Utazási Magazin, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
Majormúzeum Ha Keszthelyre visz az útjuk, s érdekli Önöket a régmúlt mezőgazdasági emlékei, ne mulaszszák el meglátogatni a Bercsényi u. 67. sz. alatt levő majori múzeumot. A múzeum udvarán látható vasmonstrumok gőzeke garnitúrák, melyeknek első képviselői az 1860-as években tűntek fel Magyarországon. 1871-ben hét gépóriás okádta a füstöt és vonta magához sodronykötélen az ekét hazánkban. Virágkorukat 1890 és 1930 között élték, ezután azonban a traktorok megjelenése fokozatosan apasztotta használatukat. Ahogy az ismertetőből megtudhatjuk, ez a garnitúra 1960-ig működött a Zsadányi Állami Gazdaságban. A típus konstruktőre egy John Fowler nevű mérnök volt, aki Leedsben, 1855-ben alkotta, meg az első gőzökét. Tapasztalatai alapján 1863-tól a kétmozdonyos módszert részesítette előnyben A képen látható változat a századforduló körül készült. Legkevesebb 15 katasztrális hold nagyságú földterületen, a tábla két oldalára állva sodonykötéllel vontatták a 4—7 testű vasekét. A 16 lóerős „gőzmozdony” ekéjének Szántási mélysége 30— 40 cm volt. A gépóriás „étvágya” termetével arányos, hiszen 12 órára nem kevesebb mint 18 mázsa szén és 100—150 hektoliter víz szerepelt az étlapján. Teljesítménye ugyanezen időre vonatkoztatva 12—15 hektárnyi földterület. (A múzeum nyitva tartása: ápr. 1-től okt.9.31-ig hétköznap 10—17 óráig. Vasárnap pedig 10—18 óráig.) DEZSŐ SÁNDOR Bányamúzeum az országút mentén Miért is ne keresnék fel a gánti Bauxitmúzeumot (Gánt-Bányatelep), ha érdekli Önöket a föld mélyének és a legfontosabb alumíniumércnek — a bauxitnak — megannyi titka? A Fejér megyei Bauxitbányák e rendkívül fontos érc helyi bányászatának félévszázados évfordulójára (1976) hozta létre a gyűjteményt. A múzeum külön érdekessége, hogy az érdeklődő közönség bepillantást nyerhet az egyetemes bányászat múltjába, Gánt szerepébe a magyarországi bauxit bányászatában 1920—1978. között. A bejáratnál tábla bizonyítja a jó helyválasztást. Ez áll rajta: „Itt Bagolyhegyen létesítették 1924 —25-ben a gánti bauxitbányászat első kutatótáróját”. A múzeum területéhez két olyan természetvédelmi terület is tartozik, melyeken érdekes bauxitföldtani képződmények láthatók. Az sem utolsó szempont, hogy Gánt és a szomszédos Csákvár körzetében igen szép kirándulóhelyek vannak. (A múzeum nyitva: áprilistól októberig, szombaton és vasárnap 10-től 16 óráig.) Értékek a Kis-Balatonnál A Kis-Balatont elsősorban természetvédelmi területként, ritka madarak látványosságszámba menő költőhelyeként ismerjük. Mostanában pedig az itt készülő tározóról, a Balaton tisztulását elősegítő vízrendszer kialakításáról hallani gyakran. Kevesebben tudják, hogy ez a terület kultúrtörténeti szempontból is igen jelentős, hiszen a római időkben jelentős települések voltak itt. A fenékpusztai ásatások már sokat elárultak ebből. De éppen a vízszint várható megemelése miatt sürgető feladat, hogy azokon a területeken is elvégezzék az ásatásokat, amelyek később már hozzáférhetetlenek lesznek. Mintegy 120 négyzetkilométeres területen több intézmény régészei dolgoznak. Zalavár — Balatonhídvég — Zalakomár — Magyaród térségében várhatóan 1984-ben már be is fejezik a munkálatokat. A feltárás nagyrészt a IX. századból ad információkat, melyből a legkevesebb a történeti anyag. A három esztendeje folyók kutatások, a feltárt telepek, temetők Pribina szláv kisfejedelem itteni birodalmáról, kulturális, gazdasági, kereskedelmi és vallási élet 24 urazáli mnonzméről