hegy­­vonulatok jellemzik, s már ez ön­magában nehézzé teszi a szigeten való áthatolást. Tengerpartja meg­lehetősen meredek, csaknem min­denütt sziklaszirtek védik és csak igen kevés helyen nyitott, ahol­­ aránylag könnyebb lenne az ellen­­­­­éges erők partraszállása, így pl. Cataniánál, a Monaci-folyó mentén és a Caltagironetől Geléig terjedő partrészeken. Ez a mély bevágás geológiailag elválasztja a déli szi­getcsücsköt a tulajdonképpeni hegyvidéktől. Ezenkívül Trapani és Marsala között van még egy ilyen mély sík, tehát éppen azon a vidéken, amelyet az angolszászok különösen intenzív módon bom­báztak. Ezenkívül sík vidéknek nevezhető még a Castella Marei­­öböl. A tengerszint feletti közepes ma­gasság 44­ méter, számos hegycsúcs azonban eléri a kétezer métert is, az Etna pedig 3000 méterre emel­kedik ki a tenger színe felett. Szicília enyhe éghajlatáról neve­zetes. Az átlagos évi hőmérséklet­­i fok, vagyis két fokkal több, mint Nápoly átlagos évi hőmérséklete, négy fokkal több, mint Rómáé és tíz fokkal több, mint Milánóé. A nyári hónapokban nem jelentős a hőmérsékletingadozás. Az átlagos júniusi hőmérséklet 26—28 fok. Az évszázad elején fokozott tem­póban építették ki a vasúthálózatot, ezzel szemben az úthálózat kevésbbé fejlett. A szigeten kereken 4 millió ember lakik, ami az olasz királyság össz­lakossága egytizenegyed részének fe­lel meg. A sziget sokkal sűrűbben lakott, mint az olasz szárazföld, négyzetkilométerenként körülbelül 151 ember él, míg az olasz király­ság egész területén a népsűrűség 133 négyzetkilométerenként. A sziget legnagyobb városai a kö­vetkezők: Palermo 400.000 lakossal, Catania 230.000 lakossal és Messina 180.000 lakossal. A lakosság főleg földmiveléssel foglalkozik, csak egy­­hatodrésze dolgozik a gyáriparban, ez a gyáripar azonban szoros kap­csolatban áll a földmiveléssel és az olívaolaj termeléssel és a halászattal. Faji szempontból talán Szicília Európa legkevertebb lakosú része. Az idegen uralmak során különböző fajok jutottak érvényre. A szigetet már a régebbi kőkorszak óta lakják. Legrégebbi lakosai az úgynevezett sziklyaiak és a sikáriaiak. A történe­lem folyamán föníciaiak, rómaiak, bizánciak, arabok, normannok, né­metek, franciák és spanyolok kerül­tek a szigetre. Az évszázados arab uralom rányomta bélyegét a szigetre és az akkori időkből származó épít­mények még ma is magas kultúrá­ról tanúskodnak. Lépten-nyomon feltalálhatók az arab kultúra nyo­mai a nép nyelvében és életében egyaránt. Az olasz irodalom Szicí­liát a hősök földjének nevezi. A szi­cíliai Garibaldi volt az, aki innen in­dult el Olaszország egységesítésére. (TP) a Szicília szigetjellege nem dombo­rodik annyira ki, mint a Földközi­tenger többi szigetéé, mert az olasz félszigettől csupán a három kilo­méter széles messinai tengerszoros választja el. A sziget háromszög­­alakú, amelynek csúcsai: észak­keleten a Faro, nyugaton a Boco és délen a Passaro-fok. Északon hegy­lánc húzódik végig rajta, amely az­­ Appenninek folytatása, mert a szi­get valamikor kétségtelenül az olasz félszigettel összefüggött. A hegy­láncolat a Pelerstan-hegységgel kez­dődik, amely nyugaton a Nebrodi hegyekben folytatódik, míg a hegy­lánc további részének a neve La Madonne. Ezután következnek a Palermo körüli hegyek, majd távo­labb nyugat felé egyes hegycsopor­tok egészen a Monte San Giuliano