Utunk, 1977 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-22 / 16. szám

MARGÓ Vajmi furcsa dolog, hogy miért is utazgattak eleink. A modern utazó célja a más: látni akar valamit, ami más, nem olyan, mint környezete, mert hisz a gazdagodás dog­májában; hisz abban, hogy a saját világától (környezetétől , létföltételeitől és értékrend­jétől) eltérő alkatú látványban és élményben való megmártó­zás hasznára lesz kiművelendő egyéniségének. A polgári uta­zó tudja, hogy életformája vi­szonylagos, nem az egyetlen lehetséges, ezért ki kell pró­bálnia, szembesítenie kell a relatív életformák minél na­gyobb számával, a világától idegen kulturális értékek szemléletével. Utazása próba­tétel: idegen életformák ele­meit kell magáévá hasoníta­­nia, hogy bebizonyítsa: saját életformája elég rugalmas, e­­lég erős, megbírja az idegent, meghordozza környezetének a­­lapeszméit, hogy kételkedjék, összehasonlítson, mérlegeljen és megbizonyosodjék. Közna­pi, „otthoni“ élete érdekesség­ben nem állja meg persze a próbát (vö. spleen, Byron, Baudelaire), de ő hétköznap­jai és „otthona“ fölé emelked­ve az idegenségben megfürde­tett szubjektum: eredeti, ek­­lektikus-szinkretikus, megértő, szabadelvű. — Eleinknek mindez eszükbe sem jutott. A BINDER PÁL által nemrég összegyűjtött 16—17. századi peregrinációs levelek és úti­naplók kizárólag józan gya­korlati céllal utazó főneme­sek (és — ritkán — személy­zetük) beszámolói. Ezek az u­­rak mindenütt otthon vannak. A hűbériség internacionáléja köti össze őket, a hűbéri szo­kások elég félvállas bírálgatá­­sa csupán lovagi büszkélkedés, lovagi irigykedés. Legfőbb lát­ványosság számukra természe­tesen a háború. Cseffey Lász­ló a La Rochelle-i ostromban gyönyörködik, majd a spanyo­lok és Németalföld gályáinak tengeri csatáiban gyönyörkö­dik (Descartes életének szín­helyein, körülbelül egyidőben is vele). Haller Gábor Odera- Frankfurt svéd megszállása­kor derűs közönnyel közli, hogy egy szál inge kivételével­­mindenéből kifosztották, meg azt, hogy Tilly lemészároltat­­ta egész Magdeburgot, Cseffey közli, hogy I. Károly angol ki­rály „nagy emberséggel látott [bennünket], igen ifjú legény“, XIII. Lajos francia király „27 esztendős, de igen gyors le­gény“, Haller Gábor leírja, hogy a (száműzött) cseh király családjával együtt vendégül látta (lánya, Erzsébet pfalzi hercegnő, Descartes barátja és vitatársa), „és az cseh király írt az albumomban“. Kornis György padovai diák szülei­nek írt levelei roppant okosak és érdekesek, de Párizsból vagy Oxfordból is írhatta vol­na őket (eltekintve a pápisták elleni bágyadt megjegyzések­től). A „deák internacionálé“ a második kapocs, amely a hűbéri Európát eggyé forraszt­­ja. UTAZÁSOK A RÉGI EU­RÓPÁBAN: az az Európa va­lóban otthonos volt, nemcsak a levél- és naplóírók szép, ízes régi magyarsága miatt, nem is az akkor minden eu­rópai városban folyton fölbuk­kanó erdélyi ismerősök miatt, csupáncsak azért, mert utaz­gató uraink nem életet változ­tattak, csak helyet, nem ér­tékvilágukat tették próbára, hanem személyüket: a 17. szá­zad tudást kíván, nem élmé­nyeket, a tudáshoz pedig egy­séges környezet illik: a labo­ratóriumi asztal ne inogjon, kiömlik a sav a görebből. (Té­ka, Kriterion.) T. G. M. LEVÉLVÁLTÁS I. 1. _ Kolozsvár-Napoca: „Nézd, nem akarok már semmit, semmit, / csak a kezed vonala jutott eszembe, a szád íze, / a hajad illata, / a szemed színe, a bőröd simasága, / a hangod suhogása, / a kemény nevetésed, az a ránc — / a köpéseid stílusa, az írógéped sú­lya, / a megsértett hiúságod. // Voltam volna bármi, bárki, mindegy. / Ismerni véltelek. Bár nem jogosíthat fel semmire, / ez egyszer még­is nézd el, hogy felleltároztam, / ami belőled megmaradt, és leadom / az / utolsó díszlete­ket.