Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-21 / 21. szám
6. oldal. tt nsz <3-21. szám. KÜLÖNFÉLEK * Az „Ungvármegye területén működő Miami Tisztviselők Vidéki Köre“ megalakulása, illetve alapszabályainak jóváhagyása óta a f. évi május 7-én ártotta meg első közgyűlését. A közgyűlésen megejtett tsztújítás eredménye a következő : elnökül Rónay Anal, miniszteri tanácsos s m. kir. főerdőtanácsos, alelnökül Románecz Mihály, főgimnáziumi igazgató, jegymai Kiss István kir. segédtanfelügyelő, pénztárosul Kocsáry Béla m. kir. adóhivatali ellenőr, számvizsgáóul Gálocsy Zoltán pénzügyi számellenőr, választmányi tagokat Aigner Ferencz pénzügyi titkár, Kelecsenyi Ferencz m. kir. adófelügyelő, Pap János agyagpari szakiskolai igazgató és Mazuch Ede főgimnáziumianár választattak meg, még pedig az elnök és pénzáros egyhangúlag, a többiek szótöbbséggel. Az egyeset jegyzője az évi jelentésben kimerítően ismertette az állami tisztviselőknek anyagi helyzetük megjavítását czélzó eddigi mozgalmait és a Vidéki Kör keletkeztének előzményeit; rámutatott az egyesüléstől remélhető anyagi és erkölcsi sikerekre, majd a Vidéki Kör valamint az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének évi működését, illetve a tisztviselők anyagi helyzetének javítása szempontjából tett intézkedéseit részetezte, végül a tömörülés szükségét hangoztatva, lelkes szavakkal hívta fel az Ung megye területén működőllami tisztviselőket a Vidéki Körbe való belépésre. A körnek 107 tagja van az alakulással járó bajlódásokat számbavéve, ez elég szép számnak mondható, remélik azonban, hogy az Ung megyei állami tisztviselők megismerve az egyesület igazi czélját, tudatára ébredtek az egyesülésben rejlő erő hatalmának smindiyájan belépnek a Vidéki Körbe. A tagsági dij évi 2 mrolia, melynek fele az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének javára esik. A Vidéki Kör tagjai minden külön dij fizetése nélkül egyszersmind az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének is tagjai. Az uj egyesületet az érdekeltek figyelmébe csak a legmelegebben ajánlhatjuk. * A faiskolákról és fásításokról szóló vármegyei szabályrendelet ez évi junius hó 18-án lépetbe. E naptól számított egy év alatt Ungvár városa is minden nagyközség köteles legalább egy 1200— 600 négyszögöl, minden kisközség, amelynek lakossága a 300-at meg nem haladja, legalább 400 négyszögöl, egyébként pedig 800 négyszögöl területen berendezendő faiskolát létesíteni. A külön faiskola létesítése alól 300-nál kevesebb lélekszámúnál bíró községek felmentetnek ugyan, de tartoznak azon legközeebbi községhez csatlakozni, a mely faiskola fentartására kötelezve van. * Ünneplés Havasközön Szép és megható ünneplésben részesítették a havasköziek főtisztelendő aacsinai Bacsinszky Tivadar gör. kath. lelkészt abból az alkalomból, hogy a tan- és közügy terén szebed érdemei elismeréséül esperesi czimmel s jelleggel ruháztatott fel. 14-én délelőtt 11 órakor az áll. isk. antestülete, az áll. isk. gondnoksága tisztelegtek az innepeltnél. Krajcsik Gyula áll. isk. igazgató-helyetes, gondnoksági jegyző s hitelszöv. igazgatósági tag s tanítói kar, a gondnokság s az igazgatóság nevében, idb. Matyóka Mihály a hitközség s Matyóka Gergely biró az elöljáróság nevében üdvözölték az ujsperest. Az áll. isk. tanulók nevében Volosin Marska IV. oszt. tanuló, a