Útunk, 1946 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1946-06-22 / 1. szám

y TUINIU VÉSZ34RANG I (W*) Hallod, hól Kongatok i hangot. Ami é öldj ! Olyan or hangzott. Hallod hald, Milliókhh®fnek, Hömplyöíjmorajuk, Mennyiöreg a jajjuk. Visszás® ijednek. Hiába,nádi A veri- or véres, Szól anojvert béres, A rabnnca vertek Panastochi mernek. Miért igen ijesztő, Félelített jajjuk ? — Me kell őket ölni! * Olajba megí ölni ! Csak úgyimeg ne halljuk. Hallót hallod. Mily Jnctős jajjok. Dózsa a je jojjod. lancucr je jajjod. Hallót hallőd. Closed a te jajjod. Nagy testből hajtott Te turdon jajjod. Fogcsorgatások. Mindigaz szándék Véress elvásott. Most ! igen mások. Népsogazgatások — Hordj, csillogások Tér hétre igások — Bizon most se mások. Im.ütt az óra És d mán pórra Lesujtt az ármány S vittel bitóra. Most iüt az óra És a agyar pórra Sújt auri ármány S visza bitóra. Bércelbércek, Szép delyi bércek, A sobrva jajot. Mi élj hozzátok, Visszíngozzátok ! Bércelbércek, lénfelél, Minttt ontott ércet Úgy nykongassátok, Halod állód Ugy érzi a hangot... Fülek eghalljátok, Szivektegbás jótok, Öklöre fejtsétek, Sebek lejtsétek, Szünje meg az átok. ENDRE KÁROLY ogy anya ne lengjen iobé felettem 'evailom ! — bár őrölvel hajolva vagy én miden madarai kedvelek, kedvelem a, melynek kihullt a folla azt is, rn nek a hangja elveszett. De egy ninrat sohasem szerettem: vérengzőa barna keselyűt, hogy árnyse lengjen többé felettem Idulnám nyomát is mindenütt. Horváth Imre 945 ápril - 34 11 az ér telmi indokolás bizonyítja. A munkásosztállyal kapcsolatban a feleletek megoszlása: egységes 34 szerint (11,6%). (A legtöbbnél se indokolás, se szempont.) Nem egységesindokolás: pártmegoszlás, foglalkozási tagozódás, elhelyezkedés, érdek, s van egy különös felelet: „mindnyájan különböznek“, 75 esetben (25,7%). A munkásosztály kialakulásának történeti ténye az, amit a legkevesebben ismernek. Az ipari forradalmat, mint a munkás- I osztályt létrehozó főerőt csak kelvesen regisztrálják. (Holott még I azokat is a kialakulás helyes is- I méretének kategóriájába soroltuk, I akik pl. azt írták, hogy a gyár- I ipar fejlődésével jött létre a I munkásosztály.) Helyesen felelt50 (17.1%). Nagy általánosságo- I hát inkább elképzelésen, mint I valóságos ismereten alapuló fele- 1 letet adott 86 (29,5%). Hely tele- I nil felelt 30 (10.3%), (a legki- I rívóbb felelet: „kialakult már az I ókorban“), nem felelt 58 (19.9%), I „nem ismerem“-mel felelt 30 (10.3 százalék). Az élethez közelebb vitt okta- I tásra ezen a téren is óriási fel- adat vár. Miben látják az értelmiség hivatását ? Kiragadunk egy típus képvise- I lőt és ennek a gondolkodását mu- I tatjuk be. Feltörekvő kispolgári családból is származó lány. Az egész család ■ , életében érzik a társadalmi előre- Ü j törés izgalma. Testvérei mind ér- I telmiségi pályára mentek. Már pj-' polgárok és értelmiségiek akar- B . nak lenni! Ő maga így válaszol I , az egyik kérdésre : „Értelmiség a I * művelt ember, középosztály a vá- rosi polgárság.