“­­ Az idegnyugtatóan fakó hang épp ott bicsaklik meg, ahol felszárnyalna; a csattanó visszafelé sül el: a kéz vonala, a száj íze, a haj illata, a bőr simasága stb. csak leányirodalmi szemérmetességgel mondható díszletnek olyan szerelemben, amelyből épp ezek emléke ma­radt meg. Talán egyedül az írógép szerepel­hetne, ha nem díszlet, hát kellék gyanánt, csakhogy a szöveg tanúsága szerint ez sem il­­lúziókeltő erejénél, hanem súlyánál fogva vál­tott ki gyöngéd érzelmeket. N. D. — Nagyvárad: „Időzavarod végtelen percei borították / rám a feledés fátylait, / hogy szabadlengésű csókjaink illatát, / hogy a szerelemszinű éjszakák mámorát / a sejtel­mes bizonytalanság támadni készülő fénye váltsa fel, / mely az élet színeit keverve / a kifakult elmúlás felé vezet. / Hogy az ajkadra simuló sóhajod izét / ellopva, lopja el szerel­med. / Időzavarod önző félelem, mely beléd mar, / és érzed, szűnni nem akar. / Szabadulni kívánsz , hogy szerelemízű csókjaink­­ illa­tát újból érezd.“ — A kedves tehát időzavar­ral küszködik, és szabadulni kíván. Menekvési kísérletének sikere több dologtól függ, egyebek mellett a másik fél képességeitől, állásától, esetleges anyagi előnyétől, vagy hátrányától, attól, hogy hányadik lépésnél, a nyitásnál, a közép- vagy a végjátszmánál tartanak-e. Min­denesetre a félelmet az időzavartól nem sza­bad önzőnek minősítenünk. Ha két ember leül sakkozni, abból a természetszerűen önző indí­tékból teszi mindkettő, hogy győzzön, nem pe­dig azért, hogy forró csókokat váltson a­ másik­kal. Legalábbis nálunk, az Hiúnknál, így van. B. J. — Sepsiszentgyörgy: „Sajnálattal for­dulok önökhöz kéziratommal késedelmével saj­nos nagyon súlyosan feküdtem, és nem volt fi­zikai erőm, hogy önökhöz mielőbb eljuthas­sam. Alkalmat nyújthatok számukra, hogy ol­vasójuk lehessek és kéziratom kibontakozása kifejező eszközökben gazdag egyéniséget ezen keresztül megnyerhessem.“ — Lábadozásában további javulást kívánunk. Teljes felépülése után várjuk újabb küldeményeit. Sz. J. — Kolozsvár-Napoca: „Ezelőt körülbe­lül egy hónappal egy karcolatot küldtem az önök címére. Választ nem kaptam s lehet, hogy meg se érkezett önökhöz, formai vagy tartalmi kifogásuk van. A karcolat címe Én. Arra gon­dolok, hogy nem érteték meg miről szól, remé­lem eről van szó. Ezért szólok egy pár szót az érdekemben. A scarcolat 3 részből áll, az első részben a gyermek szól, a második részeben a megszemélyesített anyag monológja van a har­madik részben az anya szól. Az öszekötő elem a 3 részben az anyag mely mozgásával min­dent létrehoz. Amit meg akartam fogni az az eggyé tartozás és az elhatároltság paradoxa. A második részben az akció mindig reflexív azért mert ha egy egész részei csinálnak valamit egymással ezt az egész szemszögéből csak ref­lexív fogalmazással lehet kifejezni. Egy formai változtatással érthetek csak egyet az első rész­beli légy ne inspektálja hanem elenörize azt a repedést. A válasz amit nagyon várok re­mélem a karcolat kiadásában fog álni." — Elnézését kérjük a késedelemért. Oka egyrészt az időzavar volt (erről fentebb már szó esett), másrészt az, amit ön helyesen álít, hogy ti. ér­telmezési nehézségeink támadtak. Most, hogy levelét vettük, mindkét