Utunk, 1982 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1982-05-21 / 21. szám
MARGÓ -A „Miindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk." Nem is kezdőfejezete, inkább mottója ez Örkény Macskajátékának. (ÖRKÉNY ISTVÁN: BEVÉGZETLEN SZAGOZÁS. Válogatott kisregények és novellák. Kriterion, Bukarest 1982. Válogatta Molnár Tibor.) Az első kijelentés nyilvánvalóságából következően a második, az „ellentétel" megszorító jellege egyben kizárást is hordoz magában, amennyiben az öregeket kirekeszti amindnyájan", tehát a társadalmi szférájából. A társadalmiság egyik alapfeltétele, hogy „akarunk egymástól valamit". Akitől viszont semmit sem várunk (el), azt nemlétezőneknyilvánítjuk. A teljes ítéletet hordozó harmadik kijelentés eleve feltételes módú kezdése arra utal, hogy ha egy ilyen „társadalmon kívüli“ kapcsolat megvalósul, azt is semmissé nyilvánítjuk az iróniával. Feltéve, de meg nem engedve — így kezd hozzá Örkény a kisregényhez, amelynek világa végig kettős: a tényanyag groteszk köntöse ugyan csak imitt-amott feslik, föl, de a réseken átsütnek azokaz érzelmek, amelyek intenzitásukban nem kevesebbek a csak fiatalok számára „engedélyezetteknél". Korunkban devalválódtak az érzelmek, ezért már eleve nevetségesekének hatnak. Milyen lehet akkor az öregek közötti kapcsolat, a szerelem, a gyűlölet, a féltékenység? Mintha hajlamosak lennénk kijelenteni: nem emberi. Hát akkor másmilyen természetű, fogadják el az öregek, csak azért, hogy valamilyen formában megmaradhasson, ne törjön szét a nevetségesség zátonyán. Olyan, amilyen, de van, mondják, a világ előtt igyekeznek titkolni, maguk között viszont nyávognak és fújnak egymásra, akár a macskák, s nem lehet szétválasztani: mi játék ebből s mia magány és kitaszítottság teremtette groteszk valóság). Pedig — az érzelmek intenzitását tekintve — öregségére nem bolondul meg az ember, hanem csak másképpen bolond, mint az ifjúság — sugallja Örkény öregasszonyainak macskakoncertje. Ez a kitaszítottság szülte érzelmi túltelítettségtől megiittasult öregek „katzenjammere" a társadalom és a lét peremén, amikor — föleszmélvén — rájönnek, hogy még a vélt boldogságig is csak apró (ön)csalások és hazugságok révén jutottak el, egyre fárasztóbb szerepeket vállalva, miközben már rég csak a nyugalomra vágynak. S végül az abszurdumig (és abszurdig) fokozott szereplés a halál előtt, amikor erre márnem is a szereplésvágy, hanem a szerep lés)kényszer ösztökél („Rózsakiállítás“), hiszen az elmúlásról készülő riportfilmbe minduntalan betolakszik az élet: a legszemélyesebb és legőszintébb pillanatot is eltorzítja a groteszk és abszurd lét, amikor az emberek elé, úgyszólván kiállításra viszik. Örkény azért humanista író, mert az átlagemberek egy része úgy cinikus és kegyetlen, ahogyan ő ábrázolja: groteszk könyörtelenséggel, szépítés nélkül. Ha pedig egyszerűek és tiszták, a történelem előbbutóbb megtermi számukra azt az őrületet, amely betör világukba, s rettegésre — következésképpen képmutatásra, hazudozásra és megalázkodásra készteti őket. A háború egyetlen hírnöke is elég, hogy az értelmes világ embereinek rendjét fölborítsa, ám az abszurditás csak ideig-óráig nyűgözheti le a világot, tartósan elfogadni, „életcéllá nyilvánítani" lehetetlen (Tóték). Az abszurd „példázat-kérdésben" rejlő válasz csak kétértelmű lehetne, csupán azért, mert az író is kételyek között tengődik: „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagáit, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel az utolsó morzsáig megetethetné ember voltát? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!" Örkény az általánosra irányuló kérdést végül is azzal kerüli meg, hogy a partikulárisban adja meg a választ: Tót Lajos nem bírja fölfalni emberségének utolsó morzsáit, tehát lázad. Van ilyen is — mondja Örkény, s éppen csak annyi kételyt hagy bennünk, amennyiaz éberséghez szükséges. Elengedhetetlenül. FINTA BALÁZS LEVÉLVÁLTÁS K. J. — Mezőbánd: „Ezt a verset gyerekkoromi eltelt éveimről írom, kik sok baj s szenvedély között teltek el. Mikor visszagondolok a múltra, s a jelent is nézem, Dzsida Jenő Már hiába nézed című verse szomorút el erősen, s főleg ez a négy sor: »Te harminc férfiarc, / sokat tudó, öregedő, / leheld vakká tükreidet, ne lássék / titkod: a sok finom redő.« Habár én az idő felét egy évvel hagytam mögöttem. Keblemben lappang, mi benne lappangott, csak fejemben nem tudom, fordul, mi neki fordult. Az idő telt, iskolánk elhagytuk s egy oly utat kerestünk amely az életbe vezet. Most ezt kérdem én, hogy iskolai tanulmányaimat, hol folytassam, líceumban vagy máshol is lehet, mert az okos ész, bár hol, de mindig ő, s mit tud azt nem hagyja." — Sajnos, kedves K. J„ az ön fejébennem egészen ugyanannyi jár, mint a Dsida Jenőében. (Egyebek mellett: a költő nem harminc férfiarcról, hanem harmincéves férfiarcról beszél.) Azt tanácsoljuk tehát, hogy inkább szakiskolában folytassa tanulmányait, az és ez valóban o£t is ész. J. E. — Székelyudvarhely: „Tagja vagyok a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor irodalmi körnek, jelent meg versem az ifjúmunkásban SZERETNÉM HA AZ UTUNKBAN IS MEGJELENNE VALAMI! MERT MÉGIS EZ A LAP AZ IRODALOMÉ AZÉ AMIT MÁR RÉG NEM NAGYON ÍRNAK NÁLUNK’ DE MEGY TOVÁBB IGAZ EGYSZER EGYSZER MAGÁRA ...“ — Rajtunk semmi se múljék. Szoríts 82 című verse így szól: „Szoríts erősen, / Szorítsd ki belőlem / Azt hogy megszülettem. / Szoríts erősen, / Ne hagyj semmit / Ami a múltra emlékeztessen, / S akkor mikor leomoltál rólam, / A dalt megtartsad / Mit neked adtam mint magamat." — Kicsi -rakás nagyot kíván, de ha nincs több kiszorítanivaló,hát nincs. Föltehetően ennyi is elég pangó irodalmi életünk fölpezsdítéséhez. L. B. Nagykároly: Karcolatul ötletesek, de terjengősek. A tömörítési lehetőségekről levélben. K. Z. — Csíkszereda: „Arcod, ajkad, szemeidnek fénye / Szívemig, lelkemig, a bensőmig ér le, / Szeretlek halálosan! // Nem hiszem a szépet, nem hiszem a jót, / Útmutatóm, éltem lelked lesz és volt, // Szeretlek halálosan! IIem hiszek én ennél boldogabb életet, / Ha öledbe hajthatom telkemet, fejemet, / Szeretlek halálosan! // Látni akarom szemedet örökre, / Ha »elmúlok«, sugara födje le s koporsóm ... / Világoskék szemeid valamit / Megdobogtatnak, igen... itt, / a szívem táján.“ — Ön csupa szív ember. Egyik szíve táján másik szíve dobog. K. K. — Nagyszalonta: Születésnapomra címmel beküldte a Születésnapomra egyik versszakát. Gyengébbek kedvéért fölébe írta: „A költő neve: József Attila." Köszönjük. N. M. 1. — Kolozsvár: „Bodor Ádám minden megjelent írását elolvastam. Nagyon élveztem őket, de még mindig nem jöttem rá, mi is van a sorok mögött-között." — Bodor Ádám írásait magam is nagy élvezettel olvasom és tanulmányozom. Hosszas vizsgálódás után arra az eredményre jutottam, hogy a sorok között sorközök vannak. Legutóbb Mózes Attila talált ott valami egyebet is (1. cikkét az Utunk 1981. november 6-i számában). F. A. — Sepsiszentgyörgy: „UFO-tücskök szállnak