Utunk, 1971 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1971-01-29 / 5. szám

Ki hitte volna... ■ hogy Molnos Lajos szerint Magyari Lajos azért érdemel dicséretet, mert „nem Körösi Csornát azonosította magával, hanem ő nőtte át magát Csorna Sándorrá!" ■ hogy Tömöry Péter szerint „azért szép” Páskándi Géza Megy egy ember című verse, mert „a versben foglalt gondo­latok és érzések vajúdó lelkiál­lapotok­, átalakulásban lévő közérzet talajából nőnek ki az őszinteségre fogott vizsgálódás folytán." ■ amit dr. Szikszay Jenő érde­mes tanár állít, hogy az a Kaffka Margit, aki „eleinte engedett az újdonság csábításának" s „a szabados életet, légkört, moz­gást kezdetben nemcsak igenli, hanem éli is”. 1917-es házassá­gával „mélyre ereszti gyökerét a családi élet talajába .. Ki hitte volna... ­­ORSZÁG 0 A marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata Jovan Szteria Popovics szerb író Fül­lentő és hazug című komédiáját próbálja, Ra­­doszlav Lazicsnak, a Szabadkai Népszínház mű­vészeti igazgatójának rendezésében. Az előadás jelmezeit és kísérőzenéjét szintén jugoszláv vendégművész, Radmila Radojevics és Milan Asics szignálja. A színház magyar tagozata ja­nuár 15-én mutatta be Oscar Wilde Lady Win­­dermere legyezője című színjátékát. Az elő­adást Anatol Constantin rendezte, díszletterve­ző Peneș Romulus, a főszereplők Lohinszky Lo­­ránd, Farkas Ibolya, Mende Gabi, Bányai Má­ria, Bács Ferenc, Tamás Ferenc és Gyarmati István.­­ A România literară január 21-i száma ér­dekes részleteket közöl Valter Roman Spanyol ég alatt című feljegyzéseiből. Különösen az a fejezet érdekes, amelyben a Zalka Mátéhoz uta­zó Ludvvig Renn és Walter Roman 1936-ban, a tűz alatt álló madridi Florida szállodában fel­keresi Ernest Hemingwayt. A beszélgetés folya­mán Hemingway érdekes megjegyzéseket tesz Panait Istrati tévelygései kapcsán.­­ Az Igazság január 16-i számában Benkő Samu, Fey László, Máthé Jakab, Szigeti József, Tóth Sándor és Zsakó János, a kolozsvári sza­badegyetem magyar előadássorozatainak igaz­gatói és tanulmányi igazgatói nyilatkoznak a Szabadegyetem munkájáról s a magyar előadás­­sorozatok sajátos kérdéseiről. " Nyáron lesz 200 éve, hogy Resicán be­gyújtották az első kohókat. Erre az évfordulóra írta meg Mihail Davidoglu Tűzerőd című, egy irodalmi pillanatra oly jellemző drámájának a folytatásaként Ochii dragi ai bunicului című új színművét, amelynek bemutatója természe­­tesen Resicán lesz, tavasz legelején. A rende­ző, Eugen Vancea is resicai, vendégként pedig Liviu Ciulei (mint díszlettervező) s a színész To­m­a Dimitriu vesz részt az előadás megalkotásá­ban. • Ödön von Horváthnak, az osztrák dráma­­írás népszerűségéből mit sem vesztő tegnapi klasszikusának először mutatják be egyik szín­művét Romániában. A Bulandra Színházban N. A. Toscani rendező készíti elő a Geschichte aus dem Wiener Wald előadását, amelynek cí­me a román plakátokon Povestiri din Pădurea vieneză lesz. • Nicolae Breban regényíró, a România lite­rară főszerkesztője befejezte első filmjének for­gatását, amelyet nemcsak „megírt“, hanem meg is „látott“, azaz rendezett is. A film címe: Zöld dombok között.