akadály elhárult, ám egyszersmind eddigi habozásunk is indokoltnak bizonyult. Mi ugyanis mindmáig hajlamosak voltunk azt hinni, hogy gyermek és anya kö­zött nem a megszemélyesített anyag, hanem az apa az összekötő kapocs, és hogy ennek az együttesnek nem a gyermek és az anya, hanem a férfi meg a nő azok a részei, amelyek elsőd­legesen „csinálnak valamit egymással“, mind ható, mind visszaható értelemben. Módosítási javaslatával nem értünk egyet: a légy se ne inspektálja, se ne elenőrize azt a repedést, in­kább ellenőrizze, vizsgálja, szemlélje, legrosz­­szabb esetben inspiriálja. Következésképpen minden változtatás nélkül nem közöljük karco­­latát. N. A. — Marosvásárhely: Egy somosdi haja­­donhoz intézett három verse közül az Oh, jöjj s mutasd ...! című ígér a legtöbbet, de az ígé­retet a Szerelmi dal első szakasza váltja való­ra: „Szellőben lobban sötét hajad, / Csönde­sen simul hozzám tekinteted. / Kezem kezed­ben, akár öledben, / Ugyanaz az érzés ringat el.“ — Hát, ha önnek mindegy... K. JAKAB ANTAL 9 A márciusi Korunk­ban 1907-et Kovács Jó­zsef és Vajda Lajos idézi; a főlaptest neve­léstörténeti és neveléselméleti tanulmányait Szilágyi Júlia, Dankanits Ádám, Pápai Judit és Jerome S. Bruner jegyzi; Szabó T. Attila dr. Kós Károly tanulmánykötetét elemzi; Kán­tor Lajos új és újszerű verseskötetekre, lírára hívja fel a figyelmet; végül emeljük ki Kri­­zsán Zoltán filmtudomány-népszerűsítő írását, amelynek első részével mindjárt vitába is száll Hudy Árpád.­­ A Hét két számában folytatásban közölte Bretter György Mi is az a konkrétum, avagy mire képes a szerszámlakatos, ha végiggondol­ja a világot című esszéjét Pusztai János Zsé birtoka című regényének a Korunkban megje­lent részleteiről.­­ A Művelődés új száma közli Kányádi Sándor, Szemlér Ferenc, Dim. Rachics, M­ihai Beniuc, Nagy B. Viktor, Márki Zoltán verseit. Két interjút olvashatunk a lapban: Kovács Já­nos beszélgetését Domokos Gézával és a Szabó Zsoltét Mikó Imrével.­­ Március 31-én a kézdivásárhelyi múzeum termében Szilágyi Domokos-emlékestet rendez­tek. Veress Dániel méltatta Szilágyi Domokos költészetét, Szász Enikő színművész az Öregek könyvéből adott elő részleteket. Szavalatokkal közreműködtek a helyi líceum növendékei. Ugyanakkor megnyílt Plugor Sándor 60 grafi­kából álló kiállítása, az Öregek könyvének tel­jes illusztrációs anyagával.­­ A nagybányai Gheorghe Şincai Líceum Petőfi Sándor irodalmi köre nemrég ünnepelte megalakulásának tízéves fordulóját. Ebből az alkalomból a kör tagjai külön műsort mutat­tak be.­­ Brassóban elhunyt dr. Szikszay Jenő iro­dalomtanár, a város művelődési életének egyik legtevékenyebb szervezője.­­ A România literară Tóth István és Fábián Sándor egy-egy versét közli Dim. Raphic­ tol­mácsolásában.­­ A temesvári Ady Endre irodalmi kör az aradi Tóth Árpád irodalmi kör tagjait látta vendégül. A találkozón Koczka György beve­zető előadása alapján Znorovszky Attila Üveg­halak című színművét vitatták meg. A da­rabból az aradi műkedvelő színjátszók mutat­tak be részleteket.­­ Gy. Szabó Béla festő- és grafikusművész ellátogatott a nagyváradi Ady Endre irodalmi körbe. Leforgatták a róla készült és a televí­zióban is bemutatott Így készül a fametszet című filmet. A művészt Tóth Károly, a kör vezetője mutatta be az egybegyűlteknek. 