Utunk, 1974 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1974-08-23 / 34. szám

MARGÓ A munkásmozgalom törté­nete valószínűleg az emberiség történetének egyik legdráma­ibb fejezete. Soha, egyetlen osztálynak sem volt ennyire tudatos politikai tevékenysége, soha nem volt a hatalom prob­lematikája annyira egyete­mes, mint az újkori történe­lem e másfél századában. A szocialista szervezetek — kü­lönböző utakon-módokon, a türelmes reformizmustól a tü­relmetlen anarcho-szindikaliz­­musig — megpróbálkoztak a lehetetlennel, az eddigi társa­dalmaktól gyökeresen eltérő típusú emberi együttélési for­mák megteremtésével. Jól tud­juk, hogy ezek a törekvések rengeteg áldozatot követeltek, s a harc során sok ezren ér­demelték ki a mártírok ko­szorúját. Paradox, de a tör­ténelemben nem szokatlan mó­don a megigazuláshoz és a va­lódi élethez a szenvedés (és halál) stációin keresztül veze­tett az út. A kínokban el­nyert nemesség korunk egyik sajátossága, ebben a század­ban a tiszta szívű vitézeket mocskos börtönökben ütik lo­vaggá. A kitűnő „Testamentum“ so­rozatban jelent meg SZABÓ ÁRPÁD írásainak kis gyűj­teménye, az ÜZENET A MÁ­NAK (Politikai Könyvkiadó). Szabó Árpád, mint azt egyre többen tudják, a Magyar Párt ellenzékében működött Temes­­várott, kommunista újságíró volt, az Erdélyi Magyar Szó című népfronti szándékú szél­sőbaloldali lapot szerkesztet­te Kolozsvárt. 1940-ben a Bán­ságban szervezte a MADOSZ-t. 1943-ban a sziguranca elfogta, halálra kínozták. (Az életraj­zi adatokat Jordáky Lajos e­­lőszavából merítettem.) Írásai világosan mutatják a 30-as é­­vek mozgalmának erényeit és hibáit. Az a világos fejű új­ságíró, aki olyan ma is elgon­dolkoztató higgadtsággal látja a csángó­ kérdés társadalmi és politikai hátterét, alig veszi észre a szövetségesét a szórvá­nyokat kutató, a Szakadátot író Vámszer Gézában, pedig értékeli eredményeit. Szabó Árpád újságcikkeinek legfőbb sajátossága: szerzőjüket, ezt a józan embert nem lehet be­csapni. Különös hangsúllyal emeli ki a gazdasági és mű­szaki középfokú oktatás, a közművelődés bővebb struk­túrájának központi szerepét a nemzetiségi életben. _ . A MUNKÁSMOZGALOM­­TÖRTÉNETI LEXIKON (Kos­suth), amelyet mostanában le­hetett kapni könyvesboltja­inkban, ábécésorrendben mu­tatja be a modern történelem egyik oldalát: embereket, pár­tokat, eseményeket. Forradal­mak, győzelmek, s az eljö­vendő Kánaánért ontott ren­geteg vér. Lapozzunk bele ta­lálomra a könyvbe: Knurr Paine Kovács Anna:... a Ges­tapo elhurcolta, Kocsis János: koholt vádak... a fogságban meghalt, Koltói Anna:... fa­siszta terroristák agyonlőtték, Eugen Levine:... halálra ítél­ték és kivégezték, Ottar Lie ... a náci megszállók letartóztat­ták és meggyilkolták, Moha­med Lukman:... a kom­-elle­­nes terrorhadjárat áldozata, Rosa Luxemburg: ... elhurcol­ták és bestiálisan meggyilkol­ták, Carlos Marighella:... tűzharcban megölték, Sima Markovic:... törvénysértő pe­res eljárás áldozata lett, Gia­­como Matteotti:... meggyilkol­ták, Marcell Nowotko:... len­gyel ellenforradalmárok meg­gyilkolták, Őry Károly:... ko­holt vádak... a fogságban meghalt, Ilie Pintilie: ... a dof­­tanai börtönben földrengés ál­dozata lett..., Ivo-Lola-Ribar: ... hősi halált halt az