csúcsig, amelynek oldala Trapani­­nál meredeken halad a tenger felé. Ez volt az ókori Er­gr-hegy A sziget nyugati csücske Trapani és Marsala kikötőkkel lapos vidék és az ellenséges betörések mindig ezt használták fel kapuul. Itt száll­tak partra a punok is a karthagói háborúban és itt vetette meg lábát Garibaldi a Szicília felszabadítására vezetett hadjárata idején. A déli partvidék felé a hegyvidék lejt és már csak hat-hétszáz méter magas. A sziget belsejében gazdag kén- és sóbányák vannak ezen az oldalon. Délkeleten önálló hegyrendszer van: az Iblei-hegyek. A sziget leg­nagyobb hegyén az Etna vulkán hatalmas kupolája, amely 3279 mé­ter magas. Síkságok az említett nyugati parton kívül csak a Cata­­niai-öbölnél és kisebb arányban a déli partvidéken vannak. Számos folyó is van a szigeten, amelyek az esős évszakban­ kiáradnak, de nyár középén kiszáradnak. Az ókorban a sziget Itália ga­bonakamrája volt, az erdők kiir­tása következtében azonban a ter­mékeny talaj eltűnt. . Városai magukon viselik a sziget mozgalmas történetének nyomait. Az őslakók, a szikusok után görö­gök, karthagóiak, rómaiak, szara­­cénok, germánok, spanyolok és franciák vették birtokukba Szicíliát és évszázadok folyamán, amíg végleg olasz kézre került. A déli és keleti partvidék mentén találni a régi görög gyarmatvárosok: Taormina, Siracusa, Agrigentos, stb. nyomait. A sziget nyugati része a kartha­góiak birtokában volt sokáig és Palermo is­pán alapítású város Éppen a kulturális emlékművek sokfélesége adja meg Szicília kü­lönleges varázsát. A sziget vasúthálózata annyira süni, amennyire csak a hegyes te­rep megengedi. A fő vasútvonalak mind a tengerpart mentén halad­nak: Messinából Siracusa és Pa­lermo felé, Palermóból Agrigenti és Trapani felé.. A sziget belsejé­ben csak egy fő vasútvonal vezet, amely Cataniát Enna és Termini városokkal köti össze. A jelentős kikötőket, Palermót, Porto Empedoclet, Messinát és Marsalát békében kitűnően kiépí­tették, mivel a sziget mindig nagy gazdasági­­jelentőségű volt. (NST.) A cukrászsütemény és a fagylalt új árai A hivatalos lap mai számában je­lent meg a közellátásügyi miniszter 36.300/1943. K. M. számú rendelete a cukrászsütemények árának újabb megállapítása tárgyában. Az édessé­gek kedvelői nem nagy örömmel veszik tudomásul ezt az újabb ár­emelést, de be kell látniok, hogy az általános drágulásból a cukrászüze­meik is kénytelenek kivenni a ré­szüket. Ez a rendelet a cukrászdákat há­rom kategóriába sorozza és asze­rint állapítja meg a süteményfaj­ták árait. A teasütemények például elsőosztályú cukrászdában kilo­grammonként 14.— pengőbe, a má­sodosztályú cukrászdákban 13-ba, a harmadik kategóriájú cukrász­dákban pedig 12.— pengőbe kerül. Az úgynevezett mignonok darabon­ként 36, 34 és 28 fillérbe formáz­ták fel árukat. A nagy sütemény, tortaszeletek, linzerfélék, pitefélék, vajastészták és az úgynevezett ká­­vésütemények az elsőosztályú cuk­rászdákban darabonként 60 fillér­be, a második osztályúban 54 fil­lérbe, a harmadik osztályúban pe­dig 50 fillérbe kerül. Azok a cuk­rászsütemények, amelyek a rende­letben külön körülírt alapanyagok mennyiségénél kevesebbet igényel­nek, mindhárom csoportba tartozó cukrászdákban valamivel olcsób­bak és pedig a teasütemények 10 pengőbe, a mignonok darabonként 20 fillérbe, a nagysütemények és tortaszeletek 46 fillérbe, a vajas­tészták 44 fillérbe stb. kerülnek A rendelet részletesen meghatá­rozza a cukrászsütemények készíté­séhez felhasználható alapanyagok mennyiségét, azután intézkedik ar­ról is, hogy milyen cukrászdák tar­toznak a különböző kategóriákba. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeknek a cukrászipartestület javaslata alapján a miniszter erre engedélyt adott, a második cso­portba tartozó cukrászdákat Buda­pest területén a közellátásügyi mi­niszter, a vidéki városokban pedig a polgármester jelöli ki. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a gyógyfür­dők cukrászdái is. A többi cukrászda a harmadik csoportba tartozik. Egyidejűleg jelent meg a közellá­tásügyi miniszter 36.400/1943. K. M. számú rendelete a fagylalt árának újabb megállapítása tárgyában. A fagylalt legmagasabb viszonteladói ára 4,50 pengő. Cukrászdák, es­pressok­, fagylaltozók és utcai fagy­laltárusok részéről kiszolgált fagy­lalt legmagasabb ára 28 cm-es töl­csérbe adagonként 24 fillér, 40 cm-es kosárban vagy tölcsérben adagonként 32 fillér, 56 cm-es kagylóban adagonként 44 fillér. Ülővendég részére deciliterenként az elsőosztályú cukrászdákban 1.30 pengő, a második osztályúban 1.10 pengő és a harmadik kategóriába tartozó cukrászdákban pedig 44 fillér. Nem hinnék, hogy az élet kese­rűségét az édességeknek ez újabb áremelése elviselhetővé tenné, igaz ugyan, hogy a nyár örömeihez hozzátartozott a fagylaltozás is, de még mindig jobb, hogy nem kell lemondanunk teljesen a fagylalto­zásról és ha kevesebbszer is, de hozzájuthatunk olykor-olykor a hűsítő édességhez. A fuvardíjak új megállapítása A hivatalos lapban megjelent ren­delet szerint az állati erővel folyta­tott teherfuvarozó iparra vonatko­zólag újból szabályozták a Buda­pesten és környékén felszámítható legmagasabb díjakat. A rendelet hatálya kiterjed Budapesten kívül (I. körzet) a környékre, éspedig Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Új­pest, Albertfalva, Cinkota, Csepel, Csillaghegy, Mátyásföld, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom (II. körzet) területére is. A fuvarozásnak napidíj ellenében történő elvállalása esetében a leg­magasabb fuvardij forgalmi adóval a következő: kétlovas fogatnál egész­napi fuvardij I. körzetben 65, II. körzetben 58, félnapi fuvardij 38.35, egylovas fogatnál egésznapi fuvardij 48.44, félnapi 28.26 pengő. A megállapított legmagasabb egész­napi fuvardíjért teljesítendő fuvaro­zási idő tíz óra, félnapi fuvardíjért öt óra. Fuvarnak tíz órát meghaladó időtartamra történő igénybevétele esetén a főváros területén óránként legfeljebb 4, a környéken óránként 3 pengő túlóradíjat kell fizetni. A tüzelőanyagok fuvarozásánál számítható legmagasabb egység­­fuvardíjakat a következőképpen ál­lapították meg: aprított fa, szén, koksz és brikett fuvarozásáért 30 mázsán felüli teljes fuvarnál 100. ­ow# Jugo. és MboAt­iALztt&\,stack víg,játéka: DFF—Léna-film Ma premier! tjCOA&a \mmnm­o katedrán s kg-ként Budapesten 96, környéken 86 fillér. Harminc mázsán aluli menyi­­ségnél (és a gázművek óbudai tele­­péről történő fuvarozásnál 30 má­­zsán felüli teljes fuvar is) Buda­­pesten 100, környéken 90 fillér, osztott fuvarnál az egy címre 10 mázsát meg nem haladó mennyi­ség fuvarozása esetén 100 kg-ként Budapesten 105, környéken 95 fillér. Daraszén és darakoksz fuvarozá­sáért 30 mázsán felüli teljes fuvar­nál 100 kg-ként