“ Ő maga lélek- j j tant szeretne tanulni. Környezete, életkörülménye s azok a szálak, s ‘ melyek a társadalomhoz kapcsol- | , ják, nagyon is meghatározzák vé- leményét: „Az értelmiség hivatá- I J sa értelmiségi fokra emelni a kö- széposztályt“. Különben most egyes felelete- ■ - ket ragadunk ki az értékítéletek, B I vélemények szubjektív kiindulási II pontjának ilusztrálására. Egy ta-Bl nítónak készülő fiú így felel :■ „nevelni, vezetni, irányítani a népet“. Egy másiknak — jómódú kisiparos családból származik — a középosztály fogalmával kapcsolatban már bizonyos hiányérzetei vannak és ezért szükségesnek látja felfogása indokolását: „Az értelmiség fejlessze a középosztályt szellemileg s ezáltal az egész nemzet művelődését szolgálja“. Azután ilyen feleletek következnek: „észszerű munkálkodás a boldogulás irányába vezeti a társadalmat“ ; „egyetértés megteremtése, hogy közös célért dolgozzon az emberiség“; „a faj fenntartása“; „a nép jólétének emelése“; „öszszekötő híd legyen a munkásság és parasztság között“; „keressen mindig új utakat, helyesebb módszereket stb.“ Egy szörnyű belső bizonytalanságban, szorongásban levő tanuló ezt válaszolta: „feleletet adni az élet minden kérdésére“.Hogy tükröződik mindez statisztikailag? 113 diák (38,8%) kimondottan szellemi feladatot szán az értelmiségnek. Ám milyen legyen ennek a szellemi feladatnak a természete ? „Szellemi szintemelés“, „nevelés“, „erkölcsi nevelés“, „kulturális felemelés“, stb. Furcsa viszont, hogy az értelmiség fogalmát csak igen kevesen — kb. 8-an —■ függetlenítették a diplomától és az iskolától. „Az értelmiség hivatása a vezetés“, — a legnagyobb rész kihangsúlyozza, hogy — „a nép érdekében“, 107 %szerint (36.7%). Kifejezetten a szolgálat, segítség, javítás a hivatása 27 diák szerint (9.2%). Állandó új tervek kidolgozásában látja 4, (1.3%), a középosztály vezetésében és felemelésében 8 (2.7%). Öten (1.7%) azt írták: „munkakör szerint különbözik“, 3 (1.3%), általános semmitmondó feleletet adott, nem felelt 14 (4.8 százalék). A háborús gazdálkodásból a bé- I ketermelésre való átmenet nem . I csupán azt jelenti, hogy az ipar I ezentúl nem a front, hanem a pol- Igári szükségletek céljaira fog I termelni, hanem számos súlyos I problémát vet fel: az elpusztított I és megsérült ipartelepek helyre- I állítása, a nyersanyagok, gépek I és alkatrészek beszerzése, a tőke-, I ellátás biztosítása, a termelendő I közszükségleti cikkek terén az elt fsőbbségi sorrend megállapítása, I a vasúti szállítás megszervezése, I a fegyverszüneti megállapodás- I ból folyó kötelezettségeinknek tel■ I iesítése ipari téren. — » . ly A béketermelésre való átmenet I . II kezdeti nehézségein a Groza-kor-»rmány a Szovjetunió messzemenő !I támogatásával segítette át ipar I runkat A Szovjetunió által viszelszaadott 15.000 vasuti kocsi, 1168 mozdony és a nagy keleti szomszádunk által szállított 1450 teher- I gépkocsi lehetővé tették, hogy az áruszállítás az országban megindulhasson. A nagyobb ipari központok és bányavidékek munká- I sainak élelmezését szovjet gabonából biztosítottuk mindmáig. A Nehéziparunk nyersanyagokban s pótolhatatlan támogatást kapott I a Szovjetuniótól: 18.000 tonna fel- , I kész acél gyártmányt, 43.000 ton-, I na kohókokszot stb. A szovjet-román ipari, keres- s kedelmi és szállítási társaságok: I Sovrombanc, Sovrompetrol, Sov-8 romlemn, Sovromtransport, Társ, R valamint a szovjettőke bekapcsolódása a román gazdasági életbez — a Resica-műveknél, a biztosító- társaságoknál, a volt német érdem i költségű Societatea Bancară Robi mână pénzintézetnél — új lendü Hletet adtak a vesztett háború sok , Irán