gör. kath. iskola tanulóinak nevében pedig Dohanics Pál IV. oszt. tanuló fejezték ki szerencsekivánataikat. Az ünnepelt uj esperes meghatottan mondott köszönetet a megtiszteltetésért Az inneplés az iskolás gyermekek éltető dalaival ért vége. * A szobránczi gyógyfürdő megnyitása. E hó 14-én nagy ünnepélyességgel nyitották meg a magyarok Karlsbadját. A megnyitási ünnepély délelőtti szent misével vette kezdetét, melyet Csehticzky József apát-esperes végzett; mise után 60 teritékü közebéd volt, melyen részt vett Szobráncz és vidékének utelligencziája teljes számmal. A pohárköszöntők sorát Csehticzky József apát nyitotta meg, ki a gyógyürdő tulajdonosaira, a közszeretetben álló gróf Török családra ürítette poharát, míg Andrejczó lelkész a gyógyfürdő fáradhatatlan s nagyérdemű igazgató-orvosát Dr. Russay Gábor Lajost éltette, majd Király Gyula Dr. Novák Endre és a Csuha családért mondott szép felköszöntőt. Dr. Russay orvos köszönetet mondott a megjelent vendégeknek, s kérte, hogy éljenek továbbra is oly barátságos egyetértésben és szeretetben, mint azt tapasztalta 25 évi itt működése alatt. Ebéd után kezdetét vette a versenylövészet, melyen az I. dijat, egy Mauser vadász karabély Patay Samu, II. dijat csikóbőrös kulacs Schmiedt Géza s a III. dijat szarvashivó kürt ifj. Russay Gábor nyerte meg Este előadás volt. Szavalt: Csere Józsefné, ki igen hatásosan szavalta el Ábrányi Emilnek „Keresem az Istent" cz. költeményét. Melodráma: előadták : a Ferencsik testvérek , Zalánffy Gizikó és Manajló Endre egy-egy magánjelenetet adtak elő. Előadás után táncz következett, mely a reggeli órákban ért véget. * Tanulóleányok nyári mulatsága. A diákmajálison kívül lesz még egy kedves nyári mulatság amelyet az áll. polgári leányiskola rendez junius 3-án a Széchenyi-kertben. Most csak épen jelezni akarjuk a mulatságot és ezzel a közönség figyelmét felhívni reá. Városunk társadalma oly mértékben felkarolta ezt az uj intézetet, hogy a nyári mulatság sikerét szinte biztosnak vehetjük. Jövő számunkban a részjeleket is közöljük. * Helyreigazítás. Lapunk I. évi május 7-én megjelent számában Traun Gyula nagykaposi közjegyzőnek Laudon Laura ungvári tanítónővel történt eljegyzéséről közölt hírünk téves információn alapult, miután illetékes forrásból nyert értesülésünk szerint e hír nem felel meg a valóságnak. * Köszönetnyilvánítás. A siketnémák helybeli intézete mellé megalakított ung megyei gyüjtőbizottságnak Perecsenyben levő albizottsága — melynek tagjai Kovássy Elemérné, Sterzinger Mariska, Kovássy Elemér főszolgabíró, Rohn Szeverin gyárigazgató és Gulácsy Árpád dr. járási orvos — oly elismerésre méltó működést fejt ki, mely rövid idő alatt máris tekintélyes összeget szerzett a gyámolitásra szorult siketnémáknak. Csak nemrég registráltuk azt az örvendetes tényt, hogy a Bandin-féle gyár igazgatósága 5 éven át 100—100 koronát hajlandó az itézetnek rendelkezésére bocsájtani, most meg az ottani bizottság tevékenységének ujabbi eredményéről adhatunk hírt. Mint e lap más helyén is olvashatni, e bizottság f. hó 14-én a perecsenyi állami iskolában egy művészileg is sikerült hangversenyt rendezett, s annak jövedelmeként 160 korona és 70 fülért juttatott alulirtnak kezeihez Adakoztak ezenkívül még: az orth. izraelita nőegylet 10 koronát, az ev. ref. el. iskola 1 kor. 70 fillért. Ez összegeket köszönettel