­­ Karácsony János, életművének legértéke­sebb, gyergyói tájakat megörökítő festményeit ajándékozta a gyergyószentmiklósi Múzeum­nak, amely külön teremben állítja ki Kará­csony János képeit. 0 A Tribuna megkezdte a kolozsvári Babeş- Bolyai Egyetem Afrika-expedíciójának útjáról szóló beszámolók közlését. A beszámolókat Li­viu Ungureanu szignálja. 0 A România literară január 21-i száma Mé­­liusz József tíz versét közli a lap első és teljes 11. oldalán, Virgil Teodorescu tolmácsolásában.­­ Az Eminescu Könyvkiadó jelenteti meg Király László Ballada a fáradt asszonyokról cí­mű kötetét, a romániai magyar könyvpiac első újdonságát februárban. J. F. — Petrilla: „Vajon mentem valamit előbbre, vagy mind egy helyben topogva után­zom önmagam?“ — Amikor önmagát utánozza és a világot, csak jót ír. Gyöngébbet akkor, amikor a Verset utánozza. Vagyis: amikor a lí­rai szépbe egyfajta titokzatos bonyolultságot képzel és ki is próbálja fejezni, marad a bonyo­lultság és elmarad a líra: „Szemhéjadra ken­ném / az álom / vazelin színeit, / s már nem látnád, / mint tör rám / fehér bénaság / sorsom / vérmes­ porcelán / serlegében.“ Sokkal merészebb, tisztább, igazabb ugyanebből a versből: „Lassan megnyugodnék / — ma két napot éltem — / hajad se tépte még szét / a sarok. / Testemhez simulva / ezüsthideg pat­kó, / lényedből parányi amulett." És íme, a Szeged­en kalácsaink első szakasza: „A délben vöröshajú ősz/ még találkozom velem, / petró­leum-ízű kekszem / rágtam, / morzsái hull­tak / tenyerembe, / mint bálványszürke élted / percei." A nyolc sorból mindössze egy jelző, a „petróleum-ízű“ költészet, a többi megverselés, gyakorlás, nem más, sajnos. A folytatása már nem: „Most üres konzervdobozokban / lapul az ősz / üveg az ég, / találgatom léted / a reklá­moktól tépázott / falak között." Ön mélyen ér­ző, lírai alkat, kibontakozóban. Akármilyen ta­nácsot adnék, a saját útját fogja követni, akár­mennyire rossz-téves irányba mutathat esetleg valamilyen szerkesztői észrevétel, előbb-utóbb megtalálja a helyeset. Ha ereje, kedve lesz ezentúl is a kereséshez. O. O. — Székelyudvarhely; D. Z. — Szászcsá­­vás; O. A. — Szinérváralja; K. T. A. — Nagy­várad; V. J. — Szamosújvár; P. R. és Z. I. — Marosvásárhely; K. E. — Lugos. A versek isko­lai és iskolás próbálkozások, sok üdeség, báj és naivitás jellemzi őket, de egészükben túlságosan is jelentéktelenek vagy éppen utánzatok. Több­ször írtunk már erről, mert kezdő, középis­kolás verselőknél gyakori. Ilyenkor azokat a szakaszokat keressük, melyek kiemelkednek az átlagból, túlmutatnak az életkori határozókon. Csak összehasonlításként, tehát csupán azért, hogy önképzőköri kísérletezők számára még világosabb legyen a különbség, közöljük itt alant először a rossz példát: „Egyszerű és név­telen vagyok, / Pedig nagy a vágyam és a gon­dolatom, / de úgy tűnik el népem között, / mint homokszem a többi között." És természe­tesen a jó példa is álljon itt, biztatásul: „Ezen a födlön most esik az eső. / Petyhüdt pillájú ablakok szívják a nedvet, / az éjjel párolog, / mint büntető kalapács, / zuhannak mondatok ázott tetőkre, / bűnbánó párában ázik lábatok / — várjuk a reggelt — / kávé az agyunkban —“. A nedvszívó