legyengült román nemzetgazd -■ daságnak. A diákok bírálják a középfokú oktatást Minden kor öntörvényű. Kívülről nem lehet megközelíteni, csakis belülről, saját törvényei és saját életritmusa szerint. Ezen belül: rengeteg szín, árnyalat, vélemény különbség adódik. Ezt a tétel igazolja a középiskolai oktatás hiányosságaira adott felelet is. Mi ■ ! A román fonodák és textilgyárak kizárólag a szovjet támogatásnak tulajdoníthatják, hogy üzemben maradhattak. A Szovjetunió 20 ezer tonna nyerspamut szállítá-sára kötelezte magát az egy évvel ezelőtt aláírt szovjet-román, kereskedelmi szerződésben. Ensnek a mennyiségnek több, mint a felét a hazai ipar már fel is dolgozta. S ami nem kevésbbé fontos: a szovjet pamutot nem devi- szával vagy exporttal, hanem bér munkával kell csak megfizetnünk, vagyis a belföldi fogyasztásra szánt 20.000 tonna pamuton kívül további 20.000 tonnát veszünk át, amelyet feldolgozva visszaszállíjtunk a Szovjetnek. Nem kell mondanunk, hogy ezáltal is növekedett a román textilipar foglalkoztatása. A román fonodák a szovjetpamutot úgy vették át, hogy a vételhez szükséges kölcsönöket — összesen többmilliárd lej értékben —a szovjetérdekeltségű Societatea Bancară Română folyósította részükre. A Groza-kormány érdeme, hogy az újjáépítés és a béketermelésre való átmenet nagy művéhez sikerült megszereznie a Szovjetunió mondanak a számok? Nem felejt 23 (7,9%), illetéktelennek érzi magát 2 (0,68%), megelégedett 27 (9,2%). A megelégedettek nagyjából két iskola keretéből adódnak. Kisebb kifogása van (tankönyvek hiánya, egyes tanárok felületes felkészültsége, tananyag helytelen beosztása, fegyelmezetlenség, szemléletesség és rendszeresség hiánya) 108 tanulónak (37.1%). A súlyosabb kifogást emelők csoportjába tettük azokat, akik az oktatás rendszerével, a nevelés szellemével (tanár, tanuló viszonya) elégedetlenek. Ilyen van 80 (27.49%). A gyakori előfordulás miatt külön csoportba vettük azokat, akik nemcsak általánosságban kifogásolják az oktatást és a nevelés szellemét, hanem pontosan meg is indokolják elmarasztalásukat: több gyakorlatiságot, tanterv racionalizálást, életre nevelő iskolát követelnek. 46 (15,8%) világnézetet is vár az iskolától. „Egyoldalú az oktatás“*— mondják hárman (1,03%). Érzéseken alapuló, belső — meg nem fogalsegítőkészséget A Groza-kormány más téren is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az ipari termelés nehézségeit leküzdje. A romániai nehézipar helyzetét a vasúti szállítások megjavítása és a széntermelés fokozása előnyösen befolyásolta. A A Resica május havi termelési programma már 7600 tonna készáru — ennek egy része mezőgazdasági szerszám — előállításával számolt, ami erőteljes fejlődés tanújele. A Malaxa-üzemeket a vasút és az állam látja el megrendelésekkel. .A harmadik legnagyobb nehézipari vállalatunknál, a Titán Nadrág-Kalán műveknél nemrég tett látogatást a közellátási minisztérium szakbizottsága, annak megállapítása végett, hogy miképen lehetne ezt a vállalkozást szervesebben bekapcsolni a falvak mezőgazdasági szerszámokkal való ellátásába. A hazai gépipar - elsősorban a brassói I. A. R. repülőgépgyár - részére hosszú időre szóló foglalkoztatást jelent a mezőgazdasági traktorok belföldi előállítása. A földművelésügyi minisztérium és a gépgyárak között létrejött megállapodás 5000 traktor