Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
XXIII. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VA.SÁBNA.P A szerkesztőhöz intézem!«« minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, na nem tudjuk, kitől jön. Kéziratot vissza nem adatoai-Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdáin Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. ungvár 1885. vasárnap, november 8. VEOLYESTARTALMU HETILAP, Ungmegye hivatalos közlönye. 45. SZÁM. Előfizetési feltételek: Egy évre....................4 frt -Félévre.........................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes számára 10 krajczár. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 49 .SZ— Ungmegye alispánjától. Az ungvári és kaposi járás szolgabiráinak és Ungvár város polgármesterének. Belügyminiszer úr ő nagyméltósága folyó évi 54,527. sz. al. kelt rendelete szerint arról értesült, hogy a vonatok általi állatelgázolások újabb időben gyakran fordulnak elő. Felhívom ennek folytán tekintetes urat, miszerint ezen bajnak lehetőleg megszüntetése céljából kellően intézkedjék, hogy a vasúti üzletrend 97. §-ában előírt a pálya közvetlen közelében legelő állatok felügyelete tekintetében a kikötött elővigyázat pontos alkalmazására a legszigorúbb figyelem fordíttassék, az e részben szükséges rendészeti intézkedések megtétessenek és mulasztás «esetében az illetők irányában a kellő szigorral járjon el. Ezen rendelet az „Ung“ hetilap utján is közzé tétetik. Ungvári 1885. évi november hó 3-án. KENDE PÉTER, alispán. —4950. j----szám. Ungmegye alispánjától. A szolgabirfiknak. Ungvár város hatósága f. évi október hó 28-án 2900. sz. alatt kelt jelentése szerint intézkedett, miként szerdai napokon a város végei rendőrökkel elállva lesznek s ezek által az igazolvány nélkül sertéseket vásárra hajtó vidékiek visszautasittatni fognak. Erről szolgabiró urat, vonatkozással f. évi September hó 17-én 4205. sz. alatt kelt rendeletemre, azonnali legelterjedtebb közzététel végett értesíteni. Ezen rendelet az „Ung“ hetilap utján is közzététetik. Ungvári 1885. évi november 2-án. KENDE PÉTER, alispán. 4. tanítók őszi gyűlése. Az „Ungmegyei általános néptanító-egyesület járáskörei a legközebeb múlt napokon tartották meg őszi gyűléseiket. Egyszerre szándékoztunk e gyűlésekről tudósítást hozni, azért be kellett várnunk a szobráncsnak (mely f. hó 5-én tartatott) lefolyását is. Mielőtt a gyűlések lefolyásáról lehetőleg rövid, mindamellett is kimerítő tudósítást adnánk,előre kell bocsátanunk,hogy az őszi gyűléseik oly szép sikerrel és eredménnyel folytak le, hogy a legvérmesebb várakozásokat is teljesen kielégítették. Tanítóink szépen bebizonyították, hogy öntudatosan tudnak és akarnak ama célok érdekében tenni, melyeket számukra ártörvények és miniszteri rendeletek kijelöltek. A nagykaposi járáskor tartotta meg először gyűlését. évi szeptember 30-án Nyárádon a ref népiskolában élénk érdeklődés mellett. A kör rendes tagjain kívül jelen voltak még Tabódy Jenő járási szolgabiró és Dr. Mijó Kálmán, járás orvos, lelkes tanügybarátok, kik mint az egyesület pártoló tagjai mindig örömmel ragadják meg az alkalmat, hogy megjelenésükkel a tanítók gyűléseinek sikerét előmozdítsák. A gyűlés első tárgyát Vass György gyakorlati tanítása képezte melyet Tabódy Jenő, Tamasko János, Kilii György és Hegedűs József hozzászólásai után skerültnek nyilvánítottak. Utána ugyancsak Vass elnök számolt be a kör három évi működéséről. Cilin György értekezett e tétel felett: „Minő mellékjövedelme lehet a tanítónak Ungmegyében ekintettel a helyi viszonyokra.