antifa­siszta népfelszabadító háború­ban, Jan Rudzutak: ... áldoza­ta lett ... rehabilitálták, Char­les Emil Ruthenberg:... bör­tönben halt meg ..., Ahmed el Seikh Safi:... hamis vádjá­val kivégezték ... Emlékezzünk és gondolkoz­zunk. T. G. M. LEVÉLVÁLTÁS Kedves Levelező Társaink! Sokat élcelődtünk e hasábokon az önök ro­vására az évek során, és alkalomadtán önök sem maradtak adósak a válasszal. Bírálták is rovatunkat éppen eleget; akadt, aki egyene­sen szado-mazochizmust kiáltott. A magunk lelki beállítottságáról, elmebeli állapotáról ter­mészetesen nem a mi dolgunk nyilatkozni, azt azonban nem hisszük, hogy a szado-mazochiz­­mus egyre inkább elharapózott volna olvasó­ink körében, afféle népbetegséggé vált volna az utóbbi időben. Ugyanis élcelődés ide, élce­lődés oda: a rovathoz beérkező levélmennyiség nem csappant meg. Sőt, inkább úgy tűnik, hogy — átmeneti ingadozásokat leszámítva — nőttön nő az írással próbálkozók száma. Ennek mi csak örvendhetünk, hiszen a növekvő irodalmi érdeklődés jelét látjuk benne — aki ír, az­az rendszerint olvas is. A Levélváltás — akár­milyen éles hangot üt is meg — nem a kí­sérletező kedvet kívánja kiirtani, hanem a kóros becsvágyat, a kép- és fogalomzavart, a pongyolaságot, a helyesírási hibát. Ezután sem keltünk hiú ábrándokat senkiben sem. El kell ismernünk azonban, hogy ritkán adtunk közre buzdításként olyan írásokat, amelyek bi­zonyos reményekre jogosítanak, mentségünkre szolgáljon a helyszűke. Az alábbiakban tör­­lesztünk valami adósságunkból. K. J. A. És a könyvesszekrény (Azt hiszem ennyi az egész) Maradt: — Az ágy — A szekrény — Az asztal — Két szék Meg a gyermek FARKAS ELEK HOLDNAK, NAPNAK Holdnak udvarában. Napnak udvarában. Meggyfa virágában Titkos menyasszonyom Fehér virágokból kúszott fel az égre. És az ég csurgatja Édes nyálát Titkos menyasszonyom Ajkán. Oltsátok be a virágot Fehér virágokkal Holdnak udvarában. Napnak udvarában. TABAJDI ANNA ELEMEK — Az íróasztal — A befejezetlen rajz — Két hamuzó — Néhány ceruza — A falon a kép PANDULA DEZSŐ CSODASZARVAS ÉNEK Vágtassunk kettesben csodaszarvas szélben villámcstíkolta fa gyökérálmot éljen gyökérálmot éljen szárba szökkent vágyunk szónál többet kérjen immár hallgatásunk immár hallgatásunk váltsa regös­ének dúdolja szerelmünk csodaszarvas szélnek SIMONFI ISTVÁN KIÁLTÁS ha fecskének érzed magad légy enyém a fiúk parittyásán várják a tavaszt légy enyém mikor az égő nappal piros arcán kötéltáncosnak érzi magát a végtelen miközben hátamon billeg KOLCSA­R ISTVÁN HA ELVITTE VOLNA Fagyos koronák váza melegít. Az újság apróhirdetése elveszett. Mindenki homálya tisztává képül. Év nélkül, Név nélkül Barangol a mosoly. Ködnek árnyéka a mi emlékünk. Elveszett képünk valakiket felébresztene. Ha elvitte volna a víz. A Respublika ünnepén Majtényi Erik verséből idé­zünk a vízszintes 1., függőle­ges 17., vízszintes 51. és a függőleges 68. sorban. VÍZSZINTES: 17. Japán ki­kötőváros a Tsugaru-tenger­­szoros északi részén. 18. Jég­ár. 19. Előfizetett. 21. Miklós páros betűi. 22. Kortyoló. 23. Romváros Iránban, az ókori Mezopotámia fontos kulturá­lis emléke. 24. ........ földi, az alumíniumgyártás alapanyaga. 26. Ősi mértékegység. 27. Ha­mis. 29. Sporteszköz. 30. In­­cselkedően pajkos. 