és ugyanakkor „petyhüdt pillájú ablakok“ kissé furcsán hatnak, de a szakasz víziója hiteles és éles, ami nem kis eredmény. H. P. K. — Nagyvárad: „Csak röviden sze­retnék bemutatkozni. SS éves vagyok és kb. 10 éve írogatok verseket. Annyira kritikán aluli­nak tartom őket, hogy nem mertem soha szak­értő kezébe adni. Szeretnék azonban bizonyos­ságot szerezni: van-e tehetségem vagy sem?" őszinteségre őszinteséggel válaszolunk: sajnos, nincs tehetsége. Erre egyetlen bizonyíték maga a vers:­­"Látod, eljöttem ide, hol annyiszor vár­talak,­­ hogy gondolatban beszélgessek veled egy kicsit, / míg várlak, az eső arcomról lemos­sa könnyeim ...“ stb. * Sz. 1." — Déva, S. F. — Mér­a: „Tudom, hogy igen régi stílusban írt kis mesém több he­lyen sántít, és verselés szempontjából is man­kóra szorul. Mégis kérek önöktől néhány per­cet, hogy megtudhassam, vegyem-e kezembe ezentúl is a tollat?“ — „Én már írtam vagy 35 verset, közöttük van egy 37 szakaszos is, melyben megírtam egy meghalt fiú történetét." — Régi és új történeteket verselnek meg, szed­nek rímbe, és meséik valódiságához kétség nem fér. Művészi megoldásuk azonban esetleges és kezdetleges, így hát, ha nem is beszéljük le önöket a további írásról, nem is áltatjuk azzal, hogy határozott készséggel, adottsággal rendel­keznek. Inkább családi körbe, emlékfüzetbe va­ló az, amit papírra vetnek, emlékként és em­lékeztetőül olvashatják föl jó ismerőseiknek, barátaiknak. Cs. S. — Marosvásárhely: „Remegő erdő / bar­­kás tópart / zöldellő mező / hullna / rengő-rin­­gó csendbe / ha vágyaim parázs-csatája / de­rengene benne..." — Na és akkor bumm! — mondhatná erre a divatos vagán­­nyelv. Ne hi­báztasson érte. Ennyire semmitmondó sorokat nem szabad írni még a Levélváltás címére sem, hiszen mi nem vétettünk ön ellen semmit. T. A. — Csíkszentmárton, G. G. — Nagybá­nya: „1948 őszén születtem, és legkedveltebb évszakomnak is az őszt vallom. Érettségiztem, de felvételi vizsgáim eddig nem sikerültek. Ennek ellenére rendkívül optimistának tartom magamat. Továbbra is készülök és közben iro­dalommal vigasztalom magamat." — „Kérném szépen a véleményüket az alábbiakkal kapcso­latban: Óriás hegyek, / Magas csúcsok, / Só­­várgó tekintettel / Nézett fel reátok az em­ber, / Aztán lassan mászni kezdett. / Mikor a legmagasabbat is megmászta, / Maradt feje felett a határtalan, / S kérdő tekintettel nézett szét: / De most hova / Aztán újból mászni kezdett." — És néhány sor az őszi lombhulla­­tásról is: „A nyár elbámul, / szépségét hord­ják duzzadt patakok. / Töpreng önmagán, va­jon mit tegyen, felsóhajt titkon. / — én most meghalok." — A helyzet reménytelen. MÁRKI ZOLTÁN Giuseppe Verdi Hetven éve, 1901. január 27-én temették el az operairo­dalom egyik világhírű alakját. Művei közül rejtvényünkben kilenc operájának a címe ta­lálható a vízszintes 1., 41., 49., 50., 93., valamint a függőleges 14., 48. és 65. sorokban. VÍZSZINTES: 9. Nápolyi eredetű mester, akitől Verdi elsajátítja az olasz opera ha­gyományait. 15. Kalkowska len­gyel drámaírónő személyneve. 16. Agavéfaj rostjaiból készült kötéláru. 17. AT. 18. Híres ma­gyar költő. 19. Fordítva: er­jesztett szőlőlé. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Nagy Sán­dor. 23. Nyári hőmérséklet. 25. Emelőszerkezet. 26. Őszi hónap román rövidítése. 27. Skála­­ning. 28. Királylány az Aidá­ban. 30. VAB. 31. Napisten. 32. Volt, félmúltban. 33. Argon. 34. Cigányasszony 3­­4- függő­legesben. 35. Méhek, románul. 37. ... Hoffmann, romantikus német költő. 38. Határrag. 40. Korlátolt felelősségű társaság angol rövidítése. 45. Tojás, németül. 47. Én, románul. 53. Rövidítés zeneműveken. 55. Rangjelző. 57. ...pasa (1830— 1895), Egyiptom alkirálya, az ő megbízására komponálta Verdi az Aidát. 59. NRO. 61. Juhok, románul. 63. Parány. 64. Angol város Liverpool kö­zelében. 66. Gróf és grófnő a 93. vízszintesben. 69. Alumíni­um. 70. Híres bariton szerep a függőleges 14-ben. 71. VA. 72. Amerika kezdete! 75. Néma este. 76. Takarmánygabona. 77. Kétszer is sír! 78. Román szár­mazású olasz operaénekesnő (Virginia). 80. Kálium és urá­nium. 81. Lánynév. 83. NDO. 84. Háromhúros, ívelt vonóval megszólaltatott hegedűfajta a középkori Európában. 87. Francia arany. 88. A vízszintes 93. címszereplőjének lánya. 90. Tovatűnő idő. 92. Verdit tanító professzor testvérpár. FÜGGŐLEGES: 1. Nőszerep a függőleges 14-ben, Manrico szerelme. 2. Hízó lakja. 3. ...culpa, az én vétkem. 4. Ra­gadozó állat. 5. Blandiana ro­mán költőnő személyneve. 6. Verdi szülőfaluja. 7. Száraz, fanyar ízű, angolul. 8. OA. 9. Katafalknál tartott halotti kö­nyörgés. 10. Régi római pénz. 11. Magyarországi város a Du­na-kanyarban. 12. Római negy­venkilenc. 13. Zenei kifejezés (elbeszélő modorban). 16. A függőleges 65. szövegkönyvíró­ja. 19. Híres bariton szerep az Álarcosbálban. 20. Francia impresszionista zeneszerző (1875—1937). 22. Itt volt a be­mutatója 1887. február 5-én a vízszintes 49-nek. 23. Millimé­ter. 24. Kis Gizella! 27. Olasz férfinév. 28. Azonos magán­hangzók. 29. SLT. 32. Magával ragadta. 36. Bot betűt keverve. 39. Apa és fia neve a Travia­­tában. 42. Két római ötvenes. 43. Quickly asszony hangja a Falstaffban. 44. ...hal, béka­poronty. 46. A legrégibb latin nyelvű bibliafordítás. 51. Mu­tatószó. 52. B .. .o. a Falstaff szövegírója. 54. Bemutató elő­adása. 56. Olaszországi város, ahol a nagy zeneköltő hetven évvel ezelőtt meghalt. 58. Pa­ripák. 60. Verdi „életeleme". 62. A függőleges 1. barátnője. 63. Észak-amerikai állam.­ 64. Helység, ahol Verdi már rend­szeres oktatásban részesül. 67. Fájdalmas sóhaj. 68. Ósdi, di­vatjamúlt. 70. Kínai hosszmér­ték. 74. Nikkel. 79. ... kupa. 82. Személyre vonatkozó kérdőszó. 84. Futballista igéje. 85. Be­lőle. 86. Tengeri emlős. 88. Germánium. 89. LT. 90. Fia. 91. Részvénytársaság. (Készítette: Rámay Tibor) A 3. számban megjelent, Lotz Károly című rejtvény megfejtése: Vihar a pusztán, Ámor és Psyche, Álom, Fürdő nők, Vénusz, Lovak a Tiszá­ban, Múzsa, Ménes. Utunkszéli szobraink Hernyák József Állítja Benczédi Sándor VILÁG • Az 1971-es Herder-díjak kitüntetettjei: Za­­haria Stancu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság írószövetségének elnöke, Jiri Ko­­lar költő és festő (Csehszlovákia), Blazse Ko­­nyeszki, a Macedón Akadémia elnöke, dr. Ge­­orgios A. Megas görög akadémikus, Kazimierz Michalowski, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, Michael Szokolovszkoi bolgár építész és Szabolcsi Bence akadémikus, a budapesti Bar­tók Múzeum igazgatója.