“ Értekező mellékövedelmi forrásul különösen a méhészet és gyümölcsészetet ajánlotta. Kilin alapos és érdekes fejégetéseit, valamint máskor, úgy ez alkalommal s közhelyesléssel fogadta a gyűlés. Vass György a zsidó zugiskolák ellen terjesztett be indítványt a gyűlés elé, melyre Tabódy szolgabiró a tanítók Hank tetszés nyilatkozatai között jelentette ki hogy nemcsak a zugiskolákat fogja bezáratni, hanem még a zugtanitókat is szigorúan megbünteti A tisztújitás titkos szavazással következőleg estetett meg: elnök: Tamaska János, gálocsi, jegyző: Hegedűs József, bajánházi állami tanító Végül Tabódy Jenő egy kis gyümölcskiállitást rögtönzött, bemutatván mintegy 25, saját termést nemes gyümölcsfajt. A „Kiállítást“ érdekes és tanulságos magyarázattal kisérte a kiállító és Dr Mijó, kiknek a gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az ungvári járáskor gyűlése 1. év okt. 22-én tartatott meg Hután, az állami népiskolában. Dacára annak, hogy Huta csaknem hozzáférhetetlen helyen fekszik, a tagokat mégis szép számmal hozta együvé az ügybuzgalom és érdeklődés, kiken kívül még Drohobecky Bazil, végzett papnő vendég volt jelen mint vendég. Az ungvári izr. tanítói nem jelenvén meg a gyűlésen, helyettük Ember János és Krompaszky Ignác tartottak rögtönzőt előadásokat. Ember ezt a tételt fejtegette : melyik rendszer előnyösebb a váltakozó, osztály-, vágy szakrendszer? Alapos és nagy figyelemmel hallgatott értekezésében a váltakozó ki mint olyat, mely a népiskolai rendszert emelt« nevelés, tanítás céljának legjobban megfelel. Krompaszky e tétel felett értekezett: „a közönséges, vagy tizedes törtek tárgyalandók-e előbb a népiskolában ?“ Alaposan érvel a tizedesek elsőbbsége mellett. A gyűlés mindkét értekező álláspontját helyesnek s követendőnek nyilvánította. — Ezután Ember János az „iskolai fegyeleméről tartott kimerítő előadást. A fegyelmezést természetesnek^ és mesterségesnek nevezte. Természetes ha a figyelem lekötése, mesterséges, ha jutalmazások és büntetések képezik alapját A természetes fegyelmezést ajánlja. Elfogadtatott. Óberle János és Panulin Péter fejtegették igen érdekesen és tanulságosan e tételt: „Miképen lehet a falusi gyermekekkel az iskolát megkedveltetni?“ Mindketten a tanító egyéniségében keresték és találták a felvetett kérdésre feleletet. Felfogásukat a gyűlés egyhangúlag helyeselte. A nagybereznai intelligentiának kiváló érdeklődése mellett folyt le a felvidéki kör gyűlése. A tanítókon kívül jelen voltak: Lőrincy Jenő szolgabiró,Demjánovics János, g. k. lelkész, Ádámkovics r. kath. plébános, Tahi r. k káplán, Jakab János körorvos, Duchon nyugalomba vonult közjegyző, Szendery gyógyszerész stb. A növendékeket Majorossy Ida kisasszonyképviselte. Elsőnek Pákh János foglalta el az előadói széket fejtegetvén a történelem tanítás czélját, mely — szerinte — a hazafias érzelmek felkeltésében és ápolásában áll. Felolvasását a gyűlés tetszéssel fogadta. — Utána Pákh Jánosné tartott szép felolvasást a nőnevelésről. Felolvasót a gyűlés élénken megéljenezte. — Ember János e tételt fejtegette : „Melyek azon közegészségügyi reformok melyeket a tanító falu könnyű szerrel megvalósithat?