nyugtázza Wentzel József igazgató. * A nagykároly-mátészalka-csapi h. é. vasút munkálatai erősen haladnak, úgy hogy a vasút már saját gőzgépjével szállítja a részére érkezett vasúti küldeményeket. Értesülésünk szerint a vasút még ez év aug. havában — valószínűleg 15-én — már megnyitható és a forgalomnak átadható lesz. * Óvó- és tankötelesek összeírása. Az 1905 — 906. évi óvó- és tankötelesek összeírása, a közigazgatási bizottságnak határozata értelmében az egész vármegye területén e hó 20-ától kezdődőleg jövő hó 20-ig fog megtörténni. Ungváron az összeírás már folyamatban van. * Az ungvári közkórház 1906. évi költségelőirányzata elkészülvén, a kórházi bizottság által letárgyaltatott s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett. A jövő évre előirányzott ápolási napidíj 1 K 68 fillér a jelenlegi 1 K 56 fillérrel szemben. * Urániai előadások. A budapesti Uránia Színház vidéki osztályának harmadik s egyúttal utolsó előadása f. hó 13-án folyt le, amikor „A szt. lousi kiállítás“ cz. darabot mutatták be meglehetős érdeklődés mellett. A képek világosak, csinosak voltak. A szövegről azonban nem nyilatkozhatunk valami elragadtatással. Az előző két darab (A modern asszony, A világ urai) szövegének szép stílusa, ügyes fordulata hiányzott. Maga az előadás összevágó volt. Bosszantó volt ugyan egyszer a villany makacskodása, de ez már szót sem érdemel, nagyon is megszoktuk. A színház tőlünk Munkácsra ment. * A rendőrség figyelmébe. Vannak,valahára utczaseprőink, de azért elmondhatjuk ezt az ismert közmondást: „Adtál Uram erőt, de nincs köszönet benne.“ Mert mi haszna dolgoznak az utczaseprők, hogy ha a lakosság a tisztaságra nem fektet súlyt. A kereskedők a járdára seprik boltjuk szemetjét, a szemetet és a lebontott házak törmelékét (mint a Nagyutczában lebontás alatt levő háztól is) zárt oldaldeszkák nélküli szekereken hordják. A szemét és törmelék persze lehull az utczára. Erre a botrányos állapotra felhívjuk a rendőrség figyelmét. A rend és erély nem árt. * Kérelem a posta- és távirda felügyelő úrhoz. Az Ung hídjától kezdődőleg egész a Kishidutczáig már napok óta nincs levélgyüjtő szekrény. Úgy halljuk, hogy a Korona-szálló melletti szekrény javítás czéljából vétetett le s ezért vagyunk mi a szekrényt nélkülözni kénytelenek. Kérjük a posta- és távirda felügyelő urat, intézkedjék arról, hogy a szekrény azonnal visszakérüljön régi helyére, hogy így mi ne legyünk kénytelenek egy-egy levél feladhatása miatt majdnem kilométernyi utat tenni. Több urtéri lakos, * Kínos halál. Az ungvári közkórházban e hó 17-én egy oly galicziai illetőségű egyén halt el, akit ez év február havában veszett el az arczán harapott meg. A szerencsétlen ember részesült ugyan védőoltásban, de — mert a marás a fejet érte — a baj nem volt elhárítható. A veszett eb marásának áldozata élte s utolsó pillanatáig eszméleténél s annyira nyugodt volt , hogy kényszereszközöket alkalmazni nem kellett. * Honvédtartalékosok figyelmébe! Köz hírré tétetik, hogy a m. kir. honvédség kötelékéhez tartozó azon tartalékosok, akik mezőgazdasággal, vagy mint gépészek csépléssel, vagy más oly foglalkozással bírnak, a kiknek az őszi fegyvergyakorlatra való behívásuk hátrányukra szolgálna, a nagym m. kir. honvédelmi miniszter urnak f. évi 14331—III. számú rendelete alapján az őszi fegyvergyakorlat helyett a folyó