­­ Budapesti színházak bemutatói az új esz­tendőben: A Nemzeti Színház Csehov Ivanov­­ját mutatja be Marton Endre rendezésében, ezt követően pedig Shakespeare Rómeó és Jú­­liá­ tát Major Tamás rendezésében (Rómeó: Sztankay István, Júlia: Törőcsik Mari, Lőrinc barát: Sinkovits Imre, a dajka: Horváth Teri, Mercutio: Iglódi István). A Vígszínház O’Neill Eljő a jeges című drámáját próbálja, Horvai István vezetésével, majd Ödön von Horváth Mesék a bécsi erdőből című színművét állítja színpadra Kapás Dezső. Németh László első színpadi művét, az 1931-es Bodnárné-t Ádám Ottó rendezi a Madách Színházban (a címsze­repben Kiss Manyival). Az Irodalmi Színpadon mutatják be, Léner Péter rendezésében, Georg Büchner Woyzec­e-jét s a Leonce és Léná­t. Ő 400 oldalas különszámot adott ki megje­lenésének tizedik évfordulóján a Casa de las Américas című kubai folyóirat, amelyben a tíz évfolyam legjelentősebb írásait közli újra a szerkesztőség. A munkatársak között van töb­bek között Nicolas Guillén, Alejo Carpentier, Julio Cortazar, Mario Benedetti, Octavio Paz, Carlos Fuentes, Blas de Otero és Gabriel Gar­cia Marquez is.­­ Július 24. és augusztus 27. között rendezik meg idén Bayreuthban a Wagner művészetének szentelt ünnepi játékokat. A Lohengrin-t Silvio Varviso vezényli és Wolfgang Wagner rendezi. Ugyanő rendezi és Eugen Jochum vezényli a Parsifal-t. A Bolygó hollandi-t Kari Böhm és Hans Wallat felváltva vezényli. Végül­ a teljes Ring-et Wolfgang Wagner állítja színpadra, és Horst Stein vezényli , mint a múlt évben. 0 A budapesti Nagyivilág januári számában Kabdebó Loránd recenzálja Méliusz József Az új hagyományért című esszégyűjteményét. A folyóiratnak ebben a számában olvasható kü­lönben Ödön von Horváth Mesék a bécsi erdő­ből című drámája, Mészöly Dezső fordításában. 0 A Művészet 1970-es 10. számában Péterffy Ida ír Fametszetek egy virágének gyűjtemény­ben címmel Gy. Szabó Bélának a Haja, haja virágom című kötethez készített metszeteiről. 0 Nyolcvanadik születésnapja után néhány héttel Agatha Christie megkapta a Brit Biro­dalmi Rend Hölgye címet. Nyolcvan detektív­­regénnyel a háta mögött Agatha Christie tehát már nemcsak a világ legolvasottabb, de leg­előkelőbb detektívregényírója is.­­ A győri Kisfaludy Színház hamarosan be­­mutatja Racine Bérénice-ét Vas István fordítá­­sában, Egri István rendezésében. Az előadás szenzációja: díszleteit Victor Vasarely tervezi. 0 Január 6-án mutatták be a londoni Little Theaterben Ion Baieau Kísértet szelídítő című színművét, Jonathan Gully rendezésében. 0 Az Élet és Irodalom január 9-i számába Vasy Géza recenzálja Kántor Lajos Alapozás című kötetét. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség címe: Cluj, str. 6 Martie nr. 3. Telefon: 1-24-20 I. P. Cluj, 2631 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: LÉTAY LAJOS (főszerkesztő), SZILÁGYI ISTVÁN (főszerkesztő­helyettes), BODOR PÁL, HORNYÁK JÓZSEF, MAROSI PÉTER, MIKÓ ERVIN (szerkesztőségi titkár), NAGY ISTVÁN, SZABÓ GYULA, SZŐCS ISTVÁN

Next