előállítására vonatkozik, 50 milliárd lej értékben. A fakitermelés és a faipar fellendítése terén már sok minden történt és jelentős fejlemények várhatók. A Sovromlemn szovjet-román faipari vállakozásban részt vesz a CAPS (állami erdőkincstár) mellett több erdélyi közbirtokosság is. A vállalt Programm végrehajtásával — melyhez az üzemi felszerelést a szovjet csoport szállítja — évek mulasztását pótolhatjuk. A földművelésügyi minisztérium emellett fokozza a CAPStevékenységét is. Ahol nagyobb kiterjedésű állami erdőbirtokok vannak, azokon a helyeken új nagy fafeldolgozó üzemeket állítanak fel, ezenkívül - bevált szovjet mintára — kisebb üzemeket állítanak fel mindenütt, ahol évente legalább 3000 tonna munkafát termelnek ki a kisebb kincstári erdőségekből. A gömbfatermelés eléggé erőteljes. A faipari vállalatok érdekvédelmi szerve, az Asifor most foglalkozik a termelés és feldolgozás tervszerűségével, valamint a Szovjetunióba irányuló gömbfaexport megszervezésének és finanszírozásának kérdésével. A műselyemipar nyersanyagellátásának megszervezése is kormányunk érdeme. A termelést olyképpen biztosítják, hogy a ternesti cellulozegyár látja el nyersanyaggal a Lupeni és az Arpretura, műselyemfonódákat, amelyek a fonalat a feldolgozó gyáraknak adják tovább. A közellátásügyi minisztérium gondoskodik arról, hogy a gyárak kvótájukhoz hozzájussanak. A minisztérium május hónapra az uazott — elégedetlenséget érezt (0,68%). Természetesen általános képet az iskolai nevelés hiányosságáról csak az ítéletek öszszege adhat, hiszen nyilvánvaló, hogy minden diák a saját maga iskolájáról írt. Az erre a kérdésre adott feleletek ugyancsak a hangulatok, érzelmek hullámjátékát mutatják. Érzik, hogy az életet, a társadalmat valahogyan más törvényszerűséggel irányítják, amiben nem járatosak, kisebbrendűségi érzésünk van és ettől menekülni akarnak. Robbanásszerűen, nagy agresszivitással vetik tehát papírra: „kerüljön az iskola közelebb az élethez“. „Legyen több gyakorlatiasság!“ „Adjon teljes egységes képet és képezzen ki szakszerinti“Kereskedelmiben a művészettörténet és lélektan tanításának a bevezetését kérik egyesek. A gimnáziumban több gyakorlatiasságot követelnek). * És még egy általános panasz. A magyar irodalmat úgy — ahogy megismerik, de nincs világirodalom tanítás! A követelő hanAmot.-hoz (műselyemgyárak szövetsége) tartozó gyáraknak 20.000, a cérnagyáraknak pedig 4.000 kg. műselyemfonalat utalt ki. A készáru szétosztása is a minisztérium kiutalása alapján történik, hogy a beszerző szervek ellátását is biztosítsák. A szappanipar is a kormánytól várja nyersanyagnehézségeinek megoldását. Eddig ezek a gyárak kielégítően voltak foglalkoztatva, mert 480 vagon szappant szállítottak a fegyverszüneti szerződés keretében és további 86 vagon mosó- és pipereszappant szállítottak belföldi szükségletre. Most a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy mosószódát ad cserébe azoknak a falusi háztartásoknak, amelyek hajlandók növényi és állati zsiradékot juttatni a szappangyárak részére. A kormánynak a falvak villanyosítására kidolgozott programmja élénken foglalkoztatja a szakmabeli iparvállalatokat. A szebeni SETA, amelynek Délerdély elektorifikálására van koncessziója, bejelentette a belügyminisztériumnak, hogy öt év alatt 55 községet, (Szeben, Fogaras, Kis- és