32. Tollfor­gató. 33. Észak-Atlanti Szövet­ség. 35. Hosszanti repedés, széjjelválás. 37. Nem egészen fás! 40. Kilométer. 41. Régi római pénz. 42. Szervezeti e­­gyed. 43. Könnyeit hullató. 44. Nem rendelkezik megfelelő ismerettel, gyakorlattal (két szó). 47. Ciprusi Demokrati­kus Ifjúsági Egységszervezet betűjele. 48. Vészjel. 49. Álló­víz. 50. Vége vége! 55. Kettős mássalhangzó. 56. A borítóa­nyagot leveszi. 57. Férfinév. 58. Rostnövény. 59. Egy Maros menti községben. 60. Négyszáz­ötven római számmal. 61. Kö­zepén viszi! 62. Győz. 65. Kén és argon. 66. Hízót vág. 68. Vak betűt keverve. 69. Fában élő, rendkívül kártékony bo­gár. 71. Az első, rugóval mű­ködő óra német feltalálója. 73. Laboratóriumi vagy ipari berendezések azon részét, a­­melyekben az átalakulás (ké­miai folyamat, atommaghasa­dás) végbemegy. 76. Egyre bá­gyadtabbá tesz. FÜGGŐLEGES. 2. Lócseme­ge. 3. Az átlagosnál jobb ér­telmi képességű. 4. Festmé­nyen sajátos árnyalatok. 5. I­­lyen hiba a tévében, rádióban van. 6. Becézett Lajos. 7. A­­zon a helyen. 8. A szobába. 9. Az Utunk alapító főszerkesz­tőjének betűjele. 10. Török név. 11. Kortárs magyar köl­tő. 12. Mesterember. 13. Sport Club. 14. Forgatmány. 15. Bolgár pénzegység. 16. Mun­­kácsy-díjas festőművész. 20. Az, amit a statisztikai hivatal közread. 24. Cukrászipari mű­velet. 25. 1600 kilométer hosz­­szú sziget az Indiai-óceánban. 26. Az... leány: Gaby Morlay filmje. 28. Erőd, lendületed csökken. 30. Német nevelő. 31. Vas megyei község, az Árpád­kori építészet egyik legjelen­tősebb műemlékéről is neve­zetes. 34. Vattadugasz. 35. Bi­zakodnak. 36. Parkosított köz­tér. 37. Ideiglenesen összeölte­­ni. 38. A hét vezér egyike. 39. Rogers amerikai filmszínész­­nő személyneve. 44. Larisza Lepityko szovjet rendezőnő 1972-ben készült filmje. 45. ..., akinek fehér a lelke: Hu­go Del Carril-film címe. 46. .. . plus ultra. 52. Karbid fe­le! 53. A sertés hímje. 54. Könyvborító. 58. Hirtelen moz­dulattal valamit leemel. 60. Női név, július 22-én köszön­tik. 63. Francia férfinév. 04. Szavakat mond. 66. A mély­ben. 67. Titkon figyelő. 69. És a többi. 70. Móricz Zsigmond murija. 71. Török vendégfoga­dó. 72. IZN. 74. Fonetikus be­tű. 75. Üres tok! 76. Felül! (Készítette: Rámay Tibor) A 32. számban közölt, Har­mincévesek című rejtvény megfejtése: Esőt-kaszáló, Kel­lékek, Cirkusz, avagy búcsú az ifjúságtól, Másnapos ének, Bővizű patakok mentén, Jege­nyekor, Fekete hanglemezek, Ólomtánc, Homok a bőrönd­ben. ORSZÁG • A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére ünnepi kiál­lítás nyílt a Csíkszeredai Mikó-várban, ahol — többek között __ Nagy Imre, Izsák Márton, Bene József, Ana Lunas, Balázs Im­­re Gaál András, Márton Árpád, Maszelka János, Gh. Olaru­, Páll Lajos és Szécsi András alkotásai láthatók. . A bukaresti Strada Academiei egyik régi bérházának földszintje nyújt otthont az új fővárosi galériának. A csarnok első kiállítása: mai román gyermekportrék. • A Románia liberă figyelő-rovata a következő könyveket emeli ki a hónap terméséből: Gabriel Dimisianu: Valori actu­ale (Időszerű értékek) — mai írások a mai irodalomról. Dumi­tru Balaeţ: Ce rămine (Ami megmarad) — újra romantika versek. (Mindkét könyvet az Eminescu Könyvkiadó adta lde­ Nagy