évi május hó 25-én hivatnak be, de csak is az esetben, ha ebbeli kérelmüket a városi tanács katonaügy osztályához 3 nap alatt beadják. Felhivatnak tehát mindazok, akik e kedvezményben részesülni óhajtanak, hogy katonakönyvükkel felszerelt kérvényüke azonnal adják be. Ungvári, 1905. május hó 19-én. Felföldy István városi tanácsos, katonaügyi előadó. * Eljegyzések: Berger Márton Keresztről eljegyezte Weisz Herman szintén ottani lakos leányát Antóniát. — Rauch Kálmán ungvári iparos eljegyezd Kruly Rózát Őrdalmáról. * Országos vásár Ungvári. A legközelebb (Áldozó csütörtöki) ungvári országos vásár e hó 29- és 30-án tartatik meg. * Iparvasut engedélyezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Weisz és Spiegel nagyberezna fakereskedő czég által a kisbereznai kispásztélyi órbércsényfalvai határban a veliki és mali patak völgyében létesítendő öt kilométer hosszúságú keskenyvágányi gőzüzemű iparvasút építésére az engedélyt megadta . kérdés. Az ungvári műmalom előtti téren egy oszlopra erősített tábla azt hirdeti, hogy a városi hatóság rendelete folytán tilos a téren az etetés. De hát ez senki sem veszi komolyan, mert bizony nap-nap mellet etetnek ott a falusi gazdák. Kivált csütörtökön nagy a torlódás. Most már azt szeretnők tudni, hogy mi őzeiből van ott az a tábla, mert olyan maiv ember nincsen, aki azt a czélt gondolná, ami fel van írva a táblára«? Hajlandók vagyunk a megfejtőnek — még ha városi hatóság valamelyik tagja fejti is meg a talányt £ 100 finom szivart adni. * Színkör a savanyuviz udvarán. Balla Kálmán szinigazgató tanácsi engedéllyel szinkört építtet a savanyuvizi vendéglő udvarán, mely legnagyobb részben már el is készült. Az előadások — hallomás szerint — a jövő hó közepén fognak megkezdődni. * Borvásár Aradon. Azon hírnév megteremtésében, amelyet a magyar borok a filoxéra pusztításai előtt élveztek, tagadhatatlanul oroszlánrésze volt az aradi hegyaljának. — Bárhol fordultunk meg, a magyarádi asztalt és bakator, valamint a ménesi vörös borainkat első helyen találtuk és ezek kiváló minősége joggal nyitotta meg ezen hegyvidéknek a világpiaczot. A filoxéra pusztításai úgy a külföldi mint monarchiánk fogyasztó közönségét az Arad-hegyaljától távol tartották, azonban az ottani borok jó hírneve a fogyasztó közönség emlékezetében még ma is mint a tökéletesség fogalma megmaradt. Az Arad-hegyaljai szőlősgazdák a szőlők recentruálása körül kifejtett gondos figyelmükért feltétlenül dicséretet érdemelnek, mert áldozatot nem kimélve elérték azon alig remélt eredményt, hogy boraik minősége azok régi jó hírnevének mindenben megfelelnek. Ezen tényeket beigazolni van hivatva az Aradon f. évi május hó 27-étől 29-éig az Arad-hegyaljai Szőlősgazdák által, karöltve a Magyar Szőlősgazdák országos egyesületével rendezendő borvásár, melyen a borfogyasztó és kereskedő közönség ezen elsőrendű hegyvidék asztali, csemege és aszúborait minden anyagi áldozat nélkül dús választékában megismerheti. Miután ezen borvásáron még a szakszerű pinczekezelés minden segédeszköze is be lesz mutatva, legmelegebben ajánljuk az érdeklődő közönségnek, hogy ezen alkalmat hasznos és szakszerű ösmereteink gyarapítására felhasználja. * Czégtársak virilis joga. Egyes igazoló választmányoknak azon gyakorlatát, mely szerint a társas czégek megfelelő összegű egyenes adója alapján a czégtulajdonosokat