9 A Korunk Galériában Ferenczy Júlia pasztelljeit állították ki. A megnyitón Senkálsz­­ky Endre Bartalis- és Horváth István-verse­ket szavalt, F. Ferenczy Imre és Rónai Ádám Bartók- és Leclair-műveket adott elő. 9 77 éves korában elhunyt Jacques Prévert, a jelenkori francia költészet egyik kiemelkedő alakja. Legjelentősebb verskötetei Paroles, Spectacles, Fatras címmel jelentek meg. 1973- ban a Francia Írók Szövetségének nagydíjá­val jutalmazták életművét.­­ Jancsó Adrienné legújabb budapesti elő­adóestjén lehetetlennek tűnő feladattal birkó­zott meg: versbetétekkel tagolva szólaltatta meg hallgatói előtt Kuncz Aladár A fekete ko­lostorát. A műsort két Dsida-vers zárta: a köl­tő búcsúja Kuncz Aladártól.­­ A múlt hónapban harmadszor rendezték meg Moszkvában a Szatíra a békeharcban cí­mű nemzetközi kiállítást. A 600 politikai kari­katúra többsége a népeknek a nemzetközi eny­hülésért, leszerelésért és társadalmi haladásért vívott harcából ihletődött. A zsűri a dán H. Bidstrup karikaturista elnökletével 30 művész munkáit tüntette ki.­­ Az Új írás áprilisi száma közli Hervay Gizella versét, Ion Alexandru vallomását és versét Kányádi Sándor tolmácsolásában, vala­mint Asztalos Lajos Guillén-fordítását. A lap borítóját Szervátiusz Tibor Ady-szobrának re­produkciója díszíti.­­ Londonban a közeljövőben megjelennek Yehudi Menuhin emlékiratai. A Befejezetlen utazás című kötetben életének eseményeiről, élményeiről, zenei pályájának mozzanatairól ír a hírneves hegedűművész. Munkájának számos lapján mestere, George Enescu alakját idézi meg.­­ A pozsonyi Új Szóban Hajdú András mél­tatja Szilágyi Domokos és Vermesy Péter Pim­­pimpáré című kötetét.­­ A fasiszta légierő gépei 1937. április 26- án támadták meg Guernica baszk várost, és ez ellen a támadás ellen tiltakozott közvetlenül is Picasso művészettörténeti jelentőségű fest­ménye, a Guernica. A város lakói most arra kérik a festő özvegyét, szállíttassa Guernicába a képet, hogy a 40. évforduló évében a gaz­tett színhelyén emlékeztessen mindarra, ami­ről sohasem szabad megfeledkeznünk.­­ A lengyelországi Bielsko-Bielában befe­jeződött a „Fazy—77“ nemzetközi rajzfilm­fesztivál. A rendezvényen részt vettek Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió amatőr filme­sei. A bákói Művelődési Ház filmklubjának A szomszédok című filmjét kristályserleggel tüntették ki.­­ A Harcourt Brace Jovanovich kiadónál harminchat évvel Virginia Woolf halála után megjelent a Moments of Being című kötet Jeanne Schulkind gondozásában. A nagy angol írónő kiadatlan írásait , gyermekkorára, csa­ládi életére, neves kortársaira, 17 könyve ih­­letforrásaira vonatkozó feljegyzéseit, karcola­­tait s egyéb kisebb írásait — tartalmazó kö­tet anyagát a Sussexi Egyetem Woolf-levéltá­­rából válogatták. VILÁG Ki hitte volna , hogy A Hét Plugor Sándor egyik „remek fametszetét“ közli, de akárhogy is forgatjuk a reprodukciót, mi bizony egy remek fémkarcot vélünk felfedezni benne. Ki hitte volna... Áprilisi strófa Áprily Lajos költeményét idézzük a vízszintes 1., függőleges 48., függőleges 20. és a vízszintes 32. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: A, Á, S, R, A). 18. Hatóságtól eredő. 19. Sajnált nagyon tőle. 20. Kádár ..., népballada. 21. Fél, angolul. 23. Üres gyomorral. 24. Eb ... fakó. 25. Beteget gondoz. 26. Hidrogén, oxigén és fluor vegyjele. 28. Csavarás — latin eredetű kifejezéssel. 30. A szélein tép! 31. Kettős­ betű. 32. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: G, R, G, E). 34. Infinitivus, röv. 35. Amerikai fizikus (Edwin Herbert, 1909—). 37. Vulkáni eredetű sziget az Atlanti-óceánban. 39. Jut­tatná. 