István: Dincolo de strada Fericirii (A Boldog utcán túli­­de la Podica Sălăgianu fordításában. Pop Simion előszavából: „a Boldog utcán túl... az osztály történelmi igazsága van“ (Antenon). Ion Stavarus: mena v­acarescu (Univers) _ monog­rafia a párizsi szalonok és a román kultúrpolitika nagyasz­szonyáról (vö. Justh Zsigmond naplójával!). Gaetan Piron: Li­­niile miinii (A kéz vonalai) — esszék a művészetet létrehozó alkotó kézről. * Nagy sikert ígér a román tv új sorozata, a Constantin Chiriţa népszerű ifjúsági regénye nyomán készített dresări. A forgatókönyvet a regény írója és Radu Dumitru írta rende­­ző: Andrei Blaier. A filmben fellép Mircea Anghelescu, Mircea Şeptilici­u és sok gyerek. • A Zsombolyai Kulturális Napok keretében került sor Hans Kehner Narrenbrot (Bolondok kenyere) című színjátéká­­nak (»bemutatójára a Temesvári Állami Német Színház elő­­adásában. • Györkös Mányi Albert, Gy. Szabó Béla és Ferenczy Jú­­lia képzőművészeti kiállításait követően — e kiállításokról és a ofw­ali n?°^f,otóit álította ki a tordaszentlászlói iskola egyik termében Jobbágy Sándor. . .• ,A, »-urbinium 74“ elnevezésű fesztivált a felszabadulás 30 évfordulója jegyében tartották meg az idén Nagyszebenben A szocialista műveltség és civilizáció lépcsőfokai témájú szimpó­ziumon — többek között — Gheorghe Achiţei, Constantin Bor­­feanu,­­Al- Dima, Ion Frunzetti, Cari Göllner, Grigore Smeu Virgil Salvanu és Mircea Tomuş emelkedett szólásra. Az Álla­mi Színházban bemutatták Maria Bratei A hegyek című drá­máját. A vidék írásművészetével foglalkozó vitaesten Mircea Avram, W­olf Aichelburg, Al. Dima, Eugen Onu, Valeriu Ra­­peanu és Mircea Tomuş beszélt. • Póka Zsombori Erzsébet kiállítása nyílt meg Bács köz­­ségben. ^ Új dráma bemutatója a tv-ben. Méhes György Mester és tanítványai című darabját Bokor Péter rendezte; fellépett ben­ne: Fábián Ferenc, Orosz Lujza, Héjja Sándor és Nagy Dezső.­­ A bukaresti Enescu Filharmónia és Operettszínház az Enescu múzeum Calea Victoriei-i kertjében ,,son et lumiére“ előadást rendezett Enescu életéről, Hazámat szolgáltam címmel. ♦ A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából megrendezett brassói ünnepi kiállításon Alexandru Vasilichian, Renate Mild­­ner-Müller, Harald Meschendörfer, Kaspar Teutsch, Teodor Rusu, Helfried Weis, Friedrich Bömches, Kovács Ibolya és má­sok újabb munkái tekinthetők meg. • A Kárpáton Rundschau cikksorozatban emlékezik a nagy brassói festőre, Mattis-Teutsch Jánosra. A legutóbbi írás szer­zője: Szemlér Ferenc. • Temesváron felállították Nikolaus Lenau mellszobrát, Szakáts Béla alkotását. • A bukaresti szabadegyetem rendezésében a Dalles terem­ben költői estet tartottak Poem României socialiste címmel. VILÁG • A budapesti Nagyvilág Ioan Alexandru, Ana Blandiana, Nina Cassian, Marin Sorescu, Leonid Dimov, Virgil Teodorescu, Cezar Baltag, Ştefan Augustin Doinaş verseit közli Nagy Lász­ló, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos fordításában. Pálffy End­re Coșbuc-monográfiáját Hegedűs Géza ismerteti. A Wuppertal történetének kutatója, Michael Kniek­em meg­találta a húszesztendős Friedrich Engels drámatöredékét, mely­nek címe: Cola di Rienzi. A Bulwer-Lytton regénye és Wagner ifjúkori operája által népszerűvé tett témát a fiatal Engels vázlata sajátos módon dolgozza fel. Camilla alakjában az emancipált, a szerelemhez való jogát védelmező nő típusát pró­bálta megrajzolni.