felvette virilis alapon a törvényhatósági bizottságba, teljesen igazolta a m. kir. közigazgatási bíróság f. évi márczius hó 1ó-én tartott teljes ülésében kimondott azon elvi döntése, miszerint az a tény, hogy valaki adóját valamely társas cég tulajdonosaként fizeti, nem zárja ki a virilizmus gyakorolhatásának jogát. Egyes felmerült esetekben hasonló konkrét határozatokat hozott a közigazgatási bíróság már előbb felterjesztett ügyekben is, — most azonban Arad, Szeged és Debreczen városok felterjesztései folytán mondotta ki azon elvi határozatát, hogy a czégtagot a czég adójának reá eső hányada alapján virilis jog illeti meg s a közig. bíróság ezen döntés a régi gyakorlattal indokolja. * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. 26—13 * Apaállatok helyes kiválasztása. Nagyfontosságú körrendeletet intézett most a földművelésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz az apaállatok fajtája dolgában. Gazdaközönségünknek nem kell bővebben magyaráznunk, hogy mekkora fontossága van a jó apaállatoknak, hiszen ez bizonyítja a tenyésztés sikerét és ez van befolyással egész vidékek állatminőségére. Már most szabály szerint a törvényhatóságok maguk állapítják meg a használatba veendő fajt. Nehogy azonban e jogból káros dolgok keletkezzenek, a földmivelésügyi m. kir. miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: „Az utóbbi időben mind sűrűbben fordultak elő esetek, mikor egyes községek, birtokosságok vagy egyéb érdekcsoportok a törvényhatóságokhoz fordultak az iránt, hogy részükre a tenyészkerületi beosztástól eltérő fajtájú, közösen használt apaállatok tartása engedtessék meg. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 24. §-a értelmében a törvényhatóságok területén szabályrendeletben megállapított tenyésztői irány csakis a vonatkozó szabályrendelet módosításával s a földmivelésügyi miniszter engedélyével változtatható meg. Az állattenyésztés terén mutatkozó újabb fejlemények szükségessé teszik, hogy a kormányhatóság a köztenyésztés irányát illető törekvésekről és mozgalmakról folyton tájékozva legyen. De másrészt, minthogy tudomásom szerint számos ily kérelem utasíttatott el a fennálló szabályrendeletre való hivatkozással akkor is, midőn figyelemreméltó gazdasági szempontok ezt kellően nem indokolják, — elrendelem, hogy jövőben e kérelmek, bárminő legyen is elintézésük a törvényhatóság részéről, hozzám a tett intézkedésekkel együtt felterjesztessenek, hogy ekként a mutatkozó helyi gazdasági érdekeknek s az országos tenyésztés szempontjainak érvényesülése biztosíttassék. Végül elrendelem, hogy mindazon kérelmek tekintetében, amelyek a fennálló tenyészkerületi beosztástól való eltérés engedélyezésére irányulnak, a törvényhatóság határozatának meghozatala előtt úgy a vármegyei mezőgazdasági bizottságot, a gazdasági egyesületet, mint a kerületi állattenyésztési felügyelőt hallgassa meg. — Magyar Regényírók: Mikszáth Kálmán nagyszabású terve: egyöntetű illusztrált gyűjteménybe összefoglalni mindazt, ami becseset teremtett száz év óta a magyar regényirodalom, s egy lépéssel újra közelebb jutott a teljes megvalósuláshoz. A Magyar Regényírók czímű hatvan kötetes gyűjteményből, amelynek tavaly karácsony előtt jelent meg az első öt kötete a Franklin Társulat kiadásában, megjelent most a második öt kötetes sorozat, amely Kemény Zsig