a / Vénusz felé űrsebességgel s / antianyag-levelet küldenek / a Földnek / az örök, határtalan fényben. / Tátogó marslakók a kopár mélységben. / Kozmikus hegedű sír / a nagy semmiben. / Világos repülő csészealjak / suhannak a moha-lombok közt. / Szeretem a végtelen tüzet, / mely sebességgel száll el." — Verse nem teljes. Az UFO-tücskök mellől hiányzanak az UFO-bogarak. F. S. — Kolozsvár: „Jönnek a kislányok / hosszú sorban, sorokban, / álom ragtapasz a szemükön — / egymás nyomába lépkednek, / összeköti őket az idő, a fiatalság / láncára vannak fűzve, / csend és rabszolgacsörömpölés hallszik — / nem néznek vissza, nem néznek fel, / így hát engem sem láthatnak / minek is / a jövőt várják / nagylányok szeretnének lenni Is jön a kislány hosszú sorban, egyedül, /vagy sötétség körülötte / nem néz se vissza / se fel / hisz úgyse látna semmit, a fiatalság / ideiglenesen, meghatározatlan I időre megvakítottan / perc ízű lélegzete hallszik I mosolya kielégítetlen I szavai szinte felkapják / őt is: / NAGYLÁNY SZERETNÉK LENNI II Jövök én sortalanul, csak magammal / kezem könyökig lábzsebembe süllyesztve, / szórakozottan s ereimet, fiúsomat markolászom“. — Átkozott divat. Mennyivel előnyösebb ilyenkor, ha közönséges nadrágzsebe van az embernek. K. JAKAB ANTAL Messzeségek Létay Lajos versének első szakaszát rejti a vízszintes 4., 26., függőleges 1. és 20. számú sor. VÍZSZINTES: 1. Vízinövény. 4. A versszak első sora (zárt betűk: F, T, G, O). 15. Skandináv aprópénz. 16. A magasba. 17. A koporsó állványa, temetés előtti gyászszertartáskor. 18. Kisebb vízi jármű kikötőhelye. 19. Ajakpirosító. 21. Pengetős hangszer. 23. Áruba bocsát. 24. Egyetemi fakultás. 25. Orosz helyeslés. 26. A versszak második sora (zárt betűk: O, Ó, T). 27. Fonetikus mássalhangzó. 28. Idegen férfinév. 29. Tüzel. 30 Zavarni kezd! 31. Osztrák zeneszerző (Albán, 1885—1935). 33. Alkoholoz. 35. Súlyellenőrzés. 37. Pánt kevert betűi. 38. Lanka, Ceylon mostani neve. 39. Fűszer. 40. Rádium vegyjele 42 görbe, szabálytalanul kanyargó. 44. Határozott névelő. 45. Magnetofon. 47. ... hal a vízben. 49. Háziszárnyas. 50. Fizetése. 51. Tengeri állat. 53. Kísérője. 54. GV. 56. A vas vegyjele. 57. ... válik, hogyan alakul. 58. Sziklacsúcs. 60. Időmérőt. 61. Esztendőnként egyszer tartandó ülésen. 63. Hegyes szerszám. 65. Hangtalanul rak! 66. Képernyő románul (KBC). 67 Táncot jár. 69. Lábon várakozó. 70. Földműves-szerszám. 71. Finom gúny. 72. Haragszik. 74. Dugó egynemű hangzói. 75. Olasz filmszínésznő (Sophia). 77. Római ezeröt. 78 Indíték. 8 . Hazai folyó. 81. Homokbucka. 83. ... Allan Poe. 84. Mely időben. 87. Állj, németül. 89. AEH. 90. Helyet foglal. 91. Husángott. 92. Azonos betűk. 95. A szeretet, tiisztelet jele. 96. Fémpénz. 98. Gépkocsimárka. 99. ...us: egy rövid és egy hosszú szótagból álló versláb. 101. Hangtalanul szól 102. Spanyolország északkeleti részén élő nép. 104. Fébezhetetlen. la. A déli hadsereg tábornoka az amerikai polgárháboruban. 106. Franciaországi város. . . FÜGGŐLEGES. 1. A versszak harmadik sora (zárt betűk: A, C, I, A, B). 2. Eladás tárgya. 3. Nekifog valaminek. 4. Fajtisztán tenyésztett lovat. 5. Lendület. 6. Felfoghat. 7. Mint a 40. számú sor. 8. Részben szenved! 9. Amerikai egyetemi város. 10. Inni adj. 11 Sereg. 12. Állatlakhely. 13. Európai nép. 14. Könnyed, finom. 20. A versszak utolsó sora (zárt betűk: P, T, P, V). 22. Nitrogén és terbium vegyjele. 24. Világhírű szovjet labdarúgó kapus volt. 26. ... Vlady, francia filmszínésznő. 