­­ A szerző saját kezű jelmezterveivel ékí­tett kéziratot Adolf Schults (1820—1858) barmeni költő hagyaté­kában találták meg, akinek irodalmi köréhez a fiatal Engels is tartozott. Ismeretes, hogy Engels később sem hagyott fel szép­­irodalmi kísérleteivel, és Friedrich Oswald r­évén verseket és beszélyeket publikált.­­ A budapesti Ernst múzeumban — a Román Kultúra Napjai keretében — román szobrászati és fényképkiállítás nyílt meg. A fotók egyrészt kulturális életünkről számolnak be, más­részt a romániai fotóművészet öntörvényű fejlődését illusztrál­ják.­­ Detroitban, Clevelandban, New Yorkban és Washington­ban lép fel Kónya Dénes Lajos és Weiss Ferdinánd. Dalestjük műsorán: George Enescu, Paul Constantinescu, Cornel Ţuranu és Bretán Miklós alkotásai.­­ Hosszú szenvedés után elhunyt Berlinben (NDK) Georg Klaus, a mai dialektikus materializmus ismert filozófus-képvi­selője. Polemikus művek (mint a Jezsuiták, Isten, anyag) meg­írása után a matematikus képzettségű Klaus az Anti-Dühringre visszatekintő modern ismeretelmélet alapjait dolgozta ki, és le­fektette a kibernetika marxista-leninista értelmezésének alap­jait is. Klaus munkáscsaládból származott, régi tagja volt a Kommunisták Németországi Pártjának (KPD).­­ Mint köztudomású, Európa egyik színházi fővárosa Krak­kó. Lehetetlen is volna minden jelentősebb bemutatóról meg­emlékezni, pedig Európa színházi áramlatainak zöme az utóbbi másfél évtizedben Lengyelországból szokott elindulni. Még eb­ben a környezetben is kiemelkedően fontos azonban a Teatr Story premierje. Stanislaw Wyspianski Novemberi éjszaka cí­mű klasszikus darabját Andrzej Wajda rendezte, aki a Me­nyegzőben megkezdett utat folytatva a lengyel történelemnek mint szürrealista anyagnak feldolgozását kezdte meg. Konstan­tin nagyherceg szerepét Jan Nowicki alakítja.­­ A berlini Bildende Kunst című folyóirat közli Ingrid Bey­­er Találkozásaim a román művészettel című esszéjét, Jutta Hammer cikkét a román arcképfestészetről, Constantin Prut ta­nulmányát a múzeumok válságáról és Helga Möbius lelkes be­számolóját az észak-moldvai kolostorokról. 0 A nyugat-berlini Schiller-Theater újabb NDK-szerző mű­vét mutatta be. Heiner Müller Herakles 5 című darabja az Au­­giász király istállója megtisztítását célzó munkálatoknak a do­log természetéből következő nehézségeiről szól. 0 A Salvatore Sciascia kiadónál megjelent Ungheria anti­­romantica című antológiában Fejes Endre, Örkény István, Fe­kete Gyula és Hernádi Gyula képviseli a mai magyar prózát. Rákos Sándor, Weöres Sándor, Juhász Ferenc, Pilinszky János, Szécsi Margit, Garai Gábor, Csoóri Sándor, Ladányi Mihály, Dobai Péter, Mezey Katalin, Tölgyessi Miklós és Bari Ká­roly pedig a magyar lírát. A kötetet Marinka Dallos és Jose Tognelli állította össze. A szerkesztőség címe: Cluj, str. Dr. Petru Groza 2. Telefon: 1—24—20. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: KÓS KÁROLY, LÁNG GUSZTÁV, MIKÓ ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, DUMITRU RADU POPESCU, SZILÁ­GYI ISTVÁN (főszerkesztőhelyettes).

Next