Nagyküküllő és Hunyad megyékben), fog villanyárammal ellátni. Az ipari termelés finanszírozásának gondját is nagyobbrészt az állam vállalta magára. A legtöbb és összegszerűen is a legjelentősebb termelési kötésüket az állami vezetés alatt álló CEC (postatakarék- és csekkpénztár) és a CAFA (Casa de Finanţare şi Amortizare) továbbá a szovjet érdekeltségű Societatea Bancară Română bocsátják az ipar rendelkezésére. Az utóbbi hetek alatt a következő kölcsönműveleteket jegyeztük fel anélkül, hogy a teljességre igényt tartanánk. .A Földgáztársaság 29 milliárd lej kölcsönit vesz' fel , az A'-tól csőhálózati munkálatokra. Az igénylést a minisztertanács véleményezte. A CEC-től vettek fel kölcsönöket: Astra vagongyár 2 milliárd, Titan-Nadrág-Kalán-művek 1200 millió, Malaxa 2 milliárd, Resica másfélmilliárd, Zern esti cellulozégyár 400 millió lej. A Kiskapus-Kudzsiri vasműveknk a CAFA folyósított 870 millió, az Adesgo harisnyagyárnak a Sovrombanc 500 millió lej kölcsönt. A nagy bukaresti pénzintézetek: Banca Românească, Banca de Credit Român, Albina, Romcomit (Olasz-Rolhán Kereskedelmi Bank), Banca de Scont al României. Chrispoveloni legtöbbször konzorciumot formálva, folyósítanak nagyobb ipari kölcsönöket. Ezekben a konzorciumokban részt vesznek az állami érdekeltségű hitelszervek, az Intri Hitelintézet, a CEC és a CAFA is. Végeredménybena kormány minden támogatást megadott és megad az újjáépítés és az ipari fejlesztés számára. I Röszler Viktor 111 «- »—agok ebben a vonatkozásban szokatlanul erélyesek. Vagy: legyen az iskola élményszem! Foglalkozzon társadalmi élettel. „Nem foglalkozik elég bőven azal a kérdéssel, hogyan illeszkedik bele a tanult ember a közösség életébe ?“ Az egyik nem tudja, hogy mi a magyar?“ ! Majdnem kivétel nélkül tapasztalható az egységesörekvés arra, hogy az embert szelemi és gyakorlati emberré nelljék. Hogy ebből a belső nyugtalúságát, elégedetlenségét okozó pobléma tömkelegéből mit és hogy® lehet megoldani, az már a szakemberek munkakörébe tartozik. De vannak többé-késbbé általános bajok az iskolák s keretén belül is, amelyeken túl könnyebben lehet segíteni. Itt most nem azokról beszélünk, akik fölöslegesnek tartják az érettségi és — saját szavaikkal élve —lantiszociá- ■. lisnak minősítik azt, hí y más városokba kell menniök sz tetemes pénzösszegbe kerül. 1 g azokról sem, akik úgy érzik, gykorlát ; izott a te az iskolában, sok a nyolc év, a végén csak a padokba enyszerül, bár mindkettő igenigen komoan veendő kérdés. Hajiem egy Irmadikról: a tanár és a diák vissigáról. Kettőnél szeretett szőr-szóra eg a megfogalmatás: u ralkodó a hagyomány s a szimitia“. Ezen valahogy4 tétlen illegiteni kell. És miután ■, írók kásának tárgyalásakor statisztikáig is láttuk, milyen agy a szépé az iskolákban taní- t attaknak, s mennyire a tanár subjektiv alló ereje kelti fel a figelmet s amely szak iránt, sokkor egész életre, nem állapíthatnk megírást, mint azt, hogy a már és a fák kerüljön — a meglelő kereken belüli— minél kötlebb egyáshoz s ez a viszony mindenképp bensőségesebbé válna! Sajnos e problémák tömkelegén jak végi száguldottunk s még ,y is hiákosan. Az anyag részlets feldolgzása mindenesetre jóul teljeset és szakszerűbb lesz. PÁLL ÁRPÁD Hogyan tér át Románia ipari termelése és hitelélete a háborús gazdálkodásról a békegazdálkodásra ?