Út és Cél, 1973 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
8. oldal A Magyar Szabadságharcos Világszövetség 1967 május 27-28-i Mulhouse-i európai kongresszusa elítélte mindazokat, akik saját érdeküket a közérdek fölé helyezve öncélból meghurcolják a magyar forradalom és szabadságharc morális értékeit. A kongresszus kijelentette, hogy a Nemzetőr c. újság nem szócsöve a magyar szabadságharcnak, sőt határozott ellensége, mert szabadságharcos és egyéb közleményei valótlanok és megtévesztők. A kongresszus ezért vizsgálóbizottságot küldött ki Kecskési-Kohlman, alias Tollas Tibor és a "Nemzetőr ügy” teljes kivizsgálására. A vizsgálóbizottság, amely a legkülönbözőbb világnézetű személyekből tevődött össze, a vizsgálatot lefolytatta és a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok és tanúvallomások alapján a következő jelentést tette: "TOLLAS TIBOR" született 1920 dec. 21-én Nagybarcán Kohlman Tamás ny. ezredes fiaként. Mint ilyen apai részről népi német származású, ennek ellenére német-ellenes magatartást tanúsított, miként azt sajátkezű életrajzában is írja. Csendőrtiszti minőségben 1943 augusztusában a délvidéki Muraszombatba helyezték. Itt mint csendőr határszakasz parancsnok a partizánelhárítás és határbiztosítás helyett együttműködött a jugoszláv partizánokkal, németellenes agitációt folytatott, valamint kommunista jellegű újságokban "Tollas Tibor", ill. TT jelzéssel cikkeket írt. (Lásd: a muraszombati jugoszláv városparancsnokság 1945 máj. 16-i és a muraszombati Felszabadító Front igazolását, valamint a muraszombati zsidó hitközség 1945 júl. 8-án kelt igazoló iratát, amely szerint "Kecskési Tibor elvtárs itt-tartózkodása alatt hitközségünk egyetlen tagja ellen sem tett semmit".) 1945 március 28-án tiszttársait és századát cserbenhagyva, a németeket hátbatámadva, Horvátzsidvány községnél átszökött egy kisebb csoport élén a szovjet hadsereghez, ahol felajánlotta szolgálatait. Közvetlen átállása után a tömördi szovjet katonai parancsnokság szolgálatában német foglyokat kísért Pápára. (Lásd: Horvátzsidvány község elöljáróságának hivatalos igazolását és sajátkezű önéletrajzát, amely szerint: "...jelentkeztem a németek ellen", továbbá az 1945 ápr. 29-én a miskolci katonai kerületi parancsnoksághoz beadott igazolási kérelmét, valamint az 1945 ápr. 27-én kelt szovjet és magyar nyílt parancsot.) 1945 ápr. 27-től már a szovjet parancsnokság alatt álló népi demokratikus hadseregben szolgált és titkos megbízatással küldték Jugoszláviába. A fent említett nyíltparancs értelmében a Magyar Honvédelmi Minisztérium megbízásából Szatmár megyében hivatalos beosztásban dolgozott. 1946-ban a kommunista rendőrség tagja lett, ahova volt csendőröket csak "kimagasló érdemek" alapján vettek át. Rendszeresen járt a "Magyar Rendőr" szerkesztőségébe, ahol cikkei és versei jelentek meg. A sztálini rendszer kegyeinek elnyerése céljából ekkor tervezte "Elveszett üzenetek" c. verseskötetének kiadását, amelyben többek- ÚT ÉS CÉL, 1973. DECEMBER