28. Város Norvégiában. 32. Légnemű anyag. 34. Parázs. 36. Szeben megyei gépkocsik betűjelzése. 41. Szignáló. 43. Arrábbhúzó. 45. Szótlanul elgondolkozók. 46. Indulatszó. 48. Hangtalanul merev! 50. Angolszász űrmérték (163,51 körül). 52. A gyerekeim. 54. Éjjeli táncos szórakozóhely — angol eredetű szóval. 55. Csapadék. 58. összedőlt. 59. Matt páratlan betűi. 62. VRN. 64. Desztillált folyadék. 66. Sárkánytűz. 68. Olasz folyó. 71. Roppant nagy. 73. Ablakredőnyök. 74. Hirtelen harag. 76. Távirati. 79. Villaszerű kertes vendéglő. 82. Elmesél. 85. Korallzátony. 86. Támasztó. 88. ... ikus, jellegzetes. 93. Az a másik. 94. Személyi adata. 96. ÉAD. 97. Elülső rész. 100. Műszaki Ellenőrző Osztály. 102. Néma kán! 103. Nem igazi. (Készítette Somodi László) A helyes megfejtést beküldők között három könyvet sorsolunk ki. Beküldési határidő május 31. A 18. számban közölt, Május elsejéről május elsejére című rejtvény megfejtése: Mintha mindnyájan egy fa levelei volnánk / Mind együvé tereli a fojtó fuvalat / Vak és a nyomor a háború vízözön / S csak roncsora van az elénk tartott tükörnek. Könyvjutalmat nyert: Breuer-Orbán Csilla — Kézdivásárhely; Erdélyi Boldizsár — Marosvásárhely; Veress Károly Szilágysomlyó. * ORSZÁG • A temesvári Állami Magyar Színház műsorán: Ruzzante A csapodár madárka című kétrészes komédiája. A rendező Sinka Károly, a rendező munkatársa Makra Lajos, a díszlet- és kosztümtervező Winterfeld Sándor. Szereplők: Jánó János, Kőfalvy István, Szász Enikő, Vértes József, Makra Lajos. — Székely János Izgalmas hazugság: a rendező Sinka Károly, rendező-asszisztens Darida István András, díszlet- és kosztümtervező Kelemen Tamás Anna. Szereplők: Péterffy Lajos, Gáli Annamária, Bertalan Magda, Sinka Károly, Puhala Ernő, Mátray László és Bogdán István. — Bűvölő ritmusok (Gershwin Koncert), rendezte Sinka Károly, zenei rendező Müller Ferenc, díszlet- és kosztümtervező Winterfeld Sándor, kísér az UNISONO — TMT együttes. Énekelnek: Tombor Ágnes, Fali Ilona, Ferenczy Annamária, Szász Enikő, Kilyén Ilka, Dukász Péter és Mátray László. A Hét 19-es számából kiemelnék Halász Anna korábbi filmélményeket fölelevenítő jegyzetsorozatát (Lélek a háborúban); a lapban Szász János (Tűnő emlékek nyomában) és Szávai Géza (Kép éséletforma) emlékezik a 75 éves Szabédi Lászlóra, Gálfalvi Zsolt Történelem — önarcképpel cím alatt ír Kovács András Vallomás a székely szombatosok perében című könyvéről, Murádin László pedig a nevekről értekezik nyelvészeti tablettájában. A képzőművészeti oldalon Murádin Jenő Akvarellfestő kisvárosban című tanulmánya olvasható Juhász Ernő festészetéről. Csetri Elek a diák Kelemen Lajos pályakezdéséről közöl tanulmányt. • Május elején a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen irodalmi körben Értékszimbólumok a transzilvanizmusban, a magyar szakos tanárok módszertani körében pedig A novellaelemzés módszerei címmel Cs. Gyímesi Éva tartott előadást. • Május 7-én berettyószéplaki óvodások és irodalombarátok Kányádi Sándort látták vendégül, május 9-én pedig a költő Beszélgetés a költészetről címmel tartott előadást a temesvári Látóhatár önképzőköre tagságának. • Május 19-én a kolozsvári Művészeti Galéria termeiben megnyílt Árkossy István grafikusművész 82 munkát felölelő festészeti és grafikai kiállítása. • Május 5-én a szilágysomlyói Művelődési Ház nagytermében hangzott el Banner Zoltán Tűzkör című előadóestje. • A kolozsvári Kisgalériában május 12. és 30. között tart nyitva Carol Ple.a