adnak fontos, új információkat. A zalakomári vár középkori emlék, de minden valószínűség szerint már egy 1001-ből származó oklevélben is említik. A török korban 600 katona állomásozott itt. A zalavári IX—X. századi temető a korabeli szellemi életről ad képet. A kétszer átépített templom szentélye talpas fából készült. A Balatonmagyaródon talált száz sír fegyvermaradványai frank katonaságot sejtetnek a IX. századból. A Zalakomáron feltárt temető kétszintes,sír VII., illetve a IX. századból. Az alsó, csontvázas temetkezési mód az avarokra, a felső, hamvasztásos a szlávokra utal. Érdekesek a Zalavár-dezsőszigeti temető büntetéseket — hazaárulásért, házasságtörésért való megcsonkítást — idéző leletei. Napvilágra került egy régi római város, Sálló is, jórészt a mai Zalalövő területén. Az antik borostyánkő-útvonalon fekvő település ki tudta vívni magának azt, amit csak nagyon keveseknek sikerült abban az időben a városi rangot. Az itt élők életmódját, a város funkcióit most kutatják a szakemberek a középületek, lakóházak, építkezési maradványok feltárásával. A vízrendezési munkálatok során sok értékes területet el fog árasztani a felduzzasztott víz. Ezért a feltárással egyenlő fontosságú a leletek biztonságba helyezése. A közönség az itt talált értékeket a zalaegerszegi, keszthelyi, nagykanizsai és kaposvári múzeumban tekinthetik majd meg. — czingrábar — Tourinform teríték A hónap kérdése(i): Miért nem látogatható a ... ? És itt egy hosszú felsorolás következhetne felháborodott, értetlenkedő vagy éppen számonkérő panaszokkal, amelyeket a személyes tapasztalat szült, amikor is a turista választott úticéljához érve zárt ajtókkal találta szembe magát. Nos, a panaszoknak utánajártunk és örömmel adunk hírt arról, hogy — a sok jogos észrevétel mellett — van néhány reménytkeltő változás is. íme: A nemzetközi hírű gannai altemplom évekig zárva volt a nagyközönség előtt, mígnem a közelmúltban a Balatontourist Nord lehetővé tette a szervezett látogatást. Érdekességként említjük meg, hogy a mauzóleum első idegenvezetője Táncsics Mihály volt, aki azidőt segédtanítóként működött Gannán. A mauzóleum 5 forintos belépőjegy ellenében, naponta 14—16 óráig, szombaton 10—12 és 14—16 óra között, vasárnap 14.30—18 óráig tekinthető meg. Több észrevétel érkezett, hogy a szarvasi szárazmalom csak délután, 14—17-ig tekinthető meg. Kérdésünkre a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban elmondották, hogy amennyiben csoport érkezik Szarvasra, és náluk jelentkezik, lehetővé teszik számukra a malom felkeresését. Sokan teszik szóvá, hogy a magyarországi szerb egyházművészet kincseit bemutató szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény zárva van. Meglehetősen régóta, és megnyitásáról semmi hír. Sajnos igaz, hogy az épület jelenlegi állapotában nem alkalmas múzeum céljaira. De hogy Szentendre becses szerb műemlékeit addig is közelebbről megcsodálhassuk, a szerb templomokat megnyitották a nagyközönség előtt. A Fő téri Blagovesztenszka hétfő kivételével naponta, 10-17-ig látogatható, 5 forintos belépővel. A Pozarevacka templom a hét végén, péntektől vasárnapig, 10—17 óráig fogad látogatókat. Belépő: 2 forint. A tél különben is zavarokat kelt abból a szempontból, hogy módosulnak a nyitvatartási idők. Esetenként heti egy—két alkalommal vagy pedig rövidebb ideig tartanak nyitva a tájházak, a turisták által látogatott műemlékek, kiállítások. A Tourinform éppen ebben tud segíteni az érdeklődőknek, hiszen a 179-800-as telefonszámon megtudhatók a változások.