Állami gimnázium, Újverbász, 1912

újverbászi ág. ev., Búzás János ref. és Nagy József kucorai ág. ev. lel­készekkel együtt. — E magániskola, Blászy Kálpinba menvén tanítónak, 1816-ban megszűnt. — III. tlz esperességi intézet harca a létért. Az „Esperesség“ több kiváló tagja 1822-ben újból életre hozta e magániskolát, és pedig Ujverbászon, az ág. h. ev. egyházakra, lelké­szekre és a tanítókra vetvén ki a fenntartási évi járulékot. — Szlav­­kovszkyt hívják meg tanárnak Késmárkról. — A fenntartási évi járulékot azonban nem fizetik szivesen s azért az Esperesség a megyéhez for­dul azzal a kéréssel, hogy a nevezetteket „kulturális célok“-ra kénysze­rítse adakozni. — A megye azonban azt válaszolta, hogy „a népet saját akaratja nélkül még kegyes intézetek fölsegítésére sem lehet kényszerí­teni.“ Szlavkovszky e bizonytalan helyzetben a lőcsei lyceumba megy tanárnak. — 1824-ben Jeszenszky György v. hittanhallgatót választják helyébe, aki 2 évi működés után 1826-ban Kucorára megy lelkésznek. 1826—1836-ig az Esperességtől alapított iskola Abaffy Károly ve­zetése alatt úgyszólva tengődik. — Egy tanár egy helyiségben 4 osz­tályt kénytelen tanítani. — Igen terhes feladat. 1836-ban Antalfalvára megy lelkésznek. — A tanulók száma igen leapadt — Nem csoda, egy ember 40—60 tanulót !—IV. o.-ban tanít; emberfeletti munka. — 1836—1868. Godra Mihály, a bécsi egyetem végzett hallgatója lesz az utód. — Két éven át egyedül vezette 54 tanítványát. 1838-ban Be­ker Jakab, végzett theologust alkalmazzák mellette, mint második tanárt. Becker két évi működése után azonban torzsai lelkész lesz s helyét Zvarinyi Károly, esperesi káplán foglalja el. Ezen időtől kezdve 17 éven át ketten vezetik az 1—IV. osztályt. — Közbe esik az 1848­­. évi sza­badságharc, amely igen megzavarta ezen iskolát is. 1850. évi szeptem­ber havában 9 tanulóval kezdik meg az iskolai évet; e szám azonban november végéig 54-re szaporodott. — 1855-ben az esperességi iskola ismét válságos helyzetbe jut. — Az egyházak, papok, tanítók a reájuk rótt adó ellen tiltakoztak és a kir. helytartótanács igazat adott ne­kik. — Segítség nem érkezett sehonnan sem, pedig a harmadik tanárt erősen sürgette a gubernium. — Scultéty Józsefnek sikerült néhány pa­pot és egyházat megnyerni az iskolaügynek s Scultéty Gusztávval töltik be a tanári állást, egyúttal egy harmadik tanteremről is gondoskod­nak.­­ Nevezett tanerőn azonban 1859. jan. havában a „kedélybeteg­ség tünetei“ kezdtek mutatkozni, amiért is helyettesítésére Róth Károly Tivadar, óverbászi ág. ev. lelkész vállalkozott. 1859. szept. 25-én az Es­peresség Stenczel Károlyt választotta meg rendes tanárnak.­­ Az 1862/3. iskolaév elején Stenczel neudorfi lelkész lett s helyét Szabados Elek

Next