“ Előadása élénk vitát provokált, melyben Torma, Takács és előadó vettek részt. Az eredmény az lett, hogy a gyűlés helyesléssel vette az előadást tudomásul : az abban fejtegetett eszméket és elveket kivihetőknek s helyeseknek nyilvánította. Könnyű szerrel megvalósítható közegészségügyi reformok előadó szerint: a lakás, levegő, ruházat, köztisztaság, víz kérdései. — Takács László e kérdést fejtegette: „Milyen eredményt mutathat fel nem magyar ajkú gyermekek között a tanító az elemi iskola I. osztályában ?“ Feleletül azt adta a kérdésre, hogy megtaníthatja a gyermeket arra, hogy gondolatait a szemlélet körébe eső tárgyakról ki tudja fejezni. Értekező szerzett tapasztalatain alapuló ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyar beszéd tanításához nem magyar könyv, hanem tanító kell, aki ezt az igazságot be nem ismeri, az komolyan nem akarja a magyar nyelvet tanítani. Felolvasót a hallgatók tüntetőleg megéljenezték.— A kör tisztviselőivé választattak közfelkiáltással; elnök : Torma János, zaricsai g. k., alelnök : Pákh Jánosné, jegyző: Pákh János, nagy bereznai tanítónő, illetőleg tanító. A szobránci járáskor f. hó 5-én tartotta meg gyűlését Szobráncon, a közs. népiskola tantermében. A tanítókon kívül Szakál István, lucskai ev. ref. pap lelkes tanügybarát volt jelen. Első sorban a tisztujítás estetett meg a következő eredménynyel. Elnök: Könyves Mihály, solymosi ref. tanitó, alelnök: Grósz Frigyes, variatinai jegyző: Baulovics Sándor, poroszlói állami tanitó. Baurovics Sándor „olvasmánytárgyalás a II. osztályban“ cimü tétel felett értekezett. Felolvasó a nem magyar ajkú népiskolát tartja szem előtt s javasolja, hogy az olvasmánytárgyalás a magyar beszéd tanítása céljának szolgálatában álljon. Obere és Ember hozzászólásai után, felolvasó nézetei életrevalóknak nyilvánitattak. Könyves Mihály a tavaszi gyűlés által a méhészeti egylet megalakítására kiküldött 5-ös bizottság működéséről számolt be. Grósz Frigyes és Könyves Mihály e tételt fejtegették : „Minő mellékjövedelmekre lehet a tanítónak Ung megyében kilátása?“ A két értekezés lényegében egyezik. Mindkettő elsőrangú mellékjövedelmi forrásokul a méhészetet és gyümölcstermelést emeli ki. A gyűlés mindkét értekezést nagy tetszéssel fogadta. Végül Ember János arról értekezett, hogy „mit tehetnek a tanítóegyesületek a tanítók anyagi helyzetének javítása érdekében ?“ A kérdésre akként felel, hogy az egyesületek teremtsenek közvéleményt a tanítók háta mögétovábbá egybehangzó tevékenységükkel adjanak nyomatékot a tanítóság kérő szavának. A fejtegetett elveket a gyűlés közhelyesléssel fogadta. Hirschler Soma e tételt fejtete meg ügyesen és talpraestten • „soroltassanak elő a természetes jutalmazások és büntetések főbbjei, fejtessék ki azok paed. jelentősége s alkalmazásuk módja.“ Ember Jánosnak azt az indítványát, hogy az egyesület vegye át és adja ki az „Ungmegye. Tanügy“-et, az ungvári, felvidéki és szobránci körök egyhangúlag elfogadták. A gyűléseken felolvasott jeles értekezések az irattárban helyeztetnek el s az egyesület közlönyében nyilvánosságra hozatnak. Íme e vázlatos tudósításból is láthatja az olvasó, hogy tanítóink szellemi élete szép emelkedést mutat. A tanítók ne lankadjanak, elismerő soraink szolgáljanak buzdításul nekiek, hogy még magasabbra törjenek.