Budapesten 72, környéken 65, 30 mázsán alul 75, 68, hasáb vagy dorongfa fuvarozá­sáért 30 mázsán felül teljes fuvar­nál 80, 70, 80 mázsán alul 84, illet­ve 74 fillér 100 kilogrammonként. A legmagasabb fuvardíjhoz a kö­vetkező pótdíj számítható: magas­lati és hegyvidéki pótdíj 50 fillér; távolsági pótdíjak 30—50 fillér. Napidíj ellenében történő fuvar­­vállalásnál a főváros területén a napidíjhoz egy izben hozzászámít­ható legmagasabb pótdíj: elfogat­nál 4 pengő, mélytalajnál szintén 4 pengő 200 méter távolságig, 500 méter távolságig mélytalajnál 8 pengő. A rendelet ma lépett életbe. Vezetők kellenek a népnek Czapik Gyula egri érsek, mint az veszprémi egyházmegye apostoli adminisztrátora főpásztori szózat­tal fordul papságához és híveihez. — Mindnyájan olyan vezetőket sze­retnénk az élen látni — mondja a főpásztori szózat —, akik amellett, hogy példát adnak a népnek, ugyanakkor bennük a lelkipásztor megértő támaszait és apostoli munkatársait találja meg az egy­házközségi és minden katolikus ügyben. Papságunknak a jó köz­életi vezetőkre és munkatársakra irányuló óhajtásának teljesítését csak akkor várhatjuk, ha elégséges számú katolikus diákotthonban mi magunk nevelhetjük magunknak a vezetőket. Magyarország a kalffildi sajgóban RÓMA: A Telegrafo „Budapest és a háború“ címmel Italo Mattei tollá­ból Mines leírást közöl Budapestről. — A mindennapi élettel — amely ugyanolyan, mint régebben — párhu­zamosan bontakozik ki a háború, amely minden nap egyre jobban ki­mutatja a maga jeleit — írja a lap. A cikkíró a magyar katonáról szólva megállapítja, hogy a Margitszigeten lévő sebesült katonák a látogatónak gondolatába idézik azt a háborút, ame­lyet Magyarország méltóságteljes és határozott elszántsággal, törhetetlen bizalommal, példás nyugalommal küzd végig. Gayda a Giornale d’Itália hasábjain foglalkozik Nagy Gyula fiatal magyar festőművésznek a firenzei Palazzo Strozziban rendezett kiállításával. Nagy elismeréssel nyilatkozik a fiatal magyar festőről és végigkíséri művé­szi fejlődését egészen a kiállításig. * SZÓFIA: A Szlovo július 12-i szá­mában Bojadzsiev, a lap tudósítója hosszú, fényképfelvételekkel díszített cikket közöl „1943 Budapestjéről“. Többek között a következőket írja: — A városban történt legnagyobb változás a sötétség, amely este tíz órától elborítja Budapestet. A régi fény ugyan elveszett, de helyébe a romantikus hangulat lépett, különö­sen nyári estéken. A város élete 1943-ba­n is nagyjában változatlan. Az embereket elsősorban az élelme­zés érdekli, aminek elosztása — a cikk szerint — jobb, mint bárhol másutt. A sok szórakozási lehetőség mellett a figyelem nagyban az iro­dalom felé fordul: Budapesten soha annyit nem olvastak, mint ma. A cikkíró végső következtetése: Bár Budapestről­ különbözők lehetnek a vélemények, kétségtelen, hogy egyike a legszebb városoknak. Szépségéből pedig semmit sem vesztett. Rendeletek a hivatalos lapban 52.00011943. F. M. sz. rendelet a tó értékesítéséről kiadott rendelet módo­sitása tárgyában. 166.100lem­. 85—1948. sz. rendelet­­ vendéglátó ipari üzemekben honi lég­védelmi készültség idején belső irány fények használatának újabb szabályo­­zása tárgyá­ban. 86.80011943. K. M. sz. rendelet a cukrászsütemények árának újabb meg­­állapítása tárgyában. 36.40011943. K. M. sz. rendelet a fagylalt árának újabb megállapítása tárgyában.

Next