festészeti és szobrászati kiállítása. • A Bihar megyei Klasszikus Zene Hete rendezvénysorozat keretében Papp Magda (ének) és Farkas Pál (zongora) Liszt-, Enescu-, Honegger-, Debussy-, Kodály- és Eisikovits-művekből összeállított műsort mutatott be. © Május 10-én, hatvanöt esztendős korában elhunyt Peter Weiss német író, drámaíró. • A Magyar Televízió ez évi nívódíjában Bálint Tibort részesítették a Zokogó Majom című regény televíziós változatának forgatókönyvéért. © A Lityeraturnoje Obozrenyie idei 2-es számában Tabajdi Csaba a magyar irodalom Szovjetunióbeli kiadványairól cikkez, megállapítván, hogy 1918 és 1979 között a magyar írók közül a következők szerepeltek legtöbbször e kiadványokban: Petőfi Sándor, Jóskai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Hidas Antal, Darvas József, Karinthy Frigyes, József Attila, Illyés Gyula és Veres Péter. Május 8-án és 9-én a párizsi Georges Pompidou kulturális központban magyar filmeket vetítettek; többek között Kovács András, Sándor Pál és Szabó István filmjeit is láthatta a francia közönség. • Kiosztották az 1982-es Lenin-díjakat. Az irodalomért járó kitüntetést Mikola Bazsan nyerte el Jelek című verseskönyvéért; a filmért járó díjat a Karl Marx: Ifjúkori évek című alkotás kollektívája (Lev Kulidzsanov, Anatolij Grebnyev, Borisz Dobrogyejev, Vagyim Zsuszov, Venceszlav Kiszev és Renate Blume) kapta meg; a legjobb színpadi alakítás díját Kiril Lavrovnak ítélték, Lenin alakjának színreviteléért az Újraolvasva ... című darabból. Leninről festett képsorozatáért Dmitrij Nalbandjan részesült elismerésben; a zenei alkotásért és interpretációért járó díjat Jevgenyij Nyeszterenko, Natalja Szac és Otar Taktakisvili kapta meg. A Revue des Sciences humaines című lap 1981/4-es számát teljes egészében André Breton (1896—1966) emlékének szentelte. Az itt megjelent kilenc tanulmány közül a legjelentősebb Jean-Luc Steinmetz Le Surréalisme interdit, Claude Abastade Ecriture automatique et instance, Jean Decouignies Le Poéte et la statue, valamint Roger Lille „H": VÉnigme au-delà de l'enigme című munkája. • 130 év után újra kiadták Londonban, a Roger’s Thesaurus nevű szótárt, amelyet az angol nyelvű írók napjainkban is haszonnal forgatnak, ha az árnyalatok választékasságát tűzik ki célul írásaikban. A szótár gondozója, Susan Lloyd újabb 20 000 kifejezéssel gazdagította a kiadványt. A 45. — Maggio musicale című firenzei fesztivált idén a Stravinski-centenárium jegyében tartják meg. Az április 27-i nyitókoncertet Ricardo Mutti vezényelte. • A kutatók egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a könyvnyomtatás kezdete nem a meinzi Gutenberg Bibliája, hanem egy harlemi (Hollandia), Koster nevű írástudó könyvétől számítandó, aki a kiadvány szövegének iniciáléit már 1430-ban, tehát húsz évvel Gutenberg Bibliája előtt nyomdai módszerekkel sokszorosította. A hírt a londoni Times-ban tették közzé. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: MIKÓ ERVIN Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon 951/1 24 20. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILE.VIM, departamentul export-import presă; ___ P.O. Box 136—137. Telex: 1 12 26 București, I 1( Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: I. P. Cluj. 1____ I 440 .. Ki hitte volna , hogy Nagy L. Róbert szerint: „Széthullnak emberi kapcsolatai,elvesznek meg nem valósuló álmai, vágyai, elszürkül és a rémet szabadság helyett beszáll az élet taposómalmába.“ Ki hitte volna ... VILÁG