41. Iskolában sok van. 43. Ősi fegyver. 44. A toll mű­vészei. 45. Akadályozó. 47. Minőségileg jobbá válik. 48. El. 49. Bajban ismerszik meg. 50. ...­tó, állóvíz Ausztriában. 51. Kö­zépen hajszol! 52. ...posztó. 53. Az ókorban a későbbi Róma környékén élt, indoeurópai nyelvű nép. 54. Az alaphangtól szá­mított ötödik hang a zenében. 55. ... dolit, optikai műszer. 56. Kiejtett betű. 57. Szövetségi Köztársaság Ázsiában. 58. Kép­lékeny szerves anyaga. 59. Nobel-díjas német regényíró, novel­lista (Heinrich). 60. Az Isteni színjáték szerzője. 61. Autó. 62. A Rajna bal oldali mellékfolyója Svájcban. 63. Hangtalanul esik! 65. Oldószer, latin eredetű szóval. 68. Női név. 70. őszin­ték, becsületesek. 72. Mondat végére kerül. 73. ISU. 76. Thor Heyerdahl papiruszhajója. 77. Hétvége! 78. Szerencsétlenséget hozó szörnyeteg az ókori görög mitológiában. 81. Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. 82. ... György, hazai író, publicista. 84. Sziget, franciául. 85. Fakorona, névelővel. 87. Aprópénz. 88. Érzőszál. 89. Mesterségesen előállított transzurán radioaktív elem. 92. Az irodalom egyik ága. FÜGGŐLEGES. 2. Éles, angolul. 3. Mint a 68. vízszintes. 4. ... int, védő szándékkal figyelmeztet. 5.­­Ezen a napon. 6. Állj! 7. Gyár, oroszul. 8. Ennivaló. 9. Építészeti stílus. 10. FS. 11. Nikkel vegyjele. 12. Aréna része. 13. Angol államférfi, a whig párt vezetője volt (William, 1708—78). 14. Egyik csehszlo­vákiai városból való. 15. Kihúzzák a lottószámait. 16. Mester­séges felületaktív anyag. 17. YL. 20. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: A, T, A, E). 22. Román származású amerikai pszi­chiáter és szociológus (Jacob). 25. Esőben állnak. 26. Az..., ne­hézséget megszünteti. 27. Erdei növényeit. 29. Italt fogyasztani. 31. ...-szigetek, szigetvilág a Csendes-óceánban. 33. Vékony gyapotszálból álló puha, fehér anyagon. 35. Álca. 36. Némán idéz! 38. Mezőgazdasági munkát végezne. 39. Folyó Kelet-Ázsiá­­ban. 40. Az Apolló és Artemisz által meggyilkolt gyermekeiért érzett fájdalmában kővé vált. 42. Mókusféle rágcsáló. 46. Ope­ra része. 48. Az idézet második sora (zárt betűk: A, A, G, S, G). 49. Nobel-díjas angol szerves kémikus (Derek Harold Ri­­chard). 50. Állott zsiradék ilyen. 51. Egyik igeidő. 53. ... am See, kisváros Ausztriában Linztől délkeletre. 54. Kicsábít. 55. Zúzát. 57. Magasrangú katonai hivatalnok volt Törökországban. 58. Maga után húz. 59. Szín. 61. Szovjet fizikus és matemati­kus (Msztyiszlav Vszevolodovics, 1911—). 62. Szeretet, olaszul. 64.­­­ 66. Szél, románul. 67. Opus, röv. 69. Város Szaud-Arábiá­­ban a Sammar-hegység északkeleti részén. 71. Szürkésfehér, acélkeménységű fém. 74. ...gia, élettudomány. 75. Lassan — a zenében. 77. Léte. 79. Bádog. 80. Ameddig. 83. Használhatatlanná válik a villanykörte. 84. Ugyanaz, latinul. 86. Londonban vásá­rol! 87. Tágat. 88. Zamata. 90. OJ. 91. 1100 — a régi Rómában. 92. Kicsinyítőképző. 93. Sor széles! (Készítette: Hadnagy Sándor) A 14. számban közölt, Vallomás című rejtvény megfej­tése: Elhiszed-e egy ismeretlen­­ Álmot szövő költő szavát? / Elolvasod szívéből vérző / Szerelmes, bánatos dalát? Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Telefon: 951/1 24 20 A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, str. Dr. Petru Groza nr. 2. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: KÓS KÁROLY, LÁNG GUSZTÁV, MIKÓ ERVIN (felelős titkár), NAGY ISTVÁN, DUMITRU RADU POPESCU, SZILÁGYI ISTVÁN (főszerkesztő-helyettes). 40 440 |

Next